Pécsi Közlöny, 1912. október (19. évfolyam, 122-130. szám)

1912-10-03 / 122. szám

4­ 1, hogy a Szekszárd—Mohács—Pélmonostor vasút kiépítésével teljesen elterelődik, illetve kiesik a boszniai vasúti vonal há­lózatából. Nendtvich Andor polgármester vála­szol a felszólalásra. Kijelenti, hogy nincs a pénzintézetekre irányutó befolyása, de azért minden tekintetben odahat, hogy a helyi hiteligények nyerjenek elsősorban kielégítést, de viszont ezt a vidék rovására vinni nem lehet. A szabadkai fővonal ki­építéséről értesült a kereskedelemügyi minisztériumban arról, hogy egyelőre Pécs város nem vonható be a boszniai vasúti relációba. Ez idő szerint nincs módjában konkrét javaslatot tenni, de teljes erővel odahat, hogy meggátolják ennek az újabban engedélyezett vasútvonalnak kiépítését. A közgyűlés úgy a polgármesteri je­lentést, mint a polgármester válaszát tudo­másul vette. Főjegyző ismerteti a kultuszminiszter leiratát, amelyben méltányolva a városnak közművelődési célokért való áldozatkész­ségét a közművelődési ház létesítésére eddig kilátásba helyezett 260.000 korona államsegélyt 410.000 koronára emelte fel. Nendtvich Andor polgármester indít­ványozza, hogy a közgyűlés a kultuszmi­niszterhez ismételt jóindulatáért és áldo­zatkészségéért köszönőiratot intézzen. A pécsi községi elemi iskolákat a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1912. szeptember 1-től kezdődő hatállyal állami kezelésbe vette át. Utasította egyben a miniszter az iskolaszéket, hogy az iskolá­kat leltár mellett adja át a kir. tanfel­ügyelőségnek. A tanács javasolta, hogy a miniszter eme rendelkezéseit vegyék tu­domásul. A Munkás, szociáldemokrata hetilap 1012. augusztus 18-iki számában a városi bérház téglaszükségletének biztosításával kapcsolatban „Aki szívén hordozza a vá­ros adózópolgárainak a sorsát”, című cikkben éles hangon nekitámadt a pol­gármesternek és őt különféle vádakkal illette. A polgármester állásának reputációja érdekében írásban arra kérte a közgyűlést, adjon neki felhatalmazást, hogy a Munkás ellen, becsületsértés és rágalmazás miatt a sajtópert megindíthassa. A közgyűlés a felhatalmazást meg­adta. A városi erdészeti főerdőmérnöki ál­lásra Tripamrner Károlyt egyhangúlag vá­lasztották meg főerdőmesternek. Adóbiztosi állásra, az egyedüli pályá­zót Babos János pécsi lakost választották meg egyhangúlag. Mint ismeretes, a belügyminiszter a pécsi villamos vasútra vonatkozólag a ke­reskedelemügyi minisztériumban történt engedélyezési tárgyalások megállapodásait jóváhagyta, az építő Ganz-gyárrral kötött szerződésben azonban módosításokat ren­delt el. A módosítások között szerepel többek között, hogy az áramot a házi ke­zelésbe vett pécsi villamostelep szolgál­tatja és hogy a villamos telepen ujóbbi beruházásokat tartozik a villamos telep gazgatósága keresztül vinni. Ennek kapcsán a tanács javasolta, hogy a belügyminiszter leiratát a törvény­­hatóság vegye tudomásul azzal, hogy haj­landó a villamos vasutat megépíteni; fo­gadja el továbbá a Ganz-gyárral megkö­tött szerződést a keresztülviendő módosí­tásokkal; hatalmazza fel a közgyűlés a tanácsot, hogy a munkálatok azonnal való megkezdése érdekében és a kölcsön fel­vétele tárgyában tegye meg a szükséges lépéseket. Elsőnek Lieber György dr. szólt a tanácsi javaslathoz. Úgy értette az előadói javaslatból, hogy eltérés van a villamos vasút költségeinek fedezésére szükséges Kölcsön már megállapított módozata és a tanácsi javaslatban foglalt módozat között. M­a­r­d­s István előadó kijelenti, hogy a mutatkozó változtatás valóban nagyobbá teszi az építési költséget, de azok csak részben fogják terhelni a városi pénztárt. Hajdú Gyula dr. véleménye sze­rint a tanács javaslata nem törvényszerű. A javaslat utolsó részében ugyanis beru­házásokról van említés téve, amelyek szükségessé váltak, miután a villamos va­sút áramszükségletét is a villamos telep fogja szolgáltatni. Tekintettel arra, hogy minden eszközölt beruházásról a közgyű­lésnek tudomással kell bírni már előzőleg, illetőleg arra csak a közgyűlés adhat en­gedélyt, indítványozza, hogy a javaslat említett része adassék vissza a tanácsnak, hogy azt a beruházásokra vonatkozó ter­vekkel és költségvetéssel együtt terjessze újból a közgyűlés elé. A pécsi villamos­­sági részvénytársaság már a