Pécsi Közlöny, 1912. március (19. évfolyam, 49-68. szám)
1912-03-01 / 49. szám
2 jön semmit, arra elegendő a függetlenségi és 48-as Justh-párt elszánt további küzdelme is. Mert a nemzet veséjéig ható bécsi támadást a magyar országgyűlésen húsz embernek is joga van visszaverni és ami fő, vissza is verheti. Márpedig az obstruáló szövetség még mindig ötven főből áll. De nincs megnyerve a retrográd grófok részéről sem. A nemzeti kaszinói összeröffenés, a grófi konspirátorság még nem fogja elbuktatni az általános választójog demokratikus és radikális reformját. A magyar nép bizhat Justh Gyulában és pártjában és bizni is kell, mert az ország becsületének a megmentése ma a függetlenségi és 48-as Justh-párton — valamint a vele szövetkezett kisebb hasontörekvésű pártokon — áll. A Tisza harcot, Lukács békét hirdet. A nemzeti munkapárt körében egy választási térképet nézegettek érdeklődéssel, amely szerint választás esetén a munkapárt harminc (?) mandátumot nyerne. A helyzet megbeszélése kapcsán Tisza István gróf úgy nyilatkozott, hogy nincs semmi értelme a Házban a napirend előtt való felszólalásoknak, amelyek csak időpocsékolást jelentenek és a helyzet elposványosítására vezetnek. A kormány adjon ugyan meg minden garanciát a választói reform benyújtása dolgában, de ne engedje meg tovább a céltalan időpazarlást. Tisza e harcias álláspontjával szemben Lukács László pénzügyminiszter környezetében még mindig abban bizakodnak, hogy a kormánynak sikerülni fog Justhékkal egyezséget kötni és hogy a legközelebbi napokban megindul az érintkezés a Justhpárt vezetőivel. Rossini életéiig Anteuilben, a francia operaénekesek és énekesnők menedékhelyén néhány nap múlva leplezik le Rossininak, „Sevillai borbély“ szerzőjének szobrát. Azért választották ezt a helyet, mert ez nagyrészt a híres zeneszerző gazdag áldozatkészsége folytán létesülhetett. Ebből az alkalomból a „Gaulois“ munkatársa érdekes intimitásokat mond el Rossini magánéletéből, amelyek eddig felderítetlenek voltak. A hírneves zeneszerző, írja, mint egy hős vonult be Párisba az 1823-ik esztendőben. A párisi lapok az első naptól kezdve úgy ünnepelték, mint egy nemzeti hőst, mint koruknak egyik legnagyobb emberét. Standhal így jelemezte például Rossininek Párisba való bevonulását: „Napóleon halott, de találtunk egy másik embert aki ma egész világon népszerű, Moszkvában épen úgy, mint Nápolyban, Londonban épen úgy, mint Bécsben, Párisban és Kalkutában. Népszerűsége határtalan és ez a legérdekesebb, még csak 32 éves. Rossini Párisban hosszabb ideig tar A pártonkívüli csoport nevében Egry elnök így szólt: — Eljöttünk — úgymond — hozzátok, küzdő társak. Fogadjatok szeretettel, legyetek meggyőződve: velünk szégyent vallani nem fogtok. Bennünket ugyanazok a nemes intenciók vezetnek, hogy közös erővel megakadályozzuk a véderőreformtózkodott, mielőtt olaszországi kedvenc tartózkodási helyére, Passyba ment volna. Párisi tartózkodása alatt sok anekdota terjedt el róla, különösen arról, hogy roppant szeretett vendégeivel sokszor vaskos tréfákat csinálni. Rossini roppant lusta volt és ezért nem jogtalanul mondották: lusta, mint egy lazzarone. Délután 2 óráig ágyban vagy divánon heverészett. Egy napon, amikor ebben a kényelmes helyzetben zeneszerzéssel foglalkozott, egy lap, amelyet hangjegyekkel írt tele, a földre esett. Rossini annyira lusta volt, hogy nem vette magának azt a fáradságot, hogy a leejtett papírért a földre nyúljon. Mit tehetett mást, minthogy elölről kezdte a melódia megkomponálását. Rossini különben is játszi könnyűséggel dolgozott. Amikor ezt az erős munkabírását dicsérték, ezeket mondotta : Én azok közé tartozom, akik nem izzadnak akkor, mikor komponálnak. Rossini külsejében is roppant hanyag volt. Jellegzetes és érdekes tulajdonságai közül még vallási rajongását is fel lehet emli- „Pécsi Közlöny“ 1912. március 1. Kérelem. Lapunk azon