Pécsi Közlöny, 1909. május (17. évfolyam, 90-110. szám)
1909-05-01 / 90. szám
4 Eszek a matyarok megfan ety dürelmedlen nation. Varjanag ety uj Königgrätz vaty egy másotig Solferino, aggor peszeljeneg. Attig mi semmit meg nem értüng. Hájszen etyig se nem meg van a világ régibe! De ha más nem kuscholnag, hát alján Pulver és Blei lesz, amilyen még asz a hirress Fabriczius Oberst se nem tuta csinálsz. És ha mi elmentünk, csak mék aggor jinnek a zenim tépi párát: a Kristoffi, a Lányi, der Kovács Guszti szekény (ha mék él) Heterfári Pokámi, Izrael és a tépi hirreseg. És aggor elmetyink a Henczi hajtani Kriegskamerad szoporhoz es deszing ety naty goszoru rá és montung: „Mekposzuldung téged, te ticső K. K. General! Felviszunk teged a Kellertbetgre rá és melled alidung vagy figgesztung minten gutgesinnt matyartul a szoprát — meg ráatást a Haynaut is, hogy remekje tőle ekesz Matyarenland és a világderdenelem a Histyria pirulja magát, ha ránesz ereticsőhelyre, amelynek detejébe uty fátyik aszen öreg gatonaszil, ha mintjár lámpavason izs. Hurrah! An! Feuer! Eljen! Hoch a Keszes bank és a német komando !“ — Uty ! Kinevezés. A főispán a városi közkórháznál üresedésben levő második segédorvosi állásra Fenyő Győző dr. gyakornokorvos, ideiglenes minőségű napidíjas orvosként kinevezte. A dombóvári új állomásfőnök, Rozsits Endrének eszéki forgalmi főnökké történt kinevezésével megüresedett az ujdombóvári vasúti főnöki állás, melyre Berger Simont, legutóbb Gyékényes állomás kiváló máv. tisztviselő hírében álló főnökét helyezte át a máv. igazgatósági elnöke, aki hivatalát már át is vette. Analfabéták oktatása Baranyában. Minthogy az általános választójog kiterjesztését az írni-olvasni tudáshoz kötik, az országos közművelődési tanács mozgalmat indított, hogy országszerte analfabéta tanfolyamokat létesítsenek. Az országos közművelődési tanács, amelyet 1908. nyarán alakítottak a közművelődési egyesületek, nagy buzgósággal és széles körben teljesíti a maga feladatát. Fő céljául tette ki bebizonyítani, hogy ezt az országot a magyarság van hivatva vezetni, nemcsak a történelem, hanem az előrehaladottság és műveltség jogán is. Éppen ezért a közművelődési tanács kiválóképp az analfabéták és a magyarul nem tudók nemzeti szellemű tanítására fordít gondot és rövd fönállása alatt 700 tanfolyamot szervezett és több mint 50,000 darab hazafias irányú művet osztott ki a nép között. E nagy arányú munkához várja a magyar társadalom segítségét. A közművelődési tanács tegnap Baranya vármegye alispánjához és Pécs város tanácsához lelkes hangú átíratott intézett, amelyben arra kéri a vármegyét és várost, hogy a várott, hogy a Baranyában fölállítandó tanfolyamok céljaira öt éven keresztül évi 500—500 korona segélyt adjanak. Nálunk Petit a felnőtt analfabéták oktatása a nemzeti szabad tanítás egyesületének buzgolkodása folytán már két év óta tart igazán szép sikerrel, úgy hogy az eredmény már a magasabb körök figyelmét és elismerését is fölkeltette. Baranyába menekülő betörőbanda? Levelezőnk Írja: Somogyvár állomáson vakmerő betörés történt. Este 8 óra 40 perckor hagyta el az utolsó vonat az állomást és hajnali 4 óráig az állomáson keresztül nincs közlekedés. Az állomásfőnök 9 órakor zárta le az irodahelyiséget és tért nyugvóra hálószobájában, amelyet csak egy szoba választ el az irodától. Fél tíz óra tájban egy cigány rablóbanda tört be az állomásra. Fölfeszítették az ajtót asztallal és székekkel eltorlaszolták, azután hozzáfogtak munkájukhoz. Időközben a vasúti őr a korcsmából részegen hazajövet, elment az iroda előtt, de semmi gyanúsat nem vett észre s hazatért lakására. A rablók a pénzszekrényt akarták keresztülfúrni, de ez nem sikerült. A cigányok erre magát a Wertheim-szekrényt vitték el magukkal, úgy hogy lereszelték a vaspántokat, amelyek a szekrényt a padlóhoz erősítették. A pénzszekrényt, mely 600 koronát tartalmazott, dorongokkal kocsijukra tették aztán minden nyomot eltüntetve elvágtattak. Az állomásfőnök csak hajnalban vette észre a betörők garázdálkodását. Rögtön jelentést tett a csendőrségnél, amely széleskörű nyomozást indított a rablóbanda előkerítésére. Azt hiszik, a betörő cigányok Baranyamegyébe menekültek. Gyilkos suhancok. Sarkad