Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)

1924-03-28 / 73. szám

Péntek, 1924. március 28 ISI. évfolyam 73. szám. Egyes szám ára 800 korona. irirrfnMr*TBrrMiir'^'~-T'iiTnrTmiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiiTiiwwnnMii'iiiiiiiiiiiiBiii|w i ■ mi ^llll■ln|||llll i 11 i i n n ii i iMiiiuim iiii i nnm m iibi nnn iimMTjmviug ÉGSI LAPOK -- —”” 1 " ; ----------------------------TT-IH !■—TMf lI l i ^,«11^..«^ KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- I HinnrTI ril nai iTIl/ll ntnil ln I ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. I hUbet 1 LtN rlf LS I ÜVal NArlLar I 1 HÓRA 15.000 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. I I 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 15­0 KORONA. Katalógusorolás a nemzetgyűlésen Gyászistentisztelet IV. Károly király elhunyta alkal­mából. — A középiskolák reformjáról szóló javaslat tárgyalása.— A nemzetgyűlés csütörtöki ülése. Budapest, március 27. A nemzetgyűlés mai ülését a soros jegyzők távolléte miatt csak 1­ 12 órakor nyitották meg. Az elnöki előterjesztések során Szci­­tovszky elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy IV. Károly király elhunyténak évfordulóján, április 1.-én, lelki­üdvéért a koronázó főtemplomban ünnepélyes gyász­istentiszteletet tartanak, amelyen a nemzetgyűlést Huszár Károly elnök képviseli. Ezután a pénzügyi bizottság egy tagsági helyének választás útján való betöltése következik. Az elnök felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy Bartos János olvashassa fel a jelenlevők valamint a távollevők névjegyzékét. Gömbös Gyula a Házszabályokhoz kér szót . Kifogásolja, hogy azért, mert a soros jegyzők nem jelentek meg az ülésen, az ülést­­12 órakor tudták megnyitni. Reméli, hogy a többségi párt megtalálja módját annak, hogy ezek a jegyzők levonják a konzek­venciákat.­­ A névjegyzékek felolvasása után áttérnek a­ középiskolák reformjáról szóló törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalására. Az első szónok Lukács György. Történelmi visszapillantást vet a magyar közép­iskolák fejlődésére. Méltatja Trefort működését. Nagy hibája volt Trefort javaslatának, hogy a reáliskolá­nak csak szűkkörű jogosultságot adott, csak a műegye­temre képesített annak elvégzése, míg a gimnázium mindegyik egyetemre. Maga Trefort is felismerte ennek helytelenségét és ezért később elrendelte, hogy a reáliskolában a latin nyelvet is taníthatják, mi­által az egyenértékűvé lesz a gimnáziummal. A kultusz­­miniszter n­­ cselekedett helyesen, amikor meg­tartotta differenciáltságát a két iskolatípus mellett és harmadiknak létesítette a reálgimnáziumot, a külön­böző jogosultságokat pedig eltörölte és behozta az egységes jogosultságot. Felhívja -a kultuszminiszter figyelmét a tanárképzésre. Ezzel kapcsolatosan beszél a tanárok anyagi helyzetéről. Kéri, hogy a kormány tegyen meg minden lehetőt a helyzetük javítására. A középiskola azok számára való, akik tudományos pályára mennek. Nagyon elhibázott volt a minősítési törvény, amely középiskolai végzettséget ír elő minden apróhivatal számára. Ez volt az oka annak, hogy a középiskolákat oda nem való elemek nagyon elözön­löttek. A második oka az volt, hogy az önkéntességet is érettségihez kötötték. Helyesnek tartja, hogy nagy gondot fordítanak a testi kiképzésre, de a lélek kiképzésére is kellő gondot kell fordítani. Szeretné, ha a zeneoktatást is bevezetnék, bár attól fél, hogy ez túlterheltséget jelentene. Nagy súlyt kell fektetni a művészet­történet tanítására. A javaslatot elfogadja Eöry Szabó Dezső .Nem fogadja el a javaslatot bár azt több szempontból helyesnek tartja, örül, hogy a javaslatban nincs politikum. Szükségesnek tartaná a népoktatásnak 8 évre való kitolását. A reál­gimnázium felállításával csak komplikáljuk a hely­zetet. A középiskolák négy