Pécsi Közlöny, 1909. május (17. évfolyam, 90-110. szám)

1909-05-01 / 90. szám

4 Eszek a matyarok megfan ety dürel­­medlen nation. Varjanag ety uj Königgrätz vaty egy másotig Solferino, aggor peszeljeneg. Attig mi semmit meg nem értüng. Hájszen etyig se nem meg van a világ régibe! De ha más nem kuscholnag, hát alján Pulver és Blei lesz, amilyen még asz a hirress Fabriczius Oberst se nem tuta csinálsz. És ha mi elmentünk, csak mék aggor jinnek a zenim tépi párát: a Kristoffi, a Lányi, der Kovács Guszti szekény (ha mék él) Heterfári Pokámi, Izrael és a tépi hirreseg. És aggor elmetyink a Henczi hajtani Kriegskamerad szoporhoz es deszing ety naty goszoru rá és montung: „Mekposzuldung téged, te ticső K. K. General! Felviszunk teged a Kellertbetgre rá és melled alidung vagy figgesztung minten gutgesinnt matyartul a szoprát — meg ráatást a Haynaut is, hogy remekje tőle ekesz Matyarenland és a világderde­­nelem a Histyria pirulja magát, ha ránesz ere­ticsőhelyre, amelynek detejébe uty fátyik asz­en öreg gatonaszil, ha mintjár lámpavason izs. Hurrah! An! Feuer! Eljen! Hoch a Keszes bank és a német komando !“ — Uty ! Kinevezés. A főispán a városi köz­kórháznál üresedésben levő második segéd­orvosi állásra Fenyő Győző dr. gyakornok­orvos, ideiglenes minőségű napidíjas orvos­ként kinevezte. A dombóvári új állomásfőnök, Ro­zsits Endrének eszéki forgalmi főnökké történt kinevezésével megüresedett az ujdombóvári vasúti főnöki állás, melyre Berger Simont, legutóbb Gyékényes állo­más kiváló máv. tisztviselő hírében álló főnökét helyezte át a máv. igazgatósági elnöke, aki hivatalát már át is vette. Analfabéták oktatása Baranyában. Minthogy az általános választójog kiter­jesztését az írni-olvasni tudáshoz kötik, az országos közművelődési tanács moz­galmat indított, hogy országszerte analfa­béta tanfolyamokat létesítsenek. Az or­szágos közművelődési tanács, amelyet 1908. nyarán alakítottak a közművelődési egyesületek, nagy buzgósággal és széles körben teljesíti a maga feladatát. Fő céljául tette ki bebizonyítani, hogy ezt az or­szágot a magyarság van hivatva vezetni, nemcsak a történelem, hanem az előre­haladottság és műveltség jogán is.­­ Éppen ezért a közművelődési tanács kivá­lóképp az analfabéták és a magyarul nem tudók nemzeti szellemű tanítására fordít gondot és rövd fönállása alatt 700 tan­folyamot szervezett és több mint 50,000 darab hazafias irányú művet osztott ki a nép között. E nagy arányú munkához várja a magyar társadalom segítségét. A közművelődési tanács tegnap Baranya vár­­megye alispánjához és Pécs város taná­csához lelkes hangú átíratott intézett, amelyben arra kéri a vármegyét és várost, hogy a várott, hogy a Baranyában fölállí­tandó tanfolyamok céljaira öt éven ke­resztül évi 500—500 korona segélyt adjanak. Nálunk Petit a felnőtt analfabé­ták oktatása a nemzeti szabad tanítás egyesületének buzgolkodása folytán már két év óta tart igazán szép sikerrel, úgy hogy az eredmény már a magasabb körök figyelmét és elismerését is fölkeltette. Baranyába menekülő betörőbanda? Levelezőnk Írja: Somogyvár állomáson vakmerő betörés történt. Este 8 óra 40 perckor hagyta el az utolsó vonat az állomást és hajnali 4 óráig az állomáson keresztül nincs közlekedés. Az állomás­főnök 9 órakor zárta le az irodahelyisé­get és tért nyugvóra hálószobájában, amelyet csak egy szoba választ el az iro­dától. Fél tíz óra tájban egy cigány rabló­banda tört be az állomásra. Fölfeszítették az ajtót asztallal és székekkel eltorlaszol­ták, azután hozzáfogtak munkájukhoz. Időközben a vasúti őr a korcsmából ré­szegen hazajövet, elment az iroda előtt, de semmi gyanúsat nem vett észre s hazatért lakására. A rablók a pénzszekrényt akarták keresztülfúrni, de ez nem sikerült. A cigányok erre magát a Wertheim-szek­­rényt vitték el magukkal, úgy hogy le­reszelték a vaspántokat, amelyek a szek­rényt a padlóhoz erősítették. A pénzszek­rényt, mely 600 koronát tartalmazott, do­rongokkal kocsijukra tették aztán minden nyomot eltüntetve elvágtattak. Az állomás­főnök csak hajnalban vette észre a betö­rők garázdálkodását. Rögtön jelentést tett a csendőrségnél, amely széleskörű nyomo­zást indított a rablóbanda előkerítésére. Azt hiszik, a betörő cigányok Baranya­­megyébe menekültek. Gyilkos suhancok. Sarkad község­ben