Pécsi Lapok, 1867. június-szeptember (1. évfolyam, 19-53. szám)
1867-06-30 / 27. szám
dig tejben-vajban nem fürösztél is es tán ezentúl sem fogom áldásaid bőségét élvezni; „de én azért örömmel üdvözöllek/' a költővel szólván : „A kor szavát polgáraid megérték, Magyar keblükben honfisziv dobog ; Ki kétli még, hogy e darabka füld is A közhazával fülvirulni fog ? ... Keblem feszül, örömkönyüm kicsordul, Midőn e szép jövőt elgondolom ! Előre hát! a czél, az eszköz egyek : A nemzetiség s polgárszorgalom!“ Isten velünk! Csatáry. — — Horvát dolgok. Slorvát lapokban olvashatni, hogy a ruscsuki bolgárok saját és „millió nemzettársaik nevében" a következő kiáltványt küldék a horvát országgyűlés nemzeti pártjához : „Üdvözlünk titeket drága horvát testvéreink, nagyszerű adiótokban! Esedezünk az Úristenhez és Ciryll és Method apostolokhoz, hogy ezerszeresen fényes sikert arassatok. Amint a mű megkezdetett, úgy fejeztessék is az be, t. i. oly fényesen, mint még soha egy sem, nem a keleten, nem a nyugaton. Adjátok ide jobbatok, miként mi nektek nyújtjuk legtisztább őszinteséggel jobb kezünket. A kéz legyen jelképe testvériségünknek, a köztünk létező kölcsönösségnek és különösen a testvéri szeretetnek, a szláv harmóniának és egyetértésnek ! Millió bolgár szláv." A „Zukunst" pedig e szláv kölcsönösség illustratiójául vezérczikket ír a szerbek és horvátok missiójáról. Az összes délszlávoknak egyesülniük kell és pedig egyelőre a dualismus alapján. A törökországi szlávok szerb birodalmat alkotnak, melynek kebelében Bulgáriának autonómiája biztosítva marad. A Habsburgház uralkodása alatt álló délszlávok szintén egyesülnek, élökre a horvátok állanak. E két fél között „Austria integritásának megóvása mellett némi szerződések köthetők"! Magától értetik, hogy a szláv lap ezen merész projectumról elragadtatással beszél. Meglepőbb azon merész állítása, miszerint ily államalakulás még a birodalomra is üdvös volna. Nem tudjuk, várjon az efféle tendentiák üdvösségről akarták-e a világot meggyőzni a derék zengiek, miden az unió ellen tüntetve a „Pozor" szerint az orosz czárt éltették. Itt is, másutt is a magyar korona kapcsolata elleni törekvéseket és antidynasticus czélzataikat leplezetlenül tüntetik föl. Csakhogy a birtokos osztály — nemcsak az aristocratiát értjük, hanem az épeszű földmivelő osztályt is — nem igen hajlandó a nemzetinek nevezett, de az alkotmány ellen törő zászlót követni. Varasd megye tiszteletére legyen fölemlítve, hogy a „Pozor" „tudatlan népét és korcs értelmiségét" egyre szidja, mely egyre jobban hajlik Magyarország felé. Varasd megye főispánja, gr. Erdődy János, a horvát lap egyik gyűlöltje lemond ugyan a megye vezetéséről, de a „Pozor" úgy találja, hogy nincs köszönet benne, hiszen Kukulyevics László lesz főispáni helytartó, ennek magyar értelműsége pedig tudva van a lap előtt. A derék Bedekovics Kálmánt is említették volt administrátornak, de ez — a zágrábi lapok szerint — jobban szeret titokban agitálni az unió mellett. Az agitatió szó egyátalában sűrűen szerepel darab idő óta a zágrábi lapokban. Registrálniuk kellett Szlavóniának az unió melletti nyilatkozatait és könnyebben esett