Pécsi Napló, 1893. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1893-02-01 / 26. szám
II. évfolyam, megnyugvásteljes visszaemlékezésnek szentelte a királyi család. A bécsi udvari kápolnában tartottak gyászmisét; részt vett a misén a király, Stefánia özvegy trónörökösné, kis leánykájával, Erzsébet főherczegnével; ott voltak továbbá az uralkodóim Bécsben tartózkodó többi tagjai és László főherczeg. Kegyeletes csendben folyt le a mise, azután a király kíséretével együtt átment a kapuczinusok sírboltjába, Rudolf trónörökös koporsójához, hogy ott csendes imát mondjon. A koporsót gyönyörű, új koszorúk díszítették, az uralkodó család tagjai, Stefánia özvegy trónörökösné és a bécsi német nagykövet helyezték ezeket oda, az utóbbi Vilmos, német császár megbízásából. A sírboltban az elhunyt trónörökös emlékére egész délelőtt csendes mise volt. — Szent Hubertus nyugalomban. A vadászok védszentje megelégelve a nagy kedvteléssel űzött sportot, a mai nappal egyelőre nyugalomba vonult. Vadászaink gondosan kitisztogatva s beolajozva fegyvereiket, melyekkel annyi üldözött vadnak oltották ki életét, szegre akasztják, hadd pihenjenek, mig majd újra elérkezik az »oculi« a szalonkák tavaszi vonulásának ideje. Akkor még egy pár lövés dördül el az erdős hegyekben s a mélyebb fekvésű fiatal rezulákban, majd ismét hosszabb időre elnémulnak a a haragos mordályok. A tapsi-fülesek világában nagy az öröm, megszűnt a hajsza. Holnaptól kezdve zavartalanul élvezhetik az élet örömeit, ha ugyan kínálkozik a hatalmas hóréteggel borított természet élén örömre szolgáló alkalom. Sokat szenvednek szegény pára állatok az erős tél, a nagy hó miatt, de legalább holnaptól kezdve nem kell remegniök a fegyver csövétől, mert a törvény védelmébe veszi őket. Még egy hét s azontúl az étlapokon se szabad a nyulat emlegetni. Jó lesz, hogy ha a hatóság is figyelemmel kiséri a tilalmat s a körmükre koppant azoknak, a kik a törvény ellen vétenek. A múlt évben még február közepén is árultak a pécsi piaczon nyulakat. Ez pedig nem járja. — Járványos betegségek. A difteritisz lassan kint alább hágy a pusztításaival, habár egészen szűnni még mindig nem akar, csak Mohács képez kivitelt, ahol makacsul tartja fen magát a ragály. Az utolsó 8 nap alatt Mohácson ismét 14 gyermek betegedett meg roncsoló toroklobban, kik közül 11 (!) meg is halt. Most meg mindenfelé a fültőmirigyláb lép fel tömegesen a gyermekek közt, szerencsére azonban ez egy majdnem egészen veszélytelen baj, amely egy vagy másfél heti tartam után minden gyógykezelés nélkül is csakhamar elmúlik és különös óvintézkedéseket nem is igényel. — Háború a tornacsarnokban. A tornacsarnokban kiállított custozai csataképet ma délután a 42-ik gyalogezred legénysége tekintette meg a tisztek vezetése alatt. Szombaton délután Lederer főhadnagy Útmutatása mellett az összes Pécsett állomásozó önkéntesek szemlélték meg a csataképet. Lederer főhadnagy érdekes magyarázatát nagy figyelemmel kisérték az önkéntesek. Holnap délután a honvédek mennek el tisztjeik vezetése alatt a csatakép megtekintésére. — Gyászjelentés: Schaffer I. Béla a „Központi kávéház“ tulajdonosának neje szül. Sipos Julia 1893. évi január hó 31-én reggel fél 5 órakor hosszas betegség után életének 45 ik, boldog házasságának 25-ik évében elhunyt. A boldogoknak hült tetemei