Pécsi Lapok, 1922. július-szeptember (1. évfolyam, 99-174. szám)
1922-07-02 / 99. szám
1922. Július 2 Franzensbach fürdőlevél. 1922. június végén. Kedves Szerkesztő Úr ! Tetemes késéssel érkezett le. lapjának pünkösdi száma, mely a fürdőhelyekről és az odautazó szécs-baranyai közönségől is szól. Bár kúrám itt immár vége felé közeledik, mostanában olvastam első ízben pécsi nevetet az itteni ,,Kurliste”-ben , (erről lásd alább). A háború előtti években, — melyeket ma már ,,a régi jó idők”-nek mondhatunk, — minden nyári é vad meghozta a maga fürdőlevelét ; miután mi, récsiek, éveken át el voltunk,zárva rendes közlekedésünktől, szünetelt e szokás is, melyet most elelevenitek. Franzensbad Csehországnak tisztán németakta területén, az ,,Egerland”-ban fekszik, a német birodalmi határhoz oly közel, hogy az Eger- Vsch közti vonalon bajor és szász vonatközlekedés van. Az anya-természet e vidéket megáldotta a beteg emberi szervezet gyógyításának, az üdülésre záruló ember rekonstrukciójának csodálatosan harmonikus eszközeivel, amikor egyfelől a vulkanikus hatások alatt keletkezett, különleges vegyisszetételű ,,láp”-ból (Franzensbach Moor) sok millió köbmétert raktározott itt fel, másfelől pediig ugyanez a h selyet különféle összetételű, glautersós, vasas, alkalikus forrásokkal látta el. Ezek z u. n. „juvenil” források közé tartoznak, vagyis föld belsejének elérhetetlen mélyeiből fakadva, föles felületét elsőizben érik. A természeti adósont régtől fogva lekötötték az Eger-vidéki völgyatlan formációi, melyekben az összes geológiai érszakok sedimentár és eruptiv működését tanulmányozhatták ; a főérdem azonban Goethe-é, kiöbbször bejárva e vidéket, 1809-ben írta le a Franzensbach alatti „Hammerbühl” vulkánt (kiült). Goethe ekkor már hosszú életének második síében állt és egyetemes szellemével 60 éves korban merülve a geológiába, mélyen tekintettelő a természeti erők boszorkány-konyhájába.tt jártának éveit a ,,Kurhaus”-barr levő emlékábra, valamint a Goethe-parkban elhelyezett, jupiteri fejnek csak elülső részét ábrázoló szobor rökítették meg ; azonkívül a vidék legmagasabbontján álló „Goethe-Stein” emlékeztet a költői régész és a természettudományi intuíció e palatin egyesítőjére. A híres goethe-i mondás : „Wer vieles bringt, ird jedem etwas bringen”, alkalmazható magára ranzensbadra, mint fürdőhelyre is. Elmúltakon idők, melyekben Franzensbad csak mint ős fürdő szerepeit ; ma szívbajosokat gyógyitnak itt egy különleges„Herz-Heilanstalt”-ban ; senkivül indicálva van anyagcsere-betegségben, érbetegségben szenvedők számára, idegbetegekek, gyenge idegzetűeknek stb. Közönsége mam áll többé nőkből, de tán jelesen férfiakból is, dt nemcsak felnőttekből, de gyermekekből is. legtöbbet használt lápfürdőket (Moorbad) az Iad vegyészeten alapuló orvostudomány emelte fál színvonalukra, míg a chemia legújabb vivlányát, a rádiumot a forrásokban rejlő nagyfokúdioaktivitás útján hasznosítják. Mindezen erőkatásának módját részletesen csak a vegyi ésvosi tudományban egyaránt jártas ember értjüi meg, mi laikusok legfeljebb érezzük szervezeinkben. A természet pazar adományait az emberi élvezőképesség és ügyesség szerencsésen egészítték ki, arra törekedve, hogy a források és fürrzések