Pécsi Napló, 1893. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1893-03-01 / 49. szám

II. évfolyam, ahhoz kapcsolt vagyon is. Ezenfelül még erő­sen megsérült három másik teherkocsi is. Nagyon természetes, hogy az elpusz­tított kocsik tartalma is teljesen tönkre ment, minek következtében a vasút kára igen nagy összeget tesz ki. Emberéletben szerencsére nem esett kár, minthogy a mozdonyvezető az összeütközés pillanatában, de még elég jókor leugrott a lokomotivról. A kár tehát mindössze ki tudja mennyi portéka, valamint az, hogy az amúgy is ne­vetséges kicsiny kocsipark és a lokomotivok száma ismét fogyott. Hogy ez mit jelent, arról is fogunk még szólani Egyébként pedig a zágrábi üzletvezető­­ség megindította a vizsgálatot, hogy földe­rítse, kit terhel a balesetért a felelősség. — A szombat a középiskolák­ban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a középiskolai zsidó tanulóknak a szombati és más ünnepnapi írás és rajzolás alól való felmentése tárgyában kiadott rendeletét az el­járás egyszerűsítése céljából úgy módosította, hogy ezentúl e felmentést mind a gimná­ziumokban, mind a reáliskolákban maga az igazgató fogja megadni és pedig minden ed­digi helyi megszorítás és egyéb feltétel nélkül, egyedül a szülőknek az aláírásra nézve ható­ságilag igazolt írásbeli kérvénye alapján. E mellett azonban továbbra is érvénybe marad a korábbi rendeletek ama határozata, hogy a fölmentett tanuló az illető leckeórában jelen tartozik lenni s ha lehetséges, pl. a mennyi­ségtannál, szóbeli feleletre fel is hívható, sőt a rajzolásnál mindannyiszor a rajzolandó tárgy szóbeli értelmezésére is. Ha az osztály kizárólag feladat­írással vagy rajzolással van elfoglalva, a felmentett tanuló ez idő alatt ugyane tantárgyak elméleti vagy értelmező leckéiből examinálandó vagy ismétlő tanulás­sal köteles foglalkozni. Minthogy szépirási óra hetenkint csak egyszer van, akként kell intézkedni, hogy az ily óra szombatra ne essék. — A keresk. és iparkamara köréből. A pénzügyminiszter több keres­kedelmi és iparkamara az iránti panasza folytán, hogy nem kamatozó váltókövetelé­sek után is kivetik a tőkekamatadót, a kö­­vetkezőket rendelte el: Miután a jegyzékekben, melyeket a bíróságok az előttük beperesített s telek­­könyvileg nem biztosított váltókövetelésekre vonatkozólag havonként a pénzü­gyigazgató­­ságoknak beküldenek, semmi oly ismérv nem foglaltatik, melynek alapján a kereskedelmi váltókat a tőkeelhelyezés czéljából kibocsátott váltóktól meg lehetne különböztetni, meg­­hagyatik a pénzügyigazgatóságoknak, hogy e váltókövetelések kamatjövedelmeit csakis abban az esetben vonják tőkekamatadó s ennek megfelelő általános jövedelmi pótadó alá, ha az e részben felhívandó váltótulaj­donos a beperesített követeléseknek keres­kedelmi váltón alapuló természetét esetről­­esetre igazolni nem képes.