Pécsi Közlöny, 1907. június (15. évfolyam, 123-147. szám)
1907-06-01 / 123. szám
közönsége elsősorban Bálint Ferencet (Németbóly), másodsorban Anton Ferencet (Tevel) és harmadsorban Vácy Istvánt (Pécs), főreáliskolai tanulókat jelölte ki mint olyanokat, akiket az ösztöndíj elnyerésére fog a megyéspüspöknek ajánlani. Gergelics István városi rendőr munkaképességének megvizsgálására egy öt tagból álló bizottságot küldött ki a város közönsége. Szvacsek Mihály elemi iskolai igazgatónak és Ujváry Kamilla polgári iskolai tanárnőnek saját kérelmükre megrongált egészségi állapotuk miatt újabb három havi szabadságot engedélyezett a közgyűlés. A pécsi Athletikai Clubnak kérelmére a tanács 1000 korona segélyt javasol megszavazni a versenyek rendezésének költségeire. Krisztián György kifogásolja a megszavazott összeg nagyságát mert már unja a város közönsége ezt a folytonos áldozatot amit a várostól követelnek. Az Athietikai Club nem közszükséglet hanem luxus és ezért tiltakozik az összeg megszavazása ellen. Lieber György Krisztiánnal szemben védelmébe veszi az Athietikai Clubot, amely nem luxus, hanem testedző, szükséges valami mert csak egészséges testben van egészséges lélek. Utal a felszólaló arra, hogy nincs Pécsett olyan közcélú egyesület, amely már eddig igénybe ne vette volna munificenciáját, egyedül az Atlétikai Club nem fordult meg segítségért húsz évi működése alat a városhoz. A tanács javaslatát pártolja. A közgyűlés a tanács javaslatát egy- hangúlag elfogadta. Várady Ferecnek a kiállítás területén felállított magán jellegű természetrajzi gyűjteményének kiállítása után a mérsékelten szedett belépti díjak után kivetett engedélydíjat a város közgyűlése elengedte. A mi állításunk X. Mezőgazdasági pavillon. Az állami gyapjúminősítő intézet kiállításával egy ugyanazon fülkében van elhelyezve az állami vetőmag vizsgáló állomás kiálitása is, amely gafíkonokban mutatja be az 1883-tól 1906-ig végzett vetőmag vizsgálatok eredményét. Fényképekben mutatja be az állami vetőmag vizsgáló intézet által megvizsgált és vetésre alkalmasnak talált magoknak állami ólomzárolását, s ilyen állami ólomzárral ellátott zsákokat természetben is bemutatnak. Üvegekben gyűjteményes csoportját álltják ki a legfontosabb gazdasági magoknak Szeme Véltetve mutatja be az állomás a francia perje mag tisztasági vizsgálatát, s az arankás lóhere mag vizsgálatát. Néhány zürichi magcsiráztató csésze is ki van állítva, amelyekben a magvak fény behatása mellett csiráztathatók. A kiállítást a botanikai lapok, a magyar füvek gyűjteménye és az állomás által kiadott népies füzetkék kollectioja egészíti ki. A következő fülke a budapesti állami kertészeti intézet kiállítását foglalja magában. Az intézet csinosan rendezett kiállításában fali képekben mutatja a tanintézet telepét és kertjét, csinos kidolgozású növény és kórtani táblák, gyümölcsök és virágok faliképét, nemkülönben a tanintézet egyes részeinek fényképei, a tanterem, szaporító, kerettelepek stb. fényképfelvételei borítják a falakat. A intézet növendékei szabadkézi és mértani rajzokat és modemekben az összes alakítási és művelési alakzatokat bemutatják. E mellett van kiállítva a bajai állami kertmunkás iskola térrajza és fényképekben az iskola egyes helyiségei Természetben meglátjuk itt az egyes fűzfajták ipari használhatóságának kimutatását, s az egyes fűzfajták egy éves legvastagabb hajtásai. Modelekben vannak bemutatva az egyes kerítés minták, a szalma, léc, karó, patécs, nád, fűz, deszka, sodrony, rozsé kerítés és a vert fal modell. A fülke előtti asztalon a kerti gazdaságoknál elkerülhetetlen öntözésre szolgáló kút többféle modelle van kiálltva, az asztal körül pedig egyes ipari készítmények, székek, kosarak stb. vannak elhelyezve. A következő fülke ismét egy állami intézmény az országos selyemtenyésztés kiállítását mutatja be, nem nagy kaliberű ugyan a kiállítás, de fogalmat nyújt arról a szép munkáról, amelyet végeztek addig, míg a selyemtenyésztést Magyarországon, oly magas fokra emelték, amelyen jelenleg