Pécsi Napló, 1893. április (2. évfolyam, 75-100. szám)
1893-04-01 / 75. szám
II. évfolyam. évi márczius hó 30-án este fél 9 órakor életének 54. és boldog házasságának 15. évében hosszas és gyötrő szenvedés után történt kimúlását. A boldogultnak halt tetemei ápril hó 1-én délután 3 órakor fognak Terézutcza 15. számú házban beszenteltetni s azután a budai külvárosi közsirkertben levő családi sirboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ápril hs 6-án reggeli 9 órakor fog az Urnák bemutattatni a belvárosi plébánia-templomban. Fényeskedjék jó lelkének az örök világosság ! — 30 milliós örökség. Az eszéki pályaudvarban —írja a Drau — szombaton egy szegényesen öltözött, ötvenéves ember, kért jegyet Szent-Pétervárra. Arra a kérdésre, hogy mit keres ő olyan messze földön, azt felelte, hogy fel akar venni egy 30 millió rubeles örökséget. Az emberek azonban ma már nem igen hisznek az óriási örökségekben és kinevették a 30 milliós örököst. Erre azonban ő kikelt: ,,Kérem szépen, ez komoly dolog. Az én nevem Klein Jakab, eddig becsületes harisnyafoltozó voltam Pécsett, de most már abbahagyom a mesterséget. Az apám, kinek két testvére volt, egy elzász lotharingiai katholikus családból származik s valami harmincz évvel ezelőtt vándorolt Magyarországba. Az öregebb testvér Oroszországba került és lassansankint egészen elfeledtük. De egy évvel ezelőtt a pétervári osztrák-magyar konzulátus tudakozódott már elhunyt édesapámról. Mikor kérdezősködtünk a dolog felől, megtudtuk, hogy nagybátyánk Oroszországban magas katonai rangra emelkedett, gróffá nevezték ki s mikor meghalt, 30 millió rubelt hagyott hátra. Rokonaim és én az orosz követséghez fordultunk az örökségért, de értesültünk, hogy ha föl akarjuk venni a pénzt, személyesen kell Oroszországba fáradnunk. Hát én erre megtakarítottam 40 frt útiköltséget és kaptam a rokonoktól egy fölhatalmazást, melynek alapján az egész örökséget fölvehetem.“ — Ezek után az öreg, ki — mint látszik — erősen bízik millióiban, fölszállott a vasútra és elutazott. — Csillaghullás az önkénteseknél. A félévi küzdelem, fáradság gyümölcse, fényes eredménye ott ragyog már két-két posztó avagy extra csillag alakjában gallérjaikon, a czitromsárga portopé alakjában oldalfegyverükön. De csak kinek-kinek mert az idei esztendő kegyetlenebb, szigorúbb volt az előbbieknél s csak 9 en nyerték el az úri (káplár) hargit, 8-an lettek bakterok (Gefreiter), kettő pedig árván maradt, elhagyottan, csillag nélkül. Káplárok: Babay Géza, Börz Béla, Dulánszky Lajos, Kochanovszky Ede, Kovácsics József, Oberhammer Antal, Ratikovits Ferencz, Reich Oszkár, Tichy Károly. Őrsvezetők Deutsch Gusztáv, Gresz Béla, Leichter Vilmos, Piatsek Aurel, Repíts Ferencz, Rónay József, Rosenbaum Henrik. A Pécsett iskolázó összes önkéntesek, számszerűtt 39 közül 16-an lettek káplárok, 9 enorsvezetők, a többi pedig csillag nélkül maradt. A 44. gyalogezred és a 24 ik vadászzászlóalj önkéntesei még a mai nap folyamán elutaznak illetőségük helyére. — Pejacsevich László gr. utitársai Pejacsevich László gr., eszéki főispán, a minap a bécsi vonattal a szlatinai állomásra érkezett. Mikor ott váró fogatába akart szállani, észrevette, hogy egy szegényes öltözetű asszony nagyban tárgyal a kocsijával. A gróf