Pécsi Lapok, 1860. október-december (27-51. szám)
1860-12-02 / 44. szám
Melléklet a „Pécsi Lapok“ 44. számához, lefestve, hogy abból még az idő sem volt képes egyetlen mozzanatot is letörleni. Ekkor esett el Daczó őrnagy, Bem tábornokot védve miután előbb nyolc zsidást részint levágott, részint megsebzett. Ekkor lőtte meg magát Zeyk Miklós a Leders táborkara szeme láttára, hogysem megadja magát. 38 sebet, s mégis ha lova megmenté a fogftt kapott a hires Mákraságtól. Törzsök Pista nevű fiatal csárból, hova beledőlt lovastól, A jó fiú leszállott lováról, az előőrsök között. huszár ez nap vonta ki a tábornokot a mos már elfogottnak vagy elveszettnek hittük, öregnek átadta, s lovát vezetve hozta át az (Sz. L.) Gobóczy Károly levele. CSATÁK, nov. 8. ha nem is bizonyit Petőfi Sándor haláláról a többi adatokhoz én is, ványt, legalább egy gyanú-okot hozok. Ugyanis 1849-dik évben — augusztus elején lehetett — a 31-dik honvéd-zászlóaljjal mint annak egyik őrmestere, érkezem meg a havasokról Maros- Vásárhelyre, hol a Segesvárnál megtört sereg várakozott az öreg Bemmel reánk. Megérkezésünket követő napon Bem, bár roncsolt testtel, betegen csak kocsijában ülhetett, bennünket a többi öszpontositott hadcsapatokkal Szeben felé sietni késztetett. Nagy-Selyk községen túl haladtunk — mint emlékszem — midőn huszárjaink egyike egy az út melletti csekély kis uj földhányásra mutat azon nyilatkozattal, hogy: „Petőfi ott fekszik!“ — Önkénytelen ragadtam meg a huszárt e szóra, s el nem rejthető zavarral — mint a ki a Petőfi névnek régen bálványozója valók — tudakolom, mi történt Petőfivel ? Férfias-komolyan s a meggyőződés hangján mondá erre a huszár : „Tegnapelőtt (tehát a segesvári vesztett csatánál későbben) néhányan a huszárok közül erre jöttünk , hogy a csatából eltévedt magyarokat gyilkolgató szászokat fenyítsük, s Petőfit is a szászok által legyilkolva találtuk itt. Karddal, körömmel ástunk neki egy kis gödröt, s úgy húztuk reá azt a kis földet ott.“ _ És ez esetet egy másik huszár is bizonyította. Erre újra következtek a legvészesebb órák, napok , kiki önbajával lett elfoglalva, ezerek elhulltak, ezereket a mindenütt mutatkozó vérnyom, majd az ország bukása tett néma busongókká, s Petőfiről mindenki, — a menekülés, a hontalanság első napjaiban kivált, — még saját dicsősége is elhallgatott. Keressük porát most az újra viruló hazában, porát, palástját, mert ő maga, mint Ilés, élve égbe ment. V. UI. Szőllősi Balás levele. MARM.-SZIGET, nov. 8. Miután a „Vasárnapi Újság“ feladatául tűzte ki, hiteles adatok alapján megoldani azon tényállást: elesett-e Petőfi Sándor az Erdélyben vívott végcsatákban, vagy életben maradt ? — elhatároztam magamban én is, nyilatkozni e részben, bár nem mint szemtanú, ki őt a forradalom után személyesen láttam volna — de a további kutatásokra nézve érdemesnek találtam felfedezni azon körülményt. Mikép 1850-ik év június havában Nagybányán időzvén, meglátogattam ott