Pécsi Közlöny, 1911. november (18. évfolyam, 232-256. szám)

1911-11-01 / 232. szám

1911. november 1. „Pécsi Közlöny" hogy Hankau közelében heves harc folyt, amelyben a forradalmárok vereséget szen­vedtek. A Reuter-ügynökség tudósítója sze­rint a császári csapatok vesztesége negy­ven halott és százötven sebesült. A halottak közt van három tiszt is. A fölkelők vesz­tesége mintegy négyszáz ember. A császári csapatok harminc ágyút zsákmányoltak. A kormány csapatai tegnap heves küzdelem után megszállották Hankaut.­­ A delegációk összehívása. A bécsi tanácskozásokon megállapították a delegá­ciók összehívását. Minthogy ez csak a költ­ségvetés tárgyalásával együttesen lehetsé­ges, ezzel eldöntöttnek tekinthető az a kérdés is, hogy a jövő héten már a költ­ségvetés fog nálunk tárgyaltatni. ” Batthyány Tivadar gróf mis­kolci beszédéből: Először is kijelentem, hogy király­párti vagyok. Nézzünk azonban körül, mit látunk ? A copfos és ósdi kormányzat alatt élő kínai megmozdult, forradalomba tört ki, amely a dinasztia elsöprésével fe­nyeget, mert a copfos kínai is az általá­nos választójog parlamentjét, az igazi al­kotmányt követeli. Nézzük a legutóbbi évek eseményeit. Ott van a norvég példa. A norvég kormányzat bizonyos norvég Tisza Istvánok befolyása alatt meg akarta akasztani a világ folyásának kerekét. Mi történt Portugáliában ? Volt ott egy vá­lasztójog, amely mellett akárki jött kor­mányra, mindig olyan többséget hozott ki,­­ mint akár Khuen-Hédervári a leg­utóbbi választások alkalmából. Mit tett a nép ? Küzdött alkotmányos formák kö­zött és amikor alkotmányos formák kö­zött nem tudta elérni,­­ parlamentet rombolt, forradalmat csinált, és letörte a dinasztiát. Én mint királyhű ember, féltem a magyar királyságot azoktól, akik meg akarják a világ folyását akasztani. Mikor én az általános, egyenlő és titkos válasz­tói jog behozatalával a parlamentnek, az igazi nép akaratának bevitelére törekszem akkor én királyhű politikát csinálok és megerősítem a magyar alkotmányt, hoztam ez ünnep jelentőségéről. Lehan­golt kedélyállapotban járkáltam a csendes sírok között s némán szemléltem a kivi­lágítást s megfigyeltem a különféle érzel­mek megnyilatkozását. Reám azonban ez az idegen bú, ide­gen bánat nem hatott; engem nem ihletett meg, mert az én szerettem, az én minde­nem messze innen, más vidéken szendereg. — El is szállnak gondolataim abba a csen­des kis temetőbe, ahol az pihen, kit oly igazán szerettem s a kit oly korán elvesz­tettem. A sugalmas, varázstelt éjszakán át visznek a gondolatok s egy elhagyatott, sötét sírnál állapodnak meg. Csaknem min­den sir ki van világítva, de ez az egy sö­tét és puszta. Az egyszerű hantot benőtte a dísztelen gaz, a fejfa egy részét elvitte a szél, úgyszólván semmi sem jelzi már a helyet, ahol a drága halott alussza mély, örökké tartó álmát s csak az enyészet, a pusztulás mutatja, hogy e sir gondozója a messze távolban küzködik a mindennapi kenyérért. Nem volt senkije, csak én, nekem sem volt kívüle senkim; ő eltávozott, örök pihenésre tért; én itt vagyok még, de ér­zem, hogy nemsokára én is oda költözöm majd, ahol „már nem fáj semmi!“ Én is oda költözöm s nyugodni té­rek ; tudom, az én síromat sem fogja senki gondozni, benövi majd a gaz, fölveri a dudva, jeltelenül fog állani s majd csak a harmóniát zavarja díszes társai között. — „Memento mori !