Pécsi Lapok, 1868. április-június (2. évfolyam, 27-52. szám)
1868-04-02 / 27. szám
Burgundban, rég időben, egy szép leányka nőtt, A kinél bájolabbat még nem nevelt a föld. A szépek szépe Krimhild nevén nevezteték, miért sok hősnek kelle letenni életét. Érette lángra gyúltak vitézlő bajnokok, Hisz szégyent véle a legdicsőbb se vallhatott. Szépségre gyönyörűnek, világon párja nincs. Egész nemére díszt hoz erénye, bája is. Három nemes királyfi hordozta tenyerén : Gunther s Gernot, két bátyja, — szivökben hős erény — S jó Gízeler ifjú öcscse, nemes vitéz lovag. Testvérük volt a lányka, ők gyámjai voltának. Jó szivüek valának, nemes vérből valók, De büszke erejükben merészen szárnyalók ; Országukat, Burgondot, hejh birni jól tudák; Etel földön is tettek azóta nagy csudát! A Rajna-menti Wormsban együtt lakoztanak; Szolgálatukban állót sok büszke hős lovag, Hűbéresül, hűséggel, békébe’ s háborún....... Mig két asszony dühétől elvesztek mind, nyomorún ! / Az anyjok Ute asszony volt, dús királyi nő; Hős Dankrát volt az apjok, hajh, egykoron, minő Hatalmas és erős volt, nagy hitü dalia; Rájok hagyá országát, hogy megkello halnia. Bátor s vitéz, mint mondám, volt a három király, Nem is volt a világon e daliáinál Vitézebb és erősebb lovagkor soha tán: Mind vakmerő s hatalmas és ijedetlen a csatán Ott a trónjét Hágen túltesz sok dalián, S a gyors Dankwart, az öcscse,s metzi Ortewein , A két hatalmas őrgróf: Eckewarth és Gere, Meg’ az altáji Volker, a húrok mestere. Bumolt a konyhamester vitézlő dalia; Szindoknak és Hunoknak is helyt kell állnia. Az udvari tisztességét mindhárom nevelők. — Nem győzöm megnevezni, de volt ott hős, elég. Dankwart, az udvarmester; ő-vére unoka A metzi Ortewein úr, a király tárnoka. Szindok volt a pohárnok, kamarás meg Hunokt, Mind tisztes és hatalmas derék levente volt. Mily fényes volt az udvar, Mi büszke daliák, Lovagi hiröket mint Ismerte a világ, Hogy folytaták örömmel Világi éltöket: Sok volna elbeszélni, Ezúttal meg nem is lehet. Krimhilda szűz szivének Ily álom tüne fel: — Hogy ő soká, hű gonddal Egy vad somlyot nevel, S azt két sas elragadta.... Mint e gyász képzeté: Nagyobb keserv a földön Ennél nem érhető. S hogy anya Ute assony előtt panaszkodott, Az igy adott felőle hű magyarázatot: — „A folyóm, kit nevelsz majd, az egy nemes vitéz; Az isten óvja őt meg, különben odavész.“ , — „Mit szólsz nekem vitézről, anyám, jó asszonyom! Vitéz szerelme nélkül én elleszek bizony, így akarok maradni, szüzén, halálomig . Nem kóstolom meg, bamra, szerelmek ostromit.“ — „Ne mondd olyan bizonyra!“ jó anyja így felel. „A szív, igaz örömre csak szerelembe’ lel. Ha boldog leszsz e földön, csak asszonyul lehetsz. Majd rendel néked isten, kit szivedből szeretsz.“ — „Ugyan ne mondd, anyácskám“ — felelt rá a leány. „Tapasztalás mutatja világ sok asszonyán. Hogy kínra fordul végül a leghőbb szerelem .... Hogy attól ment maradjak: ezt meg sem ízlelem.“ így szóla. Szűz szivét még szerelem nem fogá. Ártatlan szendeségben igy is maradt soká, Egy férfit sem szeretve a többiek felett, A mig a legdicsőbbnek végtére nője lett. Az volt a folyóm, a kit álmába’ lát vala, Mint anyja magyarázta__Az gonoszúl hala. De gyilkosin, hű nője, boszút hajh érte vett....... Ez egyért vajmi soknak iszonyú vége lett! ----------— Pécsi tárogató. — Mint értesültünk a pécs-barcsi vasút concessionariusai a városnak a pályaudvarhoz vezetendő út épitési költségeihez 2000 frtot ajánlottak föl, azon feltételek alatt, hogy legalább a földmunkák f. hó végéig elkészíttessenek, és másodszor, hogy ezen az uton vámot szedni ne lehessen. A városi közgyűléstől függ tehát most váljon más emberek rétjét tiporjuk-e ezután is a vasúthozi mentünkben, vagy pedig jóra való utunk legyen. Nézetünk szerint ez a legjobb alkalom ez út kiépítésére, mert ily könnyen a város soha se jut hozzá mint most, midőn az elő munkálatokra tett 3500 frtnyi kiadásait váratlanul vissza