nekik, ha a „nemzeti pártot" leverő híreket magyar agitátorokkal hozhatták kapcsolatba. Kőrös megyében azt hitték, hogy a körösi magistrate és képviselőség tömeges lemondása halálos csapást ejt az unió pártján. Ámde kir. biztos küldetett ki és a tisztújítás a legnagyobb rendben történt meg. Marad tehát Zágráb megye. Ott ledorongolták a szó szoros értelmében még a koronázás előtt a szamobori unionistákat. Ámde most a megye túlsó végén üti föl fejét az unió budrája. Sziszeken is mutatkoznak már — a horvát lapok nyelvén szólva — a magyar bujtogatók! M. O. — (Pest-Alföld-Fiumei vasút.) Az országgyűlésen a Pest-Alföld-Fiumei vasút tárgyában interpelláló történt, melyre Gorove István kereskedelmi miniszer azt válaszolá, hogy mindazt, mi a fiumei vasútvonal fontosságára nézve a beadott indítványból kitűnik, szintúgy belátja, mint a 1. indítványozó, Radics Ákos Fiume város és kerületének képviselője. A kormánynak a vasutakra nézve szándéka levén legközelebb egy határozati javaslatot a ház asztalára letenni, s azért hiszi, hogy a szóban levő javaslatot a kormányéval együttesen lehetne tárgyalni. Ezen minnisteri fölvilágosítást a ház tetszéssel fogadta s. a javaslat kinyomatása, szétosztása s a,ministeri hasonirányu javaslatokkal egyidőbeni tárgyalása elhatároztatott. 1— (A drávamelléki három megye). A „P. H.“-ben ezeket olvassuk: „Nagyon szeretnék annak titkát tudni, mikép támadt azon gondolat, hogy a drávamelléki három megye, mely a szorosan vett Magyarországnak ab ovo kiegészítő része volt s melyet csak a múlt századbeli gondatlanság engedett Slavoniává keresztelni, minden áron a zágrábi praetendensnek engedtessék át? — Pozsega, Szerém és Verőcze általában nem akarnak Horvátországhoz tartozni, s a 19 évi zágrábi boldogsággal torkig jóllaktak. Végre mint a „Pozor" írja, mind a három megye követet küldött Pestre, nevezetesen : Pozsega Krajlovich urat, Verőcze Stojánovich hazánkfiát, Szerém pedig Parchetich urat a végre, hogy a nevezett három drávamelléki megye újabb elválasztását Horvátországtól sürgessék s e fölött különösen az országgyűlés tgjait informálják. Valóban még nagy szerencse, hogy maga a nép sürgeti a korona integritását, melylyel önmagunk törődni nem igen látszunk." (J .• (Ministeri értekezlet.) Bécs, jun. 24. Tegnap ministeri értekezlet tartatott az alsóház vezetőivel, melyben Andrássy Gyula és Festetics grófok is résztvettek. Abban történt megállapodás, hogy deputátiókat alkossanak a birodalmi tanácsból és a magyar országgyűlésből, melyeknek mindegyike 15 tagból álljon és pedig 10 tag választassák az alsó-, 5 a felsőházból. (Lengyelország visszaállítására vonatkozó tervek.) Párisi lapok állítják, hogy az orosz és porosz fejedelmek, Bismark és Gortschakoff herczeg jelenlétében, egy önálló lengyel királyság visszaállításáról tanácskoztak volna Napóleon császárral. E királyság területét Austria, Orosz- és Poroszország állítanák ki. Austria odaadná egész Galicziát, és pedig nyugati felét az uj királyság számára, éjszaki felét Oroszországnak , kárpótlásul azon részekért, melyeket Oroszország engedne át az uj királyságnak. Poroszország átengedné Posent és kárpótlásul kapná Szászországot, míg Austria Bosnia- szerczegovinával elégittetnék ki. A hir már királyjelöltekről is beszél. Ezek: egy orosz nagy herczeg, Napoleon herczeg,a szász király, legvalószínűbb, hogy ez utóbbi lesz, ha csakugyan létesülne a helyreállítás. —(Porosz lapok nyilatkozata a franczia fegyverkezésekről.