Pécsi Közlöny, 1912. október (19. évfolyam, 122-130. szám)
1912-10-03 / 122. szám
4 1, hogy a Szekszárd—Mohács—Pélmonostor vasút kiépítésével teljesen elterelődik, illetve kiesik a boszniai vasúti vonal hálózatából. Nendtvich Andor polgármester válaszol a felszólalásra. Kijelenti, hogy nincs a pénzintézetekre irányutó befolyása, de azért minden tekintetben odahat, hogy a helyi hiteligények nyerjenek elsősorban kielégítést, de viszont ezt a vidék rovására vinni nem lehet. A szabadkai fővonal kiépítéséről értesült a kereskedelemügyi minisztériumban arról, hogy egyelőre Pécs város nem vonható be a boszniai vasúti relációba. Ez idő szerint nincs módjában konkrét javaslatot tenni, de teljes erővel odahat, hogy meggátolják ennek az újabban engedélyezett vasútvonalnak kiépítését. A közgyűlés úgy a polgármesteri jelentést, mint a polgármester válaszát tudomásul vette. Főjegyző ismerteti a kultuszminiszter leiratát, amelyben méltányolva a városnak közművelődési célokért való áldozatkészségét a közművelődési ház létesítésére eddig kilátásba helyezett 260.000 korona államsegélyt 410.000 koronára emelte fel. Nendtvich Andor polgármester indítványozza, hogy a közgyűlés a kultuszminiszterhez ismételt jóindulatáért és áldozatkészségéért köszönőiratot intézzen. A pécsi községi elemi iskolákat a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1912. szeptember 1-től kezdődő hatállyal állami kezelésbe vette át. Utasította egyben a miniszter az iskolaszéket, hogy az iskolákat leltár mellett adja át a kir. tanfelügyelőségnek. A tanács javasolta, hogy a miniszter eme rendelkezéseit vegyék tudomásul. A Munkás, szociáldemokrata hetilap 1012. augusztus 18-iki számában a városi bérház téglaszükségletének biztosításával kapcsolatban „Aki szívén hordozza a város adózópolgárainak a sorsát”, című cikkben éles hangon nekitámadt a polgármesternek és őt különféle vádakkal illette. A polgármester állásának reputációja érdekében írásban arra kérte a közgyűlést, adjon neki felhatalmazást, hogy a Munkás ellen, becsületsértés és rágalmazás miatt a sajtópert megindíthassa. A közgyűlés a felhatalmazást megadta. A városi erdészeti főerdőmérnöki állásra Tripamrner Károlyt egyhangúlag választották meg főerdőmesternek. Adóbiztosi állásra, az egyedüli pályázót Babos János pécsi lakost választották meg egyhangúlag. Mint ismeretes, a belügyminiszter a pécsi villamos vasútra vonatkozólag a kereskedelemügyi minisztériumban történt engedélyezési tárgyalások megállapodásait jóváhagyta, az építő Ganz-gyárrral kötött szerződésben azonban módosításokat rendelt el. A módosítások között szerepel többek között, hogy az áramot a házi kezelésbe vett pécsi villamostelep szolgáltatja és hogy a villamos telepen ujóbbi beruházásokat tartozik a villamos telep gazgatósága keresztül vinni. Ennek kapcsán a tanács javasolta, hogy a belügyminiszter leiratát a törvényhatóság vegye tudomásul azzal, hogy hajlandó a villamos vasutat megépíteni; fogadja el továbbá a Ganz-gyárral megkötött szerződést a keresztülviendő módosításokkal; hatalmazza fel a közgyűlés a tanácsot, hogy a munkálatok azonnal való megkezdése érdekében és a kölcsön felvétele tárgyában tegye meg a szükséges lépéseket. Elsőnek Lieber György dr. szólt a tanácsi javaslathoz. Úgy értette az előadói javaslatból, hogy eltérés van a villamos vasút költségeinek fedezésére szükséges Kölcsön már megállapított módozata és a tanácsi javaslatban foglalt módozat között. Mards István előadó kijelenti, hogy a mutatkozó változtatás valóban nagyobbá teszi az építési költséget, de azok csak részben fogják terhelni a városi pénztárt. Hajdú Gyula dr. véleménye szerint a tanács javaslata nem törvényszerű. A javaslat utolsó részében ugyanis beruházásokról van említés téve, amelyek szükségessé váltak, miután a villamos vasút áramszükségletét is a villamos telep fogja szolgáltatni. Tekintettel arra, hogy minden eszközölt beruházásról a közgyűlésnek tudomással kell bírni már előzőleg, illetőleg arra csak a közgyűlés adhat engedélyt, indítványozza, hogy a javaslat említett része adassék vissza a tanácsnak, hogy azt a beruházásokra vonatkozó tervekkel és költségvetéssel együtt terjessze újból a közgyűlés elé. A pécsi villamossági részvénytársaság már a leszámolás