kapta, és a concessionariusok is 2000 frtot adnak hozzá, mi összesen 5500 frtot tesz, mely összeg az építendő útnak mindenesetre nevezetes részét pótolandja. — A légszesz világításra összeállott társulat a polgármester úrtól fölszóllittatott, hogy nyilatkoznék minél előbb aziránt hajlandó-e még, és minő feltételek alatt a városnak légszeszszeli világítását elvállalni. E czélból az alapító tagok ma délután ülést fognak tartani, s valószínű az összes részvényesek közgyűlését el fogják határozni, hogy azok mit végeznek nem tudjuk ugyan előre, de hogy azok most, midőn a vas árának rendkívüli emelkedése miatt a beruházási tőke legalább is 15.000 írttal többe kerülne mint az év elején, e vállalatnak ugyan azon feltételek melletti kivitelére hajlandók legyenek alig hisszük. Hétfő óta tart már Baranya megye bizottmányi közgyűlése, több érdekes javaslat forog szőnyegen, ezeket, úgy mint a közgyűlés folyamát is jövő lapjainkban közölni fogjuk. — A pénzügyminisztérium a pécsi kölcsönös segély egyletet nyerészkedésből összeállott társulatnak nevezi. Hallott-e valaki ilyent ? !! Most a társulat a bélyegmentesség iránt magához a pénzügyminiszter úrhoz szándékozik felterjesztést tenni, s a kereskedelmi minisztériumot is kérelme támogatására megkérendi. — Beküldetett hozzánk az előfizetési felhivás ily czimű műve.Csakugyan a zsidók feszítették keresztre Jézust? fordította Schulhof G. F. Kiváncsiak vagyunk béltartalmára. Előfizetési ára 65 kr. A budapesti honvédegylet tegnapi közgyűlése nagyjelentőségű nyilatkozványra szolgáltatott alkalmat. Értjük Perczel Mór tábornok közel 3 óráig tartó fényes beszédét, melyben a központi választmány eljárását ostorozta. A nyilatkozat legfontosabb részét azonban ama párhuzam képező, melyet Perczel tábornok azért, mert ellenesei a szélső-balról Kossuth nevével akarják tekintélyét aláásni, és, mert az egyletet a szélső-bali politika eszközeivé akarják alásülyeszteni, a maga és Kossuth Lajos életpályája és cselekvősége között volt. Ezen cselekvőséget három időszakra, a 48 előttire, a 48—• 411-kire és az aztán következőre osztván Perczel Mór, kérlelhetlen éllel és erővel támadta meg Kossuthnak a két utóbbi korszakban kifejtett politikai működését, számos, a nagyközönség előtt ismeretlen adatokkal támogatván érvelését. A közel 600 honvédből álló gyülekezetben eleinte nagy zaj, ámulás és bizonyos részről heves ellenmondás volt tapasztalható, de darab idő múlva általános lelkesedés kapta meg a gyülekezetét, s Perczelt székestől felemelvén, harsány éljenzésekkel üdvözölték. Indítványai, melyek Mikor teljes felmentését és a közp. választmány eljárásának kárhoztatását tartalmazták, roppant többséggel fogadtattak el, s a szélső bal csapata beszédének melege alatt lassan körülbelül száz emberből 40-re olvadott össze. Rögtön megtávozták Londonba, Párisba, s hogy Perczel Mór Kossuth ellen fellépett és sikerrel lépett fel. Ma délelőtt számosan látogatták meg Perczelt, hogy neki gratuláljanak. A beszéd,és nevezetesen annak azon része, mely a porosz hadjárat alatt történtekre, a dunai confoederatiora, az Oláhországban és Szerbiában készült betörésekre, az idegen kormányoktól nyert subventióra stb. vonatkozik, roppant hatást idézett elő és egész Pesten nagy izgalmat okozott. Hatása kimondhatlanul fog nagyobbodni, ha kinyomatván, tágabb körök is megismerkedhetnek annak részleteivel. — Igaz, Perczel sok helyütt kíméletlen volt, de ritka bátor. Az újabb Kossuth-agitatio történelme pedig tegnap egy jelentékeny új momentummal gazdagodott. // Újonnan figyelmeztetjük a t. ez. közönséget Grün J. hangversenyére, mely most már falragaszok által is van hirdetve. Eleinte azon titkos reményt tápláltuk, hogy Grün úr negyed magával fog lerándulni Pestről és azon négyesek egyikével meglepni bennünket, melyeket a pestiek oly bőven élvezhetnek. Azonban G. ur csak so jo és solo fog játszani. A programm, mint halljuk igen érdekes, Mendelssohn, Spohr és Vieux temps nevei állanak rajta — mi már magában is elég ajánlat. Sajnáljuk, hogy G. úr csak egy hangversenyt ad, talán a következő programotokban Bach S. nevével is találkoztunk volna, sőt talán egy magyar darabbal is, melyek hegedűn oly gyönyörűek és oly háladatosak. Mi nem vagyunk oly kicsinyhitüek, hogy feltennők, miszerint csak Reményi ért a magyar népdalok művészi előadásához.