Pécsi Lapok, 1868. április-június (2. évfolyam, 27-52. szám)

1868-04-02 / 27. szám

Burgundban, rég időben, egy szép leányka nőtt, A kinél bájolabbat még nem nevelt a föld. A szépek szépe Krimhild nevén nevezteték, miért sok hősnek kelle letenni életét. Érette lángra gyúltak vitézlő bajnokok, Hisz szégyent véle a legdicsőbb se vallhatott. Szépségre gyönyörűnek, világon párja nincs. Egész nemére díszt hoz erénye, bája is. Három nemes királyfi hordozta tenyerén : Gunther s Gernot, két bátyja, — szivökben hős erény — S jó Gízeler ifjú öcscse, nemes vitéz lovag. Testvérük volt a lányka, ők gyámjai voltának. Jó­ szivüek valának, nemes vérből valók, De büszke erejükben merészen szárnyalók ; Országukat, Burgondot, hejh birni jól tudák; Etel földön is tettek azóta nagy csudát! A Rajna-menti Wormsban együtt lakoztanak; Szolgálatukban állót sok büszke hős lovag, Hűbéresül, hűséggel, békébe’ s háborún....... Mig két asszony dühétől elvesztek mind, nyomorún ! / Az anyjok Ute asszony volt, dús királyi nő; Hős Dankrát volt az apjok, hajh, egykoron, minő Hatalmas és erős volt, nagy hitü dalia; Rájok hagyá országát, hogy megkello halnia. Bátor s vitéz, mint mondám, volt a három király, Nem is volt a világon e daliáinál Vitézebb és erősebb lovagkor soha tán: Mind vakmerő s hatalmas és ijedetlen a csatán Ott a trónjét Hágen túltesz sok dalián, S a gyors Dankwart, az öcscse,­s metzi Ortewein , A két hatalmas őr­gróf: Eckewarth és Gere, Meg’ az altáji Volker, a húrok mestere. Bumolt a konyha­mester vitézlő dalia; Szindok­nak és Hunoknak is helyt kell állnia. Az udvari tisztességét mindhárom nevelők. — Nem győzöm megnevezni, de volt ott hős, elég. Dankwart, az udvar­mester; ő-vére unoka A metzi Ortewein úr, a király tárnoka. Szindok­ volt a pohárnok, kamarás meg Hunokt, Mind tisztes és hatalmas derék levente volt. Mily fényes volt az udvar, Mi büszke daliák, Lovagi hiröket mint Ismerte a világ, Hogy folytaták örömmel Világi éltöket: Sok volna elbeszélni, Ezúttal meg nem is lehet. Krimhilda szűz szivének Ily álom tüne fel: — Hogy ő soká, hű gonddal Egy vad somlyot nevel, S azt két sas elragadta.... Mint e gyász­ képzeté: Nagyobb keserv a földön Ennél nem érhető.­­ S hogy anya Ute assony előtt panaszkodott, Az igy adott felőle hű magyarázatot: — „A folyóm, kit nevelsz majd, az egy nemes vitéz; Az isten óvja őt meg, különben oda­vész.“ , — „Mit szólsz nekem vitézről, anyám, jó asszonyom! Vitéz szerelme nélkül én elleszek bizony, így akarok maradni, szüzén, halálomig . Nem kóstolom meg, bamra, szerelmek ostromit.“ — „Ne mondd olyan bizonyra!“ jó anyja így felel. „A szív, igaz örömre csak szerelembe’ lel. Ha boldog leszsz e földön, csak asszonyul lehetsz. Majd rendel néked isten, kit szivedből szeretsz.“ — „Ugyan ne mondd, anyácskám“ — felelt rá a leány. „Tapasztalás mutatja világ sok asszonyán. Hogy kínra fordul végül a leghőbb szerelem .... Hogy attól ment maradjak: ezt meg sem ízlelem.“ így szóla. Szűz szivét még szerelem nem fogá. Ártatlan szendeségben igy is maradt soká, Egy férfit sem szeretve a többiek felett, A mig a legdicsőbbnek végtére nője lett. Az volt a folyóm, a kit álmába’ lát vala, Mint anyja magyarázta__Az gonoszúl hala. De gyilkosin, hű nője, boszút hajh érte vett....... Ez egyért vajmi soknak iszonyú vége lett! ----------— Pécsi tárogató. — Mint értesültünk a pécs-barcsi vasút conces­­sionariusai a városnak a pályaudvarhoz vezetendő út épitési költségeihez 2000 frtot ajánlottak föl, azon feltételek alatt, hogy legalább a földmunkák f. hó végéig elkészíttessenek, és másodszor, hogy ezen az uton vámot szedni ne lehessen. A városi közgyűlés­től függ tehát most váljon más emberek rétjét tipor­juk-e ezután is a vasúthozi mentünkben, vagy pedig jóra való utunk legyen. Nézetünk szerint ez a leg­jobb alkalom ez út kiépítésére, mert ily könnyen a város soha se jut hozzá mint most, midőn az elő munkálatokra tett 3500 frtnyi kiadásait váratlanul vissza kapta, és a