Pécsi Közlöny, 1906. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1906-04-04 / 76. szám

város rendkívüli közgyűlést is akkor, ha 40.000 koronáról van szó. Csatlakozik Muttnyánszky Béla indítványához. A tanács előterjeszti a jövő évi köve­­zési programmot. A kövezetvámból és vasúti kövezetvámból 67231 korona áll rendelkezésre, ebből csak 19962 korona nincs lekötve aszfaltozás törlesztésére, eb­ből is le kell azonban vonni a múlt évben teljesített aszfaltozás részletét, így tehát sem idén, sem jövőre nagyobb kövezési munkálatok ki nem írhatók. El kell tekin­tenie a városnak a tervbe vett aszfaltozási munkáktól (Sétatér alatti rész, Kossuth Lajos utca, Felső Malom utca) s meg kell elégedni néhány mellék utcának macadam burkolattal történendő fedésével s ezek folyókáinak s gyalogjáróinak aszfaltozásá­val. Ezek az utcák volnának a Citrom-, János-, Teréz-, Zrínyi-, József utca s a Pálya-utca egy része. Ez a munkálat 27606 koronába kerül. Ezenkívül a budai külvá­rosi állomáshoz egy gyalogút építését is ha­tározza el a közgyűlés. Tétesse a közgyű­lés újabb és behatóbb tanulmányozás tár­gyává, hogy nem volna-e a városra elő­nyösebb az aszfalt burkolatot házi kezelés­ben készíteni. Lieber György azt akarja, hogy a makadam burkolattal ellátni tervezett utcák kövezésétől egyelőre tekintsünk el, mert hogyha a házi kezelésbe veendő aszfaltozás olcsóbbnak bizonyul és jobbnak, akkor vár­junk inkább egészségügyi okokból is, már azért is, mert ezek az utcák aszfaltozott utcák között fekszenek s igy aszfaltburkola­­tunk örökké piszkos, sáros lesz. A makadam utcát többször kell fedőanyaggal ellátni, öntözni, a kisebb utcák aszfaltozása vég­eredményben olcsóbb, mert hússzor anyi ideig is eltart mint a makadam, de egész­ségügyi szempontból határozottan sokkal előnyösebb. Horváth Antal az aszfalt járdák s a makadám utak mellett foglal állást. Oberhammer Antal kijelenti, hogy nagyforgalmu utcák mellett keletkezhetik sár, de kisforgalmú utcában sár nem kép­ződik s az aszfalt az ily utcákban a ver­senyt olcsóság tekintetében nem állja ki a makadámmal. Kelemen Mihály legelő­sorban a sétatér környékét kívánja aszfaltoztatni, s nem akarja a lakókat kétszer kitenni az aszfaltozással járó kellemetlenségek elvi­selésének. A közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta. A tanács a Munkácsy Mihály utcából a most ott levő vízlevezető kanális mentén a Kígyó utca keresztezésével az országútig vezető kereszt utca megnyitását javasolja, mert ez az egész környéket szabályozza, mert közegészégügyi szempontból kívánatos, több és új adóalapot teremt Ezért kérvé­nyezőknek tízezer koronát bocsát a város rendelkezésre azzal a kikötéssel, hogy a mostani vízlevezető kétméteres, azok balol­dalán hat méternyi sávot bocsátanak telek­­tulajdonosok az utcanyitás céljaira ingyen a város rendelkezésére. Mondja ki a város, hogy ezt az utcát már most 10 méter szélességben állapítja meg s a baloldali telektulajdonosok utcafrontot csak akkor nyernek, hogyha ugyancsak 2 méternyi területet átengednek utcanyitás céljaira. Muttnyánszky Béla hozzájárul a tanács javasltához, de kimondandónak tartja, hogy kérvényező és a nyugati telek tulajdonosa kötelező nyilatkozatot adjon telkéből két méternyi sáv átengedése ügyében s ez az utcanyitási szolgalom telekkönyvileg bekebe­­leztessék az ingatlanokra, igy minden telek tulajdonos köteleztetni fog a terület ingyenes átengedésére. Papp József azt kívánja kimondani, hogy az ott levő telkeket a tulajdonosok öt év alatt tartoznak beépíteni, mert ha ezt nem tesszük, akkor harmincezer koronát költünk évente egy vízfolyásra. Horváth István közérdeknek tartja ennek az utcának megnyitását. Ehhez van fűzve egy városrész fejlődése. A Haltér nem megfelelő a közlekedésre. S miután a Kigyó utca megszűnt s szélessége 10 méter­ben állapíttatott meg, ezt a rendezést csak is ennek az utcának megnyitása teszi és teheti lehetségessé. Nem kell az építést idő­höz kötni, mert azok a telektulajdonosok nem azért kérték az utcamegnyitást, hogy