Pécsi Közlöny, 1905. július (13. évfolyam, 127-152. szám)
1905-07-01 / 127. szám
nyúló mozgalmak arra vallanak, hogy ma már kezd a közvélemény erre a régi de helyes alapra visszatérni. A vasutak létesítésének e módja igen sok előnyt biztosít. Az érdekeltek a saját körükből alakított igazgatóság révén közvetlen ellenőrzést gyakorolhatnak a vasút tervezésére, építésére és üzletére. Ez nagy biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a vasút tervezésénél minden helyi érdek kielégítést talál, az építés-nél a gondos takarékosság elve következetesen érvényesül, az üzérkedés teljesen megszűnik, a kerelében az egyszerűség s a vasút üzletében a kereskedelmi szellem honosul meg. Mindezekben, valamint abban a körülményben, hogy a vasút az érdekeltség tulajdonát képezi, miért is annak sorsa iránt mindenki érdeklődik s jövedelmezőségét támogatásával elősegíteni igyekszik, biztosíték rejlik arra nézve is, hogy a vasút jövedelmében a hozzájárulások kamatja is megtérül s így az érdekeltség nemcsak vasutat kapott, de pénzét is gyümölcsöztetően helyezte el. A vasutak létesítésének eme valóban kecsegtető rendszerére való áttérés első és elengedhetetlen feltétele az, hogy a vasutak a legtakarékosabban, kizárólag a szükséglethez mért terjedelemben s a legegyszerűbb berendezéssel épüljenek, szóval, hogy a mai h. é. vasutakat a „kis vasutak” váltsák fel. Kisvasutak alatt nem okvetlenül keskeny nyomtávolságú vasutat kell értenünk. Legyen az keskeny vágányu ott, ahol a helyi viszonyok azt teszik indokolttá s legyen szabványos nyomtávolságú a hol kényszerítő körülmények, mint átmeneti forgalom, átrakást nem tűrő szállítmányok nagy tömege stb. a szabványos nyomtávol-ság alkalmazására kényszerítenek s a hol az érintett vidék nagyobb pénzereje az abból folyó nagyobb építő költségekkel meg is birkózhatik. A »kisvasutak” elnevezés azokat az elveket kívánja egy gyűjtőnév alá foglalni, melyek ezen a mellékforgalom igényeit ki- elégíteni hivatott, az érdekeltség erején és munkássága révén a takarékos építés és egyszerű kezelés elvén létesített vasutak alapításánál és üzleténél irányadók. Az ilyen értelemben vett kisvasútaknak a következő jellemző tulajdonságokkal kell rendelkezniük : Többnyire keskeny nyomtávolsággal épülnek, mert így építésük olcsóbb, vonalozásuk jobban simulhat a helyi viszonyokhoz , s amellett teljesítőképességük a hozzájuk fűződő szerényebb igényeket teljesen kielégíti. Nem törekszik arra, hogy a forgalmi pontokat lehető egyenes irányban s rövid uton kösse össze, hanem célszerű kanyarogásaival az érintett vidék minden községét s jelentékenyebb gazdaságát felkeresi, be-hatol a községek belterületére, igy a for- galmat mintegy felkeresve s magához fűzve azt valamelyik közeli kereskedelmi központhoz vezeti, hol amellett, hogy a már meglevő vasúthoz csatlakozást létesít, be megy a város belterületére is s ezzel az átszelt vidéket közvetlenül a kereskedelmi központban piacával köti össze. Kezelésében, díjszabásban az egyszerüség és áttekinthetőség, üzletében pedig a kereskedelmi szellem uralkodik. A személy- és teherforgalmat nemcsak az egymástól több kilométer távolságban fekvő állomásokon veszi fel, hanem nyílt pályán is mindenütt ott, ahol annak szüksége mutatkozik. Emellett a személyforgalom lebonyolításának gyorsasága sem hagy fenn kívánni valót. Tarifáival simul a vidék anyagi erejéhez és a helyi viszonyokhoz. A közlekedés olcsóságával lehetővé teszi, hogy a vasút áldásaiban a legszegényebb emberek is részesülhessenek, ami által sok olyan kisebb jelentőségű termény is értéket nyer, amelyet eddig a szegény ember saját helyi piacán kellőképpen nem értékesíthetett, de amely értékessé válik kezében azonnal, amint azzal a kereskedelmi központ piacát gyorsan és olcsón felkeresheti. Menetrendjével nem csupán a nagyvasúthoz való csatlakozást biztosítja, de elsősorban elősegíti azt, hogy a vidék lakossága akkor keresse fel a központ piacát, hivatalait és kereskedéseit, amikor az