alsó osztályában egységes­nek kell lenni a tanításnak­ A gimnáziumokban a görög nyelv helyett az angol, olasz, francia vagy más modern nyelv tanítását kell bevezetni. Nagy súlyt helyez arra, hogy a középiskolai nevelés vallásos és hazafias szellemű legyen. Nagy elismerés illeti meg ebben a tekintetben a felekezeti iskolákat. Az ezek­nek nyújtott állami segélyeket valorizálni kell. Szóvá teszi a tanárok anyagi helyzetét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök be­terjeszti az államháztartás egyensúlyainak helyreállí­tásáról, a magyar nemzeti bank felállításáról, az á­llam­­háztartás hiá­nyeiinak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyez­mények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekin­tetében a Parisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottságokba való kiadását és azoknak együttes tárgyalását. Kéri továbbá a nem­zetgyűlést, hogy a már benyújtott Csehszlovák Köz­társasággal kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottságon kívül a fent említett bizottságoknak is adják ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. (Eckhardt Tibor: Szörnyű egy eredmény ! Ulain : Vád alá kell helyezni a kor­mányt ! Szilágyi: Második Trianon, eladták az or­szágot !) Baross János: A Házszabályokhoz kér szót. Kéri a nemzetgyűlés többségét, hogy a javaslatokat adják ki tárgyalás végett a külügyi bizottságnak is. Bethlen István miniszterelnök Baross János indít­ványának mellőzését kéri. Baross János újból felszólal. Kéri különösen, hogy a Csehszlovákiával kötött egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslatot utalják a külügyi bizottsághoz. Kéri a miniszterelnököt, ne élezzze ki az ellentéteket. (Óriási zaj. A fajvédők sértő kifeje­zéseket kiáltanak a kormány felé.) Horváth Zoltán: Kéri a miniszterelnököt, hogy engedjen makacs álláspontjából. Elnök Horváthot ezért a kifejezésért rendreutasítja. (Óriási zaj az ellenzéken. A képviselők padot verve kiáltják: Hal­latlan ! Már nem lehet beszélni ! Szilágyi Lajos az elnök felé kiáltja : Felejtse el pártállását ! Esztergályos: Szakasszák ketté a miniszterelnököt! Óriási zaj. Elnök percekig rázza a csengőt, hogy végül a zaj csillapultával elnök figyelmezteti a szélső­baloldalt, hogy tartsa tiszteletben a szólásszabadságot és adja meg a lehetőséget arra, hogy Horváth Zoltán beszél­hessen. A zaj csillapultával befejezi beszédét. Csat­lakozik Baross János indítványához. Bethlen István gróf miniszterelnök : Baross János azt javasolta, hogy a Csehszlovákiával kötött egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot utal­juk a külügyi bizottság elé. Úgy látszik, hogy Baross képviselő úr ezt a megegyezést nem ismeri és nem tudja, mi van benne, pedig módjában lett volna erre, mert ez a szerződés már régen a Ház előtt van. A képviselő úr megnyugtatására megmondja, hogy ebben a javaslatban olyan kérdéseket rendeztek, hogy a biztosító társaságok Magyarországon és cseh területen egyképpen működjenek és hasonló nagy­­fontosságú külügyi kérdéseket. Kéri Baross János javaslatának mellőzését. A nemzetgyűlés többsége ilyen értelemben határoz. Szilágyi Lajos a Házszabályokhoz kér szót­ Szóvá teszi, hogy tegnap az elnök megzavarta be­­szédében, azt állítja, hogy nem használt olyan ki­­fejezéseket, amelyek bárkit is a legcsekélyebb mérték­­ben bánthattak volna. Kijelenti, hogy beszédében az elnök működését akarta bírálat tárgyává tenni. Elnök figyelmezteti Szilágyit, hogy a Házszabályok értelmében elnöki rendreutasításokat bírálat tárgyává tenni nem lehet. Szilágyi megállapítja, hogy a tegnapi napon nem adott­ okot arra, hogy beszédében meg­zavarják. Felolvassa tegnap elhangzott sértő kifeje­zéseit. (Hegyeshalmi Lajos: Nem­ vagyunk kiván­csiak rá !) Szilágyi: Ez a lovagias gondolkodás ? Hoyos Miksa gróf : Azt akarom látni, ki lovagiasko­­dik ? Óriási zaj. )Zsitvay Tibor elnök megállapítja hogy az elnökség a tegnapi napon megtette köte­­lességét. Elnök: ezután napirendi javaslattot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés abr­ár­ délelőtt 10 órakor lesz, melynek napirendjén szerepel a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat folytatása, a föld­reform novelláról szóló javaslat más­­dik szakaszának 6. paragrafusának tárgyalása. A Ház ilyen értelem­ben határoz. Ezután Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter­ válaszol Gömbös Gyulánnak régebben elmondott in­­terpellációjára. Az első kérdésre igennel felelhet, tudniillik arra fog törekedni, hogy a hadsereg tekin­télyét megvédje. A második kérdésre: Hajlandó-e Győrffy hadbírót visszahelyezni, nemmel válaszolhat. Neki nem volt ez elhamarkodott intézkedése. Három napig tanulmányozta az egész ügyet és ezután tette meg az intézkedést. Győrffy hadbíró munkája semmi­vel sem becsülhető többre, mint hasonló állásban levő társáé. Azzal szemben, hogy az interpelláló képviselő azt mondotta, hogy Győrffy hadbíró kiváló érdemeire való tekintettel újabb intézkedést kell tenni, ki kell jelentenie, hogy Győrffy egyszer már felettes hadbírói hatóságától hirtelenkedése miatt dorgálásra volt ítélve. Az utolsó kérdésre csak azt válaszolhatja, hogy a tisztikar önérzetes és hazafias. Ezzel kapcso­latosan meg kell emlékeznie Gömbös Gyula érdemei­ről, amelyekért most mond köszönetet. Jól esett hallania, hogy Ruppert képviselő beszédével szemben, amelyben a katonaság elbocsájtását kívánta, meg­védte a katonaságot. Ebben a kérdésben teljesen egyet­ért Gömbös Gyulával. Mikor az antant 35 ezer főben állapította meg hadseregünk létszámát, nem hiszi, hogy akadna magyar ember, aki hajlandó volna azt kijelenteni, hogy nem akar többé katonát látni. Igen­is fognak látni katonákat, még­hozzá jó, haza­fias lelkületű magyar katicákat, amennyit tartani lehet. Kéri válaszának tudomásul vételét. Gömbös Gyula nem, a Ház tudomásul veszi a választ. — Aki a királyi családhoz költözik. Feltétlenül megbízható forrásból kaptuk a hírt, hogy Károlyi József gróf a legközelebbi napokban le fog mondani nemzetgyűlési mandátumáról és Windischgraetz Lajos hercegnek engedi át helyét Székesfehérvárott. Már több magyar mágnás tett látogatást az özvegy király­nénál Lequeitionban és valamennyien azzal a szo­morú hírrel jöttek vissza, hogy a királyi család nagyon szűkös anyagi viszonyok között él és nagyon óhajtaná, ha valamelyik mágnás család letelepedne ott és így megosztaná vele a száműzetés keserűségét. Károlyi József gróf most elhatározta, hogy családjával együtt több évre kiköltözik a királyi családhoz. A grófi család néhány napon belül útra fog kelni. — Lőcse város anyagi nehézségei. Lőcse város képviselőtestülete a költségvetés tárgyalása alkalmá­val kimondotta, hogy mivel a terheket viselni nem tudja, kénytelen a városi tisztviselők és alkalmazot­tak nagy részét elbocsátani. Megszűnik ennek követ­keztében a főszámvevői, a főmérnöki, a főorvosi, az állatorvosi, a rendőrségi és a többi szolgálati sze­mélyzet is. A város rendőrlegénységét is a fölényb­e szállítják le. — Időjóslat. Esőre hajló idő várható némi hő­­süggedéssel. Poincaré lemondása. Páris, március 27. (MTI.) A köztársaság elnöke elfogadta a Poincaré kormány kérvényét. Páris, március 27. (Wolff.) A köztársaság elnöke ma délben megkezdte a kormányalakításra vonat­kozó megbeszéléseit. Délután 4 órakor Doumorgue a szenátus elnöke jelent meg nála, azután pedig Perer Rault, a kamara elnökét fogadta. Páris, március 26. (Havas.