Pécsi Közlöny, 1909. június (17. évfolyam, 111-130. szám)
1909-06-02 / 111. szám
1909. június 2. férfi hiúsága, hanem a férfi szíve súgta, mely első látástól csak a maga szerelméért dobog. Igaz nem lenne szabad, hisz van férfje, van szép kis gyermekük, ifjú álmának szerelmi záloga . . . De a szív, az követel. Mikor férje karján először láttam, boldogan, szerelmesen sétálgatni csendes szép éjszakán itt a fegyverek között, akkor irigyeltem azt a férfit, kit a maga tiszta szerelme boldogít és féltékeny lettem . . a férjére. És a féltékenység a szerelem első szimptómája. Nevetségesnek tűnik fel saját magam előtt, de szívemnek nem tudtam, parancsolni. Éreztem, tudtam, hogy szeretem szenvedélyesen, kimondhatatlanul úgy, hogy még nőt sohase szerettem. Igaz, nem lenne szabad, mert a maga kis szívét más bírja, kit maga is kisleánykorától szeret és most valósultak meg gyermekkori álmaik, hogy egymáséi lehettek. És ez a valaki „más“ a hites férje. Ne nehezteljen, hogy idehívtam . . . Mikor először láttam boldogan, szerelmesen férje karján, ki magát annyira szereti, akkor azt hittem, hogy szívét sohasem sikerül majd enyémhez láncolni. De most hiszen, hogy sikerül, hogy sikerült. Tudom, hogy a szerelem jele volt az a pir, mely kis arcocskáját elborította, mikor férje irodájában találkoztunk . . Tudom ne tagadja és ez volt az mi engem felbátorított, hogy ide hívjam, hogy ide jöjjek és elmondjam azt, ami szivemet oly régóta fogva tartja : — Legyen az enyém! A asszony, ki eddig szótlanul ült a férfi mellett, és engedte, hogy az akármit is mondjon, e szónál ijedten borzadt össze és kirántotta forró kezét a férfiéből: — Mire gondol ? ! — Tudom — szól a férfi — nagy merészség volt ezt kimondani, de tudom, hogy e szók szivében viszhangra találnak. Szóljon, nem mondtam igazt ! ? Az asszony lassan felemelkedett helyéről és szemlesütve, félénken suttogta a csendes éjszakába: — Igen! (Folyt. köv.) PÉCSI KÖZLÖNY 13 Dohány utca, 38. I. 7. adja ki a kedvezményes vasúti jegy váltására szóló igazolványokat. A dr. Fodor Oszkár főtitkár szerkesztésében megjelent hatalmas évköny, mely a DKE. utolsó évi munkásságáról beszámol, megemlékezik az Országos Közművelődési Kongresszus ama fontos eredményéről, hogy megalakult a nemzetiségi mozgalmak és támadások ellensúlyozására az Országos Közművelődési Tanács, mely hazánk valamennyi kulturális testületét s egyesületét egy egységes közművelődési programmban összefárasztja. E tanács megalakulása a DKE öntudatos kultúrpolitikájának elismerését is jelenti egyben, mert az új országos fontosságú kulturfórum elnöki székében Széll Kálmán a DKE első elnöke s mai díszelnöke került ; az ő nemzeti kultúrpolitikája vezette egyletünk egész működését és az egész Dunántúlnak dicsősége az, hogy most az ország ezen hatalmas új kulturszervezetének vezetését Széll Kálmán vállalta el. Minden kultúrás mozgalmakban, melyek a lefolyt évben szerepet játszottak, a DKE is kivette a részét. — A lefolyt esztendő az erőgyűjtés szempontjából örvendetes eredményekkel járt. A társadalom mind szélesebb köreiben kezd érdeklődni a DKE munkássága iránt, mely Széll Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő irányítása mellett a Dunántúl tizenegy vármegyéje területén egyre intenzívebben gyakorolja áldásos működését. Az 1908. év során 18 alapító, 8 pártoló és 509 rendes taggal gyarapodott a tagok létszáma. Beszámol a jelentés a soproni kulturünnepről, mely fényes bizonysága volt annak, hogy a soproniak együtt éreznek azokkal az elvekkel és törekvésekkel, amelyek a DKE-t két évtizedes fennállás során vezetik. Fenntartotta az egyesület a tárnoki (Fehér m.) a városlődi (Veszprém m.) a vimpáczi (Sopron m.) a szári (Fehér m.) a tarjáni (Komárom m.) kisdedóvodákat, segélyezte a Soproni Irodalmi és Művészeti Kör gyermektelepítési akcióját, mint új falusi népművelő intézményt, a Dunántúlon a népakadémiákat is meghonosította. Egyelőre Komárom megyében kezdte s támogatja ezek szervezőjét Kertész Ferencet, ki eddig öt községben alapította meg s összesen mintegy 80 népszerű ismeretterjesztő előadást rendezett. Munkájában az Uránia