— Királyi pátens.) A porosz lapok állítják, hogy Bismark és Moltk etek oly jeleket vettek észre Francziaországban, melyek hadi készülődésekre mutatnak. Bismark figyelmessé tétetett még Párisban létekor a berlini pénzvilág egyik előkelőjétől, hogy a franczia kormány parancsot adott tetemes hadiszerek bevásárlására. Ezt okmánynyal is be lehetett bizonyítani. Mo 11k e tábornok szintén több helyről értesült az ily készülődésekről, mire ő olyformán nyilatkozott volna, hogy a háború Francziaországgal előbb-utóbb kikerülhette. — Bornin, jun. 25. Az éjszak-német szövetség alkotmányáról szóló királyi pátens tétetik közzé a porosz „Gesetzsammlung“-ban, ki van benne világosan mondva, hogy az alkotmány az egész birodalomra és a bekebelezett részekre kiterjed és már f. évijük 1-én lép érvénybe. — (Olaszországban a titkos kiadásokra szánt költségvetés. — Ratazzi.) A titkos kiadásokra szánt 1/200,000 frank forgott szőnyegen az akóházban jan. 15-ikén, mi az ülést fölötte viharossá tette, különösen Ratazzi azon nyilatkozata folytán, hogy mióta ő a cabinetbe lépett, az ezen évre szánt alap felerésze kiadatott. Crispi ezen eljárás ellen vizsgálatot kivánt, de Crispi indítványa 162 szavazattal 111 ellenében visszavettetett. —• Ratazzi el van tökélve magát egészen a baloldal karjai közé vetni. — (Porosz-orosz szövetség megkötése.) A „Magyarországának írják Berlinből, hogy kire jár egy porosz-orosz szövetség megkötésének. A feudális pártnak ezen szövetség eszmények, melynek létesítéséért a czárnak Berlinbe való létekor minden erejökből működtek. „A ki tudja, hogy mennyire hajlik udvarunk már évtizedek óta az orosz dynastia felé és nevezetesen mennyire hajlik királyunk az orosz institutiók felé, az nem fogja épen lehetetlennek tartani, hogy az efféle törekvéseknek sikere legyen." És folytatja a nevezett lap: „Igaz, hogy a nép óhajtása ezzel határozottan ellenkezik. A nép egyre jobban hajlik az Austriával való szövetség felé. Nem csak Törökországba s Austriába, hanem Poroszországba is vetik Moszkvából a pánszláv üszköt. A panszlavismus beéli magát Némethon szívébe, a félig elnémetesült Posen, a kilencz tizedrészben porosz tartomány és Szilézia egynéhány szláv kerületeinek elvesztésével fenyegeti a panszlavismus Poroszországot. A szláv ostrommal szemben természetes szövetségesünk Austriának német és magyar lakossága. Tisztán porosz érdek kívánja tehát a porosz-osztrák szövetséget! Még nem feledkeztünk a múlt hadjáratról, de azért egyre nagyobb számmal szólalunk föl a prágai békeszerződés oly revisiója iránt, mely megengedné a Némethon és Austria közti föloldhatlan kapocs létesülését. (Törökországi ügyek.) Az „Etendard" tudósítása szerint K. Prokesch - Osten kostantinápolyi internuncius e hó 16-án sürgönyt nyújtott át Fuad pasának, melyben Beust báró hozzájárulását fejezi ki a Créta szigetére vonatkozó azon egyetemes jegyzékhez, mely előtte való nap Franczia-, Orosz-, Porosz-, és Olaszország képviselői által a Portálnak nyújtatott át és helyesli a vegyes bizottmány kinevezését a keresztények sérelmeinek megvizsgálása végett. (Mexikó.) New-Yorkból f. hó 21-kéről kelt távirat szerint Santa Anna exdictator Miksa császár érdekében diversiót tett, de Mexikóban partra szállván, a köztársasági hatóságok által elfogatott.