áll s amelyért méltán emlékezett meg Szterényi József államtitkár a megnyitás napján az elismerés legmelegebb hangján Frigyes kir. herceg és családja előtt Bezerédj Pálról. A kiállítás közepén üveg van kiállítva az a praeparatum, amely a selyemhernyónak a petétől egész a lepkéig való átalakulását mutatja be E körül vannak elhelyezve a Magyarországon levő selyemfonók s gubóbeválló telepek fényképfelvételei és két statisztikai táblázat, amely Magyarország selyemtenyésztését tünteti föl 1906-ig és Magyarország selyemtenyésztéséről számol be vármegyékként. A selyemfonodák belsejét is fényképfelvételek mutatják be s különös tekintettel van a kiállítás a mohácsi selyemfonodára, amelynek magyar, sokác és olasz munkásait aquarellekben is bemutatja. A faliképek alatt üvegszekrényekben a legombolyitásra váró gubókat és a már legombolyitott nyers selymet mutatja be. E mellett talál helyet a magyar királyi állat élettani kísérleti állomás néhány fényképből álló kiállítása. Rendkívül érdekes a magyar népies mintagazdaságokról felvilágosítást nyújtórészlete ennek a fülkének, amelyben statisztikai adatok szolgálnak felvilágosítással az állami támogatás segélyével létesített népies mintagazdaságokról és azok rendeltetéséről. Egy áttekinthetően szerkesztett térkép nyújt felvilágosítást arról, hogy az ország, mely vidékein létesültek már ilyen népies mintagazdaságok. Ezalatt a fénykép alatt fényképfelvételekben vannak bemutatva a népies mintagazdaságok berendezései és a tenyésztett állatok. Két népies mintagazdaság modellje is ki van állítva, még pedig a garai és a csemeci népies mintagazdaság modellje. A gazdasági háziipari kiállítás ugyanezen fülke másik részében van elhelyezve s rajta mindenféle háziiparszerüleg előállítható tárgy ki van állítva. A kiállításon harminchat háziipart kultúráló egyesület vesz részt. A kiállított tárgyak fölött pedig statisztikai táblázatok nyújtanak felvilágosítást a megtartott háziipari tanfolyamokról s az azokon résztvevőkről. A pécsi káptalan uradalom üvegbazár alatt mutatja be az uradalom talaj fajait modellekben az uradalomban használt mezőgazdasági eszközöket, házilag készített használati eszközöket, faedényeket, szalmapokrócokat, füzfakosarakat s csinos gyűjteményben mutatja be az uradalomban termett mezőgazdasági terményeket s a tenyésztett állatfajokat. Csinos különösen a káptalan juhászatának bemutatása a termelt gyapjúban. Érdekes, csak kár, hogy nagyon el van dugva egy 1769-ből származó bárány terelő ezüstveretű nyelű ostor. Nagy területet foglal el a Biedermann örökösök kiállítása is. A falon az uradalomhoz tartozó Mozsgó Almamellék és Endrée térképe, fényképekben a mozsgói uradalom egyes részei, az egészet egy agancs kiállítás zárja be, amelynek legszebb példánya egy páratlan tizennégyes agancs. A faliképek alatt az amerikai szőlőtelep modellje a szentmiklósi komlótelep modellje, a mezőgazdasági termékek ízlésesen összeállított kollectiója és faszén produktumok vannak kiállítva, amely utóbbiból az uradalom exportál A Biedermann örökösök kiállítása melletti következik a káliszindikátus kiállítása. A mezőgazdasági pavilion délnyugoti fülkéjében van a baranyamegyei gazdasági egylet kiállítása, erről azonban legközelebbi számunkban. PÉCSI KÖZLÖNY 1907. junius 1. NAPIHIREK. Pécs, 1907. május 29. A Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület megalakulása. Abban a kulturális harcban, melyet a magyar társadalom folytat a közművelődés és a nemzeti szellem terjesztésére a „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ még mindig nagyon hiányos fegyverzettel küzd. Most a nemzeti munkának egy új műhelye, a magyar kultúrának egy új vára fogja saját erejét és fegyverzetét a DKE, által képviselt nagy célok szolgálatára bocsájtani és elvállalni azt a kötelezettséget, hogy a Baranya vármegye területén csöndes kulturális munkát végezvén a műveltség terjesztésére és a közjólét emelését fogja híven szolgálni. A „Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület“ gróf Benyovszky Móricnak, a