Pécsi Napló, 1893. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1893-04-01 / 75. szám

II. évfolyam. évi márczius hó 30-án este fél 9 órakor éle­tének 54. és boldog házasságának 15. évé­ben hosszas és gyötrő szenvedés után történt kimúlását. A boldogultnak halt tetemei ápril hó 1-én délután 3 órakor fognak Teréz­­utcza 15. számú házban beszenteltetni s az­után a budai külvárosi közsirkertben levő családi sirboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ápril hs 6-án reggeli 9 órakor fog az Urnák bemu­­tattatni a belvárosi plébánia-templomban. Fényeskedjék jó lelkének az örök vilá­gosság ! — 30 milliós örökség. Az eszéki pályaudvarban —írja a Drau — szombaton egy szegényesen öltözött, ötvenéves ember, kért jegyet Szent-Pétervárra. Arra a kér­désre, hogy mit keres ő olyan messze földön, azt felelte, hogy fel akar venni egy 30 millió rubeles örökséget. Az emberek azon­ban ma már nem igen hisznek az óriási örökségekben és kinevették a 30 milliós örököst. Erre azonban ő kikelt: ,,Kérem szépen, ez komoly dolog. Az én nevem Klein Jakab, eddig becsületes harisnyafol­tozó voltam Pécsett, de most már abba­hagyom a mesterséget. Az apám, kinek két testvére volt, egy elzász lotharingiai katholikus családból származik s valami harmincz évvel ezelőtt vándorolt Magyarországba. Az öre­gebb testvér Oroszországba került és lassan­­sankint egészen elfeledtük. De egy évvel ezelőtt a pétervári osztrák-magyar konzulá­tus tudakozódott már elhunyt édesapámról. Mikor kérdezősködtünk a dolog felől, meg­tudtuk, hogy nagybátyánk Oroszországban magas katonai rangra emelkedett, gróffá ne­vezték ki s mikor meghalt, 30 millió rubelt hagyott hátra. Rokonaim és én az orosz követséghez fordultunk az örökségért, de értesültünk, hogy ha föl akarjuk venni a pénzt, személyesen kell Oroszországba fáradnunk. Hát én erre megtakarí­tottam 40 frt útiköltséget és kaptam a ro­konoktól egy fölhatalmazást, melynek alap­ján az egész örökséget fölvehetem.“ — Ezek után az öreg, ki — mint látszik — erősen bízik millióiban, fölszállott a vasútra és el­utazott. — Csillaghullás az önkénte­seknél. A félévi küzdelem, fáradság gyü­mölcse, fényes eredménye ott ragyog már két-két posztó avagy extra csillag alakjában gallérjaikon, a czitromsárga portopé alakjá­ban oldalfegyverükön. De csak kinek-kinek mert az idei esztendő kegyetlenebb, szigo­rúbb volt az előbbieknél s csak 9 en nyerték el az úri (káplár) h­argit, 8-an lettek bak­­terok (Gefreiter), kettő pedig árván maradt, elhagyottan, csillag nélkül. Káplárok: Babay Géza, Börz Béla, Dulánszky Lajos, Kocha­­novszky Ede, Kovácsics József, Oberhammer Antal, Ratikovits Ferencz, Reich Oszkár, Ti­chy Károly. Őrsvezetők Deutsch Gusztáv, Gr­esz Béla, Leichter Vilmos, Piatsek Aurel, Repíts Ferencz, Rónay József, Rosenbaum Henrik. A Pécsett iskolázó összes önkéntesek, szám­szerűtt 39 közül 16-an lettek káplárok, 9 en­orsvezetők, a többi pedig csillag nélkül ma­radt. A 44. gyalogezred és a 24 ik vadász­zászlóalj önkéntesei még a mai nap folya­mán elutaznak illetőségük helyére. — Pejacsevich László gr. uti­­társai Pejacsevich László gr., eszéki fő­ispán, a minap a bécsi vonattal a szlatinai állomásra érkezett. Mikor ott váró fogatába akart szállani, észre­vette, hogy egy szegé­nyes öltözetű asszony nagyban tárgyal a ko­csijával. A gróf kérdésére az asszony előadta, hogy ő is Nasiczba szeretne menni a kocsival. »Ha nincs podgyásza, akkor szívesen«, mondá a gróf. »Csak kézi táskám van, a­mit magam tartok«, mondá az