Pécsi Közlöny, 1912. december (19. évfolyam, 139-147. szám)

1912-12-01 / 139. szám

4 Kiadja Kláver Szt. Péter Társulata. (Meg­jelenik magyar, német és olasz nyelven.) Ára évenkint postával együtt 1 korona. Megrendelhető a­­ „Visszhang Afrikából“ irodájában, Budapest IV., Ferenciek-tere 7, III. lépcső, I. em. — Különös biztosítás. Egy francia biztositó társaság a napokban 10.000 fran­kot fizetett ki egy hölgynek, aki pár hó­nap előtt biztosította magát a ikrek el­len. A társaság, habár az ilyen biztosí­tásra nincsen berendezve, kiállította a kötvényt, kötelezte magát, hogy 10.000 frankot fizet, ha a hölgynek ikergyerme­kei születnek. A nőnek a biztosításért havi ötven koronát kellett fizetnie. Pár nap előtt aztán egy közjegyzőileg hitele­sített levél tudatta a társasággal hogy az ikrek megvannak. A társaság egy percig sem késlekedett, megküldte a boldog anyá­nak a pénzt, nagy csomag bonbont mellé­kelve hozzá. — Közjegyzői helyettes kirendelése. A pécsi kir. közjegyzői kamara a beteg mohácsi közjegyző, Visy Lajos dr. helyet­tesítésére, Lüley Sándor drt. Toldy Béla dr. pécsi kir. közjegyző helyettesét rendelte ki, aki december 3-án veszi át a mohácsi közjegyzői iroda vezetését — Cifra nyomorúság. Budapestről kétségtelenül meg van állapítva, hogy a kétes existenciák városa és lakosságának nagy része nem tud megélni a kereseté­ből, a jövedelméből, tehát mellékjövede­lemre van utalva. A hivatalnok délutáni vagy esti foglalkozást keres, a tanár vagy a tanító privátórákat. De a mellékjövede­lem forrása nem mindig a mellékfoglalko­zás ; lehet az a forrás a kártya, a lóver­seny és az adósságcsinálás is. Pászor Mihály, a kiváló szociológus „Cifra nyo­morúság“ című könyvében megdöbbentő adatokat közöl mindenről. Különösen ér­dekes az a statisztika, a­melyben a köny­vekről beszél. Ha egy-egy új könyvsoro­zat megjelenik, tömérdek vevője akad, a rögtön az antikváriumba viszi a megren­delt könyveket, anélkül, hogy csak bele is nézne. A magyar könyvek nagy része tehát nem a kultúrát szolgálja. Jelentős kivétel itt a Tolnai Világlexikona, melyet csak az kaphat meg, a­ki előfizetője a Tolnai Világlapjának.Ihász korona bolti ár helyett csekély három koronáért köteten­ként a huszonöt kötés hatalmas könyvtárt. A kultúrának legbőségesebb és legolcsóbb forrása lesz e­z a munka, melyet a legki­válóbb magyar írók tudósok és szakem­berek alkotnak meg harmincezer illuszt­ráció kíséretében. Érdekes, hogy bár csak ez év december 15-én jelenik meg az első kötet ezen lexikonból az érdeklődés már­is oly óriási, hogy az új előfizetők töme­gesen jelentkeznek, nehogy ezen pompás kedvezménnyel elessenek. Mint értesülünk nem csak az előfizetők, hanem akik szá­­monkint veszik a lapot, is hozzájuthatnak e munkához. — Szerbek a monarchiában. A nagy­­becskereki rendőrség táviratilag kémkedés és izgatás miatt letartóztatott egy dr. Zsif­­kovics Péter nevű belgrádi vegyészdok­tort kiről kiderült, hogy a gyanús idegen álnevet mondott be a rendőrség előtt. Az elfogott ember neve: Ardanov Pera és nem vegyészdoktor, hanem szerb vezér­kari tiszt, akit kémkedés gyanúja miatt már a hadügyminisztérium is körözött. A kém elmondta, hogy három társa is volt, akik azonban Pancsován át visszaszöktek Szerbiába. Ardanov Perát erős csendőrfe­dezet mellett szállították ki a nagybecske­­reki állomásra, hogy a temesvári hadtest­parancsnokságra kísérjék. A kém a vas­úti pénztárnál a saját költségén egy má­sodosztályú jegyet váltott Temesvárig és a csendőrökkel felszállt a szakaszba. Ar­danov vallomásának részleteiről a hatóság megtagadott minden további felvilágosítást. — Pozsonyban letartóztattak egy Stefanek nevű gyalogsági káplárt, aki a legénység körében négy és hat filléres bélyegeket terjesztett a szerb Vöröske­reszt Egylet javára és gyűjtés közben a legelvakultabb módon izgatott a magyar­ság ellen.