február hó 1-én délután,fél 3 órakor fognak Széchényi-tér 1. számú házban beszenteltetni s onnan a budai külvárosi közsirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig f. évi február hó 3-án reggeli 8 órakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. A megboldogult Schaffer I. Bélával Bécsben kötött polgári házasságban élt egy negyed-évszázadon át a legjobb családi egyetértésben és békében. — Megyénk és a drávai hid. Nemcsak a siklósi járás községeiben indították meg a mozgalmat a drávai hid ügy érdekében, hanem — hir szerint — Mohácson és Dárdán is lelkesednek ez ügyért az iparosok. Mohácson Jeszenszky Gyula tb. főszolgabíró áll ez ügy élén és vele tartanak Mohács város kereskedői és iparosai. De maga Slavonia is megmozdult. — Levél Jeruzsálemből. Milodanovits Simon honvéd százados érdekes levelet kapott ma Jeruzsálemből. A lévél magyarul volt czimezve, s 14 nap alatt jött meg az operencziás tengeren túli tartományból. A levelet Országh Lajos baranyamegyei földbirtokos irta, ki jelenleg keleten utazik, s időnkint levelével felkeresi itthon hagyott jó barátját. A levél rendkívül érdekes leírásokat tartalmaz, a miért is azt Milodanovits százados úr szívességéből lapunk holnapi tárczarovatában közölni fogjuk. — Kinevezések az államvasutaknál. A budapest-pécsi vonalon a következő pályaorvosok lettek kinevezve : Dr. Davidovics Sándor Szt. Lőrincz székhelyivel, Dr. Kertész Lipót Dombóvár székhelylyel, Dr. Kohn Ármin Szakálhőgyész székhelylyel, Dr. Károlyi Gyula Ercsi székhelylyel és Dr. Kiss István Simontornya székhelylyel. Áthelyeztettek: Reckmann István adony-szabolcsi hivatalnok Sár-Bogárdra, Kovács Gyula sárbogárdi hivatalnok Adony - Szabolcsra. Bölcskei Andor és Dichter Viktor végzett tanfolyam hallgatók hivatalnok gyakornokokká neveztettek ki. A Czigányok összeírása. A belügyminiszter 1892. deczember 15-ről kelt rendeletével a mai napra az országban található összes czigányok összeirását hagyta meg, s annak vezetésével az országos statisztikai hivatalt bízta meg. A pécsi rendőrkapitányság e hivatal megkeresésére foganatosította is a czigányok összeírását és mindamellett, hogy országos vásár volt, mégis csak 13 czigányt sikerült a népszámlálásba felvenni. Vasúti baleset Dombovárott. A budapest-pécsi, illetve fiumei vonalon tegnnap két baleset történt. Fiume-Budapest közt tegnap délután közlekedett gyorsvonat, mint lapunknak írják, kétszer nyílt pályán kénytelen volt megállani. Alig hagyta el a vonat Dombovárt, megrepedt a gőzsip. A vonat kénytelen volt megállani, hogy a sípot megigazítsák, mert különben a jelzéseket nem adhatták volna meg s könnyen nagyobb szerencsétlenség is történhetett volna. A második baleset Sárbogárd közelében érte, ahol az egyik kocsi tengelye meggyulladt. A tüzet azonban sikerült eloltani s a vonat jó háromnegyed órai késés után folytathatta útját Budapest felé — Félig megfagyott, félig megégett. Stir F. szegzárdi polgárt — mint a levelezőnk irja — a napokban halva találták az ottani szőlejében. A halottnak bal fele meg volt fagyva, a jobb fele meg teljesen meg volt szenesedve. Stir még a múlt héten eltűnt hazulról, s azóta hiába keresték mindenütt. Stir a szőlőbe ment ki, ahonnan — talán a nagy hó miatt nem tudott hazatérni. Tüzet rakott tehát a présházban s lefeküdt aludni, el is aludt oly