asszony. Mikor a gróf fölszólítására beült a kocsiba, egy másik asszony ér oda, egy töpörödött anyóka, a­ki meg Bukovicsba szeretett volna menni, kije­lentvén, hogy a kocsisnak szívesen ad bor­ravalót. A gróf őt is felültette a kocsis mellé s elvitte magával. Az anyóka Bukovicsnál ki is szállt, szépen megköszönve a gróf szüzes­ségét. Miklósnál friss lovak vártak a grófra. Mig a befogással foglalkoztak, a nasiczi asszony megkérdezte az ott állókat, hogy ki az a barátságos ur a ki helyet adott neki a kocsijában. Mikor megtudta, hogy Pejacsevich László gróf, ki akart ugrani a kocsiból, de a gróf megnyugtatta, hogy csak üljön szépen vissza, szivesen elviszi Nasiczba. A mit meg is tett. — Az izraeliták húsvéti ün­nepe. Izraelita polgártársaink húsvéti ünnepe a mai nappal vette kezdetét, s április hó 8 -ig tart. Az ünnep első napján, holnap délelőtt 10 órakor a zsinagógában Perls Ármin dr. főrabbi ünnepélyes hitszónoklatot tart. — Személyzet szaporítás a főpostán. A helybeli m. kir. posta és tá­­virdahivatal tiszti létszámát, habár csekély mértékben is, emelték. E napokban helyezték ugyanis ide T­ó­t­h Albert postatisztet Duna- Földvárról és Tarr István postatisztet Kolozs­várról. Az áthelyezett postatisztekben a főposta képzett erőket nyert, mindazonáltal a létszám e csekély emelése nem fogja a közönség igényeit kielégíthetni — Stavenhagen, a hírneves zon­goraművész tegnap Bukarestben hangverse­nyezett és nagy sikert aratott. Az udvar és a román arisztokráczia teljes számban ott volt a hangversenyen. Károly király hangverseny után a művészt magához hivatta és hosszabb ideig társalgott vele. A művészt a király a román csillagrend köz­­keresztjével tüntette ki. Stavenhagen szombaton játszik Bukarestben másodszor s április 3-án, hétfőn adja búcsú­­hangversenyét Budapesten — Új tűzoltó-egylet. Harsány községben a napokban alakult meg az ön­kéntes tűzoltó egylet, melynek alapszabá­lyait jóváhagyás végett most terjesztik a belügyminiszter elé. — A szegény asszony vánkosa, Mogyorósi Zsófiának az összes vagyona egy vánkos volt. Ez nem sok ugyan, de vagyon­nak mégis vagyon, és csak az a nagy hiba, hogy most már az is más birtokában vagyon — Pedig Mogyorós Zsófia igen megbecsülte azt a vánkost, csak ünnep napokon tette a feje alá s akkor is csak az egyik csücskén nyugodott. — A napokban czigányok jártak a lakása táján ; szerencsét nem hoztak, de a vánkost azt elvitték. A károsult keresi a ván­kost , nem hajlandó megnyugodni a nóta biztatásán, hogy : hadd takaródzék be szegény, szegény mezítlábas czigánylegény. — Gyógytár vétele B u b r e g h Ignácz, ki csak a napokban adta el nádasdi gyógyszertárát, — mint levelezőnk irja — tegnap megvette Uvira Ferencz baranya­sellyei gyógyszerésztől úgy a gyógytárat, mint az épületet 19000 írtért. — Tűz a vidéken. Folyó év és hó 29-én. — mint levelezőnk irja — Villányban a pincze során tűz ütött ki s két pincze le­égett. A helybeli tűzoltók azonnal a helyszí­nére siettek, hol is fáradhatlan buzgalommal és ügyességgel dolgoztak a tűz tova terjedé­sének meggátlásán és csak is nekik köszön­hető, hogy a szomszédos pincze helyiségek megmentettek. — Az artézi kút. A sátortábor ar­tézi kutjánál az akadályok, melyek egy fúró cső eltöréséből keletkeztek, már elhárittattak , de a munka még mindig szünetel, mert a fúrásra adott miniszteri engedély terminusa lejárt s az uj engedély még nem érkezett meg.