Pécsi Lapok, 1868. január-március (2. évfolyam, 1-26. szám)
1868-02-23 / 16. szám
nekiszoknak a télben-fagyban való kujtorgásnak; később pedig, midőn beszegődnek és esztendejük felét immel-ámmal eltöltik , nem azon épülődnek, miként szolgálják meg gazdájok kenyerét, hanem hogy hova, merre menjenek Sz.Mihály napkor — szerencsét próbálni. Magunk is azon, nem épen szerencsések közé tartozunk, kiknek az emberiség ily vándorczigány-fajával való bajlódás jutott osztályrészül. Tapasztaltuk, hogy nem egy, különben józan viseletű és szorgalmas cseléd monda föl idejét marasztaláskor s midőn megkérdezteték: miért megy el? azt válaszolta: „Tudja Isten, uram! Nincs bajom, de már két éve szolgálom, megyek tehát máshova — szerencsét próbálni!“ Éhez nem kell commentár! Igen sokszor nemtelen boszu is vezérli az olyatént s nemcsak maga távozik, de társait is megmételyezi, csábitó dolgokat füllent, hogy itt, hogy amott milyen a cseléd dolga, pajtás, oda menjünk! Néha beteljesedik a csábitó szava, mig néha a félrevezetett hely nélkül marad s a következő évben kenyér nélkül nyomorog: a megbánás, az éhség s a család szemrehányó sanyariságával. E pontok viszonyos megtartása teremtend helyhez kötött, feladatát teljesítő és jól fizetett cselédet, amellett az erkölcsi javítás, a cselédgyermekek iskoláztatása sem tévesztendő szem elől. (Vége köveik.) Fővárosi élet. XIX. (A csónakda bálja. Tenger a redoutokon. Mit a világ nem látott. A „Bengali helytartó.) Az ombarras de richesse érzetével fogom kezembe tollamat; a fővárosi élet változatos képeket, sok érdekes tárgyat befoglalt e heti keretébe; a választás valóban nehéz. A farsang uralma alatt ezt illeti az elsőség. Ha a jogászbál a legiigabb, legtüzesb, a csónakoáé a legfényesb bál volt az eddigiek között. Lehmann, a kitűnő díszítő, a tengert varázsolta oda a redoute tágas termeibe, pompás hajói, kikötői, matrózai, nagyszerű belső világával. Nem hiányoztak halak sem, a plafond közepéről alácsüngő óriási aquariumban vígan, elemükben érezték magukat az aranyhalak, voltak tengeri szörnyek is; igaz,nem valóságban, hanem egynéhány mogorva, fösvény papa képében, kik borzalmas tekintettel jártak körül, bizonyára kedves életepárjok, s ifjú csemetéik pazar, drága toilettje fölött iszonykodva. Ah ! aztán a syrének, a nymphák mily bájos serege szögdelt e nem feneketlen, édesvizű tenger fényes padlózatán! Ily fényt alig látott még együtt a redoute Volt ugyan más is, amit nem látott, nem ugyan a redoute, hanem a világ. A magukat szabadelvűnek tartó lapok, mint a „Hon“ a „Magyar Újság“ sárba rántották a legszabadelvübb intézményt, az esküdtszéket. Egy pártjokbeli grófnak, Teleki Miksának azon passiója volt, hogy kifizeti Ormódi „Pecsovics naptár“-beli gorombaságainak birságát s bemocskolja az esküdtszéket. Nagy uraknak sokféle kedvtelése van, tegyenek, amit akarnak, ha lelkismeretök megengedi; de a sajtónak vannak kötelmei, s irányadójának a közjót, a közmorált kell ismernie, nem saját, vagy mások passióját, rokon- vagy ellenszenvét. Elvakitva a pártszenvedélytől utalmukba vették az ellenzéki közlönyök a nemes gróf ügyetlen nagylelkűségét, s csatlakozva az esküdtszékre szórt alaptalan rágalmaihoz, magukat szabadelvűnek hirdető lapok opponáltak az esküdtszéknek. Épen jókor került színre Lauber Bengali helytartóba; az esküdtszék mint az angol nép legdrágább kincse, mint tűrhetetlen szálka egy absolutistius kormány szemében, úgy szerepel itt ez intézmény, melyet ellenzéki lapjaink oly meggondolatlanul pelengérre állítottak. A sokat emlegetett „Bengáli helytartó“ két színházban Budán, és Pesten egyszerre került elsőben színre, mindkét helyit nagyközönség előtt. A darab tárgya és különös sorsa a bécsi várszínházban egyaránt emelték