— Közlöttük már, hogy Miksa császár száműzetett és útban van Európa felé. Miután a hírt Seward az Egyesült államok bécsi követének táviratozta, hitelessége kétsételen. Az ügynek ezen elintézése Juarez kormányának becsületére válik. A New- Yorki lapok jelentik, hogy Miksa császár proclamatiót bocsátott ki, melyben III. Napóleont azzal vádolja, hogy őt gyáván elhagyta, a nagyravágyó herczegeknek saját példáját állítja szemök elé s végre fölszólítja a mexikóiakat, hogy ügyöket erényes magaviselet által dicsőítsék meg. Hazai s külföldi politikai mozzanatok. (Klapka György, honvéd-tábornok levele.) Mint politikai színezetű s horderejű mozzanatot hazánk jelen állására nézve közöljük Klapka György honvéd-tábornok levelét, melyet ő az „Indep. Beige" szerkesztőségéhez intéz: „Szerkesztő úr ! Örömmel üdvözlöm hazám alkotmányának viszszaállítását. Megelégedéssel láttam a koronázás ünnepélyes cselekményét s megtapsoltam főkép azon igazságos és békítő intézkedéseket, melyek követték. Reményem, hogy kínos küzdelmeink és hosszú szenvedéseink után jobb korszak kezdetén áll Magyarország s azt tartom, minden jó hazafinak kötelessége a politikai és anyagi újjáalakulás nagy munkáját teljes igyekezetével segíteni és jó akaratával támogatni. Tizenkilenc évi távollét után természetes, hogy élénk vágyat érzek hazámat viszontláthatni. Igyekezni is fogok, hogy mihelyt magán ügyeim engedik, haza mehessek és reményiem, hogy szives fogadtatásra találok. Legyen oly szives szerkesztő ur, hogy becses lapjának egyik közelebbi számában közölje e sorokat s fogadja ön mély tiszteletem kifejezését. Brüssel, jun. 22. 1867. Klapka György." 106 Tisztigitási mozgalmak. Sárosmegye megválasztott alk. tisztikara.l-fő alispán: Szinyey Bódog (közfelkiáltással.) 2-ed alispán : Péchy Lucián (közfelkiáltással). Főjegyző : Radványi Winkler Imre (egyhangúlag). Főpénztárnok: Desewffy Lajos (szótöbbséggel.) Főügyész : Dobay Eduard (egyhangúlag). Törvényszéki ülnökök : Tahy István (egyhangúlag), Roskoványi Bertalan (közfelkiáltással.) Berzeviczy Edmund (közfelkiáltással.) Hodossy Ambrus (közfelkiáltással.) Winkler János (szótöbbséggel.) és Kovaliczky. Főszolgabirák alsó-tarczai járásban : Losentfy Gyula, (közfelkiáltással.) Felső-tarczai járásban : Péchy Ferencz (egyhangúlag). Sirokai járásban : Mohórisz Dénes (egyhangúlag.) Tapolyi járás : Körtvélyessy Gábor (egyhangúlag). Szekcsői járás : Semsey Gyula (szótöbbséggel). Makoviczay járásban : Mártyák (szótöbbséggel). 1. aljegyző : Moliórisz Aurél (egyhangúlag.) Törvényszéki jegyző: Szmrecsányi László (egyhangúlag). 