után van, az új igazgatóság pedig még nem alakult meg. Mily fórumot akar tehát a tanács a beruházások keresztülvitelével megbízni ? Kéri még egyszer, hogy a tanács javaslatát az utolsó pont mellőzésével fogadja el a közgyűlés. Nick Alajos dr. t. főügyész mindenben megcáfolja Hajdú Gyula dr. állításait. A felszámolt részvénytársaság még mindig szavatol a múltban történetekért. Juszus Mihály kérésére Rauch János főmérnök szólalt fel ezután s megnyugtatta az aggodalmaskodókat. A villamos vasút a szerződés értelmében 1913. július 1-én kezdi meg üzemét. Tekintettel tehát arra, hogy a vasút áramszükségletét a városított villamos telep fogja szolgáltatni, az újabb beruházásokra égetően szükség van. A rendelkezésre álló 9 hónap nem volna elégséges arra, hogy Hajdú Gyula dr. kívánsága szerint először részletes tervekkel és költségvetéssel jöjjön a közgyűlés elé. Különben is mindössze 100.000 koronás beruházásról van szó. Hogy a város tanácsa törvényszerűen járt szó sem férhet és épp ezért kéri, fogadja el a közgyűlés változatlanul a tanács javaslatát. A polgármester rövid felszólalása után a közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta az egész tanácsi javaslatot. Szombaton nem fejezhették be, azért hétfőn délután folytatta Pécs város törvényhatósága közgyűlését. A Szekszárdon időző főispán helyett Nendtvich Andor polgármester délután negyed 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Makay István gazdasági tanácsos előadó ismertette ezután a tanács javaslatát a Máv. üzletvezetőség részére emelendő épületről, mely tárgyban a közgyűlés már június hóban határozott. Ismerteti, hogy a város Rosenthal és fia mohácsi cégnél 2 millió darab téglát kötött le. Ennek szállítására nézve díjkedvezményt kísérelt meg kieszközölni, de kedvező döntéshez nem tudott jutni. Ismertette továbbá a válalkozó Fónay Béla kérelmét, aki az építési járandóságnak egy összegben való kiutalását kéri. Tekintettel arra, hogy az üzletvezetőségi épületet a városnak 1913. augusztus 1-én át kell adni és tekintettel a nehéz pénzügyi helyzetre és végül, hogy a tanácsnak 200000 koronát októberben úgyis előre kell fizetni, javasolja a tanács, hogy teljesítse a közgyűlés a válalkozó kérését és pedig úgy, hogy a kamatterheket és egyébb kölcsönköltségeket a válalkozó fizeti. Egyben felhatalmazni kéri a tanácsot arra, hogy az eddigi tervbe vett 78 lakás, amely 3—4 szobás lakásokból állna, a többi személyzet részére még 1—2 szobás lakástervvel pótolja. Erre nézve a válalkozás díjtalan vázlattervvel és költségelőirányzattal szolgál. Lieber György dr. tekintettel arra, hogy a város kamatkölcsöne 6, illetve 6 és fél százalék, jogosan követelné a város a kamatmegtérítést az esedékességi időig. Jánosi Engel József nem járul hozzá a javaslathoz, mert szerinte ezzel nincs segítve a vállalkozón, másrészt pedig a város nincs biztosítva az építkezést illetőleg. Javasolja, hogy az eddigi szerződést tartsák fenn változatlanul. Makay István gazdasági tanácsos felvilágosításul közli, hogy 1.180.000 korona tőkét és 33000 korona interkarnális kamatot kell a vállalkozónak fizetni, mert a város júliusban nem fizet. A város akkor fizet, az aikor pénze van, előnyös tehát ha felhasználja azt az időt, amikor most a városi kölcsönnel sikerül pénzhez jutni. Megjegyzi, hogy ez a megállapodás még függ a városi kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyástól. Ami a biztosítékot illeti kijelenti, hogy a vállalkozónak építési óvadéka van. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Makay István gazdasági tanácsos ezután az üzletvezetőség céljaira szükséges telek átengedése tárgyában ismertette a tanács javaslatát. Az üzletvezetőségnek 1100 négyszögöl területre van szüksége, amelyet díjtalanul kell átengedni a városnak. Ebből 650 négyszögöl területet vásárol a város az Engel telektulajdonosoktól és 335 négyszögöl területetet díjalanul vesz át. E területet most már véglegesen és alakszerűen kell átengedni. Nendtvich Andor polgármester elrendeli a névszerinti szavazást a telek átengedésére nézve. A jelen voltak egyhangúlag a telek átengedése mellett szavaztak. A földmivelésügyi miniszter Pécsett állami borközraktár felállítását rendelte el. „Pécsi Közlöny“ 1912. október 3.