érdekét. Laube Belcredi kormánya alatt dr. Franz álnév alatt nyújtotta be; szabadelvű iránya miatt azonban visszautasíttatott; az új nera kedvezett a darabnak, és a „Bengali helytartó“ nagy tetszés közt került a várszínház deszkáira, s a színlapon dr. Franz nevét egyszerre Laubée váltotta fel. A darab III. György uralkodása s Grafthon herczeg kormánya alatt játszik. III. György miniszterével együtt, ki a Stuartok véréből származik törvénytelen ágon, szeretnék Anglia szabad alkotmányát aláásni, s absolut, egyeduralommal felcserélni. Grafthon herczeg absolut irányzattal a legerkölcstelenebb módon viszi a kormányt, megvesztegeti a parlamentet, teremtményeinek osztogatja érdem és képesség nélkül a legfőbb méltóságokat és hivatalokat, ügyetlen külpolitikát követ, s lelketlenül veszélytelen módon bánik Indiával. Ily viszonyok közt jelennek meg a „Nyilvános Értesitő ben a hires Junius álnevű levelek, e levelek, szerzője máig ismeretlen, Laurie Sir Francis Fülöpöt, kit mások is annak tartanak, lépteti fel irótokul. A satyrikus mardosó vágásaival, az irály elragadó varázsával, a hazafi benső fájdalmas érzésével ostromolják a levelek Grafthon herczeg kormányát. Grafthon herczeg boszútól lihegve nyomozza Júniust, midőn végre megtalálni vélte, meg akarja semmisítni az esküdtszéket, mert fél, hogy az Júniust el nem ítéli; azonban már későn, mert Junius levelei által felizgatott közvélemény megbuktatja, a király kénytelen elbocsátani kabinetjéből, s a fontos bengáli helytartóságot nem bárgyveszti rokona, hanem Sir Francis Fülöp nyeri el. Ez a darab lényege, ezen sarkallik az egész bonyodalmas szövevényeivel. A darab kiválóan politikai érdekkel bír, s nem az általános emberi szenvedélyeket, hanem különösen a politikaiakat karolja fel. Azt hiszszük eme műfajnak is meg van jogosultsága, s ha e téren bevégzett remekeket nem várhatunk is, a színművészet egyik főczélját, a tanítást eléri e műfaj által is. Essex gróf költőjének keze nagyon meglátszik e darabon, a legnagyobb érdekkel kisérjük mindvégig, sohasem válik szárazzá, politikai deklamátiók üres viszhangjára, s ha nem is remekmű, a legérdekesb, legelevenebb képe egy szabad nép győztes küzdelmének a zsarnokság ellen. Sir Francist Lendvai játszta, elég jó felfogással és kivitellel, Sir Francis alakja erős, egyöntető vonássokkal van ábrázolva, jellemének nincsenek sokféle árnyalatai, tán ezért sikerült oly jól Lendvainak, ki különben az egyes jellemek különböző oldalait nem bírja kellően kidomborítani. F ee k i Grafthon herczege kissé halvány volt, erőteljesb szinezés nem ártott volna. Tóth József Chatam grófja annál teljesebb, kerekdedebb volt. Szerdahelyi kitünően személyesített egy üres fejű aristokratát, Náday kicsi szerepében is magára voná a figyelmet, helyes felfogása s ügyes játéka által. A női szereplőknek nem jutott nagy tér. 1. 1. —-*•**-— Hazai s külföldi politikai mozzanatok. Am. delegatióra vonatkozva följegyezzük, hogy a hadi-budgetet tárgyaló albizottság ülésében a nyugdíjak fordultak elő, s miután azok 11 milliónyi összegre vannak számítva Perczel Mór azt indítványozó, hogy e roppant összegből a honvédek is részesüljenek, mi élénk vitára adott alkalmat. A határőrvidékre nézve abban jön megállapodás, hogy az mint eredeti czélját túlélt intézmény mielőbb megszüntettessék, hogy ez miként lenne eszközölhető, a javaslatétel egy kiküldöttségre bizatott. A hadügyminiszter interpelláltatott: vájjon hajlandó-e a kormány az ezredeknek hadfogadó kerületeibe való elhelyezésére ? A hadügyminiszter határozottan kijelenté, hogy a kormány az ezredek elhelyezésében minden utógondolat nélkül csakis a helyi szükségleteket tekinti s törekedni fog, hogy több magyar ezred toborzási kerületében helyeztessék el. Ami pedig