2-ed aljegyző : Krémner Adolf (nagy szótöbbséggel.) alügyész : Roskoványi A. (egyhangúlag.) Szolgabirák alsó-tarczai járásban: Mattyasovszky Tamás és Balog Gyula. Felső-tarczai járásban : Tahy Lajos (egyhangúlag) és Beliczay Szilárd (szótöbbséggel). Sirokai járásban : Pillér Gedeon (egyhangúlag), és Dobay Sándor (szótöbbséggel). Tapolyi járásban : Izdenczy Ferencz (nagy szótöbbséggel) és Somsey Vilmos (egyhangúlag). Szekcsői járásban : Raszlaviczy Ede (nagy többséggel) és Somsey Lajos (szótöbbséggel). Az előbbi főszolgabírói czimmel. Makoviczai járásban: Winkler Bertalan (egyhangúlag). Major János (szótöbbséggel). Csendbiztos : Bossits Sándor (egyhangúlag). Pénztári ellenőr : Tahy Nándor (szótöbbséggel). Főszámvevő : Borthóty Kornél (egyhangúlag.) Alszámvevő : Bornemisza Adára. Esküdtek : Alsó-tarczai járásban : Pillér Miklós (egyhangúlag). Tahy Emil (egyhangúlag). Máriássy Antal (szótöbbséggel.) Felsőtarczai járásban : Stimor István (szótöbbséggel.) Berzeviczy Rudolf, (egyhangúlag) és Roskoványi Miksa. Sirokai járásban : Usz István szolgabirói ranggal, (nagy többséggel). Szőnyey László (egyhangúlag), Berthóty Ferencz (szótöbbséggel). Tapolyi járásban : Fekete Menyhért (egyhangúlag). Tahy Jenő (nagy többséggel). Makay József (szótöbbséggel). Székesei járásban : Fekete Adolf (egyhangúlag). Winkler András (szótöbbséggel). Szinyey Aladár (szótöbbséggel.) Makoviczai járásban : Bezeghy József (egyhangúlag). Berthóty Vilmos (egyhangúlag), Balog János (szótöbbséggel). Zemplén megye megválasztott alk. tisztikara. Első alispán Komáromy József, 2-ed alispán : Matólay Etele, főjegyző: Éva András, aljegyzők : báró Vécsey Sándor, Pajczos Éles Géza, főügyész : Károssá András, alügyész : Matyasovszky Kálmán és Reviczky József. Főszámvevő : Csiszár Gábor, kiadó : Kossuth Gusztáv, segéd: Csengery József, főszolgabirák: Balásházy József, Marsalkó Tamás, Pilisy Zsigmond, Deresényi Kálmán, Boronkay László, Zákányi József. Alszolgb.: Balogh Károly, Füzy Károly, Klobicsiczky László, Füleki László, Nagy Gyula, Szenczy László, Bernáth Menyhért, Tóth Ferencz, Milko Alajos, Szirmay Tamás, Reviczky Ambrus, Antalóczy Antal, Isépy Béla, Füzeséry Gyula, Ujfalusy Mihály. Esküdtek: Bárczy Bertalan, Evva Károly, Mesko Károly, Orosz Lajos, Szabó Gábor, Bernáth Lajos, Gőcze Tivadar, Vass Imre, Kerekes Gáspár, Urbán István, Spilersberg Barna, Balog István, Bernáth Boldizsár, Pilisy Ede, Schmid Károly, Oláh István, Füzeséry Tamás, Derekasy József, Bistey Lajos, Füzeséry György, Nemty József, Raksányi Antal, Labáth Béla, Fodor Napoleon, Szirmay Ákos, Trommel Gusztáv, Büdöskuty Mihály, gr. Festetics Aladár. Törvényszéki ülnökök: Spietenberg Gábor, K. Barkóczy Mihály, Képes Ferencz, Bánkövy Pál, Fekete József, Albert Pál, Hunyor Sándor, Nyeviczky Kristóf, Ladomérszky Mihály, Bodnár Ferencz, Viczmándy Ödön, Bárczy Menyhért. TÁRCZA. ----■***--A későn megfejtett talány. (Eredeti elbeszélés.) Hónapok múltak el és mindinkább bebizonyult, hogy „Phaedra" diadala nem a véletlen szüleménye, mert Regnor kisasszony nem csak megtartotta a tért, melyet elfoglalt, hanem azon, mint ügyes hadvezér, folyvást nagyobb foglalásokat is ten. Moiére , Racine, Corneille színpadi alakjai általa egyénítve, szerzőik geniusának megfelelő nagyságban tűntek föl és segítették egyszersmind a művésznő nagyságát is fokozni.