Pécsi Közlöny, 1911. január (18. évfolyam, 3-8. szám)

1911-01-25 / 3. szám

i* ál , ,-i.tb . .i ev. i kanon betört s a keresetet onnét , ju­tólag bűntársai nincsenek. A rendőrségnek az a gyanúja, v­eszprémi (ha ugyan ez a neve) i betörő, kinek bűntársai vannak s c*. irányban folytatja is a nyomozást és azonnal táviratot menesztett a veszprémi rendőrséghez, a honnét lapzártánkig válasz vissze nem érkezett. Noiyit dolgoztak a Mi Statisztika a törvényszékről. — Saját tudósítónktól. — Pécs, január 24. Keresni az igazságot! Ez egyik leg­szebb feladata az embernek! De keresni és megtalálni az két külömböző dolog! Nem hiába ábrázolják az igazság asszo­nyát bekötött szemmel, nem is minden embert tud kielégíteni. A mi biráink leg­többje jó, ha éppen nem is híres jogász és mégis nagyon kevés embert találunk, aki meg volna elégedve ítéletükkel. De hát ilyen a sors ! Elégedett ember soha sincs! • * A múlt évben is derekasan működ­tek biráink ! Nagyon sok ügyet befejeztek s mik még nem fejeződtek be, annak is a természete — nagy ügy — hozza magá­val azt, hogy átnyúlt az új évbe. Sajnála­tos jelenség az, hogy a büntető és váló­perek nagy számban foglalkoztatták a bíróságot. Az alkohol megtette kötelességét a múlt évben is 75 százaléka, a bűnügyek­nek az alkohol mértéktelen élvezetére le­­het­ visszavezetni. De sok a becsület­sértési per is! Az asszonyok vezetnek ebben. H­a éles az asszonyi nyelv s olyan jó dolog más portáján seperni — még ha a saját portáján is volna seperni való! A fiatal s öreg házasok sem férnek meg együtt! Ezt a válóperek statisztikája mutatja! A válóperekben szentlőrinci járás, ennek is Katádfa községe vezet! Hogy mi oka ennek, arra különbözők a vélemények! Egyik szerint a fiatal kor, mások szerint a könnyű erkölcs az oka! Ennek kérdése e riport keretében nem a mi feladatunk! Csak azt a sajná­latos eredményt rögzítjük meg, hogy a válóperek száma sok, nagyon sok! * Az elmúlt évben a kir. törvény­székhez Polgári ügy beérkezett-------1963 1908. évről maradt--------------------703 elintézetett------------------------ 2039 elintézetlen maradt---------------627 Telekkönyvi ügy beérkezett — 12408 elintéztetett-------------------- 12392 elintézetlen-------------------- 26 Csőd nyittatott--------------------------14 1909. évről maradt------------------6 befejezést nyert-----------— 9 befejezetlen maradt-----------------11 Fellebbezés beadatott---------------542 1909. évről maradt--------------------135 befejezést nyert--------------------562 elintézetlen maradt----------------115 Felülvizsgálat beérkezett — — 175 1909. maradék--------------------Ц elintézést nyert-----------------------173 elintézetlen maradt —----------------15 Büntető feljelentés tétetett-------459 1909. átlövet — —----------— 63 . elintézést nyert — — — — — 470 ’'Elintézetlen maradt —------ 52 * 'nzügyi kihágás miatt feljelen­tés létetett-----------------------275 1909. évről maradt----------— 31 elintézést nyert — — — — — 250 befejezetlen — — — — — — 34 A járásbíróságtól feljött (meg­felebbezett)------------------------593 1909. évről elintézetlen maradt 16 elintézést nyert — —--------------593 befejezést nem nyert — — — 17 Válóper beadatott —------— 219 1909. évben nem intéztetett el 76 befejezést nyert------------------------229 folyamatban van------------------------66 folyamatban van--------------------66 Napirend. (FARSANGI NAPTÁR.) Január 27. Esti fél 6 órakor Szabadliceumi előadás a jogakadémia disztermében. Párkányi Norbert foly­tatólagos előadása. Január 28. Nemzeti Kaszinó táncestélye saját helyi­ségében. Polgári Kaszinó alapsz. esélye a Vigadóban. A belvárosi kath. kör Kabaré-estélye. Pécsi Dalárda alapszabályszerü dalestje a Vigadóban. Január 29. Városi bizottsági tagválasztások. Február 1. Vasutasok bálja a Vigadóban. Hivatalszolgák táncestélye a budai külv. kath. körben. Február 2. Pécsi aranyifjuság álarcos bálja a