Pécsi Közlöny, 1905. szeptember (13. évfolyam, 179-202. szám)
1905-09-01 / 179. szám
1905. szeptember 1. PÉCSI KÖZLÖNY. alkalmával levonják, nem tekinthető behajtásnak. Egyebekben, ha valakinek az adólevonás után aggályai vannak, úgy annak az illetményes kifizetése ellen is kell, hogy aggályai legyenek, mert felhatalmazás hiányában a kormány saját felelősségére eszközli a kifizetést. Ha tehát valaki fizetését a törvénykívüli állapotban fel nem veszi, önként értetődik, hogy ez esetben adóját sem vonják le. E döntés értelmében tehát az állami tisztviselők az adózást nem tagadhatják meg. Felirat a királyhoz. Lapunkban is hírt adtunk arról a mozgalomról, amelyet egy országos népgyűlés összehívása végett indítottak. A mozgalom megindítása alkalmával azon gyanúba keveredött, mintha éle a következett ellenzék ellen irányulna Most azután ebben a mozgalomban is elkövetkezett a Pálfordulás Mivel az ország népének hangulatából a mozgalom vezetősége arról győződött meg, hogy sem nem tanácsos, sem nem hasznos dolog most a közvéleménnyel és a nemzeti lelkesedéssel szemben bajos is, meg hálátlan dolog is kapálódzni. Ezért elhatározták, hogy a szeptember 3-ikára tervezett gyűlésre meghívják a szövetkezett ellenzék vezérférfiait is és a feliratban a királyhoz fordulnak, hogy a válságot a nemzet óhaja szerint oldja meg. Pécsi előadó a börtönügyi kongresszuson. Megírtuk már lapunkban hogy a VII. börtönügyi kongresszus szept. 3-tól 9 ig tartja üléseit Budapesten és ezen a kongresszuson Pécsről részt vesznek Angyal Pál dr. egyetemi magántanár, és Charsch Dezső kir. ügyész. Ezen a kongresszuson Angyal Pál dr. mint előadó is szerepel, s amint a most kibocsátott értesítés közli, a következő címen tart előadást: „Az orgazdaságot külön bűncselekménynek kell-e tekinteni, vagy részességi cselekménynek ?“ Mezei dűlőutak rendezése. A pénzügyminiszter körrendeletet intézett a kataszteri felmérési felügyelőségekhez a községek által rendezett mezei közös dűlőút a kataszteri felvétele tárgyában. Elrendeli a miniszter, hogy amennyiben a mezei közös dülőutak a községek által nem kellő időben, hanem akkor rendeztetnének, amikor a betétszerkesztő a bizottság tárgyalását már befejezte, a közös mezei dülőutak rendezése folytán előállott változások csak abban az esetben lesznek a kataszteri munkálatokon átvezetendők, ha ezt az illető telekkönyvi hatóság maga kívánja, illetve, ha a betétszerkesztés alkalmával az utak kataszteri felvétele ellen beadott felszólamlások a telekkönyvi hatóság által a felmérő felügyelőséggel közöltetnek. A kataszteri mérnöki kirendelés előtt azonban az illető községek mindenkor nyilatkozatra felhívandók, várjon az általuk utólag rendezett közös mezei dűlőutak a felmérő utasítás és a földmivelésügyi miniszter idevágó rendeletének értelmében a helyszínen állandóan meg vannak jelölve s tényleg birtokba vannak-e véve, mert csak ez esetben érvényesíthető a rendezés a kataszteri munkálatokban. A vendéglősök szövetségesek országos kongresszusa. Szeptember hó 12-én tartja meg a magyar vendéglősök Országos Szövetsége Győrben az V. országos közgyűlését. A pécsi vendéglősök egyesületéből az országos kongresszuson az eddigi jelentkezések szerint a következők vesznek részt: Rózsa József egyesületi elnök, Radócsai Imre helyettes elnök, Zidarics József egyesületi ellenőr, Czirják Antal választmányi tag és Weisz Sándor titkár, a választmány kiküldötte. A pécsi egyesület megbízotta több indítványt fog benyújtani a kongresszus lefolyása alkalmával. Az indítványok, többek között a korcsma engedélyek korlátozását, bor nagy kereskedők, a bornak palackában való elárusításától való eltiltását is tartalmazzák. Az egyesület elnöksége ezen után is kéri, hogy avendéglősök és korcsmárosok akár tagjai akár nem tagjai az egyesületnek, mind számosabban vegyenek részt a kongresszuson. Csak mese . . . A bagó csípje meg, hogy is történt? Azaz, hogy dehogy is történt, hiszen csak mese. Az egészből egy mondat sem, de egy betű sem, még egy vessző sem igaz Semmi, de abszolúte semmi sem igaz. Csupa koholmány, részakaratú rágalom. Hogy is volna igaz? Nem lehet igaz, mert hiszen a következő „Nyilatkozat.