a még akkoriban életben volt mirsgos Hatfaludi Elek urat, kinél éppen a sok áldozatról folyván a beszéd , én különösen fölemlítettem a Petőfi Sándor elestéből eredt irodalmi veszteséget. Hatfaludi úr az ottani bizalmas kört megnyugtatva, oda nyilatkozott, hogy eziránt nyugodt lehetek, mert Petőfi Sándor a segesvári csatában nem esett el, mert még 1849. évben késő őszszel a Szilágyságban fekvő bölcskei lakában több napig időzött nála, s midőn én a személyben tévedhetésére figyelmeztetem , becsületszavára erősité, hogy ő Petőfi Sándort azelőtt ismervén személyesen, — személyére nézve nem tévedett. E szerint örömest hiszem annak a segesvári csata utáni életben maradását, — hogy azonban lelki bánata és keserves bujdoklásai közepett, nem lett-e ismeretlenül csakugyan a forradalom áldozata, — azt állítani nem merem, mert okát rejtőzésének, ha még életben lenne, nem képzelhetem. Míg tehát Petőfi számára babérkoszorúval díszített szabadság-oszlopot emelhetnénk, várnunk kell, míg e történet biztos alapú adatával fel lesz világosítva az e részben létező kétely és bizonytalanság. V. T. PÉCSI TÁROGATÓ. — Pécs városa tanácsa és választmánya üdvözlő föliratott intézett B. Vay ő Excellencziájához mely föliratra következő válasz érkezett : „Midőn fölséges Urunk s apostoli királyunk hazánk alkotmányát újra fölélesztendő, a századok által szentesített ősi intézményeknek a közélet minden viszonyaiban leendő ismért hatályba léptetésével engemet legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, a csalódásokat kerülve, nem minden aggodalom nélkül tekintettem azon nehézségekre, melyekkel csekély erőmnek meg kellene küzdenie. Annál bátorítóbban hatott reám, midőn ezen nemes város tisztelt tanácsának és községi választmányának folyó hó 4-én hozzám intézett nagybecsű üdvözlő iratából alkalmam volt meggyőződni arról, hogy ezen nemes város tisztelt képviselői személyem iránt jóindulattal viseltetvén, engemet terhes feladatomban gyámolítani készek. Fogadja a nemes városi tanács és községi választmány, ezen irántam tanúsított bizalomért legőszintébb köszönetemet azon biztosítással, hogy szeretett hazám törvényes intézményeinek egész épségekbeni helyreállítását és megóvását hivatásom, sőt egész éltem egyik rendíthetlen főföladatának tekintem. Bécsben, 1860-ik évi Szentandrás hó 26-án B. Vay Miklós s. k. Nemes Pécs sz. kir. városa tanácsának és községi választmányának.“ 177 — Egy községtanácsos kevéssel okt. 20-ka előtt találkozik egy ismerősével, s szivszorongatások közt panaszolja neki szerencsétlen helyzetét, hogy fiainak új ruhát kelletvén csináltatni teljességgel nem tudja várjon magyar ruhát szabasson-e vagy németet ? E vajúdások közt érkezik meg okt. 20-ika, s a szorongatottat annyira kisegítette , hogy már nem csak fiainak szabatott magyar ruhát, de maga is traditionális kalapja helyett pörge kalapot kezd viselni, jeléül annak , hogy a dolgok csakugyan meg fognak változni. — A nepomuki