Pécsi Közlöny, 1906. június (14. évfolyam, 124-146. szám)

1906-06-01 / 124. szám

19©6. június 1. PÉCSI KÖZLÖNY mély rendezése. Ebben a kérdésbe a munkaadó társadalomnak minden méltányosságát, minden emberies érzését, az államhatalomnak pedig minden energiáját bele kell vinnie, kamatokat is elengedhesse. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, de a fölhatalmazás érvényessége 1905. évi január elsejétől kezdődik. Trónválság. Törvényjavaslat az ujonc jutalékokról. A honvédelmi miniszter első törvényjavaslata a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség újonclétszámának az 1905. és 1906. évekre való megállapítására vonatkozik. A régi rendes újonclétszám ez, amely a közös hadsereg létszámát mindkét államra 103.100 emberben és a magyar honvédség létszámát 12 500 főben állapítja meg. A közös hadsereg és haditengerészet számára a magyar korona országai az 1905. évre és az 1908. évre külön-külön 44.076 főnyi újoncot állítanak ki. A miniszter külön törvényjavaslatot nyújtott be még az 1905. évre és külön javaslatot az 1906. évre kiállítandó újoncok megajánlásáról. Az 1905. évi újoncok sorozása június 11-től 14-éig történik, s a besorozott legénység augusztus elsején vonul be szolgálatra. Az 1906 évi újoncokat október 10-étől november 30-ikáig sorozzák és a besorozott legénység 1906. évi december 31-én vonul be szolgálatra. Törvényjavaslat az államháztartás ideiglenes viteléről. Az indemnitási javaslat két szakasza a kormányt följogosítja az adókra vonatkozó összes törvények 1906. évi julius hó végéig való érvényben tartására a következő módon. A kiadások dolgában az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXI. t.cikk határozatai irányadók. A kormány az ez évi kezelést terhelő minden kiadást az 1906. évi költségvetés keretébe illeszti bele. A javaslat fölhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1905. évből és az 1906. év első negyedéből származó közadóhátralékok befizetésének módját hosszabb időre szabályoztassa s hogy egyesek kérésére nagyobb fizetési halasztást is engedélyezhessen s a késedelmi kavarog, forrong minden a trón körül, a politikai látás határ képe olyan, mintha nemsokára nagy európai esemény játszódnék le a mindennapi küzdés porondján. A nagy császári palota, a Burg féltékenyen nyelte, zárta el eddig magába a titkokat, de most nem volt kellő a diplomáciai ravaszság: egy titok kipattant, amely bámulatba ejt, s mely a környékező viszonyok behatása alatt a legmesszebbmenő kombinációkra ad okot. Ferenc Ferdinánd trónörököst váratlanul visszahívták Spanyolországból. Egy-két prágai lap, s az udvarhoz közel álló, ama bizonyos körök, ebből kisütötték, hogy Ferenc József király a készülődő nagy osztrák politikai válság miatt le akar mondani Ferenc Ferdinánd javára. Az események összefüggése, némikép logikus alapot ad a kombinációnak. Sokáig húzódott a magyar válság. A nép felkorbácsolt haragja érezhetően mutatta erejét a trónnal szemben. S az uralkodó okulva a múltak tanulságán, megszívlelte a magyar nép jogos kívánalmait. Kielégítette. Olyan felelős minisztériumot állított a parlament élére, mely úgy a nemzet, mint a saját bizalmát a legnagyobb mértékben bírja. A magyar minisztérium haladott a maga útján, az ország önállósága felé. A Reichsrath féltékenyen, dühösen nézte a magyar közjog teljes kiépülését, s amikor a gazdasági függetlenítésről volt szó, ölre ment a két álláspont képviselője : Wekerle és Hohenlohe. Az uralkodó a magyar álláspont felé hajolt. A magyar álláspont diadalt aratott , mert az uralkodó teljesen és kizárólag meg van elégedve a Wekerle-féle magyar kormánnyal. Saját jövő terve, eszerint a magyar kormány programmjával egyezik. A Hohenlohe kormány alig jött számításba. Ez azt jelenti, hogy az osztrák-magyar monarchikus viszony fordulóponthoz jutott, hogy a trón, hogy a monarchia súlypontja eltolódott Budapest felé. Az teljesedett csak be, amit Bismarck tanácsolt, amit Bismarck megjövendölt. A dinasztia a logika törvényénél fogva a hatalmasabb, az egységesebb ország felé gravitál. Örvendjünk rajta, vagy haragudjunk ? Természetesnek találjuk. Tehát Ferenc Ferdinándot visszahívták. Az uralkodó gyenge, beteges, irtózik az osztrák válságtól, amely a magyar