leszámolás után van, az új igazgatóság pedig még nem alakult meg. Mily fórumot akar te­hát a tanács a beruházások keresztülvite­lével megbízni ? Kéri még egyszer, hogy a tanács javaslatát az utolsó pont mellőzé­sével fogadja el a közgyűlés. Nick Alajos dr. t. főügyész minden­ben megcáfolja Hajdú Gyula dr. állítá­sait. A felszámolt részvénytársaság még mindig szavatol a múltban történetekért. J­u­s­z­­­u­s Mihály kérésére Rauch János főmérnök szólalt fel ezután s meg­nyugtatta az aggodalmaskodókat. A villa­mos vasút a szerződés értelmében 1913. július 1-én kezdi meg üzemét. Tekintettel tehát arra, hogy a vasút áramszükségletét a városított villamos telep fogja szolgál­tatni, az újabb beruházásokra égetően szükség van. A rendelkezésre álló 9 hó­nap nem volna elégséges arra, hogy Hajdú Gyula dr. kívánsága szerint először rész­letes tervekkel és költségvetéssel jöjjön a közgyűlés elé. Különben is mindössze 100.000 koronás beruházásról van szó. Hogy a város tanácsa törvényszerűen járt szó sem férhet és épp ezért kéri, fogadja el a közgyűlés változatlanul a tanács ja­vaslatát. A polgármester rövid felszólalása után a közgyűlés nagy szótöbbséggel el­fogadta az egész tanácsi javaslatot. Szombaton nem fejezhették be, azért hétfőn délután folytatta Pécs város tör­vényhatósága közgyűlését. A Szekszárdon időző főispán helyett Nendtvich Andor polgármester délután negyed 4 órakor nyitotta meg a köz­gyűlést. Makay István gazdasági tanácsos elő­adó ismertette ezután a tanács javaslatát a Máv. üzletvezetőség részére emelendő épületről, mely tárgyban a közgyűlés már június hóban határozott. Ismerteti, hogy a város Rosenthal és fia mohácsi cégnél 2 millió darab téglát kötött le. Ennek szál­lítására nézve díjkedvezményt kísérelt meg kieszközölni, de kedvező döntéshez nem tudott jutni. Ismertette továbbá a válal­­kozó Fónay Béla kérelmét, aki az építési járandóságnak egy összegben való kiuta­lását kéri. Tekintettel arra, hogy az üz­letvezetőségi épületet a városnak 1913. augusztus 1-én át kell adni és tekintettel a nehéz pénzügyi helyzetre és végül, hogy a tanácsnak 200000 koronát októberben úgyis előre kell fizetni, javasolja a tanács, hogy teljesítse a közgyűlés a válalkozó kérését és pedig úgy, hogy a kamat­ter­heket és egyébb kölcsönköltségeket a vá­lalkozó fizeti. Egyben felhatalmazni kéri a tanácsot arra, hogy az eddigi tervbe vett 78 lakás, amely 3—4 szobás laká­sokból állna, a többi személyzet részére még 1—2 szobás lakás­tervvel pótolja. Erre nézve a válalkozás díjtalan vázlat­tervvel és költségelőirányzattal szolgál. Lieber György dr. tekintettel arra, hogy a város kamatkölcsöne 6, illetve 6 és fél százalék, jogosan követelné a város a kamatmegtérítést az esedékességi időig. Jánosi Engel József nem járul hozzá a javaslathoz, mert szerinte ezzel nincs segítve a vállalkozón, másrészt pedig a város nincs biztosítva az építkezést illető­leg. Javasolja, hogy az eddigi szerződést tartsák fenn változatlanul. Makay István gazdasági tanácsos fel­világosításul közli, hogy 1.180.000 korona tőkét és 33000 korona interkarnális kama­tot kell a vállalkozónak fizetni, mert a város júliusban nem fizet. A város akkor fizet, az aikor pénze van, előnyös tehát ha felhasználja azt az időt, amikor most a városi kölcsönnel sikerül pénzhez jutni. Megjegyzi, hogy ez a megállapodás még függ a városi kölcsönre vonatkozó köz­gyűlési határozat kormányhatósági jóvá­hagyástól. Ami a biztosítékot illeti kije­­lenti, hogy a vállalkozónak építési óva­déka van. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Makay István gazdasági tanácsos ezután az üzletvezetőség céljaira szüksé­ges telek átengedése tárgyában ismertette a tanács javaslatát. Az üzletvezetőségnek 1100 négyszögöl területre van szüksége, amelyet díjtalanul kell átengedni a város­nak. Ebből 650 négyszögöl területet vá­sárol a város az Engel telektulajdonosok­tól és 335 négyszögöl területetet díjala­­nu­l vesz át. E területet most már végle­gesen és alakszerűen kell átengedni. Nendtvich Andor polgármester el­rendeli a névszerinti szavazást a telek át­engedésére nézve. A jelen voltak egyhan­gúlag a telek átengedése mellett szavaztak. A földmivelésügyi miniszter Pécsett állami borközraktár felállítását rendelte el. „Pécsi Közlöny“ 1912. október 3.

Next