barátait, akiknél még gyűjtőivek vannak, kérjük, azok sürgős visszaküldésére. A küszöbön levő nagy harc alkalmából szükséges tudnunk : kikre számíthatunk ?! Pártértekezletek. A pártonkivüli függetlenségi képviselők csoportja az elnökségről lemondott gróf Károlyi József helyébe a volt alelnököt, Egry Bélát vállasztotta meg elnökké, alelnökké pedig Horvát Gyulát. A parlamenti küzdelem tekintetében határozati javaslatot fogadtak el, amelynek a függetlenségi és 48-as párttal való közlésével Egry Béla elnököt bízták meg. A függetlenségi és 48-as párt, a pártonkívüli függetlenségi és 48-as csoport és a függetlenségi és 48-as gazdapárt együttes vitarendező bizottsága megállapította a küzdőpártok által követendő parlamenti taktikát. Egyben figyelembe véve azt, hogy a 48-as és függetlenségi Kossuth párt csak a kivételes eszközöktől való elállását határozta el, de a véderőjavaslat ellen beszédekkel való állandó harcot fentartotta, a vitarendező bizottság kimondja, hogy a Kossuth-pártnak módot kíván nyújtani arra, hogy a harcnak ezt a módját felvegye és folytassa. Erről a Kossuth pártot átiratban értesítette.nnak törvényerőre való emelkedését és megcsináljuk a demokratikus választójogot. A csoport álláspontjamarad, ami előbb volt s ennek ismertetése céljából felolvassa a párthatározatot, amelyet a képviselőház februári ülésén terjeszt elő a párt nevében. Ezután a következő határozati javaslatot terjeszti elő : „A függetlenségi és 48-as párton kívüli képviselők csoportja a függetlenségi és 48-as pártok részéről elhangzott nyilatkozatokból azt a meggyőződést szerezte, hogy a küzdő függetlenségi pártok célja úgy a véderőjavaslatok ellen, valamint a nemzeti érdekeinket megvédő általános, egyenlő és titkos választójogra nézve teljesen azonos, ezen okból azon indítvánnyal járul a küzdő függetlenségiek közös értekezlete elé, hogy a véderőreformjavaslatok ellen és az általános, egyenlő és titkos választójog kivívása érdekében megindult küzdelmet az eddig elfoglalt álláspontnak megfelelően a küzdő függetlenségi pártok továbbra is lankadatlan buzgalommal, teljes erővel és kitartással folytassák és a küzdelem céljainak biztosítása mellett azt annak idején együttes tanácskozás és közös megállapodással jutassák sikerre. Az együtt küzdő pártok felvilágosító szózattal forduljanak a választókhoz annak megszövegezésére mindegyik párt néhány tagból álló bizottságot küldjön ki.“ Az értekezlet Egry beszédét és a határozati javaslatot lelkes éljenzéssel fogadta. Holló Lajos csatlakozását fejezte ki a határozati javaslathoz üdvözölte úgy a pártonkívülieket, mint a gazdapártot. Szabó István kijelenti, hogy a gazdapárt a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel csatlakozik a választójog érdekében és a véderőjavaslatok elleni harchoz. (Éljenzés.) Az értekezlet ezután a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta és a határozat erejére emelte. A kiküldendő hitem. Állandóan amuletteket viselt és szentképekkel volt tele a lakása. A muzsikát, még a saját szerzeményeit is, nagyon lenézte, nem tartott róluk sokat. Borzadt a tudálékos muzsikától, mint például Meyerbeeré vagy Halévyé volt. Ez az új iskola nagyon megvetette a melódiát. Rossini egyszer kiadójához, aki néhány dalt kért tőle, így szólt: Jó barátom, dalt ma keveset lehet találni, sőt még a Nagyoperában sem lehet azt találni. Amikor „Tell Vilmosba színre került, roppant elégedetlen volt. Erős fogadalmat tett, hogy többé nem ír operát. Esküjét, úgy látszik, meg is tartotta. Visszament Passy mellett lévő villájába és ott mintegy igazi nyárspolgár, élt édes semmittevésben. Barátjait fogadta és ha zenéről beszéltek előtte, könyörögve kérte őket, hogy inkább ízleljék meg makaróniját, amelyet ő maga készített. Mint érdekes kuriózumot jegyzik meg róla, hogy irtózott a tengeren és a vasúton való utazástól. Ha Franciaországból Itáliába ment vagy pedig Itáliából