Pécsi Közlöny, 1912. október (19. évfolyam, 122-130. szám)
1912-10-03 / 122. szám
nyével, így vasárnap Sásdon a nagyvendéglő udvarán tartott népes gyűlést, amelyen a Pécsi Napraforgó szerint 350—400 ember lehetett jelen s abból is csak 150 szavazó. Hát ez a híradás nem igaz, mer 2000 körül járt a hallgatóság száma. De ha csak 400 is lett volna s abból csak 150 bírna szavazatjoggal, akkor annál inkább szükség lenne a szavazatjog minél szélesebb körű kiterjesztésére. Hogy a gyűlés „lanyha, lelkesedés nélküli“ lett volna az is hamis beszéd, mert bizon a szónokokat nagy figyelemmel hallgatták s élénk éljenzésekkel kisérték a beszédeket , sőt a gyűlés után egy mágocsi küldöttség kérte fel a vezetőséget, hogy oda is mennének el mielőbb és vigyenek jó német szónokot is magukkal. Dr. Kerese György nyitotta meg a gyűlést, ki kijelentette, hogy a középosztály tányérnyalása miatt egy időre visszavonult ugyan a közélettől, de most szükségét látja annak, hogy újra küzdjön a nemzet jogai mellett. Utána gr. Benyovszky Móric, majd dr. Tórdi Béla, dr. Beck Alajos mohácsi ügyvéd, Végh Lajos pártitkár és Ráthsi István a Mohácsi Hírlap szerkesztője szóltak nagy hatással. Ha nincs azon napon a szomszédos Oroszlón búcsús vásár : el se fért volna a nép az udvaron. (Mándy Samu próbáljon pénz nélkül akkora publikumot összegyűjteni, mint amekkora most volt ! De ilyen hiú kísérletet meg se kockáztatna.) Az ellenzék a következő helyeken tart szervező gyűlést, 13-án Pécsett, 20-án Dunaszekcsőn, (esetleg ugyanakkor Mágocson és Szászváron is), 27-én talán Pélmonostoron. Szóval: élénk tevékenységet fejt ki, amit már előbb kellett volna tennie, de hiszi, hogy így is kiirtja a vármegyei képviselők sorából az absolutista pecsovicsokat. Folyó hó 6-án Bar. Sellyén nem lesz gyűlés. Gr. Simssch Tihamér beszámoló körútját e hó 6-án kezdi meg Pellérden, Kővágószőllősön és Patacson. 8-án folytatja Szabolcs, Somogy, Hosszúhetény községekben, 9-én Kis- és Nagykozáron, 10-én Keszün, Egerágon, 11-én Belvárdon és Rácpetrén végezve. Az egyesült ellenzék több tagja fogja gr. Somssichot Pellérdre, Hosszúhetényre s Egerágra elkísérni. Vasárnapi népgyülések és beszámolók. Battyány Tivadar gróf vasárnapi népgyülésen Komáromban megfujta az ellenzék harci riadóját. E népgyülésre mintegy 5000 ember gyűlt egybe, kik a népgyűlésen, melynek elnöke Szabó Kálmán dr., jegyzője Gál Endre dr. volt óriási lelkesültség kitüntetésében részesítették az ott megjelent ellenzéki képviselőket Battyány Tivadar gróf, Bakonyi Samu, Lovászi Márton, Sümegi Vilmost és a hozzájuk csatlakozott Balla Aladár nyug. alispán Thaly Ferenc és Zichy Miklóst. Az ováció központja Battyány Tivadar volt. Elitélte és megbélyegezte a kormány törvénytelen eljárását és elitélte, hogy a legénykedő gyászvitézek, hatalmuk megtartásáért mindenkor a király palástjába kapaszkodnak s annak sértetlen személyét bele rántják zavaros politikájuk mocsarába. Az ellenzék mindaddig nem nyugszik még meg nem alkotják az általános titkos választói jogot. A szatmármegyei ellenzéki polgárság gróf Károlyi József Nagy Károlyban tartott beszámolója alkalmából juttatta kifejezésre tiltakozását. A beszámolón megjelentek Apponyi Albert gróf, Zichy Aladár gróf, Mezőssy Béla, Justh János, báró Mannsdorf Géza Zlinszky István, Botlik István, Fráter Lóránt, Szmrecsányi György, Preszly Elemér, Szalkay Sándor és Jármy Béla. Délután 3 órakor mondta el gróf Károlyi beszámolóját, melyben sürgette az ellenzék egy párttá tömörülését. Beszédét tüntető ovációval fogadták utána Apponyi Albert beszélt a nép lelkesült tüntetése között. A gyűlésből üdvözlő táviratot küldtek Kossuth Ferencnek, Justh Gyulának, Károlyi Mihály grófnak Andrássy Gyula grófnak és dr. Egry Bélának. Háborús hírek a Balkánon. A Balkán apró államai mozgósítanak Törökország ellen. Tartunk tőle, hogy a háború Üszke hatalmas lángra lobban és egész Európát lángba borítja. Hétfőn délután a bulgár kormány egy kommünikét hozott nyilvánosságra, amely azt tartalmazza, hogy miután nagyon aggodalmasnak látja a kormány azt, hogy Törökország Drinápolyban és a bolgár határ közelében vonja össze csapatait , kénytelen az egész bolgár hadsereg mozgósítását elrendelni. Belgrádból jelentik : Péter szerb király ma ukázt irt alá, amelyben elrendeli a szerb hadsereg mozgósítását. E jelek mind ana mutatnak, hogy elkerülhetetlen lesz az európai háború, melynek következményei beláthatatlanok. Imorossy Imre kir. tan. nyuj. polgármester beszéde melyet a pécsi gyermekvédő telep bizottság szeptember 29-én tartott ünnepélyén mondott. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma örömünnepre gyűltünk egybe, annak a még sajnos bizony szűkkörű, de már virulásnak induló oázisában — az igazi emberszeretetnek, melyet a mostani önzéstől forongó korszakunkban önök önzetlen lelke-szíve a gyermekvédelem buzgó teljesítésére hálásan megalkotott azért, mert szerencsések voltak az édes jó anya ölelő, védő és az élet nehézségeire felvértező karjai között magukba szívni, amt az évezreden is áttört, öröklényű, örökre termékenyítő s megdönthetsen nagy igazságot, hogy „hit, remény és szeretet“ nélkül nem lehet nemes élet, csak érdekhajhászó tülekedés! Ha igaz a költői ihlet ezen szólama „Anya, fönséged végtelen csodás, Áld az együgyü, zseni és Messiás !* Amint tagadhatatlan is, — úgy nemi csak nekünk, hanem minden ez édes jó anya áldott ölében felnevelt szerencséseknek elengedhetlen erkölcsi kötelessége az isteni Gondviselés ezen nagy kegyelmét meghálálni és azokról a szerencsétlenekről gondoskodni, kiket a balsorsuk már zsenge korukban megfosztott az édes jó anya kincse öleléseitől, mert hisz az ijesztő tapasztalatok szerint, azok vagy bimbó korukban vesznek el, avagy erkölcsileg romlanak meg. Csodálható-e ez utóbbi ? hisz a társadalomnak tapasztalt kegyetlenségével szemben csak természetes, hogy életéveik növekedése keserűséggel telíti meg szivüket, nem szívhatván magukba a szülői körben felledező s reményt adó hitet, — elveszítik az emberekben való bizalmat és eként erejük éretté váltakor nem a társadalom, a nemzet odaadó támaszaivá, hanem önző, sőt ádáz ellenségévé is válnak. Az édes jó anya önfeláldozó szeretete, minden kicsiségre is kiterjedő figyelme, gondossága, elsősorban mégis csak természetes folyománya a vérhasonlóság együttérzésnek, az élet folyton alkotásra törő erejének. Hisz még az állat is — sokszor igen nehéz viszonyok között — csodás odaadással viseltetik véréből fakadt picinyei iránt mindaddig még azok rá vannak utalva. Ámde az, aki az édes anyai szív minden szeretetét és szerfölötti fáradalmakat megkivánó kötelességeit mások véreinek védtelenné vált rügyeire, bimbóira is átvinni képes s azokat nyiló virággá, úgy gyümölcsöző fává kialakítani kívánja és tudja, az a rendes erkölcsi é§ mértéken felül is emelkedő szívvel van megáldva, melyben az önzetlen , mintegy isteni ujjal felgyújtott oly lángja lobog az emberszeretetnek, melynek fénye és melegsége a közönyös szivekhez is hozzáférkőzik s felkelti a közelismerést. Az ily anya — pótló nemes lélek — nagy társadalmi keserűségek áthidalója, a nemzetnek igazi jótevő munkása! Elmondhatni bátran, hogy amint az ős vitézek villogó karddal és vérrel szerezték meg nekünk e szép hazát s ezért .Közlöny Pécsi, 1912. október 3. Gyermekvédelmi ünnepély. A pécsi gyermekvédő-telep bizottsága szeptember 29-én (vasárnap) délelőtt a városház közgyűlési társalgó termében szépen sikerült és az igazi emberbaráti szeretet megnyilvánulása által megható ünnepélyt rendezett azon alkalomból kifolyólag, hogy a belügyminisztérium két kiváló érdemeket szerzett pécsi nevelőanyát szegény elhagyott gyermekeknek szeretetteljes példásan jó hosszú időn át történt gondozásért elismerő díszoklevéllel tüntette ki. A nagyszámú érdeklődő közönség között megjelent Majorossy Imre kir. tanácsos nyug. polgármester, Nendtvich Andor kir. tanácsos polgármester, Varga Nagy István táblabiró és a pécsbaranyai patronage egyesület elnöke, Jánosi Engel József udv. tanácsos izr. hitközségi elnök, Czierer Elek dr. és Tolnai Vilmos dr. városi tiszti főorvosok, dr. Gobbi Gyula, Bodolyai István a gyermekmenhely gondnoka és Szieberth Nándor ügyvéd aki a jegyzői