­­ — A dunagőzhajózási társaság közli, hogy az utóbbi időben hirtelen beállott rakodóhely-hiány, a­mely a tömeges megbi­­­zások és a hajózásra kedvezőtlen viharok, árvíz stb. következtében támadt és a mely a hajóraj élénk forgalmát gátolta, — a leg­rövidebb idő alatt meg fog szűnni, mivel in­tézkedés történt, hogy az összes rendelke­zésre álló uszályhajók az Alsó- és a Felső- Dunáról sürgősen Magyarországba tereltes­senek és a javítás végett a társulati hajógyá­rakban levő uszályok fokozott munkássággal helyreállitassanak.­­ A megrakott uszályok­nak közös érdekben fekvő gyors kirakása czéljából a dijszabásszerű várópénzek a két­szeresükre emeltettek fel és ezáltal megté­tettek mindazon intézkedések, a­melyek a társaságot arra képesítik, hogy legmesszebbre menő kivánalmaknak is megfelelhessen. — Nemeslelkü adakozók. Klin­genberg I. igazgató-tanító és iskolaszéki jegyző úrtól kaptuk az alábbi sorokat: Tekintetes szerkesztő úr ! Tiszteletteljesen kérem, méltóztassék következő soroknak becses lapjában helyt adni. A helybeli kereskedő ifjúságnak táncz­­mulatságot rendező bizottsága a tiszta jöve­delemből 50 frtot juttatott a helybeli szr. iskolaszék elnökéhez, azon czélból, hogy az összeg iskolánk szegény sorsú tanulóinak fel­ruházására fordíttassék. A nevezett iskola­szék t. hó 30-án tartott ülésében tudomásul vette a nemeslelkű adakozóknak ajándékát, valamint a beterjesztett jelentést is, hogy a jelzett összeg tényleg a kitűzött czélra for­­díttatott, s egyúttal jegyzőkönyvi köszönetet szavazott azoknak az uraknak, kik iskolánk­ról is megemlékezni szívesek voltak. Kitűnő tisztelettel Pécs, 1893. márczius 31. Az izr. iskolaszék megbízásából Klingenberg s. k. igazg.-tan., iskolaszéki jegyző. — Tejvizsgálat. Időnkint panaszok merültek föl a közönség köréből, hogy a legfontosabb élelmiszerek egyikét, a tejet, gy­engített, hamisított, élvezhetetlen alakban kapják kézhez. A rendőrkapitányság erre el­rendelte a tejvizsgálatot. Tegnap délután dr. Ludwigh Ferencz kerületi orvos és Kovács Antal rendőrbiztos bejárták az összes tejki­­mérő helyeket, azonban mindent a legnagyobb rendben találtak. Ma a piaczon tartottak tej­­vizsgála­­t s ez alkalommal 103 liter tejet, mint vízzel gyengített és élvezetre teljesen alkalmatlant elkoboztak és kiöntettek. — A P. K. E. útikönyve. A pécsi kerékpár egyesület titkári hivatala ma juttatta el ez egyes tagokhoz a megjelent úti és igazoló könyvecskéjét. A könyvecske, mely a tagok részére egyszersmind igazolásul szolgál, tartalmazza az egyesület menet­sza­bályait. a távolságmutató jelzi a környék egyes helyeinek távol­sgát Pécstől kilométe­rekben, azonkívül az útirányok rovatában ismerteti az utakat és végül az egyes fonto­sabb helyek és községek útleírását tartalmazza. Nagy előnye továbbá a könyvecskének, hogy Pécs szab. kir. város és környékének legújabb felvételű, pontos, katonai térképét tartalmazza. A csinos kiállítású könyvecskét Bolgár Tiva­dar egyesületi titkár állította össze. — Milyen lesz az idei nyár? Ezt jósolja meg a »Frankfurter Zeitung«-ban egy természettudós. Szerinte nem áll az, hogy hideg tél után meleg nyári idő következik. Konstatálták ezt Hellmann, Qutelet, Lancas­ter, Eisenlohr, Hann és Bebber természet­­tudósok is. Lancaster kimutatta, hogy Brüsz­­szelben 1830 óta 15 kemény tél után csak 13 esetben következett félig-meddig melegebb nyár. Eisenlohr konstatálta, hogy 100 egymás­után következő forró nyári időszakot csak 13 esetben előzött meg kemény tél. Hell­­mann még tovább megy. Azt mondja, hogy hideg téli napok után a legnagyobb valószi- Pécsi Napló, 1893. áprili hó 1.

Next