Pécsi Közlöny, 1905. december (13. évfolyam, 256-279. szám)
1905-12-01 / 256. szám
1905. december 1. PÉCSI KÖZLÖNY. teljesíthetőnek véli, miért is törvényható- ságok kiküldötteiből alakítandó küldöttség által átnyújtandó fölirattal kérelmeztetnék. Pestvármegye törvényhatósága legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni Fazekas indítványát. Icrichy János gróf halálához Tegnapi lapszámunkban közöltük már azt a megrendítő eseményt, amely mély gyászba borította püspökünket és hozzátartozóit, a családfőnek elhunyta miatt. Id. Zichy János kedden délután fél 3 órakor meghalt Nagylángi birtokán. Megboldogult már napok óta annyira gyöngélkedett, hogy joggal tarthattak a katasztrófa beálltától s gróf Zichy János képviselő sürgősen le is utazott hozzá. Tegnap délután fél 3 órakor be is következet a katasztrófa. Megélhette még azt az örömet, hogy fia, Gyula gróf a pécsi püspöki székre emeltetett. Gróf Zichy János most töltötte volt be 70-ik évét. Id. Zichy János grófot kevesen ismerték a nagyközönség köréből, mert hajlamai nem vitték közéleti harcba, de akiknek alkalmuk volt, hogy a nemes férfivel az ő szűkebb körében megismerkedhessenek, ainnál szeretetreméltóbbnak, méltóságosabbnak tűnt fel az agg főrendiházi tag. Mint falusi lakos, megismerte a nép lelki életét és szükségletét s épen ezért karolta föl a nép nevelésének legfőbb tényezőit, iskoláit. Jószívűsége számos embernek szükségén segített az ő körében ; betöltötte tehát hiven emberi hivatását, szolgált jó példával, munkával a magyar társadalom jövőjének. 1835 december 31-én született. Szülei voltak gróf Zichy György (meghalt 1879.) és Pálffy Lujza grófnő (meghalt 1866.) Csak ketten voltak testvérek: ő és bátyja, gróf Zichy Nándor. Az elhunyt katonának készült, el is végezte a bécs-ujhelyi katonai akadémiát, de csakhamar otthagyta s haza menvén, jogi és gazdasági tanulmányokat folytatót s ez utóbbi téren kivált az erdészetet kedvelte. Tevékenyen részt vett a lótenyésztés előmozdításában Fejérmegye területén. 1887. óta nagyterjedelmű nagylángi, csernyei és csókakői birtokait kezelte, ahol különösen a népnevelés érdekében tett sokat, a katholikus népiskolákat a kor minden igényinek megfelelően szervezve és számukat szaporítva. 1863. augusztus 22-én egybekelt Redern Mária grófnővel, Redert gróf, volt szentpétervári nagykövet leányával, gróf Zichy Jenőné nővérével. A grófné noha külföldön született és idegen nevelést nyert, a gróf oldala mellett szívvel lélekkel magyarrá lett és a leghazafiasabb és legvallásosabb szellemben nevelte gyermekeit. Boldog házasságukból 5 gyermek született: Viktória és Ludovika grófnő, továbbá János orsz. képviselő, a katholikus körök országos szövetségének elnöke, Hernrich huszárfőhadnagy és Gyula pécsi püspök. Bátyjával, gróf, Zichy Nándorral együt 1865-ben a kamarási méltóságot kapta. Halála mély gyászba döntötte Nagylángot é őszinte részvétet keltet Székesfejérvárot valamint mindenütt, ahol a szivjóságára vallásosságával és hazafiasságával ékeskedő grófot ismerték. Filharmonikus hangverseny, péesi filharmonikusok egyesülete decemberó 3-án, vasárnap délután 5 órai kezdetre hangversenyt tart, amelyre a nem tagok 2 korbelépő díjat fizetnek. A hangverseny műsora a következő : I. Gade Niels W. Op. 29, zongora hármas, a) Allegro scherzamolo, b) Andantino con moto, c) Moderato, d) Larghetto, c) Allegro. — Előadják: zongorán Möglich Elza, hegedűn Scharf Károly karnagy, gordonkán Orlovszky Frigyes. 11 Mutschenbacher Viktor dr. a) .A csalogány( b) „Az egyetlen csók“ műdalok. — Énekli Károlyi Leona, a pécsi nemzeti színház művésznője, zongorán kíséri Kun Richard. III. Fuchs Robert Op. 14. Serenade II. a) Allegretto b) Larghetto, c) Allegro risoluto, d) Presti. Előadják: Seharf Károly karnagy vezetése alatt az egyesület működő tagjai. A borfizetéa napjának megváltoztatása. A „Pozsonyi Toldy kör“-nek a ligetfalusi Westen-gyáréban minap rendezett estéjén igen érdekes előadást tartott törökkénizsei Schupf György drj a békei fizetésnapjainak megváltoztatásáról. Az előadó rámutat arra, hogy munkásnak, aki az egészséget fenyegető dolgot végez, mindent el kell követnie egész-sége megóvására, s olyan életmódot folytatnia, mely elvesztett erejét pótolja, idegrendszerét fentartja. A rendes erkölcsös élet, kiadós táplálkozás és lehetőleg az alkoholtól való tartózkodás, ezek azon eszközök, amelyek a leghatósabban megóvják a tettet, a fizikai és szellemi erőket a káros behatásoktól. Sajnos, számos munkás szabad idejét nem teste és szereme edzésére fordítja, hanem a korcsmák káros levegőjében tölti el és