eredményeit jóttevő lelki behatások fortzák. Franzensbach városnak, az összes fürdők intézmények immár egyedüli tulajdonosának modern közigazgatása mindenre rányomja a maga üvegét. A vasúton érkező idegen első benyomása, így egy valóságos kertvárosba lép , a város izomnegyed része parkírozott és a sok zöld Szín ár megnyugtatóan hat. Az összes épületek kiülő karban vannak, gondosan renoválva. A terdelmes parkokban, melyeknek rendbentartása a 60 személyt foglalkoztat, a kertművészet farogtatja változatos formáit, míg a parkok sűrűs fásítása a levegőt javítja. A forrásokkal átitott talajban leginkább az u. n.,,lágy”-fák terem■k meg : nyár-, éger-, de főleg a nyírfa, mely e délen valósággal dominál és igen, szép növésű ■ldányokban található. Lenau, a mély kedélyű agyar-német költő, ki beteg kedélyére itt kereti gyógyulást, úgy jellemzi a nyírfákat, hogy üstös kérgükön „mintha ott ragadt volna a hold Inye egy derűs éjből”. E szép parkok és fák nyógyulni vagy üdülni vágyó szervezetre igen jól írtnak. A poézisről a prózára térve, szóljunk pár szót az ellátásról is. A „Pécsi Lapok” pünkösdi száma szerint a német fürdőkben a napi ellátás kb. 500 márkába jön ; ez a mai valutakurzus szerint 83 cseh koronának felel meg, amivel szemben itt a polgári igények szerinti lakásétkezés naponkint és fejenként mintegy 90—95 cseh koronába jön ; ebbe nincs beleszámítva sem az utazás, az útlevél és cseh vízum megszerzésének költsége, sem pedig az orvosi, fürdőzési és a tartózkodással járó sok kisebb költség. Szép lakásokban pedig nagy a bőség, mert az ezévi látogatottság már eddig is egyharmaddal alatta marad a múlt évinek , emiatt eléggé panaszkodnak mindazok, kiknek 7 hóban (ápr.—okt.) kell megkeresniük az egy évre valót. A csehek állama ma egy viszonylag valutaerős sziget, körülvéve csupa valuta-gyenge országtól ; amikor a németnek hatszoros, a magyarnak 18- szoros, a lengyelnek százszoros, a szegény osztráknak pedig több mint 300-szorosan kell megfizetni a cseh pénzt , akkor nem csodálható, hogy a cseh fürdőhelyek látogatottsága rohamosan csökken (Marienbadé tavalyról idénre 50 százalékkal). Az említett négy szomszédos állam elmaradását sem a belföldiek, sem a néhány angol, amerikai, hollandus stb. ellensúlyozni nem tudja. Szolgáljon a mi szomorú valutáris viszonyaink mellett némi vigaszul, hogy a jobb valuta sem fenékig tejföl, hisz itt mindenfelől hallom, hogy tönkre megyünk a jó valutánkkal !” Ránk, pécsiekre nézve egy különös érdekessége Franzensbachnak, hogy évtizedek óta itt működik városunknak egyik, — nem habozom ki mondani, — legkiválóbb élő fia, Steinbach József dr. fürdőorvos, ötvenhárom év előtt, 1869-ben érettségizve a pécsi ciszterciták főgimnáziumában, ma is kegyelettel szól tanárairól, Szalay, Werbőczy, Inczédy, Petrovichról, kiknek emlékét ép e hóban elevenítették fel otthon a kegyeletes tanítványok. A tanárok ajkán elhangzott ige jó talajba hullott Steinbach dr.