Vigadóban. Február 4. Zsolnay-gyári tűzoltók tánestélye a budai külvárosi kath. körben. Az árvagyermekek felruhá­zása javára alakult 48-as asztaltársaság jótékonycélu táncestélye Schmidt János Siklósi­ u. 32. szám alatti vendéglőjében. Pécsi kereskedő ifjak és magántiszt­viselők körének nagy műsoros estélye. Már­ altiszti olvasókör táncestélye a jótékony nőegyletben. Február 5. A pécsi jótékony nőegylet műsoros tenuzio­­nája a nőegyletletben. Február 7. Swärdström nővérek hangversenye a Vi­gadóban. A pécsi posta- és távírda tisztviselők mű­soros táncestélye a jótékony nőegyletben. Február 11. Pécsi polgári kaszinó bálja a nőegyletben. Február 12. Poszek Géza büvészestélye a belvárosi kath. körben. Február 18. Nemzeti Kaszinó táncestélye. A pécsi jóté­kony nőegylet estélye. Február 21. Waldbauer — Kerpel — Molnár — Temesváry koncert a Vigadóban. Február 25. Az ixr. nőegylet estélye. Február 26. A pécsi jótékony nőegylet maeoron teauzse- PÉCSI KÖZLÖNY 1911. januiár 25. NAPI HÍREK. Pécs, január 24. PÉCSI FŐMANGÓ MONOLÓGJAI. (Ellesi: Szikra.) XIII. Valami dr. Nior Emil uraság egy brüsszeli lapban „Magyar berzenkedés“ című gúnyoló cikkében azt írta közelebbi­ről, hogy se Ausztria, se osztrák császár ne vegyék komolyan a magyarok berzen­kedéseit, mert ez a nemzet annyira ne­vetségesen lojális, hogy még az ominózus chlopyid napiparancs után is olyan lelke­sedéssel éljenezte a Budapestre lerándult uralkodót, mintha új és pompás alkot­mányt adott volna neki; a magyar par­­ament pedig ma már mindent megszavaz,­­amit csak Bécs kíván. — Hát hiszen én megengedem, hogy igaza van Nior úrnak, de azért egy csep­pet sem kell szégyellnünk páratlan logális­­ságunkat, mert az csak kiváló művelt­ségünket bizonyító dicsőségünkre válik. Mi is lett volna belőlünk, ha komoly kitartással s mint egy ember küzdöttünk volna mindig jogaink mellett? Ha tudni­illik nem lettek volna közöttünk mindig feles számmal jámbor megalázkodók, bé­kés meglapulók, okos megalkuvók, ügyes alkalmazkodók, élelmes közvetítők, az ud­vari kegyért csengők, sőt rebellisek által hálátlanul Mefistóknak, árulóknak is nevezett besúgók . . . ?! De akkor az osztrák kultúrától messze elmaradott füg­getlen, de csak vad magyarok lennénk még ma is, nem pedig nyírásra alkalmas kultur . . . azaz, hogy „Petyarenvolk . . .“ írta is egy osztrák lap, vagy húsz évvel ezelőtt, hogy tőlük kaptuk a „fenn­tartó elemet, ami alatt Jókai szerint bizonyára a­ Hosentragert kell érteni . . . No de tény, hogy az osztrákok roppantul törekednek iparuknak és kereskedelmük­nek nálunk minél nagyobb teret hódítani s mi hálásak lehetnénk ezért a csekély önzéssel teli békés, üdvös munkássá­gukért. Legalább nem kerülünk sem a nehézkes, pedáns porosz vagy a könnyed, de kényes francia ízlés befolyása alá. Igen! Ők szelídítettek meg minket! Básta, Karaffa, Haynau stbi kissé drastikus esz­közöket alkalmaztak ugyan ellenünk, de hát nyakas őseinkkel szemben nem lehe­tett volna a fenséges osztrák kultúrát kettyüs kezekkel érvényre juttatni ... És a kedves osztrákok ismertettek meg minket a mágnási rangokkal, külön­féle csecse­­rdókkal, királyi, udvari, titkos stb. tanácsosságokkal, itt-ott kényes szár­mazású pénzmagokkal is, amikkel ügye­sen és nyájasan lebilincseltek minket. Hiszen mindezek nélkül ma már talán meg sem tudnánk élni . . .! Nem kell idegeskedni, követelődzni, berzenkedni s akkor jól fog menni min­den! Ez a tanulság Nior úr cikkéből. Fel tehát minden követelés megszavazására! Azt a kutyafáját! V­V — Halálozás. Kerbolt Alajosné szül. Farkas Karolin, néhai Kerbolt Alajos her­­telendi gazdatiszt özvegye e hó 23-án 67 éves korában elhunyt. Az elköltözött úri­­nőben Kerbolt Ferenc alapítványi hivatali főkönyvelő és Kerbolt Dániel mányoki gyógyszerész édesannyjukat, Kerbolt Pali javadalmi hivatali pénztárnok pedig nagy­­nénjét gyászolja. A halálozás igen kiter­jedt rokonságot borított gyászba. Az el-

Next