Pécsi Közlöny, 1912. január (19. évfolyam, 7-24. szám)

1912-01-11 / 7. szám

1912. január 11. sebb, mint a fekete és háromszor drá­gább.), ami a szénbe fúrt lyukba bele­helyezve s messzire ért gyújtózsinór útján felrobbantva, három kocsira való szenet dobott ki. Ezt lapáttal kocsira dobva, megkerestem 5 dollárt, azaz 25 koronát egy nap. Másnap csak a pénz­ért mentem az irodába. Érdekes, hogy Pittsburg táján a bánya mélyén templom és iskola is van, természetesen mind villannyal világítva. A mi jó északmagyarországi magyar­jaink már ott megszokták, s 2—3 év alatt tetemes összegre tesznek szert. Igaz, hogy kiálló szénrétegek leesése által minden hé­ten 3—4 haláleset fordul elő. Onnan Clevelandbe értem, hol a Pub­lic Squeren egy elhelyező intézet elvitt 100-ad magammal New-Mexikóba, (melyet most kebeleztek be 54-ik állammá), vasúti útvonal építésre. Irtóztató nehéz munka volt, mondhatom, nem nekem való, 3 nap m­ulva megszöktem. 11 napi utazás után a szenes vona­ton az újra felépült San Franciskóba ér­tem. Itt már némileg beszéltem angolul s mint sütő, működtem. Közben a vasúti gépházban kaptam alkalmazást s ott dol­goztam 6 hónapig. Nagyon szerettek a felebbvalóim s gyengeségeimet elnézték. Közben újra visszavágytam Clevelandbe, mivel a leg­több magyar ott található, hol is a „Hol­­lenden Hotel“-ben kaptam alkalmazást. E szálloda arról nevezetes, hogy 1200 sze­mélyzete van s minden kapható, amit egy szálloda nyújthat. Van a szállodának pl. saját cipésze, mészárosa, szabója, pékje, sőt még olyan tisztító intézete is, hol a piszkos ruha egy óra alatt tiszta lesz. Persze minden géppel történik. A gép más, szárít, megvasalja a ruhát, csak épen összehajtani kell. E szállodában, mivel még nem tud­tam tökéletesen angolul, csak mint „Om­nibusz“ (borfiu) szerepelhettem. Később, mivel az esti iskolákat igen szorgalma­san látogattam s angolul megtanultam, lehettem pincér. Négy asztala van ott egy pincérnek s egész szépen el lehet végezni a munkát. Elfeledtem még néhány dolgot fel­említeni. Voltam hajófestő, pék, reklámhordó, liftkezelő, csapos, sőt még dohánygyárban is dolgoztam­. Ha talán a szíves olvasó nem adna hitelt az ottani életküzdelem leírt nehéz­ségeinek, személyesen is meggyőződhetik és akkor feltétlenül igazat fog nekem adni, de azért jóakaratúlag kérem , mel­lőzze a megpróbáltatást, mert az egy fél emberéletet követel. Mégis nem bántam meg, hogy kalandvágyamnak engedtem, mert sok tapasztalatot szereztem, amit később nemcsak a magam, de a haza ja­vára is értékesíteni akarok. Legközelebb az északafrikai életről fogok egyet mást írni. Kovács Károly: A Pécsi Közlöny“­é­ lik abból a sokak által megerősített tény­ből, hogy a birodalom belsejében élő em­bereknek halvány sejtelmük sincsen az orosz-japán háborúról, de még azt sem tudják, hogy japán nép egyáltalán van-e a világon. Ami azonban Szunjatszent arra in­dította, hogy a meglevő rend ellen forra­dalmat szítson, ez a keserű fájdalom és szégyenérzet volt, amelyet a kivégzések látásának emléke támasztott benne. Akár merre fordult, mindenütt a mandzsu di­nasztia ellen való gyűlölettel találkozott, amelyet csak fokozott a szégyenletes köz­­igazgatás zsarnok erőszakoskodása. Tervbe vette tehát, hogy a kormányt, amely sze­rinte nem volt „kormány“ gyökeresen megváltoztatja s az északam­erikai Egye­sült Államok mintájára, köztársasági kor­mányformát teremt, szenátussal az élén. Mindenik tartomány képviselőket küldene a tartománygyűlésbe. Hogy a forradalmárt most a pekin­giek megölték volna egy kanál vízben, azt mondani is felesleges, hiszen még Európában is tudta mindenki, hogy a fe­jére a mi pénzünk szerint egymillió két­százezer korona volt kitűzve. Szunjatszent azonban állruhában mégis mindenütt jelen volt és eredménnyel hirdette tanait. Londonban gyakran megfordult s dr. Ganth­e orvoson kivül az angol ügyédi kö­rökben is szívesen látták a chinai tudóst. Akit megismer és akit megkedvel, ahoz nyiltsziva és őszinte, noha egyébként zár­kózott természetű ember. Akik őt jól is­merik, azt mondják róla, hogy csöppet sem rajongó, álomképeket kerge­t ember, hanem ellenkezőképen : nagyonis gyakor­lati gondolkozású és mindenek fölött igaz­­lelkű ember, aki nem hajszol önző célo­kat. Szerinte az újjáalakítandó birodalom létének talpköve lesz : az önzetlenség, ha­­zafiság, vitézség és a képesség. Hányt-vetett életéből ő maga mond el sok érdekes és tanulságos adatot a Londonban néhány év előtt angol nyel­ven megjelent „Kidnapped in London“ c. könyvében. NAPI HÍREK. Pécs, 1912. január 10. — A hírlapírókért. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének jubileuma al­kalmából a Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyárak részvény­társasága Buda­fok, 4000 koronával az intézet alapítójá­nak sorába lépett. — A Nemzeti Szabadtanitás liceális osztályán kedd este Rozmanits Timót, ke­­resk. isk. tanár tartott érdekes, szakszerű, magas színvonalon álló előadást Krupp ágyuműveiről. Előadó szólt a vas és kü­lönböző falai előállításáról. Bemutatta a rheinhauseni vasolvasztó telepet, a Besse­­mer-acélműveket, Thomas Gilcheist és Martin felfedezéseit, az acéltömbök kihen­gerlése módját, a kokillák töltését, a té­gely-acél olvasztó kemencéket, a lövegek kidolgozását, a lokomotivok és vasúti ko­csik kerékpárjainak készítését, a külön­féle esési súlyú gőzkalapácsokat, az ágyú­­cső és lövegek öntését, Krupp emlékszob­rát, mindezeket az esseni Krupp-vasmű­­vekben. A lelkes előadót a nagyszámú közönség tapssal honorálta. — Legköze­lebb, folyó hó 12-én, pénteken Böröcz Marcell dr., főgimn.­tanár fog előadni: „A színpad és közönségéről.“ — Szülészeti poliklinika. Érdekes új intézménnyel gyarapítja városunkat a hely­beli bábaképző intézet, úgynevezett poli­­klinikát nyit szegénysorsú szülő nőknek a lakásukon való ápo­lására. Új év óta külön ápolónőt tart arra a célra, hogy ha hívják, a lakására is kimenjen olyan szegény lebetegedő nőhöz, aki nem mehet az intézetbe, mert nincs kire hagynia a házát, gyermekeit. Az in­tézeti ápolónő nemcsak ingyen ápolást nyújt ameddig csak szükséges, hanem tel­jes felszerelést is visz magával minden holmival, ami csak kell, mert a minden­napi kenyérnél is fontosabb olyankor a tisztaság. Ezt azonban a legügyesebb, leg­lelkiismeretesebb ápolónő sem tudja elérni hozzávaló eszközök, felszerelés nélkül. E felszerelést aztán ott hagyja az intézeti ápolónő zár alatt, amíg szükség van rá. Az elhasznált fehérneműt naponta tisztával cseréli ki, amit minden látogatása alkal­mával magával hoz. Sőt ezenkívül a vele menő tanulónak lesz ideje arra is, hogy ahol kell, a szobát kissé összetakarítsa, ki­seperje s esetleg a nagyobb gyermekeket kissé rendbe hozza. Külföldi városokban van néhol olyan társadalmi jótékony egy­let is, mely egész napra ingyen ad ilyen­kor képzett ápolónőt, aki a betegnek az egész háztartását is viszi addig, míg fel nem épül. Ezt a bábaképző intézet már nem teheti, de így is remélhető, hogy sok szegény nőnek fogja legalább az egészsé­gét megőrizni azokban a nehéz órákban és napokban, mikor olyan nagy veszede­lem fenyegeti az életét, mint aminő még ma is a gyermekágyi láz. — Sürgős szük­ségben telefonon is lehet az intézet segít­ségét hívni. Kívánatos azonban, hogy a várható lebetegedés előtt személyesen vagy hozzátartozók jelentsék be előre a meg­hívást. — Névmagyarosítás. Ki­hnl Gyula mozsgói illetőségű felsőmindszenti lakos, valamint Vilma, József és Anna nevű nagy­korú gyermekei családi nevének „Két­­helyi“-re kért átváltoztatása belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. — A villányi kaszinó uj tisztikara. A villányi kaszinó tegnap tartott közgyű­lésén a tisztikart a következőkép válasz­totta meg: Elnök Koch Ede plébános, igazgató Solymár László, pénztáros Eibech Aladár, könyvtáros Pecha A., jegyző Tep­­pert József, 8 választmányi tag. I­­ I I IIII tört arany- vagy ezüst-ékszert napi­­árban, vagy esetleg új ékszer vagy i­S,k­i.b.*, ill S. Jósef, raoArás, és ékszerész Pécs, Király­ utca 20. fj

Next