Pécsi Közlöny, 1910. december (17. évfolyam, 278-281. szám)
1910-12-03 / 278. szám
1910. december 3. Szombat XVII. évfolyam 278. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai-tér 2. szám, 1. emelet Vaszary-féle ház. Főszerkesztő : EGRY BÉLA dr. orszgy. képviselő. Telefonszám 576. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM kiadó-laptulajdonos. Előfizetési ár: Egész évre 24 kor., félévre 12 k., negyedévre 6 k., egy hóra 2 k. — Egyes számára 10 f. Távirat-és telefonjelentés. — Saját tudósítónktól. — Országgyűlés. (Budapest, dec. 2.) A képviselőház mai ülésén felszólalt Pécs sz. kir. város országgyűlési képviselője, Egry Béla dr. is és általános helyesléssel kísért beszédben fejtette ki az indemnitás vitájának során azt az egyedül helyes álláspontot, hogy ez a kormány, — mely önmaga oka annak, hogy az indemnitás törvényjavaslatának benyújtása szükségessé vált, szóval maga a kormány teremtette a kényszerhelyzetet, — a felhatalmazási törvény megadását a költségvetési törvény megszavazása előtt meg nem érdemli. A horvát nyelvkérdést ma újra a horvátok vetették felszínre és szónokuk csak az elnök ismételt és erélyes rendreutasítása után, mikor már szómegvonással is megfenyegette, fejezte be hosszú és cseppet sem tárgyilagos horvát beszédét. A Ház mai ülését teljesen az indemnitás vitája foglalta le. Az ülést negyed 11 órakor nyitotta meg Berzeviczy Albert elnök, ki az irományok bemutatása után jelenti, hogy a napirendre csak az indemnitás tárgyalása van tűzve. Első szónok Egry Béla dr. pécsi képviselő hosszabb beszédben foglalkozik azzal a kényszerhelyzettel, melyet a kormány teremtett s amely kényszerhelyzet egyenesen előidézője annak, hogy a kormány költségei nélkül akar felhatalmazás alapjánélkezni az állam jövedelmeivel. Ezt a vérhelyzetet a kormány meg tudta szüntetni, ha meg lett volna benne a akarat. A parlament és delegációk ellenvetés nélkül szavazták meg akát annak reményében, hogy a egész munkaerejét az országot, ésen a városi polgárságot sújtó válására fogja fordítani. Ezt azonban nem tette meg. A kormány irányában tehát bizalommal nem viseltetik s nem járulhat ahhoz, hogy költségvetés nélkül szedje be és használja el az állami jövedelmeket. Egry Béla írt beszédének befejeztével az ellenzék nagy ovációban részesítette s beszéde közben is gyakorta hangzott fel zajos helyeslés. Farkas Pál munkapárti személyes kérdésben szól és Pap-Csicsó István tegnapi beszédével foglalkozik, mely szerint még a román túlzók szokásos követelésein is túlmenve,oly dolgokkal vádolja a magyarságot, mely kifejezetten csak rémregénybe való. Eszterházy Mihály gróf nem fogadja el a javaslatot. Lukinics horvát képviselő hosszadalmasan beszél horvátul. A képviselők közbeszólásokkal zavarják a túlzó horvátot, ki azért csak tovább beszél. Berzeviczy elnök figyelmezteti, hogy hosszabb horvát beszéddel ne zavarja a ház türelmét, de Lukinics álhatatosan beszél tovább. Ismételt elnöki figyelmeztetés és fenyegetés után, mikor már az elnök kijelentette, hogy megvonja tőle a szót, ha nem fejezi be beszédét , Lukinics pár horvát mondat után leült. Az ülés végén Bakonyi Samu beszélt a javaslat ellen. Elnök a Ház ülését negyed 3 órakor rekesztette be. A munka martirja. (Sopron, dec. 2.) A tinfalvi cukorgyárban ma délelőtt Boriszlovics Paula, fiatal gyári munkásnő ruháját egyik gép elkapta s a szerencsétlen munkásnőt teljesen összezúzta. A leány szörnyethalt. Osztrákok s a bankszabadalom. (Bécs, dec. 2.) Az osztrák politika pártok nagy megnyugvással fogadták a bankszabadalom 1917. évi december hó 17-ig történendő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Különösen a javaslatnak az a része okoz osztrák körökben megnyugvást, mely a magyar országgyűlés kezét megköti a bankkal szemben. (Ezt nagyon elhiszük. Odaát állandóan nem tetszett az, ha a magyar országgyűlés beleszólt a bankügyek teljes egészébe.) Olvasóinkhoz ! A nyomdaváltozás miatt beállott körülmények lehetetlenné tették, hogy lapunkat egész terjedelmében jelentessük meg ma is. Mindaddig már most, amíg a rendes terjedelemben való megjelenés akadályai elhárítva nem lesznek, előfizetőink szíves türelmét kérjük azzal a biztosítással, hogy a kiadóhivatal a rendes viszonyok helyreálltával bőven kárpótolni fogja az olvasókat ezért a tőle nem függő kellemetlenségért, hogy megszokott s büszkén hivatkozhatunk rá: kedvelt lapját ezúttal nem adhatjuk kezébe megszokott nagyságában. Kérjük olvasóinkat, tartsanak ki továbbra is az átalakulás nehéz idejében mellettünk. A király figyelmeztetés. (Bécs, dec. 2.) Az a királyi szó, melyet Őfelsége ma délben a II. számú hegyi vízvezeték megnyitása alkalmával az ünnepélyen jelen volt Bárcy István budapesti polgármesterhez intézett, alapos tanításul szolgálhat Lueger örököseinek, a magyarellenes bécsi köröknek. Őfelsége Bárcy Istvánnak kijelentette, nagyon örül, hogy Bécsben látja egy kizárólag városi ünnepen, s hiszi, hogy a közeledés és megértés a két főváros között rövid időn belül létrejön. Lesz-e készfizetés? Hogyan képzeli a munkapárt a készfizetést? Mert hiszen most már csak ehhez a feltételhez van kötve a bankszabadalom megújítása. Az ország polgárai elfogadnak húsz korona értékű arany helyett egy darab papirost, mert a bank rányomatja, hogy törvényes ércpénzre beváltja s mi ezt elhiszszük a banknak! A bank tehát mindenkinek adósa, akinek egy bankjegy a birtokában van. No már most a munkapárt legújabb pénzügyi vívmánya az, hogy a bank azt az adósságát akkor fizesse meg, amikor ő akarja s nem akkor, mikor a hitelező polgár akarja. Más szóval, hogyha én az értéktelen, vagy csak kinevezett értékű papírpénzt jó értékű aranyra akarom az adós bank által becseréltetni, ezt csak akkor köteles a bank megtenni, hogyha ő jónak látja. Az osztrák magyar bank saját maga »köteles“ a pénzügyi helyzetről tett tapasztalatairól a két kormánynak jelentést tenni