-nél, ki ma is jó pécsinek és magyarnak vallja magát, hogy önmagában ápolhassan magyarságát, poétalelke hevületével, — de óriási szorgalommal is, —az eredeti versmérték szerint átültette németre Petőfi összes verseit ; e munka nagy értékét honorálta a „Petőfi-társulat”, mikor földinket kültagjává választotta. (Ugyanő egy kötet Kiss József-féle verset is átültetett ; megjelent 1886-ban). Amint meglátogattam Steinbach dr. urat, épen a fentemlitett két pécsi hölgynek válaszolt, kik azóta mint fürdővendégek ide is érkeztek. Városunk sorsa szerb megszállás alatt fölötte érdekelte őt ; fájdalommal hallotta, hogy egykori pajtásai közül Erroth Lajos dr., Johann Béla dr., Csigó János, majd fiatalabb kollégája a bécsi egyetemen, Kaufer Mór dr., már mind lerótták halandó voltuk adóját. Szándéka, hogy 1911 óta nem látott szülővárosát mielőbb felkeresse ; addig is azt szeni haza, hogy : „Viszontlátásra” ! E. R. dr. Megjön a 99VESZTA iia legjobb anigol cipőkrém, kérje mindenjütt, mert az felülmúlhatatlan. „Pécsi Lapok*" Iparosok Szövetsége közlései Bérmozgalmak — bérjavítások. A vas és fémiparban lezajlott bérmozgalom után kölcsönös megállapodás után a következő fizetésjavítások történtek. Nős és családfenntartó munkások július 1-től kezdődőleg 4 korona drágasági pótlékot, a nőtlen munkások óránkénti 20 drágasági pótlékot kapnak átmenetileg a jelen drágaság tartamára. A borbélysegédek bérmozgalmukból kifolyólag 26%-os fizetésjavításban részesültek. Minthogy azonban a legutolsó bérjavítást is úgy adták meg az iparosok, hogy azt természetszerűleg nem hárították át a közönségre, tarifájukat most 30 %-kal felemelték. Az asztalos, kőműves, ács és szabóiparban a tárgyalások folyamatban vannak. Szakgyűlések ,összejövetelek. A szabóiparosok szakosztálya f. hó 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az Iparosok Olvasóköre kerthelyiségében általános taggyűlést tart, melyre a tárgyak közérdekű voltára. Való tekintettel, az összes tagok pontos megjelenését kéri az Elnökség. A fuvarosok szakosztálya f. hó 4-én, kedden délután 5 órától kezdve az Iparosok Olvasóköre (Rákóczi út 24.) kerthelyiségében a folyó évre esedékes forgalmi adó kiegyezésére a pénzügyigazgatóság közbenjöttével tárgyalást tart. Ez után is felhívjuk az összes fuvarosok figyelmét arra, hogy ezen egyezkedő tárgyaláson a saját érdekében vegyen részt, mert különben a Szövetség a helyes kiegyezés lehetőségére a továbbiakban felelősséget nem vállal. HÍREK. *** — A pécsi ingyenes népkönyvtár ügye. A pécsi ingyenes népkönyvtár érdekében Szabón István ny. posta és távirda főigazgató felhívást intézett az államhoz és városhoz, valamint a bankokhoz és egyes magánosokhoz, hogy ezen fontos kultúrintézményt támogassák. Városunknak ezt a 18 évvel ezelőtt megalakult intézményét a háború és a megszállás teljesen tönkretette. 1912-ben városunkban hat ingyenes népkönyvtár működött, Liptódon és Szabolcsbányatelepen fiókkönyvtár, a vármegye több helységében vándorkönyvtár volt. Ezek jórészt teljesen tönkre mentek, pedig a fix fizetésre utalt középosztály szellemi táplálékhoz ma csak ingyenes népkönyvtár útján juthat. A vezetőség tervbe vette Pécsett egy két szobából álló helyiség berendezését, melyből az egyik ingyenes népkönyvtár, a másik pedig olvasóterem lenne. A könyvanyag a különböző könyvtárak maradványaiból összeállítható, a fentartáshoz és fejledéshez szükséges anyagi eszközök hiányoznak csak, hogy ez a nemes intézmény áldásos működését megkezdhesse. — A pécsi cisztercita főgimnáziumról. A pécsi cisztercita