Pécsi Közlöny, 1911. szeptember (18. évfolyam, 181-205. szám)
1911-09-01 / 181/a. szám
2 előmozdítója és a miniszternek Ischlben történt legutóbbi kihallgatása a marokkói kérdésnek ezzel az új fordulatával állt összefüggésben. (Mindezt a legjobb akarat mellett sem tudjuk elhinni. Szerk.) A nagyszebeni metropolita nyilatkozata. A bukaresti Universul című lap a minap meginterjúvolta Metianu János nagyszebeni görög-keleti érseket, aki nevezetes kijelentést tett. Azt mondotta, hogy a románoknak csak a magyarokkal egyetértő politikája lehet hasznos. Hibáztatta azoknak a politikusoknak az eljárását, akik ahelyett, hogy a kibékülési politika mellett agitálnának, azt a rágalmat igyekeznek elhitetni, hogy az ő magyarországi román politikájuk a román kormány javára szolgál. Metianu szerint a leghelyesebb lenne, ha a magyarországi románok érdekeinek megvédésével a klérust bíznák meg. Justh Gyula ezüstplakettje. Justh Gyulát ma délután érdekes meglepetés érte. Szokatlanul nehéz levelet hozott a címére. A függetlenségi és 48-as párt elnöke nagy érdeklődéssel bontotta fel a szokatlan súlyú levelet s a papiros szétnyílott leple alól gyönyörű, tömör ezüstből vert levelezőlap bontakozott ki, amelyet még a postai bélyegzővel is ellátott a művészkezű véső, rávésvén köralakban Szalkszentmárton Petőfi Sándorról is híres községének nevét. A gyönyörű ezüstplakettre művészi vonással a következő üdvözlet van rávésve: Pártvezér úr! Ez az igazi munka, nemzeti munka, amit ön végez, nem pedig az, amelyet Khuen, az osztrák zsoldos akar a nemzetre erőszakolni, csak így tovább előre és a nemzet győzni fog. Le a nemzetet megnyomorító katonai javaslatokkal! Éljen az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választói jog! A nemzet közvéleménye kiséri önt ellenálló harcában. A Közvélemény. Az újpesti kolera. Emlékezhetnek olvasóink arra, hogy városunk országgyűlési képviselője Egry Béla dr., folyó évi augusztus hó 9-én interpellációt intézett a belügyminiszterhez a Triesztben fellépett kolera tárgyában elrendelendő óvintézkedések tekintetében. Felemlítette akkor képviselőnk azt a rendeletet is, melyet a belügyminiszter folyó évi augusztus 1-én egyetértőleg az osztrák kormánnyal az olaszországi Caserta- Nápol, Salermó és Palermóban fellépett kolerával szemben kiadott, helytelenítvén a belügyminiszter rendeletének azon intézkedését, hogy ugyanazon árukra, ha en gros, tehát ha mint tömegáru szállíttatnak kivételeket tesz s azok behozását engedélyezi , azt mondotta akkor képviselőnk: vagy van kolera, vagy nincs, ha van kolera, akkor kivételeket egyes árukra nem szabad tenni, hanem akkor a tilalomnak ki kell terjednie minden árura, különösen az olyan árukra, amelyek legveszedelmesebb terjesztői a kolerának, akár csomagolva, akár sajtolva vannak, kedvezményeket megállapítani nem szabad. íme Egry Béla dr. igazolva van, mert Újpestre, mint a gyáros kinek gyárában a kolera kiütött, maga beismeri, hogy épp a Triesztből engros szállított áruval hurcolták be az ázsiai kolerát, mely több esetben halállal végződött. A „Független Magyarország“ különben így ír az esetről tegnapi számában : * A kormány jóvoltából hatalmas meglepetésben részesült az ország. Nem is kell várni szeptember közepéig, ahogy Khuen megjósolta. Nem kell várni. A kolera már itt van. A kormányt olyannyira elfoglalják főben járó sürgős teendők, a kolportárs lapok üldözése, a bécsi riporterek, no meg a főispánok instruálása, hogy az olyan nem politikai jellegű esemény, mint a kolera asiatica elkerülte a figyelmét. Pedig nem hirtelen váratlan jött. A halálfejű vendég már tavaly leadta a névjegyét Mohácson, az idén meg kora tavasz óta settenkedik a határokon, keleten délen, és nyugaton. Sőt nemrégiben a magyar képviselőházat is foglalkoztatta. E hónap 9-én Egry Béla országgyűlési képviselő a Ház ülésén hívta fel a kormány és a parlament figyelmét a kolera fenyegető veszedelmére s a következő interpellációt intézte Khuen-Hédervári Károly gróf miniszterelnökhöz mint belügyminiszterhez: 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az osztrák belügyminisztérium egészségügyi osztálya bakteriológiai vizsgálatok alapján hivatalosan megállapította, hogy Triesztben több ázsiai koleraeset fordult elő a közeli napokban. 