concessionariusok is 2000 frtot adnak hozzá, mi összesen 5500 frtot tesz, mely összeg az építendő útnak mindenesetre nevezetes részét pó­­tolandja. — A légszesz világításra össze­állott társulat a polgármester úrtól fölszóllittatott, hogy nyilatkoznék minél előbb aziránt hajlandó-e még, és minő feltéte­lek alatt a városnak légszeszszeli világítását elvál­lalni. E czélból az alapító tagok ma délután ülést fognak tartani, s valószínű az összes részvényesek közgyűlését el fogják határozni, hogy azok mit vé­geznek nem tudjuk ugyan előre, de hogy azok most, midőn a vas árának rendkívüli emelkedése miatt a beruházási tőke legalább is 15.000 írttal többe ke­rülne mint az év elején, e vállalatnak ugyan azon feltételek melletti kivitelére hajlandók legyenek alig hisszük.­­ Hétfő óta tart már Baranya megye bizottmá­­nyi közgyűlése, több érdekes javaslat forog szőnye­gen, ezeket, úgy mint a közgyűlés folyamát is jövő lapjainkban közölni fogjuk. — A pénzügyminisztérium a pécsi kölcsönös segély­ egyletet nyerészkedésből össze­állott társulat­nak nevezi. Hallott-e valaki ilyent ? !! Most a társu­lat a bélyeg­mentesség iránt magához a pénzügymi­niszter úrhoz szándékozik felterjesztést tenni, s a kereskedelmi minisztériumot is kérelme támogatására megkérendi. — Beküldetett hozzánk az előfizetési felhivás ily czimű műve.Csakugyan a zsidók feszítet­ték keresztre Jézust? fordította Schulhof G. F. Kiváncsiak vagyunk béltartalmára. Előfizetési ára 65 kr.­­ A budapesti honvédegylet tegna­pi közgyűlése nagyjelentőségű nyilatkozványra szolgáltatott alkalmat. Értjük Perczel Mór tábor­nok közel 3 óráig tartó fényes beszédét, melyben a központi választmány eljárását ostorozta. A nyilat­kozat legfontosabb részét azonban ama párhuzam ké­pező, melyet Perczel tábornok azért, mert ellenesei a szélső-balról Kossuth nevével akarják tekintélyét aláásni, és, mert az egyletet a szélső-bali politika eszközeivé akar­ják alásülyeszteni, a maga és Kossuth Lajos életpályája és cselekvősége között volt. Ezen cselekvőséget három időszakra, a 48 előttire, a 48—• 411-kire és az aztán következőre osztván Perczel Mór, kérlelhetlen éllel és erővel támadta meg Kossuthnak a két utóbbi korszakban kifejtett politikai működé­sét, számos, a nagy­közönség előtt ismeretlen adatok­kal támogatván érvelését. A közel 600 honvédből álló gyülekezetben eleinte nagy zaj, ámulás és bizonyos részről heves ellenmondás volt tapasztalható, de da­­­rab idő múlva általános lelkesedés kapta meg a gyü­lekezetét, s Perczelt székestől felemelvén, harsány él­jenzésekkel üdvözölték. Indítványai, melyek Mi­kor teljes felmentését és a közp. választmány eljárásának kárhoztatását tartalmazták, roppant többséggel fo­gadtattak el, s a szélső bal csapata beszédének mele­ge alatt lassan körülbelül száz emberből 40-re olva­­dott össze. Rögtön megtávozták Londonba, Párisba, s hogy Perczel Mór Kossuth ellen fellépett és sikerrel lépett fel. Ma délelőtt számosan látogatták meg Per­­czelt, hogy neki gratuláljanak. A beszéd,­és neveze­tesen annak azon része, mely a porosz hadjárat alatt történtekre, a dunai confoederatiora, az Oláhország­ban és Szerbiában készült betörésekre, az idegen kormányoktól nyert subventióra stb. vonatkozik, roppant hatást idézett elő és egész Pesten nagy iz­galmat okozott. Hatása kimondhatlanul fog nagyob­bodni, ha kinyomatván, tágabb körök is megismer­kedhetnek annak részleteivel. — Igaz, Perczel sok helyütt kíméletlen volt, de ritka bátor. Az újabb Kossuth-agitatio történelme pedig tegnap egy jelen­tékeny új momentummal gazdagodott. // Újonnan figyelmeztetjük a t. ez. közönséget Grün J. hangversenyére, mely most már falragaszok által is van hirdetve. Eleinte azon titkos reményt tápláltuk, hogy Grün úr negyed magával fog lerán­­dulni Pestről és azon négyesek egyikével meglepni bennünket, melyeket a pestiek oly bőven élvezhet­nek. Azonban G. ur csak s­­­­­o jo és solo fog játszani. A programm, mint halljuk igen érdekes, Mendelssohn, S­p­o­hr és V­i­eu­x t­emps nevei állanak rajta — mi már magában is elég ajánlat. Sajnáljuk, hogy G. úr csak egy hangversenyt ad, ta­lán a következő programotokban Bach S. nevé­vel is találkoztunk volna, sőt talán egy magyar da­rabbal is, melyek hegedűn oly gyönyörűek és oly háladatosak. Mi nem vagyunk oly kicsinyhitüek, hogy feltennők, miszerint csak Reményi ért a magyar népdalok művészi előadásához.