életmódjuknak és időbeosztásuknak legjobban megfelel. A szállítás körül felmerülő ügyleteket úgy bonyolítja le, hogy abból az érdekeltekre semmiféle kényelmetlenség ne háramoljon. Díjszabásait s a szállítás módozatait úgy állapítja meg, hogy azzal a kisgazdákat, iparosokat és a nagytermelőket egyenlően kielégítse. Szóval az egész kisvasút lényegében legjobban hasonlít egy, az érdekelt vidéket a kereskedelmi és forgalmi központtal öszszekötő fuvarozási vállalathoz. Kétségtelen, hogy ilyen vállalatok létesítése nagy nemzeti érdek s a törvényhozás feladata lesz, hogy a kisvasutak alapítását megfelelő törvényes intézkedésekkel elősegítse s a helyi érdekű vasút törvény revíziójánál e vasutak jövőjét különös figyelemmel és gondoskodással előkészítse. (Folytatjuk.) s azután csendes bánatba merülve dicséri a borainkat s a lovagias magyar népet, a mely mindig segédkezet nyújtott a szabad-sághősöknek. Megilletődve, könnyekig meghatva állítjuk eléje a másik fiaskót is. Volt nincs! Sebaj! Perzsiáról, Japánról, adott geographiai, ethnographiai leírása, a forradalom befolyásának, annak hőseinek, a cári ukázok haszontalanságának ismertetése kárpótol bennünket. Megismerjük a cserkeszt, aki vágtató lován lövi le az ellenfelét; megtudjuk, hogy Szt. Pétervárnak van vagy négy öt egyeteme, márpedig nem kívánhatjuk, hogy ezt a tudományt ingyen osztogassa. Ez nem létezik sehol a viágon. Legyen az pénz vagy bor, de meg kell fizetni. A sok beszéd bármily érdekes legyen is, elálmosítja az embert. Megjön a lefekvés ideje is. Azon meg már majdnem hajba kapunk, hogy a kedves, nyájas idegen kinek a szobájában aludjék. Én nem engedhetek. Punktum. Én is szeretem úgy a szabadsághősöket mint a többi. Kívánságom teljesül. Igaz ugyan, hogy egész éjjel kartácsról, bombáról álmodom s néha megébredve várom a pillanatot a mikor hálatársamnak egy ügyetlen mozdulata a fiastyuk felé fog röpíteni, de mélységes horkolása megnyugtat s csak annyiban hat zavarólag, hogy azután nem tudok egy könnyen elaludni. A szabadsághős azonban kíméletet érdemel. Reggel fölkelve nem veti meg a jófajta magyar szilvóriumot sem. Sőt annyira legális, hogy eléje helyezi a rutkinak és rosztopcsinnak, csakhogy utána jól esik a szivar A célzást elértem. Kérdezem tőle hogyan aludt, sőt, álmai is érdekelnek az ilyen nagy férfiúnak. Állítása szerint nem jól aludt s ha egy kissé elpihent is azonnal vészes napokról álmodott. — Nem is csodálom. A reggelijét szobámba hozzák. Hál’ Isten örömmel tapasztalom, hogy a gyomrát nem rontotta el a tegnapi vacsora. Hivatalos ügyek miatt távoznom kell s udvarias bocsánatkérések mellett adom rendelkezésére a szobámat. Hazaérkezve a nagy szenvedőt már nem találom. Talán soha nem is látom többé! Szomorúan veszem észre, hogy magával vitte érdeklődésünket s nekem a csak három nappal előbb készült vadonatúj bagaria csizmáimat. NAPI HÍREK. Pécs, 1905. junius 30. Előfizetési felhívás. Nincs még teljes félesztendeje annak, hogy a Pécsi Közlöny, mint napilap, megindult s régi programratjához híven szolgálja minden nap azt a politikai irányt, amely a közélet erkölcseinek megtisztítását írta zászlajára. Tagadhatatlan, hogy súlyos időket élünk, amelyben egy politikai napilapnak óriási munkát kell végeznie,, hogy a közönséget kellőkép tájékoztassa azokról a változásokról, amelyek politikai életünk egén nem napról napra, de óráról órára felmerülnek. Hogy ebben a tekintetben mily pontos és lelkiismeretes munkát végeztünk, arról tanúskodik vidéki napilapoknál szokatlanul nagy sürgönyrovatunk, amelyben a képviselőházi és egyéb országos és világeseményeket tizennyolc órával előbb közlünk olvasóinkkal, mint a budapesti lapok és tizenkét órával előbb, mint minden más lap. Vezér és mellékcikkeinkben minden jogos érdek bátor és szókimondó képviselőt talál s viszont minden jogtalanság, minden méltánytalanság és igazságtalanság ellen akkor is síkra szádunk e cikkeinkben, hogyha ezáltal a hatalmasok haragját, gyűlöletét vonjuk is magunkra.