főgimnázium, a háború kitörése előtt már-már azon az után volt, hogy nagyarányú beruházással a rég szükségesnek mutatkozó bővítésnek megfeleljen, párhuzamos osztályok fölállítása és a tanerők kényelmesebb elhelyezése érdekében építkezzen. Akkor az apát már az építkezéshez is hozzájárult, fedezetről is gondoskodva volt, a háború azonban a már elkészült terhek végrehajtását meghiúsította. A legszükségesebb javításokat azonban továbbra elodázni nem lehet, amiért is az igazgató ezen tatarozási munkálatok elkészítésére költségvetést szerzett a pécsi iparosoktól és balárok meghaladják az egy milliót, az apát úr ezen munkálatok elkészítéséhez hozzájárult, a fedezetet rendelkezésre bocsátotta és a szünidőben ezeket a külső munkálatokat be is fogják fejezni. Sajnos, csakis a legszükségesebb tatarozásról van szó és nem az épület kibővítéséről, melyet a pécsi főgimnázium tulajdonát képező szomszédos telken kortempláltak, bárha valahogyan talán ennek is módját ejthették volna, ha a rendházat nem vennék túlságos módon igénybe a budapesti Imre főgimnázium és kollégium építkezésénél a beruházások. A pécsi főgimnáziumtól Darvas Donát, az intézet régi jeles tanára Zircre távozik plébánosnak, míg Kühn Szaniszló fiatal tanárt az apát szertartónak és novicius mesternek hívta meg az apátsághoz. Mint új tanárok Egerből Braun Jácint és Budapestről Barthos Lénárd kerülnek a pécsi cisztercita főgimnáziumhoz. A Mecsek Egyesület e héten tartott választmányi ülésén titkár beszámolt a múlt ülés óta történtekről. A Kardosufi menedékház őre a tavasszal felköltözött a menedékházba s tatarozza a séteutakat, melyeknek javításához most nagyobb erővel fognak, amihez a honvédség is jóakaratu támogatását helyezte kilátásba. Úgy a misinai kilátó őrházára, mint a Kardosufi pavillonra a ME. italmérési és korcsmai engedélyt kért s miinl a két helyen már sok javítást eszközölt, amiben Dóczi Dezső, Inzelt Jenő, Mestrics Jenő és Vörös János tagtársak nagy áldozatkészséget tanúsítottak, amiért nevezetteknek a választmány köszönetet mondott. A választmány engedélyezte a Kiss József-kilátó és ottani őrház festési munkáit s a torony belsejét is rendbe hozzák, épugy mint a János-kilátó megrongált részét. Bevezetik egyúttal a Kardos-uti menedékházba a telefont, melyet a szerbe megszállás alatt leszereltek. Az országos meterológiai intézet a szerbek által tönkretett műszerek helyett újakat küldött s ezután újból megkezdik ott az észleletek feljegyzését. Ha az országos intézetnek módjában fog állni, újabb műszerek leküldésével fogja kiegészíteni a megfigyelő állomást. A Kardosusi menedékház mellé — ha az 1914-ben tervezett nagy menedékházat egyelőre 3 vendégszobával, nem sikerülne megépíteni — 50 — 60 ezer korona előirányzattal egy szobát és kamarát építenek, hogy az őrnek télen való fenmaradását lehetővé tegyék. A választmány köszönetet mondott az államrendőrség pécsi kapitányának, hogy az utakat és erdőt a rosszakaratú emberek és fatolvajok ellen védelmébe vette. Örömmel vették tudomásul, hogy a Mecseki átjelzések felújítására a Magyar Turista Szövetség 6000 koronát küldött s köszönetet szavaztak a Tb. T. E.-nek, a felújításnál való szives közreműködéséit és a Kantavári forrás díszes újrafog 9. oldal