a tábori lelkészséget illeti, ez ügyben megállapíttatott, hogy a tábori lelkészek létszáma a lehető legkisebb számra reducáltassék, különösen akkor, ha majd az ezredek hadfogadó kerületeikben helyheztetnek el, miután ez esetben a katonaság az illető községi lelkészek által is elláttathatik. A hadügyben általában véve a megtakaríható összeg három millió s néhány százezer forintba megy. A m. delegatio nyolczadik nyilvános ülésében (febr. 17.) elnök jelenti, hogy a közös minisztérium részéről a hadsereg rendkívüli szükségletére vonatkozó előterjesztés érkezett, mire az fölolvastatott és az előterjesztvény nyomatott példányai kiosztattak ; az előterjesztvény fölötti javaslattétel a 30. a bizottsághoz tétetett át A házi budget-választmány jelentése fölolvastatván, az elfogadtatott. A nyilvános ülés ezzel befejeztetvén, a budget-választmány tarta az előterjesztés fölött tanácskozását. Hír szerint minden levonások nélkül elfogadtatnék az, miután ama szükségletek fedezésére a pénz a közös péztárban már együtt van és így a népek újabb terheltetését nem vonandja maga után. (Ausztria.) Bécs,febr. 11. A birodalmi tanács alsóházának mai ülésében a belügyminiszter Kuranda interpellációjára válaszolván, kijelenté, hogy a ministertanácsban elhatároztatott, miszerint az alaptörvénenyben meghatározott választások kivitelében tartományi gyűlések intézkedése szükséges és egyszersmind kimutatja, hogy az alaptörvény tárgyalása alkalmával ezen nézetben volt a többség is. Ezután a büntető perrendtartás szabályozására 9 tagú bizottságot választottak. — Bécs, febr. 11. A reichsrath-delegatio hadi költségvetésének osztályülésében Schindler azon javaslata, hogy az osztályjelentéshez határozati rendszer csatoltassék a szárazföldi hadseregnek legközelebbi időben szükséglendő átalakítását illetőleg, elfogadtatott. Továbbá Skeno azon javaslata, hogy a hadsereg adminisztratiója nem katonáknak adassák át, szintén elfogadtatott. — Febr. 12. Ugyanazon delegatio költségvetési bizottsága a külügyi budgetről a végleges jelentést megtette s abba a véres könyvbe foglalt következő tételt vette föl: Ausztriának a megszilárduláshoz és helyrehozatalhoz békére van szüksége; a veres könyv tehát azt mutatja, hogy a jelenlegi külügyminiszter az állam ezen szükségletét elismeri s azt ép oly elővigyázólag mint méltóan képviselte. Ezt a pénzügyi budget jelentése fölötte tanácskozás követte. — Feb. 13. A reichsrath költségvetési bizottsága több képviselő jelentéseit átadta az egyes költségvetési osztályoknak. A reichsrath-delegatio hadügyi költségvetési osztálya követkző javaslatokat fogadott el: Az alsóbb katonaképző-intézetek és Josephinum megszüntetését, új rendszer behozatalát a hadsereg számára szükséges kész egyenruhadarabok beszerzése végett; a tábornokok és törzstisztek áthághatlan békeállapotának meghatározását; a hadsereghez tartozók polgári jogügyeiknek a polgári törvényszékhez való utasítását; a hadi pénztárak megszüntetését; a titkos kiadások eltörlését, mivel ezek a külügyminisztériumnál fölszámítva vannak; a szekerészeti csapatparancsnokságok felügyelőinek megszüntetését; az ezredek toborzókerületeiben való lehető fölállítását; az országos szekerészeti parancsnokságok és országos tüzérigazgatóságok főparancsnokságainak megszüntetését; ajánlja továbbá a hadbizottságoknál való reform behozatalát és a katonai szerek és épületek fölötti áttekintési táblázatok fölterjesztését. — Bécs febr. 14. A mai „Wien. Abendp.