“ hangozik felém s én fáj­dalmasan gondolok arra, miért is nem le­hetek ez éjszakán abban a csendes biro­dalomban , miért is nem tehetek egy ko­szorút az ő elhanyagolt sírjára, vagy miért nem gyújthatok meg legalább egy szál gyertyácskát abban a komor sötétség­ben ? ... Önkéntelenül térdre ereszkedem a sirkantok között, bágyadt tekintetű sze­meimet ég felé emelem, a kezek mintegy gépiesen összekulcsolódnak s ajkaim forró imái rebegnek a magasságbelihez — 6 érette ! . . . Mást nem tehetek érted, mást nem adhatok neked te drága, porladozó tetem, kinek enyészetében oly súlyos vesz­teséget siratok ; rövid, buzgó ima, néhány bánatteljes, elnyomott sóhaj, ez az egész, mit érted most tehetek, neked áldozhatok. Te fölötted még megemlékezik valaki, ha a távolból is; nekem még az sem lesz, ha utolsó lakóhelyemre térek meg. Szülőket, rokonokat nem ismertem, hangjukat föl nem kereshettem, mert nem tudom, hol nyugszanak. Ez az egy ember volt mindenem, az, ami neki én is vol­tam ; elveszítem őt is, most már nincsen senkim, csak emléke él még kialvófélben levő szivemben. Jövőre ilyenkor talán már én is ott pihenek egy kicsinyke gödörben; az én síromról is el­hordja a téli szél a földet s benövi a gaz elfeledett nyughelyemet; csak a szél fog végigsivítani rajta, sebes szárnyain hordva körül a szomorú figyel­meztetést : „Memento mori ! Nemo. 3 Pécs város kultségvetése 1917-«. Előttünk fekszik városunk jövő évi költségvetése 43 oldalas füzetben, Deutsch Kornél főszámvevőnek nagy gonddal ösz­­szeállított munkája. Az általános bevezetés után a rendes szükségletet és fedezetet 10—10 fejezetben mutatja be, azután mindkét helyen a rendkívüli dolgokat állítja be. E szerint: 1. Bevételek, melynek községi pótadóból kell fedezetet nyernie. Minthogy pedig a községi pótadó kivetésének alapjául a számvevőségi ki­mutatás szerint bizonyossággal az állami adók és új házak eszményi hátbéradója címén összesen 806,000 korona vehető az eddigi 64%-ban kell a községi pótadó mérvét megállapítani, mely kivetés mel­lett 5176 korona fedezeti felesleg mutat­koznék. Amiért is együttes bizottság a köz­ségi pótadó mérvét az 1912. évre az ed­digi 64%-ban, a vízadót pedig változatlan 6-ban javasolja megállapítani. Végül javasolja az együttes bizottság hogy a nyugdíj, szegényház, szegényinté­zet, Rudolfinum, Matessa és a város kegy­­urasága alá tartozó templomok, kápolnák, szentháromság-szobor és keresztalapitvá­­nyok számvevőileg bemutatott költség­­előirányzatai is elfogadtassanak. Pécsett, 1911. évi október hó 17-én tartott pénzügyi és gazdasági bizottság együttes üléséből. Dr. Tróber Aladár Nendtvich Andor főjegyző, polgármester. A főszámvevő előterjesztése. Tisztelettel beterjesztem a város ház­tartásának 1912-ik évi gazdasági terveze­tét, a vízvezeték, a tiszti nyugdíjalap és a nagyobb alapítványok költségvetését és kérem, méltóztassék ezen tervezeteknek tárgyalásáról és megállapításáról gondos­kodni. A városi háztartás kereteinek meg­állapításakor a józan takarékosság elveit tartottam szem előtt, gondoskodtam min­den valódi szükségletről a megkívánt mér­tékben, de nem törekedtem a kielégítésre váró igényeket a megengedett határon alul visszaszorítani ; — felvettem abba a város vagyonából és jogaiból eredő összes fedezeteket a szerződések tapasztalat és előrelátás alapján biztosan várható össze I. Szükségletek: I. Igazgatás 586099 kor. II. Vagyon 398057 99 III. Tartozás 392501» IV. Vízvezeték 148000 99 V. Közegészségügy 62654 99 VI. Rendőrség 233597» VII. Kegyuraság segély 757740 VIII. Iskola- és közművelődés­ügy 327475 99 IX. Katonaügy 95600 99 X. Különfélék 331234 99 Rendkívüliek 2300 99 összesen 2653291kor. I. Igazgatás 127301kor. II. Községi vagyon 982117 99 III. Tartozás 203597 99 IV. Vízvezeték 148000 99 V. Közegészségügy 43300 99 VI. Rendőrség 1000 99 VII. Kegyuraság, segély 14500 99 VIII. Iskolaügy és közművelő­dés ügy 99975 99 IX. Katonaügy 126500 99 X. Különfélék 301337 99 Rendkívüli 95000 99 Összesen 2142627 kor. III. Fedezet. Ha az I. alatti 2653291 kor. kiadásból levonjuk а II. alatti 2142627 99 bevételt, marad fedezetlen hiány 510664 kor. ААААААААААААААААААААААААААААААИ és részére, kik hitelképesek ► kedvező fizetési feltételek ■ mellett kaphatók_____________ órás és ékszerésznél Pécs Király-u. 20. Ibali­a* * halnunk kaphatók HELL S. JÓZSEF, Ufi M­nOtQVBK órás és ékszerésznél Pécs * .....Király-u. 20. WTTTTTVVWTVVTVVVVWVTTWWTTB

Next