emellett az úgynevezett fizikai élvezetnek legveszedelmesebbikét, az alkoholt élvezi, melyre rá megy egy egész heti keresete Így családját elhanyagolja, erkölcsileg mindig mélyebbre sülled és nemcsak az államnak és az emberi társadalomnak, hanem a tisztességes munkásosztály jó hírnevének is kárára van. A munkások összességének, az államnak, az emberiségnek érdekében tehát törekednünk kell arra, hogy utat és módot találjunk az alkoholizmus vétkének elkerülésére. Tehát e kérdésben is szociális reformra van szükség, amely reformot az előadó a bérletfizetésnek szombatról a hétnek egy másik napjára való áthelyezéséhez látja. Ez iránt Magyarországban már évek óta folyik a mozgalom, az eredmény azonban igen csekély. Ma az előadó is tervezetet nyújtott be évek előtt az ügy érdekében a belügyminisztériumnak, a pozsony kereskedelmi alkalmazottak egyesülete pedig körlevélben hívta fel rá a többi minisztériumok, a hazai kereskedelmi és iparkamarák figyelmét. A legtöbb kamara pándlta is az eszmét és számos munkaadó is mel Ilette nyilatkozat , de a megvalósítás még várat magára. Pedig hány családot lehatni az ügy gyors rendezésével a biztos romlástól megmenteni! Vannak gyenge akarati s ideg bajos, sőt észbelileg is gyenge egyéne akik a szombat estét és a vasárnapo az alkohol élvezete közben kihágásokra használják fel, családjuk tagjaival rosszu bánnak, az utcákat és utakat veszélyessé teszik, egész keresetüket méltatlan módon elpazarolják. Ezektől el kell venni az alkalmat, hogy az alkohol mértéktelen élvezetére adják magukat. Külföldön ez a szociális reform számos helyen (pl. Németországban, Angliában, Svédországban stb.) van meghonosítva és minden tekintetben megflel. Ha pu. csütörtökön történnék a bérkifizetés, ez a pénznek egyöntetű és sokkal tágasabb körben való forgalmát is eredményezné. Mert tagadhatatlan tény, hogy sokan a munkások, sőt a hivatalnokok közül is már szombaton este és vasárnap elköltik keresetük legnagyobb részét. A pénz tehát csak egy-két foglalkozási ágbelihez, leginkább az italmérőkhöz folyik a többi iparágaknak, a kereskedőnek, a kisiparosnak stb. vajmi kevés jut a munkabérekből. Ez nagy befolyással van az ország általános gazdasági életére. Ha tehát a munkás ahelyett, hogy bérének nagy részét korcsmákban és mulató helyeken költse el, több pénzt fordít majd a jó táplálkozásra, lakása szépítésére, szellemi képzésére, mint eddig, akkor az állam egész gazdasági élete felvirágozhatik és megerősödhetik. A befizetés napjának kérdése tehát, amint az előadottakból látható a legfontosabb szociális kérdések egyike. A társadalomnak, a munkaadóknak és maguknak munkásoknak is szent kötelességük tehát ezt a reformot propagálni és megvalósítását követelni. — A nagyszámú hallgatóság tetszéssel "fogadta a szép előadást. Új iparos olvasókör. Tudósítónk írja: A vörösmarti ipartestület elnöksége buzgólkodása folytán folyó hó 26-án egy iparos olvasókör alakult. A tisztikart a következőkép alakult meg: elnök Szájer Albert, alelnök : Győry Lajos, jegyző : Ditrich J., az ipart. jegyzője, pénztárnok Auth Mihály, háznagy Lisztovics Mihály, könyvtárnok Gauzer János, választmányi tagok : Powert György, Kollár Pál, Czéhner Antal, Mázki Ferenc, ifj. Szűcs Pál, Nagy Gyula, Újhelyi Pál, Rotter Antal, Gábert Mihály, Szauter János, Kodrán Ferenc és Belasics Ferenc, póttagok: Kiing János és Balogh Ferenc. Az olvasókör megalakításán Bodor József ipartestületi elnök és Ditrich János ipari, jegyző fáradoztak leginkább. Újítás egy lapnál. Csak a nyáron, június hónapban alakult meg Kaposvárott Sagó Sándor szerkesztésében a ,Somogyvármegye is máris igen lényeges változás áll be a lapnál, amennyiben december 1-től a lap naponként kétszer jelenik meg : este négy oldalban és reggel a rendes 8 oldalnyi terjedelemben. E nagyszabású változás azt mutatja, hogy a jól szerkesz-tett lapot Somogy vármegye közönsége jelentős támogatásban részesíti. A tanács villanyos. Nem ártana neki, ha fel tudná villanyoznimunkától kifáradt erejét, de nem így cselekedik, hanem hivatalos helyiségét rendezteti be villamos , világításra. Ideiglenes hivatalos helyiségeibe, a Kölcsönös Segélyző egylet palotájában vezetteti be a villanyvilágítást. Minek ilyen -a költségbe belemenni, ha egy esztendő múltán már az új székházban lesz, amelyet gázzal fognak világítani. Arról meg nem a hallottunk, hogy a városnak sok a felesle- ges pénze, annyira sok, hogy egy ideiglenes helyiségbe fényes lusztereket alkalmaznon Meg tenné a petroleum lámpa is egy évig. Az meg teljesen érthetetlen, hogy a tanácsterembe is villanyos lusztert akasz- 3