­­««»— 107 Figyelmeztetés. Értesülvén, hogy a tőlünk sikkasztás, és helytelen ügy eljárása miatt elbocsájtott s jelenleg Pécsett tartózkodó Hoffmann Bertalan azon törek­szik, hogy a társulatunknál biztosított t. ez. ügyfeleinket tőlünk elcsábítsa. Mint­hogy ezen egyén aljas eljárása által, biztosítottaink elmaradhatlan kárt szenved­nek, kötelességünk azokat a fennt­evezett egyén fondor működéseire figyel­meztetni. Az „Anker“ élet- és járadék­biztosító társulat Magyarországi (2-3) (61) __ Vezér­ ügynöksége. N­yilatkozat. Az életbiztosítási intézetek úgy­nevezett utazó felügyelőinek némelyike által legközelebb itt Pécsett is követett eljárás ellenében, ösztönözve érzem ma­gam ezennel kijelenteni, miszerint az estben, ha a Pécsett általam képviselt „Anker“ intézetnél biztosítottak valamelyike, a három év óta fennálló kötvényét a befizetett díj (Promia) egy­harmadának az intézet általi megtérítése, avagy egy új biztosítási ajánlat tétele mellett, megszüntettni kívánná, — az „Anker“ bizto­sitó intézet is, biztosítottait oly előnyökben, s ha nem is nagyobb, de bizonyára szint oly garantia mellett, részesitendi, mint bár mely más biztositó intézet. Pécsett, márczius 28-án 1868. Lakits I­erencz. (2—3) (62) az „Anker“ ügynöke. O száfolat. Az „Anker“ vezérügynökségének a „Pécsi Lapok“ múlt számában elle­nem czélzott gyanúsítása nem alapul máson mint a legaljasabb üzleti irigységen és­­ a nevezett vezérügynökséghez közel álló hitvány egyén irántami gyűlölsé­­gén, mit jobban nem is jellemezhet semmi, mint ezen semmi által nem okadalható eljárás irányomban, miért is azokat a pesti sajtóbiróságnál felelősségre vonni s a per eredményéről a pécsi közönséget értesíteni el nem mulasztandom. Az „Auker“ társaságától pedig elbocsátva nem lettem, hanem saját jó­szántamból hagytam azt el egy évvel ezelőtt, visszaküldvén akkor annak föl­hrata.1mn.wáaá* 71—IRR­ (sttiiiitrnlFer 220,000 fi. I bei bér am 15. Slprit I. 3. ftattftnbeiibcn Bon bér f. E. öftere. Stegierung gegriinbeten unb garnntirten Igtoficn SapitaliemSíetloofung bes Ü-'famien ítníebeiiő uom 3nl;rc 1864 im Setrage Don 129 Millió- I uen 983,000 (íulden. Unter 400,000 ©ennmten beo 9ín(cf)en8 bcfinbeii fid) bie Ijotjen íreffer: 20 á 250 000, 10 á 1220 000, 60 á 200,000, 81 á 150,000. 20 á 50,000, 20 á 25 000 121 á 20 000 190 á 15,000, 171 á 10,000, 352 i 50 00, 432 á 20 00, 783 á 1000, 1350 á 50Ó unb 1150 fi. als geriugfter SLreffcr eines jcbcrt gezogenen SoofcS. (Sin ííooS mit @erie= unb ©élüinnuummer foftet 2 fi., 3 Soofe 5 fi., 7 Soofe 10 fi 15 £ooíe 120 fi. o. SB. in SSanEnoten. ' ©efädige Stufträge werben gegen ©infenöung bes 'Betrages fdjneU, geroiffenljaft unb franfirt I auSgefüljrt, jeber ®eftcQung bet amtlidte Spielplan beigelcgt, jebe ju nmnfdfenbe Slusfunft gerne I crtfjeilt unb nad) erfolgter äieljuug bie ©eroinnliftc jebem Jljeilncljmcr gratis jugefanbt, foroie bie lOetDinne fofort auSbegaffit. 2Äan beliebe fid) baljer bafbigft unb bireft ju toenbeu an baS £>anblungS* ]bau« bort __ J. Breycha in «rantfurt a. SK. -I) (f>7) fleitte SocEettljeimcrgaffe 9. H irdetmény. Egy tágas pineze 400 akó nagyobbszerü hordókkal, a belvárosban Nepomuk­ utcza 14-ik számú házban f. 1868-ik évi májushó­­tól több évekre kibérelhető, a bérbenadási feltételek az említett számig 1.dísztulajdonosnénál megtudhatók. (2—3) (64)­­ — "v . Klein János orvos urnái*- a vármegyeutczában, a Cu­­rialis h­áz átellenében létező 40. sz. alatti sarokháza szabad kézből eladó. A feltételek iránt alulírottnál értekezhetni. Cserny János. fA /mn}

Next