2. Tett-e már óvintézkedést a belügyminiszter úr arra nézve, hogy a kolera Magyarországba be ne hurcoltassék. Ha tett, minő intézkedéseket tett ? Ez nem tett, szándékozik-e haladéktalanul a legsürgősebben az óvintézkedéseket megtenni? A miniszterelnök ügyet sem vetett az interpellációra. Mit törődik egy ellenzéki interpellációval ? Ez is csak arra való, hogy elrabolja a drága időt, amit a létszámemelés nyélbeötésére szánt a kormány. Ez is obstrukciós eszköz, akár a név szerinti szavazás. Igaz, hogy koleráról volt szó abban az interpellációban, ami nem egészen politika és igen kevés köze van az obstrukcióhoz is. Mindegy! Ha ellenzéki oldalról figyelmeztetik a kormányt a kolerára, akkor a kormány „Justh“ is fütyül a kolerára. Körülbelül ugyanabban az időben, amikor Egry Béla dr. interpellációja elhangzott, érkezett vasúton az újpesti Leiner-féle enyvgyár címére az a nyersáruküldemény, amely a kolerát az ország kellős közepébe, a millió ember által lakott Budapestre hozta. Két enyvgyári munkás már meghalt kolera asiaticában, három haldoklik s az újpesti kolerafészektől függetlenül és gyilkosává lett a néma járvány egy harmadik munkásnak. Rendőrség, főváros, belügyminisztérium most állítólag nagy apparátussal készül útját állni a veszedelem terjedésének. Adja Isten, hogy ezt a munkát siker koronázza. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a kolera behurcolásának egyes-egyedül a belügyi kormány mulasztása s a kereskedelmi kormány lelkiismeretlensége az oka. A belügyminisztert hónapokon át nap-nap után figyelmeztették az események az ázsiai kolera közelségére, még meg is interpellálták ez ügyben, de semmiféle radikális, célravezető intézkedést nem tett egész a mai napig, amikor az akadálytalanul behurcolt járvány már az ország fővárosában párjával szedi az áldozatait. A kereskedelmi minisztérium nem mozgatta a fülét, hogy a megfertőzött Olaszországból s a megfertőzött Trieszten át hozzanak be az országba szennyes nyersanyagokat, hulladékokat, amelyek járványtalan időben is a legszigorúbb egészségi rendszabályok alá kell, hogy essenek. A kereskedelmi minisztérium a Trieszttel s Olaszországgal való áruforgalom korlátozására semmiféle intézkedést nem tett s kolerás vagyonokban tolerás áruk tömege akadálytalanul jutatott el a fővárosba. Most sietnek intézkedni, most lázasa gruppirozzák a semmittevést, mintha hiány ezzel meg tudnák már akadályozni az ázsiai kolera behurcoltatását. Most már ittem az ország nyakán a rémes ellenség, veszedelmére az életnek, óriási kárára a idegen-, a kereskedelmi- és ipari forgalmnak. A kormány lelkén szárad ez az országunkat ért szerencsétlenség. Játszi könnyűséggel, egy-két energikus rendszállyal megakadályozhatta volna a kolera elturcoltatását, de kutyába sem vette a sízelgő veszedelmet s a róla szóló ellenzéki aterpellációt. Khmék, úgy látszik, nem elégszenek meg azzal,hogy politikailag és gazdaságilag tönkre aszik az országot. Ráeresztik az országyakára a kolerát is — hátha ennek a segségével hamarább sikerül letörni az objakciót ? Képvisel jóslata — sajnos — beteljesedett. „Pécsi Közlöny“ 1911. szeptember 1. Király távirat. Az a táviramelyről szó van, igazi királyi távirat. Nz azért, mert egy király a szerzője, hanemért, mert a viszonyok és körülmények fénye árad belőle. Irigykedve is és azonban is gondolunk azokra a tényezők,melyeknek nagyszerű fejlettsége egy ta táviratban nyer eklatáns és egészen sllágos szavú megnyilatkozást. Odaát, a csatornán túl, az angol társadalmi, politi és gazdasági viszonyok kialakulását egészen egyéni földjén, bizony több ízad röpült el, mint itt a Bukovina és Lngyelország határán fekvő Magyarors fölött, ott az emberek, az életet aki mindenféle öszszetevők és az egy zsorló, őrlő, formáló erők füzében mádporladt, összeégett és leomlott vaj, amit mi ott érzünk minden viszálakban, minden