kormány vívmánya miatt tör ki. A nagy esemény, úgy látszik, már a királyhidai út elmaradásával kezdődött. Hétszám kutattuk ennek okát, amíg végre ráakadtunk a legelfogadhatóbbra. A királyt a vérmezői csapatszemle alkalomával könynyű gutaütés érte. Az orvosa ebben komoly aggodalomra talált okot. Nem csodáljuk, az uralkodó már agg. Ezek a tények adnak a kombinációnak komoly alapot s most már félve tekintünk a bekövetkezhető trónválság elé. Ferenc Ferdinánd? Úgy ismerjük Ferenc Ferdinándot, mint aki nem nagy barátja a magyarnak, de sőt ... úgy ismerjük Ferenc Ferdinándot, mint aki a pánszláv törekvéseket formálja. Mindennek ismerjük, csak nem olyan tulajdonságokkal bírónak, akiből jó magyar király válhatik. Ezzel a régi megállapodott hiedelemmel szemben meglepő hírek jönnek ama bizonyos, komoly udvarhoz közelálló körökből. Ezek a hírek: Magyarország óriási meglepetések elé néz Ferenc Ferdinánd trónrajutása esetén. A monarchia képe egészen más lesz. Ferenc Ferdinánd azon irányzatoknak, terveknek híve, melyek kizárólag a monarchia magyar részének kedvezők. Már a hír is meglepő, túlságosan meglepő. Szabadon kételkedhetünk benne. Lissabonnak jelenleg 377 000-nél több lakosa van a Tajo (olvasd : Tacho) folyam partján, mely itt rendkívül kiszélesedik, 16 kilométernyire, azt lehet mondani, hogy a város a tengerparton fekszik. Lissabon klímája enyhe, amiről a tropikus növények nagy száma, a szabadban tenyészése eléggé bizonyít. Januárban az átlagos hőmérsék 10 fok Celsius majd a többi hónapokban 11, 12, 14, 16, 19, 21, 21, 20, 17, 14, 10+1 fok. Ezen átlag 50 évre van vonatkoztatva; a legnagyobb hideg januárban van, melynek minimális középhőfoka 7,5. A legnagyobb 1860-ban volt, midőn február közepén 185 fokra sülyedt le a hőmérő. A legnagyobb meleg 1876-ban volt, midőn július 29-én 388 fok volt a hőmérsék maximuma. Ezen adatokból kitűnik, hogy aránylag a tél enyhe Lissabonban, de a nyár sem túlságos meleg, a tenger mérsékli a forróságot. Melegebb város, vagyis olyan, hol oly tűrhetetlen volna a hőség mint az Pécsett nyáron, Európában nem létezik. Lissabon bővelkedik szép parkírozott terekben, sétahelyekben, mégis a legszebb e tekintetben a növénykert, melynél meglepőbbet sehol sem láttam. Kalifornia, Brazília, Austrália tropikus, bámulatraméltó vegetációja egyesítve van itt az európai klíma növényzetével. Látni itt pálmaóriásokat, egy 12 méter magastörzsű Pritchardia filifera-t, Kentia Balmoreano-kat, melyek legelőször itt virágoztak Európában szabadon. Van itt még Areca sapida Baueri, Cocos Romanzoffiana, Saba lumbraculifera, Chamodorsa stb. Óriási castus-ok, ficus-ok vannak itt. Pálma sétányok, melyek még 1880-ban lettek beültetve, Prithhordiá-k, Phoenix-ek és Livistoniá-k, gyönyörű példány Chorisia speciosa, melynek roppant nagy törzse hegyes tüskékkel van borítva. A város középpontja a központi pályaudvar mellett van a Prasza de D. Pedro IV. vagy Rocio, közepén a szoborral, hátul a D. Maria színház; itt van egyszersmind a villamos közúti kocsik kiindulási helye minden irányban. Ami Lisszabonban feltűnik, az a rendkívüli tisztaság, vannak ugyan keskeny, szűk utcák is, de azok tulajdonságuknál fogva elütnek az olasz városok szűk sikátoraitól, pedig Portugália fővárosában a főbb utcákban is találkozni kecske s birka nyájakkal, tehenekkel, sőt olyan eredeti tejcsarnokot, mint Lisszabonban még soha sem láttam, ugyanis a tehenek csinos jászolok mellett illatos füvet esznek a tejcsarnok egyik felében, a másik részén pedig a hamisítatlan, frissen fejt tejet mérik. 1 liter tej 80 egész 160 Reis, egy Reis a mi pénzünk szerint félfillérnek felel meg, vagyis nincs Európában város, ahol a tehéntej oly drága volna, mint Lisszabonban. A Portugál pénz a nagy számokkal imponál, mert ami nálunk koronába kerül, az Portugáliában 200 Reis-ba, a levelező lapra, melyet onnét elküldtem, 20 Reis-os bélyeget kellett tennem. Spanyolországban a Pezeta a pénzegység, melynek értéke valamivel kisebb, mint a líráé. A spanyol papír pénzen érdekes az, hogy azon nem az uralkodó arcképe látható, hanem különféle festőművész, vagy más híres férfi képmása. Ami öt koronás ezüst pénzünkhöz hasonló pénz van Spanyolországban is, melyet duro-nak neveznek, sok hamis .