“ jelent meg több fővárosi lapban , néhány nap múlva jelentkezett nálam az elhunyt unokaöcscse, Edward Howard, akit láthatólag jobban szomorított a nénje halála, mint a kitagadás. Elbeszélte, hogy ezelőtt öt évvel a nagynénje akarata ellen házasodott meg és a miss sohasem bocsátotta meg e lépését. Ez idő szerint reménye van, hogy egy jó állást fog Londonban kapni. Ismét eltelt néhány hónap s már csaknem elfeledtem az egész esetet, midőn egy csodás véletlen újra eszembe hozta azt Egy este az utcán egy gyors léptekkel haladó asszonynyal találkoztam. Sötét ruhája volt s arcát sűrü fátyol fedte s ballábára sántított. — Ördögbe is, hát feltámadnak a holtak ? Ez a miss Howard volt, amint élt. Valami kétes gyanú támadt bennem és utána futottam az asszonynak. Kalapomat szememre húzva, felgyúrt kabátgallérral követtem néhány utcán keresztül. Egy vendéglőbe értünk s én hallottam a pincér szavait, amint mondta: — Az urak a 13. számban vannak ! A nő eltűnt a hátsó kis terem ajtaján. — Szabad a 12-ik számú kabin? — kérdem a pincért, — néhány barátomat várom. — Méltóztassék ide belépni. A két kabint csak egy vékony deszkafal választotta el, és én kényelmesen hallhattam a 13-ik számban folytatott társalgást. Két férfi s egy asszony beszélt. Ez utóbbi hangja szakasztott az én első kliensem hangja volt, a másikban felismertem a Simpsonét. — Ugye mondtam, hogy jó lesz Sinclairt választani? Az ilyen ügyekben mindig legbiztosabb egy kezdő ügyvéd, aki a jó fizetésnek örülve, nem tesz sok kérdést, — szólt egy idegen hang. — Ohó — gondoltam — Sinclair az én nevem! — Ez igaz, — felelt Simpson. — de most az a kérdés, miként vesszük rá, hogy az ügyet mielőtt lebonyolítsa, s kiadassa az örökséget gyanútlanul ? Aztán meg ezt az öreget is el kell valahova küldeni, nehogy felismerjék. Eddig elrejtette magát, de most már nagyon megunta a rejtőzködést. Ugye, öregem ? — De mennyire! Szeretnék rögtön eltűnni e városból, ahol reám semmi jó sem vár. Oh, csak ne tépted volna el a boldogult testamentumát s hagytad volna az örökség felét — az ő kivánata szerint — Edward Howardnak ! — kímélj meg a jajgatásaiddal. Egy eszmém van . . . És ekkor oly halkan folytatta szavait, hogy nem értettem, de hát elegendőt tudtam. Halkan kiosontam rendőrt keresni, s a jó szerencse úgy akarta, hogy a legelső ember, akivel találkoztam, egy ismerős detektív volt, akinek röviden elmondtam az ügyet mire ő egyet füttyentett és egy rendőrrel tértünk vissza. Félóra múltán a trió már zár alatt volt. Rövidesen kiderült az egész bűntény. Az asszony, aki nálam m is Howard neve alatt jelentkezett s aki a végrendeletet aláírta, az elhunyt házvezetőnője és a Simpson anyja volt. Simpson viszont mint a miss faktotuma szerepelt a házban. A harmadik egy zugügyvéd volt, aki kieszelte a gazságot, tudva, hogy az öreg miss már évek óta ágyában fekvő beteg s egyedül a vén asszonyt és a fiát tűri maga körül. Mig a hármat több évi börtönre ítélték s nekem megvolt az elégtételem, hogy én adhattam át a hagyatékot Edward Howardnak, aki engem bízott meg ügyei vezetésével. Azóta nagyon keresett ügyvéd lettem, sok kliensem van, — de azért mégis az első volt a legjobb, mert az állított lábra s az tanított az ügyvédek legfőbb kötelességére , az elővigyázatra. Nyilatkozat. A fővárosi lapok egynémelyikében személyemre vonatkozó hamis tartalmú, valótlan és sértő cikkek jelentek meg. Tartalmát illetőleg bűnvádi feljelentést tétettem folyamatba Dr. Greiner József pécsi ügyvéd által és kérem a tisztelt közönséget, hogy ezen bűnügy elintézéséig ítéletét felfüggessze. Pécs, 1905. aug. 30. Herczeg Izsó a Herczeg Testvérek pécsi rézárugyár cég beltagja. De ha már ide iktattuk ezt a szintisztaságú nyilatkozatot, amelyben foglaltakra vonatkozólag senkinek sem szabad kételkednie, hát elmondjuk azt is, ami ezt a nyilatkozatot provokálta. Pécsett e hét elején az a hír terjedt el, hogy az Otthon kávéházban nagyobb szabású hamiskártyázásra jöttek rá. És a történet hősévé Herczeg Izsó pécsi gyárost tették meg. Az esetről mi is hallottunk, de nem írtuk meg, mert a passive szereplő személyeknek nem akartunk ártani Történt ugyan feljelentés a rendőrségen is, de ez nem direkt Herczeg Izsó .