­­ Zoltán Vilmos kollégánk teg­nap az éjjeli vonattal hagyta el városunkat. Ez alkalomból barátai és tisztelői közül töb­ben megjelentek a vasúti indóházban, s em­­léktárgygyal ajándékozták meg a poétát. Távozó barátunk érzékenyen búcsúzott el a szülővárostól, melynek falait most hagyta el éltében először. Két jó barátja Dom­bóvárig utazott a közszeretetnek ör­vendő kollégával, aki Győrött bizonyára más zsurnalisztikai viszonyokat fog találni, mint itt Pécsett, ahol — úgy látszik — ma már nem áll másból a zsurnalisztika, mint rágal­mazásból, személyeskedésből, s oly czikkek megírásából, melyek mindenkor szennyesei a szabad sajtónak. Az az egészségesebb lég­kör csak jó hatással lesz távozó barátunkra, kinek jövője elé a legszebb reményekkel te­kintünk. — Uj körjegyző. A Fölkér József­nek Mohács város pénztárnokává történt megválasztása folytán üresedésbe jött ber­­kesdi körjegyzői állásra Leh Károly járási főszolgabíró hármat jelölt ki, kik közül Rózsa Kálmánt egyhangúlag választották meg a kö­zségek képviselői berkesdi jegyzővé. — Gyermekgyilkosság. Sásdi le­velezőnk értesít bennünket ama borzalmas hírről, hogy Kapos-Szekcső község temetőjé­ben a kerítés bokrai között egy 3—4 hóna­pos leánycsecsemő hullájára bukkantak, a­mely egy szivarskatulyába volt becsomagolva. A kis csecsemő lelketlen anyja valószínűleg még a tél folyamán a nagy hóban rejtette oda ártatlan gyermekét. A nyomozást nyom­ban megindították a szívtelen tettes felderí­tésére. — Klárika csárdás. Ma jelent meg Valentin Otto helybeli könyvkeres­kedő kirakatában a »Klárika csárdás« czímű zenemű, melyet Küry Klárának, a budapesti népszínház tagjának aláltak a szerzők. A da­lokat Darázs Miska czigányprimásunk kom­ponálta, szöveget hozzá az immár Győrre távozott, kedves poétánk, Zoltán Vilmos irt. A bájos szövegből közlünk is egyet mu­tató gyanánt: Azt beszélik. . . . Azt beszélik, nincs már többé hű legény, Tiz lánytól is visel rózsát a szivén, Hajlik ide-oda is, Hajlik jobbra, balra is, Valamennyi legény csak van, mind hamis ! Mint a legény, épen olyan a leány, Ma utánad eped, holnap más után , Hajlik ide-oda is, A zúzája is hamis, Leány vagyok, olyan vagyok magam is ! A zenemű kiálitása rendkívül díszes, a czimlapon Küry Klára sikerült arczképével Ára­­ frt. Kapható a kiadónál: V a l e n t i n Ottónál. — A difteritisz nálunk és más­hol. Dr. Czircz Elek, városunk hiszti fő­orvosa ma a következő statisztikát küldötte be szerkesztőségünkhöz, mely feltünteti a difteritiszben elhaltak számát január hóban hazánk nagyobb városaiban. Városunknak jutott osztályrészül ama szomorú dicsőség, hogy a harmadik helyet foglalja el ebben az igazán elszomorító statisztikában . Meghaltak difteritiszben 1893. január hóban: Szegeden 18, Szabadkán 68, Pécsett 31, B.­Csabán 37, Miskolczon 5, Makón 31, Brassóban 12, Sopronban 5, Czegléden 25, Nyíregyházán 18, Zomborban 14, Békésen 50, Jászberény­ben 23, N. Körösön 11, Győrött 4, Ve­ise­­czen 22, Szt.-Németin 4 és végül Baján 9 en. — A vásáros iparosok moz­galma. A vásárra járó pécsi iparosok kö­rében mozgalom indult meg, melynek az a czélja, hogy a város hatósága változtassa meg azon intézkedést, a­mely szerint vásá­rok alkalmával a szerdai és szombati napot kivéve a vásártérre tartoznak lemenni áruik­kal a Majláth-térről. Az az óhajuk, hogy „legyen úgy mint régen volt,“ hogy az egész hetet a Majláth-téren tölthessék. Nagy idő- és munka­vesztesség az örökös har­czolkodás. A régi szokás szerint egyszer fölütötték a sátrukat a Majláth-téren, ott is maradtak a vásár végéig, nem kellett le­­hurczolkodni, megint szerdára és szombatra visszakullogni. A város hatósága újabbi intézkedését azzal indokolta —­ helytelenü­l hogy a Majláth-tér „zöldség-piacz“ lévén annyira el van foglalva, hogy ott az iparo­soknak nem jut hely. Csakhogy az a kü­lönös a dologban, hogy