Egyesület vetített képekkel, a közoktatásügyi minisztérium a DKE felterjesztésére pedig államsegéllyel támogatja. A magyar nyelv tanításában kitűnő tanítók és papok segélyezésére 2000 koronát fordított azon összegeken kívül, amelyet a Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület e célra kiosztott. Öt közművelődési egyesület munkálkodott a lefolyt évben azon nagy nemzeti célok megvalósítására, amelyek érdekében a DKE tevékenykedik a Dunánál tizenegy vármegyéjének területén a műveltség terjesztésére és a közjólét emelésére. A Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület élén Sárközi Aurél kir. kamarás, mint elnök és az év egy részében Lőrinczy György kir. tanfelügyelő, mint főtitkár fejtette ki áldásos tevékenységét, de nagymérvű tanfelügyelőségi elfoglaltsága miatt az adminisztracionális teendőktől visszalépett, s ekkor Wiausek Károly tb. megyei főjegyző választatott meg, ki ugyanabban a szellemben vezeti tovább a Komárommegyei és városi Közművelődési Egyesület ügyét, amelyben Lőrinczy György, a hazai irodalmak büszkesége és az ország kulturmozgalmainak egyik legrégibb harcosa, e kipróbált kulturegyesületben a közművelődési feladatok megvalósítását annyi lelkesedéssel és eredményes munkálni törekedett. A Komárommegyei és Városi Közművelődési Egyesület működésének értékes jelentését még Lőrinczy György kir. tan., kit alelnöknek választott meg a komáromi fiókegylet, állította össze és az egész terjedelmében az évkönyvben foglaltatik. A Somogyvármegyei Közművelődési Egyesület élén Kapotsfy Jenő főispán és dr. Andorka Elek főügyész állanak, kik az igazgatósággal egyetemben irányítják e fontos fiókegyesület működését, amelynek nem egy jelentős eredményéről számol be. A Pécs-Baranya megyei Közművelődési Egyesület gróf Benyovszky Móric és Erreth János főispánok vezetésével intenzívebb működését szintén ez évben kezdette meg. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület mint a Dunántúli Közművelődési Egyesület nemzeti munkájának legújabb műhelye, ritka lelkes tevékenységgel kezdte meg agitációját gróf Batthyány Pál főispán elnök és dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett. Gróf Széchenyi Viktor főispán már megindította a Fehérmegyei és Székesfehérvár Városi Közművelődési Egyesület szervezésének munkálatait, s így a fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához közeledik. A Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat, hogy egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét az egyesület Székesfehérvárra helyezte át és így legközelebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei kulturegyesületnek. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kívánt a DKE-hez csatlakozni. Gyarapított a lefolyt évben a Dunántúl könyvtári hálózatát is az egyesület, amennyiben már 106 népvándor és gazdasági népkönyvtár fölött rendelkezik a DKE, amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a házi irodalom terjesztése és ez által a nép műveltségének emelése érdekében. A A Komárom megyei könyvtár segélyezésén kívül 250 korona könyvtárkezelői jutalmat folyósított és pedig : Polesinszky Emil tanító Csáktornya 100 kor. Burján Gyula körjegyző Bezedek 50 kor., Szalay Sándor tanító Gindli-calád 50 kor., Arany János községi írnok 50 kor. jutalmat kaptak. Az egyesület vagyonállománya 161533 kor. 73 fill. és az 1809. évi költségelőirányzat 54855 kor. 43 fill. kulturális kiadást előirányoz. De a DKE hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát eredmény csak akkor kisérheti, ha az egész országnak társadalma érdeklődéssel és hazafias segélyezéssel támogatja azt és erre e helyről is felkérjük mindazokat, kik a nemzeti kultúra eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatokat teljesítő DKE támogatására. Adományokat lapunk is az egyesület céljaira elfogad. A DKE-ben a tagok kötelezettségei a következők: A) az örökös tag legalább 2000 K. alapítványt tesz s legfeljebb öt év alatt befizeti; b) alapító-tag legalább 200 K. alapítványt tesz s azt 5 év alatt befizeti; c) pártoló-tag legalább 5 egymásután .övetkező évre évenkint 20—20