borzalmas gyilkosság történt. Egy alig tizenhat éves fiút gyilkoltak meg tár­sai, akik haragudtak reá. Kiss János az áldozat, akit atyja házában, az istálóban halálra vertek éjszakai támadók. Titkon lopóztak be és úgy elverték a gyanútla­nul alvót, hogy alig maradt benne élet. A kórházba szálították, hol rövid idő múlva meghalt. Aki nem fél az Istentől, Kaposvár­ról írják: Gazdag János földvári lakos egész életét a korcsmában töltötte. Az Isten házát sohasem látogatta, hanem ahelyett káromolta azokat, akik templomba járnak. Tegnap este a korcsmából haza­felé jövet piszkos szavakkal szitkozódott, egyszerre aztán egy villámcsapástól sújtva azonnal meghalt. Burgonya-vetőmag a kisgazdáknak. A múlt évi szárazság következtében álta­lában oly silány burgonya-termés volt, hogy messze vidékeken még vetőgumója sem volt a gazdáknak. Sajnos, éppen az érde­kelt gazdaosztály nem látta meg idején a veszedelmet és nem gondoskodott kellő időben alkalmas, jó minőségű vetőmagról. Darányi földmivelésügyi miniszter, amíg egyrészről elrendelte, hogy az állami bir­tokokon termelt burgonya teljes készleté­ben őriztessék meg tavaszi vetőgumóul, másrészt egy gazdasági szaktanárt kikül­dötte a nevezetesebb burgonya­termelő vi­dékekre a külföldre, hogy ott az előrelátha­tólag felmerülő szükségletről idejében vétel útján gondoskodjanak, de még e körülte­kintő intézkedések sem voltak elegendők arra, hogy minden szükségletet fedezhes­­senenek. A földmivelési minisztérium száz­ezer méter mázsa külföldről impor­tált vetőgumót osztatott ki a kisgazdák kö­zött is indokolt esetben a miniszter a vető­gumó beszerzési árának egy részét tárcája terhére vállalta. Az állami beavatkozás kö­vetkeztében nemcsak az imminens gazda­sági bajon segítettek, hanem kitűnően diszlo­tt külföldi fajok jutottak a termelésbe s ekként a nálunk úgyis degenerált burgonya felújítása nagyobb mértékben történt. A májusi előléptetés a hadseregnél. Tegnap jelent meg a hadsereg rendeleti közlönye, amely a májusi előléptetéseket közli. A hadseregben az idei májusi elő­léptetés nagyon kedvező. Különösen ügyel­tek a különböző fegyvernemek előléptetési viszonyainak lehető arányosítására. A tá­bornokoknál és ezredeseknél az előlépte­tések a rendes keretben mozognak. Fel fog tűnni, hogy vezérőrnagyok és ezredesek az előléptetés után is megmaradnak eddigi alkalmaztatásukban mint ezredparancsno­kok stb. Az alezredeseknél mutatkozik leg­jobban a hadvezetőségnek az a törekvése, hogy az előfordult aránytalanságok meg­szűnjenek. A lovasságnál és gyalogságnál egyenlő a várási idő. Az őrnagyi előlépte­tés is jó. A gyalogságnál pl. 144 százados kap arany gallért, ami elég magas szám. A vezérkarnál az előléptetési viszonyok nem változtak. Kellemes meglepetést hoz a májusi előléptetés a főhadnagyoknak, had­nagyoknak és zászlósoknak. A tisztikarban századosi rangba 455 főhadnagy lép elő. 1044 hadnagy főhadnagy lesz és 446 zász­lós elnyeri a tiszti rangot. Az alantas tisz­teknél a fegyvernemek között a tüzérség körében lesz az előléptetési arány a leg­kedvezőbb. Azok a hadnagyok, kik 1902. november 1-vel nyertek hadnagyi rangot, most mind főhadnagyokká lesznek. A zász­lósok többsége 2 évi s 8 hónapi várakozás után lett hadnagy. Kineveztették a közös hadseregben őr­­nagygyá Hauser Rudolf 69., Brillisch Gyula 52., Palkovics István 69. és Pessl Gyula 69. gyalogezredbeli századosok; századossá Riegl Róbert 69., Ganzberger Ottó 52. gya­logezredbeli főhadnagyok; főhadnagygyá Nancec Pál 69., Ventia Miklós 52., Paulay Ernő 52., Rossmann Péter 52. és Tóth Miksa 52. gyalogezredbeli hadnagyok, had­­nagygy. Steiner János 52., Kasper Béla 69. gyalogezredbeli zászlósok. Kiss József dr. 52. gyalogezredbeli főorvos ezredorvossá neveztetett ki. Végül Orsós Ferenc dr. az 52. gyalogezredhez tartalékos segédorvossá neveztetett ki. A m. kir. honvédségnél a király Ba­­lázsfalvi Kiss Aladás pécsi 8. honvédhuszár­­ezredbeli ezredes és Alsó-Malatinai Mala­­tinszky István kassai 5. honvédhuszárez­­redbeli őrnagy kölcsönös áthelyezését elrendelte. Kineveztettek századosokká Tö­rök Béla, Tóth István, kézdi Vásárhelyi Géza (a lugosi 8. gyal. ezredhez való át­helyezés mellett) és Tóth József főhadna­gyok a pécsi 19. honvéd gyal. ezredben, PÉCSI KÖZLÖNY 1909. május 1.

Next