szent János-kápolna belsejének kifestéséhez és csinosításához következők nyújtottak kegyes adakozásokat: Pécsi Püspök Méltósága 33 ft. 33 */3 kr. — Özv. Répásyné asszonyság 6 ft. 25 kr. — Takarékpénztár 50 ft. — M. 4 ft. — Trixler István 10 ft. — Obadich 10 ft. — Piacsek József 5 ft. — Pazsiczky József 5 ft. 25 kr. — Dr. Pazsiczky 5 ft. — Horváth János 5 ft. — Gyenes János 2 ft. — Komáromy József 1 ft. — Dászol István 2 ft. — Kovács 2 ft. — Somogyi Lajos 3 ft. — Zoffcsák Imre 1 ft. — Lakics Ferencz 2 ft. — Czvetkovics 10 ft. — Graff János 2 ft. — Katles Illés 1 ft. 6 kr. — Gruber Ede 2 ft. — Dr.Uray 1 ft.— Festi 1 ft. — Radenics 1 ft. — Furdan József 3 ft. — M. 5 ft. — M. 5 ft. — M. 5 ft. — M. 3 ft. — Jónás kanonok 5 ft. — Sláby kanonok 5 ft. — Dobszay pleb. 1 ft. — Spiesz János 1 ft. — Bermüller Antal 1 ft. — Dilexi decorem domus tuae 1 ft. — Márton Márton 1 ft. — Král kanonok úr 10 ft. — Pucher plébános 1 ft. — Egy özvegy 1 ft. — Reed Vilmos 1 ft. — Peschitz 2 ft. — Schiller 1 ft. 50 kr. — Pucher József 1 ft. — Jäger János Ferencz 1 ft. — Zsolnay Miklós 1 ft. — Báró Prandaune özv. 10 ft. — Mayer 1 ft. — Zach Károly 1 ft. — Eisenharth József 40 kr.— Petz Ferencz 1 ft. — Georg Wanka 1 ft. — J. Georg Pucher 1 ft. — A. Hermann 1 ft. — Clarsch 40 kr. — F. Hartl 40 kr. — Buzárovics 50 kr. — Schreyer senior 2 ft. — Strelitzky Antal 50 kr. — Krizsay István 40 kr. — Jurisics Antal 40 kr. — Cserta Antal 40 kr. — Kollár Ferencz 40 kr.— Leheurer Antal 1 ft. — Lösch Jánosné 40 kr. — Wohlmuth 40 kr. — Th. Stumpf 30 kr. — Heindlhofer 1 ft. — Schreier junior 50 kr. — Michael Lohrencz 50 kr. — Stängel József 50 kr. — Dürnbacher Pál 50 kr. — Dürnbacher Mihály 1 ft. — Tóth János 50 kr. — Szalay Antal 2 ft. — Daróczy 5 ft. — Tóth Mih. 1 ft. — Magurand 1 ft. — Csendes 2 ft. — Domine dilexi decorem Domus tuae et locum habitationis gloria tuae 1 ft. 20 kr. — NN. 1 ft. — Huber 1 ft. 10 kr. — Schaffer János 1 ft. — Stirling 3 ft. — NN. 2 ft. — Schmidt Péter 1 ft. — Geh. Krauze 2 ft. — MN. 50 kr. — Weber For. 1 ft. — Bremm József 50 kr. —■ Weber Adalbert 50 kr. Rudolf János 50 kr. — Gábor József 1 ft. — Tiglmann Alajos 1 ft. — Bezl Ferencz 40 kr. — Kaczer Antal 2 ft. — Dampf Ignácz 20 kr. — Steinhäuser József 50 kr. — Zettl Antal 1 ft. — Kovácsics 40 kr. — M. Ritzl 50 kr. — Bors Márton 1 ft. — Bubreg András 40 kr. — Mauhomet 1 ft. — Pucher Vilmos 1 ft. — Ratkovics Ferencz 40 kr. — Obermayer József 1 ft. — Özv. Traiber Lipótné 50 kr. — Vörös Mih. Ferencz 5 ft. — Obetkó 50 kr. — Weidinger János 60 kr.