ott az aszfalt járdák költségeit viseljék. Muttnyánszky Bélával szemben kijelentem­, hogy az ő javaslata az ügy elodázását jelenti 280 m2 területről van csak szó, ezt 10 forintjával számítva is legfeljebb­­ a kisajátítás kötelezettségének legrosszabb esetében is csak 2800 forint. Lieber György nem ismeri el, hogy az utca­nyitás korszükségletet képez, mert ha a városi közúti vasút kiépül, úgy sem benn a városban fog építkezni a közönség, hanem ki akar menni majd mindenki a friss leve­gőre építkezni és nem a túlzsuffolt helyre, közlekedésügyi szempontól sincs nagy szük­ség erre az utcára. Ez csak az ottani telek­­tulajdonosokra fontos, de akkor erre a 10.000 koronára nincs szükségük, miért kapjanak jutalmat. Nekünk városrendezési célokra csupán 25000 koronánk van, hát nem várható a jövőben ennél sokkal sür­gősebb feladat? Vagy meddig tartson a lekötése ennek a 10000 koronának, vagy ha olyan házakat emelnek oda, amelyek inkább sikátorokba valók, akkor is odaadjuk ezt az összeget. Tíz év oly hosszú idő, hogy ezalatt a telektulajdonosok építkezhetnek, ezért ehhez az időhöz ragaszkodik, hogy az utca mind a két oldalon kiépíttessék. Rauch János főmérnök a tanácsi javas­latnak két védelmére s felvilágosító szavai után a városatyák többsége a tanács javas­latát elfogadta s elvetette Muttnyánszky Béla és Lieber György indítványait. Több kisebb ügy befejezése után a közgyűlés véget ért azzal, hogy a polgár­­mester kötelességévé tétetett, miszerint a választások elhalasztását kimondó manifesz­­tura megjelenése után 24 órán belül rend­kívüli közgyűlést hívjon egybe. NAPIHIREK, Pécs, 1908. április 3. Gyom a tulipánkertben. Azt ma már mindenki tudja, hogy a tulipán bizott­ság által kiadott jelvények egyedül Fischer Emil útján szerezhetők be, de legjobban tudják ezt a kereskedők. Azt is tudják ezek a kereskedők, hogy ezeknek a tulipán jel­vényeknek ára azért van olyan meglehetős magasra szabva, hogy a vételár egy része a nemzeti alap létesítésére legyen fordít­ható. Mégis arról szereztünk meggyőződést, hogy egyes pécsi kereskedők azért, hogy nagyobb jövedelemre tegyenek szert, olcsó silány osztrák portékát magyar tulipán jel­vény gyanánt bocsátanak áruba és ezzel a „magyar gyártmány“-nak hangoztatásával, károsítják a nemzeti alapot, felhasználván a közönség jóhiszeműségét, aki a selejtes osztrák gyártmányt abban a tudatban veszi meg drága pénzért, hogy a nemzeti ügyet szolgálja e tulipán jelvény megvételével köz­vetve is közvetlenül is. Ilyen hangzatos „magyar gyártmány“ felirású hamisítványok vannak Kemény Mór Széchenyi-téri üzleté­ben, aki mikor megjelentünk nála, hogy a közönséget megtéveszteni képes jelvények származási helyét megtudjuk, erőseb'' tilta­kozott az ellen, hogy hazafiságában, bár­ kételkedjék, de a magyar gyártmányúnak hirdetett hamisítványok eredetét kimutatni nem tudta. Mint közvetítő forrást „Kertész és Gorka“ budapesti céget jelölte meg. Minthogy ezeknek a silány osztrák gyárt­mányoknak árusítása semmi mást nem céloz, mint a közönség jóhiszeműségét kihasználni, felhívjuk a tulipán jelvényeket vásárolni kívánó közönséget, hogy ezt a jelvényt Kemény Mórnál ne vásárolják. Ugyancsak hamis tulipán jelvényeket gyárt Loki Dávid papírkereskedő is, akinek gyármányait azon­ban Fischer Ferenc papirkereskedő felszólí­tásunkra készségesen bevette a kirakatból, s elárusításukat beszüntette. Egyházmegyei dir. Kulcsár János garési plébános a németi kerület esperesévé neveztetett ki. ‘"'v— Ösztöndíj kereskedelmi rák végzett ifjak részére. A „pesti matetar kereskedelmi bank­ által 1892. évben alapí­tott 30.000 koronás, külföldi tanulmányútra szánt ösztöndíj kamataiból rendelkezésére álló 1350 korona a folyó évben az ala­pitó levél értelmében kereskedelmi akadé­miát, vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló ULI 1­11 PÉCSI KÖZLÖNY 1901. április 4 Tavaszi újdonságok férfi és női ruhaszövetekben. Hasai ipar továbbá nál­a egy választék szőnyegekben Ssárban Ugyanott egy angol dog kutya eladói kaphatók.

Next