««»— 107 Figyelmeztetés. Értesülvén, hogy a tőlünk sikkasztás, és helytelen ügy eljárása miatt elbocsájtott s jelenleg Pécsett tartózkodó Hoffmann Bertalan azon törekszik, hogy a társulatunknál biztosított t. ez. ügyfeleinket tőlünk elcsábítsa. Minthogy ezen egyén aljas eljárása által, biztosítottaink elmaradhatlan kárt szenvednek, kötelességünk azokat a fenntevezett egyén fondor működéseire figyelmeztetni. Az „Anker“ élet- és járadékbiztosító társulat Magyarországi (2-3) (61) __ Vezér ügynöksége. Nyilatkozat. Az életbiztosítási intézetek úgynevezett utazó felügyelőinek némelyike által legközelebb itt Pécsett is követett eljárás ellenében, ösztönözve érzem magam ezennel kijelenteni, miszerint az estben, ha a Pécsett általam képviselt „Anker“ intézetnél biztosítottak valamelyike, a három év óta fennálló kötvényét a befizetett díj (Promia) egyharmadának az intézet általi megtérítése, avagy egy új biztosítási ajánlat tétele mellett, megszüntettni kívánná, — az „Anker“ biztositó intézet is, biztosítottait oly előnyökben, s ha nem is nagyobb, de bizonyára szint oly garantia mellett, részesitendi, mint bár mely más biztositó intézet. Pécsett, márczius 28-án 1868. Lakits Ierencz. (2—3) (62) az „Anker“ ügynöke. O száfolat. Az „Anker“ vezérügynökségének a „Pécsi Lapok“ múlt számában ellenem czélzott gyanúsítása nem alapul máson mint a legaljasabb üzleti irigységen és a nevezett vezérügynökséghez közel álló hitvány egyén irántami gyűlölségén, mit jobban nem is jellemezhet semmi, mint ezen semmi által nem okadalható eljárás irányomban, miért is azokat a pesti sajtóbiróságnál felelősségre vonni s a per eredményéről a pécsi közönséget értesíteni el nem mulasztandom. Az „Auker“ társaságától pedig elbocsátva nem lettem, hanem saját jószántamból hagytam azt el egy évvel ezelőtt, visszaküldvén akkor annak fölhrata.1mn.wáaá* 71—IRR (sttiiiitrnlFer 220,000 fi. I bei bér am 15. Slprit I. 3. ftattftnbeiibcn Bon bér f. E. öftere. Stegierung gegriinbeten unb garnntirten Igtoficn SapitaliemSíetloofung bes Ü-'famien ítníebeiiő uom 3nl;rc 1864 im Setrage Don 129 Millió- I uen 983,000 (íulden. Unter 400,000 ©ennmten beo 9ín(cf)en8 bcfinbeii fid) bie Ijotjen íreffer: 20 á 250 000, 10 á 1220 000, 60 á 200,000, 81 á 150,000. 20 á 50,000, 20 á 25 000 121 á 20 000 190 á 15,000, 171 á 10,000, 352 i 50 00, 432 á 20 00, 783 á 1000, 1350 á 50Ó unb 1150 fi. als geriugfter SLreffcr eines jcbcrt gezogenen SoofcS. (Sin ííooS mit @erie= unb ©élüinnuummer foftet 2 fi., 3 Soofe 5 fi., 7 Soofe 10 fi 15 £ooíe 120 fi. o. SB. in SSanEnoten. ' ©efädige Stufträge werben gegen ©infenöung bes 'Betrages fdjneU, geroiffenljaft unb franfirt I auSgefüljrt, jeber ®eftcQung bet amtlidte Spielplan beigelcgt, jebe ju nmnfdfenbe Slusfunft gerne I crtfjeilt unb nad) erfolgter äieljuug bie ©eroinnliftc jebem Jljeilncljmcr gratis jugefanbt, foroie bie lOetDinne fofort auSbegaffit. 2Äan beliebe fid) baljer bafbigft unb bireft ju toenbeu an baS £>anblungS* ]bau« bort __ J. Breycha in «rantfurt a. SK. -I) (f>7) fleitte SocEettljeimcrgaffe 9. H irdetmény. Egy tágas pineze 400 akó nagyobbszerü hordókkal, a belvárosban Nepomuk utcza 14-ik számú házban f. 1868-ik évi májushótól több évekre kibérelhető, a bérbenadási feltételek az említett számig 1.dísztulajdonosnénál megtudhatók. (2—3) (64) — "v . Klein János orvos urnái*- a vármegyeutczában, a Curialis ház átellenében létező 40. sz. alatti sarokháza szabad kézből eladó. A feltételek iránt alulírottnál értekezhetni. Cserny János. fA /mn}