­­ A szegedi ügyészség foghá­zába kedden délután szuronyos börtönőrök beszállították Braskovics Bran és Spajo­­vics Zsiva újvidéki lakosokat, akiket ki­rálysértéssel, hazaárulással és kémkedéssel gyanúsítanak. A szegedi ügyészségen meg­tagadnak minden felvilágosítást arra nézve, hogy a két szerb ellen mely cselekede­tekért emelték e súlyos vádakat. A Grác közelében lévő kalksdorfi puskaporos rak­tár ellen merényletet követtek el. Három ember rálőtt a boszniai második ezredből való őrtálló katonára, aki a kezén meg­sebesült. A katona kiáltására kivonult az egész őrség, amely üldözőbe vette a me­rénylőket, akik azonban a szomszéd er­dőben eltűntek. A merénylőkben szerbe­ket sejtenek. — Tüzeljünk városi brikettel. A D. G. H. T. által a város részére gyártott briket teljesen azonos minőségű a társaság által gyártott többi brikettel. Ezért a bri­­ketért a város közönsége a bányaeladási szerződéssel kapcsolatban létrejött egyez­ség értelmében métermázsánként csak 75 fillért fizet a Társaságnak s igy sokkal olcsóbban bocsáthatja forgalomba, mint maga a társaság. Minden métermázsa vá­rosi briket eltüzelése egy-egy koronával gya­rapítja a közpénztárt. A városnak rendel­kezésére álló 20,000 métermázsának a pol­gárság részéről való elhasználása tehát 20.000 korona jövedelmet biztosít a köz­pénztárnak amellett, hogy a polgárság a saját zsebére is 8000 koronát megtakarít magának azáltal, hogy ennyivel olcsóbban kapja a briketet annál az összegnél, ame­lyet érte eddig a Dunagőzhajózási Társu­latnak fizetett. 10 méter mázsa (100 drb.) házhoz szállítva 26 korona, szállítás nél­kül 20 korona, egy drb. (10 kiló) 26 fill. Megrendelhető mindazoknál a fűszerkeres­­kedőknél (110-nél), akiknek üzleti helyi­ségében az „olcsó városi briket“ felirású tábla kifüggesztve látható, továbbá a vá­rosi javadalmi hivatalban Városháza 1. em. 50. ajtó. — A nők választójoga mellett tar­­tott előadást csütörtökön a Nemzeti Ka­szinóban Corlet C­e­c­i­­ az angol femi­nisták küldöttje, egy rokonszenves, szép és csinos szőke leány, aki át van hatva ugyan ügye igazságától, ügyesen is be­szél , de azért nem tudja az ellennézetüket meggyőzni. Előadását G­­­ü­r­­­­­eh Vilma mondotta el magyarul. Utána Dr. Bors Lajos lelkes szavakban kérte a feminis­tákat, hogy a háború kegyetlenkedései el­len agitáljanak. Ember János kir. tan­­felügyelő is pártolta beszédében a femi­nizmust, főleg azzal érvelve, hogy a női szavazatjog nem a nőnek, hanem az embernek kell. Ez azonban tévedés, mert a szavazatjog a polgárnak kell. Ha ugyanis az embernek kellene, akkor a katonáknak is lenne szavazatjoguk, ami pedig a világon sehol sincs. Még volt egy pár hozzászólás, amikre Corlet k. a. elég jól felelt. Mi mégis megmaradunk régi álláspontunk mellett, hogy a nőknek nem politikai, hanem emberi jogok kellenek, az őket megillető tiszteletért és a családi békéért. — Főtárgyalás Kovács Gyula ügyé­ben. A budapesti királyi büntetőtörvény­szék esküdtbíróságának tanácsa szerdán délelőtt tanácsülésében elhatározta, hogy Kovács Gyulának erős felindulásában elkö­vetett szándékos emberölés kísérletének bűnügyét decemb­er hó 16-ik és követke­ző napjaira tűzi ki. A bíróság 35 tanú beidézését rendelte el. A tanácsülés után az elnök felvezetette a fogházból Kovács Gyulát és kihirdette előtte a tanács hatá­rozatát, amelylyel egyszersmind a decem­ber 1-én lejáró vizsgálati fogságot a főtár­gyalásig meghosszabbította.­­ A Pécsi Tanítónők Egyesülete folyó évi december 1-én a Jótékony Nő­egylet nagytermében d. u. 5 órakor es­télyt rendez, melynek műsora : 1. Edmond Rostand : „Napkeleti királykisasszony“. (Princesse lointaine). Előadja : Petrich Béla dr. ur. 2. Chopin „Ballade“. G-moll. Zongorán előadja Klapok Lenke urhölgy. 3. „Az arany fésű“. Somló Sándortól. „Izó kisasszony“. Makai Emiltől. Előadja Nemes Jolán urhölgy. 4. „Háztűznéző“. Énekes párjelenet Hetényi A.-tól. Előad­ják Jantay Anikó urhölgy és Hiller Antal ur. Tagok évi jegyükkel léphetnek be. Nemtagok 1 kor.­belépőt fizetnek. — Az egerek pusztítása. A mezők­ről s a szérüs kertekből a házba szoruló kártékony egerek pusztítására csak­nem minden gazdának van egy kipróbált szere, vagy csalhatatlan egérfogója, mellyel e kártékony állatok ellen védekezik bár ezek nem válnak be egyformán. Azért nem árt talán kipróbálni az egerek sőt a patkányok irtására is alkalmas leg­olcsóbb szert. Rendes üvegcserepet finom porrá törjük s ugyanannyi kukoricaliszt közzé keverve lapos edényekben szépen simítjuk el, hintsünk a tetejére kevés por­cukrot s tegyük oda, hol az egerek és patkányok szoktak járni. Úgy az egerek, mint a patkányok mohón fogják fogyasz­tani, de vesztükre, mert attól elpusztul­nak. Nem sokba kerül, ki lehet próbálni. „Pécsi Közlöny“ 1912. december 1. Karácsonyi, nász­alkalmi, ajándék, szük-­­­­­ségleti, vallásos, disz, nagy választékban rendkívül gyermek játékok kapatók |­­ |j j j | j, | рдщ hangszer-, egyházfelszerelési- é­s műkereskedőnél Pécs, Király­ utca 42. (Lyceum.)

Next