— Hirscher 60 kr. — Kesztyűs György 50 kr. — Joh. N. Rosinger 50 kr. — Berecz Károly 50 kr. — Hartmann Antal 50 kr. — Bedő Imre 1 ft. — Mayer Antal 1 ft. — Ignácz Gajevszky 40 kr. — Beck Márton 40 kr. — Blauborn 50 kr. — Sipos József 50 kr. — Szakváry Lipót 50 kr. — K. Lyceum 50 kr. — Körner tanár 1 ft. — M. 50 kr. — Szeredy tanár 1 ft. — Trixler tanár 1 ft. — Volgyák tanár 50 kr. — Scholcz Antal 50 kr. — Weidinger Ferencz 50 kr. — Weidinger Ferencz senior 2 ft. — Krautszak János 1 ft. — Krautszak József 20 kr. — Ereth Antal 1 ft. — M. 1 ft. — Reiter Károly 1 ft. — F. With 1 ft. — Adler József 1 ft. — Mayer József 1 ft. — Piichita 2 ft. — Obermayer János 1 ft. — Sipőcz 1 ft. — Muszil Jakab 20 kr. — Petrovics István 20 kr. — Wimmer Mihály 30 kr. — Magyar János 20 kr. — Nagy Imre 1 ft. — Stepanetz József 1 ft.— Stangl József 30 kr. — Serditsch 1 ft. 1 ft. — Weinhart János 1 ft. — Stipanek Ferencz 30 kr. — Özv. Lakatosné 30 kr. — Heilman György 30 kr. — Hebenstreit 2 ft. — Kollb Anna 20 kr — Fábry 1 ft. — Varga Elek 20 kr. — Freyler 1 ft. — Radzics András 2 ft. — Ribiánszky 2 ft. — Döbrösiné 1 ft. — Pirkner József 1 ft. — Daempf Flórián 30 kr. — Rovjetz József 1 ft. — Littke L. 2 ft. — Farkas Magdolna 1 ft. — Vlasics 20 kr. — Dolinger 20 kr. — Szabó György 20 kr. — Siptár József 20 kr. — Bereczk 14 kr. — Pécsi gőzmalom 1 ft. — Szopek Rozália 30 kr. — Vitéz Antal 30 kr. — Darázsy Péter 1 ft. — Bartalics Károly 20 kr. — Hohe György 20 kr. — Veszelszky 1 ft. — Bera János 20 kr. Nöthig Miklós 40 kr. — Ihzabetszky János 50 kr. — Adler Antal 50 kr. — Sperl József 10 kr. — Adler T. 10 kr. — Kristóf György 50 kr. — Hittner Johanna 20 kr. — Kóbor család 1 ft. — Irgalmas nénék 50 ft. o. é. — Figyelmeztetjük a közönséget sajtó alat lévő ezen munkára : „Egyházi Emlékbeszéd“, melyet a mohácsi vész évfordulati napján augusztus hó 29-én 1860, mohácson mondott Gauzer János, pécsmegyei áldozár s főgymnasiumi tanár. PÉCSI SZÍNHÁZ. Szerda nov. 28. „Falura kell menni.“ vf. 3 iv. F.Szabó Amália (Czelestina) és Prielle Cornélia (Flórnc) azon jellemeket melyeket az iró e darabban élőnkbe akart állítani oly híven személyesíték, hogy előadásukat igazán művészinek kell mondanunk. Váczi Vilma (Paulina) is oly könnyűséggel játszott, hogy a közönség általános helyeslését érdemli ki; örülünk Váczi V.-ról elmondhatni, hogy szorgalmat és iparkodást látunk nála, mi színpadom jövőjét biztosítani fogja. Alajosné (Ziemerné) és Sánta (Presser) a darab elején jobbak voltak mint későbben. Elhagyták magukat a közönség nevetése által tántorítani, s túlzani kezdettek, mi a két szerepnek igen ártott. E két szerep magában is mulattató, s méginkább az, ha természetesen adatik; igaz egyik se könnyű, és sok tanulmányt igényel, de han adva a siker annál biztosabb. Jánosi (Ferdinand) és Deési (Freiman) egyedül azért játszottak roszul mert szerepüket nem tudták. Nem szégyellik magukat?! Az oskolás gyerek lebukik a pad alá ha leczkéjét nem tudja, nehogy tanítója kihallgassa, önök pedig a színpadra mernek lépni ily készületlenül, s ezzel koczkára teszik nem csak a darab eredményét, hanem saját művészi állásukat is. Ugyan az Isten áldja meg önöket mentsenek föl ezutánra ez örökös leczkézés alól. ~ Közönség szép számmal. Csütörtök nov. 29. „A zsidóhölgy,“ opera 5 fv. Halévitől, ismételve. __________________ (1860)