községben borzalmas gyilkosság történt. Egy alig tizenhat éves fiút gyilkoltak meg társai, akik haragudtak reá. Kiss János az áldozat, akit atyja házában, az istálóban halálra vertek éjszakai támadók. Titkon lopóztak be és úgy elverték a gyanútlanul alvót, hogy alig maradt benne élet. A kórházba szálították, hol rövid idő múlva meghalt. Aki nem fél az Istentől, Kaposvárról írják: Gazdag János földvári lakos egész életét a korcsmában töltötte. Az Isten házát sohasem látogatta, hanem ahelyett káromolta azokat, akik templomba járnak. Tegnap este a korcsmából hazafelé jövet piszkos szavakkal szitkozódott, egyszerre aztán egy villámcsapástól sújtva azonnal meghalt. Burgonya-vetőmag a kisgazdáknak. A múlt évi szárazság következtében általában oly silány burgonya-termés volt, hogy messze vidékeken még vetőgumója sem volt a gazdáknak. Sajnos, éppen az érdekelt gazdaosztály nem látta meg idején a veszedelmet és nem gondoskodott kellő időben alkalmas, jó minőségű vetőmagról. Darányi földmivelésügyi miniszter, amíg egyrészről elrendelte, hogy az állami birtokokon termelt burgonya teljes készletében őriztessék meg tavaszi vetőgumóul, másrészt egy gazdasági szaktanárt kiküldötte a nevezetesebb burgonyatermelő vidékekre a külföldre, hogy ott az előreláthatólag felmerülő szükségletről idejében vétel útján gondoskodjanak, de még e körültekintő intézkedések sem voltak elegendők arra, hogy minden szükségletet fedezhessenenek. A földmivelési minisztérium százezer méter mázsa külföldről importált vetőgumót osztatott ki a kisgazdák között is indokolt esetben a miniszter a vetőgumó beszerzési árának egy részét tárcája terhére vállalta. Az állami beavatkozás következtében nemcsak az imminens gazdasági bajon segítettek, hanem kitűnően diszlott külföldi fajok jutottak a termelésbe s ekként a nálunk úgyis degenerált burgonya felújítása nagyobb mértékben történt. A májusi előléptetés a hadseregnél. Tegnap jelent meg a hadsereg rendeleti közlönye, amely a májusi előléptetéseket közli. A hadseregben az idei májusi előléptetés nagyon kedvező. Különösen ügyeltek a különböző fegyvernemek előléptetési viszonyainak lehető arányosítására. A tábornokoknál és ezredeseknél az előléptetések a rendes keretben mozognak. Fel fog tűnni, hogy vezérőrnagyok és ezredesek az előléptetés után is megmaradnak eddigi alkalmaztatásukban mint ezredparancsnokok stb. Az alezredeseknél mutatkozik legjobban a hadvezetőségnek az a törekvése, hogy az előfordult aránytalanságok megszűnjenek. A lovasságnál és gyalogságnál egyenlő a várási idő. Az őrnagyi előléptetés is jó. A gyalogságnál pl. 144 százados kap arany gallért, ami elég magas szám. A vezérkarnál az előléptetési viszonyok nem változtak. Kellemes meglepetést hoz a májusi előléptetés a főhadnagyoknak, hadnagyoknak és zászlósoknak. A tisztikarban századosi rangba 455 főhadnagy lép elő. 1044 hadnagy főhadnagy lesz és 446 zászlós elnyeri a tiszti rangot. Az alantas tiszteknél a fegyvernemek között a tüzérség körében lesz az előléptetési arány a legkedvezőbb. Azok a hadnagyok, kik 1902. november 1-vel nyertek hadnagyi rangot, most mind főhadnagyokká lesznek. A zászlósok többsége 2 évi s 8 hónapi várakozás után lett hadnagy. Kineveztették a közös hadseregben őrnagygyá Hauser Rudolf 69., Brillisch Gyula 52., Palkovics István 69. és Pessl Gyula 69. gyalogezredbeli századosok; századossá Riegl Róbert 69., Ganzberger Ottó 52. gyalogezredbeli főhadnagyok; főhadnagygyá Nancec Pál 69., Ventia Miklós 52., Paulay Ernő 52., Rossmann Péter 52. és Tóth Miksa 52. gyalogezredbeli hadnagyok, hadnagygy. Steiner János 52., Kasper Béla 69. gyalogezredbeli zászlósok. Kiss József dr. 52. gyalogezredbeli főorvos ezredorvossá neveztetett ki. Végül Orsós Ferenc dr. az 52. gyalogezredhez tartalékos segédorvossá neveztetett ki. A m. kir. honvédségnél a király Balázsfalvi Kiss Aladás pécsi 8. honvédhuszárezredbeli ezredes és Alsó-Malatinai Malatinszky István kassai 5. honvédhuszárezredbeli őrnagy kölcsönös áthelyezését elrendelte. Kineveztettek századosokká Török Béla, Tóth István, kézdi Vásárhelyi Géza (a lugosi 8. gyal. ezredhez való áthelyezés mellett) és Tóth József főhadnagyok a pécsi 19. honvéd gyal. ezredben, PÉCSI KÖZLÖNY 1909. május 1.