“ írja : A porosz félhivatalos sajtó részéről tett reeriminatiókat illetőleg a hannoveraiaknak adott útlevelek miatt, a végrehajtott vizsgálatok mindenesetre az alárendelt rendőrhivatalnokok túlkapásait bizonyítják, melyek a hannoverai király környezetével szemben komoly megfeddéseket és szemrehányásokat idéztek elő. A vizsgálat eredményéről a porosz kabinet nyíltan értesittetett s ez ott is, mint látszik, kielégitőleg fogadtatott. — (Francziaország.) Páris, febr. 8. A „La Presse“ az osztrák vöröskönyvről irt vezérczikkében azon következtetéshez jut, hogy az erőteljes benyomás, melyet az érintett könyv olvasása okoz, bizonyítja, miszerint az európai politika egyik leglényegesebb eleme, mint egykor, úgy ma is Ausztria akaratától függ. A „Journal de Paris“ Bécsből vett tudósítások folytán írja, hogy a montenegrói küldöttek Konstantinápolyban nem nyerik ki azon concessiókat, melyek kieszközlésére azultánhoz küldöttek. Ozmán és Izmáel pasák hir szerint megbizatták, hogy a montenegrói határőrvidéket foglalják el. Miklós herczeg háborúra készül. — Páris, febr. 9. A hadügyminisztériumnak febr. 4-ikéről kelt körirata az összes megyefőnököket utasítja, hogy azokat, kik a mozgó nemzetőrségben tartoznak szolgálni, hívják össze, megjegyzi azonban, miszerint az illetőknek csak a sorozatokbai bejegyzéséről van szó jelenleg anélkül, hogy most szolgálatra is fölhivatnának. —• Páris, febr. 9. Az „Etendard“ írja: Magántudósítások, melyeket okunk van hiteleseknek tekinteni, megcáfolják azon hírt, hogy román területen a Bulgáriába való betörés végett bandák alakulnak. — Páris, febr. 11. A „France“ írja: A concordatum revisióját tárgyaló alkudozások Róma s Ausztria közt komoly nehézségekbe ütköznek. Beust báró követelte, hogy az alkudozásokat megelőzőleg a concordatum érvényen kívül helyeztessék; a pápa ellenben óhajtja, hogy a jelenleg fönálló concordatum szolgáljon a módosítások alapjául. A „Franco“ megjegyzi: Hasonló körülmények közt Poroszország bensőbb viszonyra törekszik Rómával. Tudni véljük, miszerint Poroszország lépéseket tesz annak kieszközlése végett, hogy Berlinben apostoli nunciatura állíttassék. — Páris , febr. 13. Az „Epoque“ hírként fölemlíti, hogy a kormányrendszerben szabadelvű fordulat fog beállani. Arról volna szó, hogy Roucher elnöksége alatt parlamentáris minisztérium alakíttassék, melybe Buffet, Segris és Laguerronniére belépnek. — Páris, febr. 16. A „Moniteur“ írja: Müncheni távirat jelenti, hogy a bécsi sajtó egyhangúlag erősíti, miszerint Platen gróf bizonyára nem engedte volna a Schweizban tartózkodó hannoveri légiót franczia területre átlépni, ha erre meghatalmazást, sőt meghívást nem nyer Párisból. Ezen jelentés valótlan. Párisból sem meghívás, sem felhatalmazás nem érkezett arra nézve, hogy a hannoveri menekültek franczia területre vezettessenek. Ez utóbbiak ellenkezőleg önkénytesen és előleges jelentés nélkül léptek át franczia földre. Mihelyt a kormány ezen tényről értesült, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a tisztek és közkatonák egymástól elkülönítve és keleti határainktól távol elhelyeztessenek. — Febr. 18. A tegnapi „Etendard“ kijelenti, hogy a hannoveraiak megérkezése a franczia kormányt igen meglepte, miután az nem tűrheti, miszerint bármely idegenek által kivitt maneoverek által a szomszédok iránti viszonyai compromittáltassanak, a franczia hatóságok nem verék oltalmuk alá a menekülteket. A franczia kormánynak Berlinben tett önkénytes nyilatkozata, hogy egyetértőleg kell eljárni s a tett intézkedések tudatása ott igen kedvezőleg fogadtattak. (Olaszország.) Rómából jelentik, mikép egy ottani tűzmester és még egy más egyén meg volt nyerve a garibaldiánusok által arra, hogy az Angyalvárraktárban letett lőport föllobbantsák. Ha e merénylet sikerül, az explosio romba dönti szt.Péter templomát is, melynek hasonlíthatlan építése száz évnél tovább tartott. — Florencz, febr. 9. A kamarai többség értekezletet tartott és elhatározta, hogy a lelépett Restelli és Chiaves helyett Cordo- 62