éppen szerdán és szombaton, a­mikor leginkább el van fog­foglalva, akkor ott lehetnek az iparosok s a hét többi napjain, amikor alig van egy pár kofa a téren, akkor nem szabad sátort ütniök. Az e tárgyban szerkesztett kérelmet a napokban nyújtják be a tanácshoz. — Szluka Frigyes temetése. Ma délután kisérték örök nyugalomra Szluka Frigyest, a cs. és kir. 10-ik huszárezred volt I. oszt. századosai a tisztikar és közönség részvéte mellett Jelen voltak a temetésen Kardos Kálmán, Baranya megye és Pécs fő­ispánja, Rózsa Bertalan tábornok, Budics nyug.­tábornok, Schlippenbach gróf, Corti gróf, Popovics és Kálmán ezredesek, az ösz­­szes városunkban állomásozó törzstisztek, a 8-dik honvéd huszár és 19-dik honvéd gyalogezred és az 52-dik gyalogez­red tisztikara testületileg, a Székesfehér­váron állomásozó cs. és kbr. 10-ik húsz. ezred tisztikara, mely ezrednek a megboldo­gult tisztje volt küldöttségileg. A kato­nai kórházból indult ki a menet a Bá­­tory-, iskola-, király és fő­ utczákon át a budai külváros temetőjébe. Impozáns lát­vány volt az óriási közönség a közéjük ke­veredett, díszbe öltözött tiszti karral. A te­metésen Zsinkó István apát-kanonok fungált. — Nincsen személykocsi- A Pécs­ről utazó közönség már többször azon pa­­naszszal fordult hozzánk, hogy az állomáson nem gondoskodnak a kellő számú személy­­kocsikról. Tegnap este volt alkalmunk meg­győződni az állítás igazságáról. Két első osztályú és három második osztályú utas kénytelen volt egy harmadik osztályú ko­csiba beszállani, hogy elutazhassanak. Való­ban ideje lenne, hogy kissé több gondot fordítsanak az utasokra, mert az ilyen vissza­élések elveszik az utazó közönség kedvét. — Hamis ezüst forint. Nagy cső­dület támadt ma reggel Ullmann M. K. bank­háza előtt. Azt hitték, megint főnyereményt csinált valaki, s most kocsin akarják haza­­szállítani a rengeteg pénzösszeget, mert akörül sereglett apraja-nagyja. Pedig hát egy falusi kiskereskedő kocsisa volt, ki bejővén Pécsre, nem mulaszthatta el, hogy a náluk is híres H­o­­­e­c­s­e­k Péter képei közül bevásárlást ne eszközöljön. Be is megy a boltív alá, hol az asszonynak hamis ezüst forintossal fizet. Ez rendőrért küld, ki is az ipszét a város­házára kisérte. A rossz ezüst forintost elvet­ték tőle, mig a hauptreffert ott hagy­ták az­­ Ullmannak. Ezért volt a csődület, ezért volt a lárma. — Veszekedő házmester. Sokat vett be kissé a jóból Molnár József házmes­ter. A mint virágos kedvében a Czirják-féle korcsmából ma hazafelé ballagott, szóváltásba keveredett néhány mesterlegénynyel. A szó­váltást tetlegesség követte s a boros házmes­tere jól helybenhagyták. Evvel azonban nem elégedett meg, hanem elment a Gonda féle csizmadia üzlethez, s ott kegyetlen döröm­­bölést vitt véghez az ajtón. A lármára feléb­redt az üzletben alvó segéd s kinyitotta az ajtót. Molnár József ebbe is belekötött s üt­legelni kezdték egymást. A nagy zajra elő­sietett az őrjárat s bevitte a hüsre a két ve­­szekedőt. A garázdálkodó házmester kihall­gatásakor boros állapotával ment­egette magát. — Posta és távirda gyakornok jelölti állások. A helybeli posta- és táv­­irdaigazgatóság kerületében még 3 posta- és távirda gyakornok jelölti állás lévén ürese­désben, az erre pályázni szándékozó érettségi vizsgát tett ifjak kérvényeikez iskolai, hiteles Pécsi Napló, 1893. márczius hó 1.

Next