mélyen, hogy soha többé fel nem kelt. A szerencsétlen megfagyott. A jobb oldala meg a lángoktól tüzet fogott és a megfagyott ember jobb oldala szénné égett, így találta őt családja, mely a megfagyott és megégett embert a kórházba, onnan pedig örök nyugalomra kisérte. — Mesterséges temetés. Beállít a falusi atyafi a plébánoshoz s elpanaszolja, hogy a felesége jobb létre szenderült, el kéne takarítani a földi maradványait. A plébános részvétének adva kifejezést, kérdezi: — Hát atyafi, én temessem el, vagy a mester ur is jó lesz ? Milyen temetést akar kenn. — Könyörgöm alásan, azt tartom, hogy hát csak amolyan mesterséges temetés lesz a legjobb. — Áthelyezés. Littke György vasúti tisztviselőt a kereskedelmi miniszter február hó 1-jével Temesvárra helyezte át hasonló minőségben. — Nagy nap a távirdán. Holnap nagy nap lesz a helybeli távirda hivatalban. A távíró gépek egyhangú kopogása, melyet eddig csak esti 9 óráig hallgatott az uniformis tisztviselő, holnaptól kezdve éjjeli 12 óráig hozza és viszi azokat a vegyestartalmú tudósításokat, melyeket pillanat műve alatt visz vagy hoz a mérföldek távolságában lakó czímzetthez. Eddig, ha pl. valamely fontos eseményt akartunk volna továbbjuttatni, esti 9 órán túl nem lehetett. Meg kellett várni a reggelt. Most, holnaptól kezdve máskép lesz ez. Éjjeli 12 óráig telegrafálhatunk, s villámon expedálhatjuk még pirkadás előtt a legtávolibb vidékekre sürgősgondolataink.^ — Vadász-kaland. LélekszakadvTM szaladt be a napokban Rahner Ádám babarci földműves Mohácsra, fellármázván néhány ismerős urat, hogy a vasúti töltéstől nem messze farkas tanyáz, és kérte őket, hogy semmisítsék meg a fenevadat, mert különben baj találja érni a heti vásárról hazatérő falusi népet. Felébredt erre három úriemberben a Nimród és vivén magukkal „puskát, pipát, pattontást, meg egy bütykös pálinkát“ felkészültek a nevezetes vadászeseményre. A vasvillával felfegyverkezett Rahner által védve hátulról, el is indulónak, meg is érkezének a farkastanya közelébe és látják, amint a rettenetes ordas ki-kidugta a fejét a hóból. A bátor vadász mindegyike készenlétben tartá fegyverét, Hahner szúrásra készen vasvilláját, amire aztán az egyik, nagy Nimród hírében álló úriember neki ereszté a golyóját az ordas felé, amely a szokatlan dörejtől nyugalmából felzavarva, nagy ugrásokkal lőtávolból iparkodott futni, de mielőtt még elérhette volna, egy újabban feléje röpített golyó úgy találta vékonyba a szegény párát, hogy azonnal összerogyott. A vadászok nagy rivalgással közeledtek a most már ártalmatlanná tett ellenséghez, oda érvén pedig a vérében fetrengő farkashoz, hivatalosan konstatálták, hogy az egy jól megtermett vörös szőrű komondor. Farsang. Karnéval herczeg ugyancsak beszéltet magáról ! Mintha rövidre szabott uralkodási idejének minden perezét fel akarná használni, egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy a jó kedv s vidám kedély sátorát fel ne ütné ott, ahol csak hely és alkalom kínálkozik. A baranya-sellyei Olvasókör — mint levelezőnk írja — könyvtára javára rendezett tánczvigalom igen kedélyes színhelyéül szolgált f. hó 29 én ő herczegsége uralkodási székhelyének. Messze vidék szép hölgyei s ifjai sereglettek össze a vigyenséget üdvözölni. A szigetvári zenekar hangjai mellett a legke- Pécsi Napló, 1893. február hó 1.