­) A köztársaság elnöke ma délután a kabinet újjáalakításért felajánlotta Poin­­carénak, aki a válasz megadására­ holnap dél­ig hala­dékot kért. Páris, március 18. (MTI.) Poincaré este megbeszé­léseket folytatott a kamara és a szenátus elnökével, akik azt az ajánlatot tették neki, hogy vegye át a pénz­ügyi tárcát. Poincaré még ma nyilatkozni fog, de nem tartják valószínűnek a külügyi tárcától való vissza­lépését. Biztosra veszik, hogy Poincaré a minisztériu­mokat csökkenteni fogja. Páris, március 27. A legutolsó jelentésed­ szerint valószínű az a feltevés, hogy Poincaré válasza igen­­lőleg fog hangzani. Ha nemleges lenne, akkor Mille­­rand elnök szilárdan el van határozva, hogy csak olyan kormányt bíz meg, amely pontosan ugyanazt a bel és külpolitikát folytatja, min­t a távozó kormány. Páris, március 27. (Havas.) Poincaré különböző megbeszélései pénzügyi kérdésekre vonatkoznak. Az átalakulás nagyobb lesz, mint amilyenre számítan­ak. Poincaré a külügyi tárcát magának tartja fennt. A miniszter és államtitkári állásokat csökkenteni fogják., Páris, március 27. Polik­aré a kormányalakítá­sre vonatkozó megbízatást elfogadta. . .­. --------- - - Feloszlatott szocialista gyűlés. . .-'M' Budapest, március 27. (MOT.) A szociá­ldemokrat párt tegnap este az Eskütér 5. számú házban, gyyülés tarlóit, amelyet a hatósági biztosként megjelent rendőrfogalmazó feloszlat­ott. A f­eloszlatás okao­r volt, hogy izgató beszédek hangzottak el. A gIMP nelö'"l­ mintegy ötvenen vettek részt. Pasies megalakította az uj kormányt. Belgrád, márc. 27. (Cseh sajtóiroda.) Pasics ma délután 1 órakor a királyi palotába ment, és közölte, hogy megalakította az uj kormányt. A miniszterek névsorát este fogják közzétenni. Pasics megtartja a miniszterelnökséget, Nincsics pedig megtartja a külügyminiszteri tárcát. Belgrád, március 27. A Pasics—Priebicsevics koalíciós munkakormány megalakult. A kormány tagjai lettek Pasics, mint miniszterelnök, ezenkívül Nincsics, Szrkszkics, Popovics, Liesmann, Priebicsevics, Sziemonovits, Janoics, Krizogonics, Vukicsevics, U~o­­nivics, Krafunovics, Triszkovics, Tojadinovics, Pesics, Koics Milotics és Milclics. Ungvár veszélyben. Bécs, márc. 27. (MTI.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Ungvárról: Az olvadás és a heves esőzések következtében az Erdőskárpátok vidékén nagy ára­dások következtek be. A Tisza, Ung tó Bodrog ki­léptek medrükből. A Kassa­i szinnai vasutat, a sátoraljaújhely­i szakaszt és az ungvár — uzsoki sza­kaszt elöntötte a víz, úgy hogy a forgalmat megszün­tették. A legnagyobb veszély a tiszamenti vidékeket fenyegeti. A vízállás 3,20 méternyire emelkedett és óráról-órára folyton nő. Ungvárt nagy veszély fe­nyegeti. A kormányzósági épület környékét a víz elöntötte. A bodrogi vasúti híd megrongálódott, úgy hogy az utasok nem tudták folytatni útjukat. A Mehrisch-Ostrauból érkező jelentések szerint a Kassa felé vivő országutak víz alá jutottak- A kato­naság és a csendőrség állandóan szolgálatban van. Orlónál a Poprád egy Vasúti hidat elsodort. A vasúti forgalom többhelyütt megszakadt, az eperjesi sza­kaszon a vasúti forgalmat meg kellett szüntetni. A kassa -oderbergi szakasz eddig ment a veszélytől. A hosszantartó sztrájk. London, március 26. (MTI.) Eddigelé nincsen kilátás a londoni omnibusz és közúti vasúti alkal­mazottak sztrájkjának megszűnésére. Attól félnek,, hogy a sztrájk átterjed a fővárosban közlekedő vasutakra is.­­ Szombaton indulnak meg a személyszállító hajók. A DGT, Budapest—Mohács közi személy­­hajójáratait f. hó 29-ével, szombaton megnyitja, oly módon, hogy az első mértét lefelé, f. hó 29-én, első menet felfelé f. hó 30-án indul. Indul Budapest na­ponta 12 órakor, érkezik Mohácsra naponta 21.20 órakor. Indul Mohácsról naponta 11.30, érkezik Buda­pestre (Petőfi tér) 6 órakor másnap. A Budapestre induló hajóhoz csatlakozik a Pécsről 8.05 órakor induló és Mohácsra 10.53 órakor érkező 1920-4. sz. személyvonat. A Budapestről este érkező hajóhoz csatlakozik a mohácsról másnap hajnalban 4.50-kor induló s Pécsre 7.20 órakor érkező 1-1917. sz. sze­mélyvonat.

Next