kérdésére az asszony előadta, hogy ő is Nasiczba szeretne menni a kocsival. »Ha nincs podgyásza, akkor szívesen«, mondá a gróf. »Csak kézi táskám van, amit magam tartok«, mondá az asszony. Mikor a gróf fölszólítására beült a kocsiba, egy másik asszony ér oda, egy töpörödött anyóka, aki meg Bukovicsba szeretett volna menni, kijelentvén, hogy a kocsisnak szívesen ad borravalót. A gróf őt is felültette a kocsis mellé s elvitte magával. Az anyóka Bukovicsnál ki is szállt, szépen megköszönve a gróf szüzességét. Miklósnál friss lovak vártak a grófra. Mig a befogással foglalkoztak, a nasiczi asszony megkérdezte az ott állókat, hogy ki az a barátságos ur a ki helyet adott neki a kocsijában. Mikor megtudta, hogy Pejacsevich László gróf, ki akart ugrani a kocsiból, de a gróf megnyugtatta, hogy csak üljön szépen vissza, szivesen elviszi Nasiczba. A mit meg is tett. — Az izraeliták húsvéti ünnepe. Izraelita polgártársaink húsvéti ünnepe a mai nappal vette kezdetét, s április hó 8 -ig tart. Az ünnep első napján, holnap délelőtt 10 órakor a zsinagógában Perls Ármin dr. főrabbi ünnepélyes hitszónoklatot tart. — Személyzet szaporítás a főpostán. A helybeli m. kir. posta és távirdahivatal tiszti létszámát, habár csekély mértékben is, emelték. E napokban helyezték ugyanis ide Tóth Albert postatisztet Duna- Földvárról és Tarr István postatisztet Kolozsvárról. Az áthelyezett postatisztekben a főposta képzett erőket nyert, mindazonáltal a létszám e csekély emelése nem fogja a közönség igényeit kielégíthetni — Stavenhagen, a hírneves zongoraművész tegnap Bukarestben hangversenyezett és nagy sikert aratott. Az udvar és a román arisztokráczia teljes számban ott volt a hangversenyen. Károly király hangverseny után a művészt magához hivatta és hosszabb ideig társalgott vele. A művészt a király a román csillagrend közkeresztjével tüntette ki. Stavenhagen szombaton játszik Bukarestben másodszor s április 3-án, hétfőn adja búcsúhangversenyét Budapesten — Új tűzoltó-egylet. Harsány községben a napokban alakult meg az önkéntes tűzoltó egylet, melynek alapszabályait jóváhagyás végett most terjesztik a belügyminiszter elé. — A szegény asszony vánkosa, Mogyorósi Zsófiának az összes vagyona egy vánkos volt. Ez nem sok ugyan, de vagyonnak mégis vagyon, és csak az a nagy hiba, hogy most már az is más birtokában vagyon — Pedig Mogyorós Zsófia igen megbecsülte azt a vánkost, csak ünnep napokon tette a feje alá s akkor is csak az egyik csücskén nyugodott. — A napokban czigányok jártak a lakása táján ; szerencsét nem hoztak, de a vánkost azt elvitték. A károsult keresi a vánkost , nem hajlandó megnyugodni a nóta biztatásán, hogy : hadd takaródzék be szegény, szegény mezítlábas czigánylegény. — Gyógytár vétele B u b r e g h Ignácz, ki csak a napokban adta el nádasdi gyógyszertárát, — mint levelezőnk irja — tegnap megvette Uvira Ferencz baranyasellyei gyógyszerésztől úgy a gyógytárat, mint az épületet 19000 írtért. — Tűz a vidéken. Folyó év és hó 29-én. — mint levelezőnk irja — Villányban a pincze során tűz ütött ki s két pincze leégett. A helybeli tűzoltók azonnal a helyszínére siettek, hol is fáradhatlan buzgalommal és ügyességgel dolgoztak a tűz tova terjedésének meggátlásán és csak is nekik köszönhető, hogy a szomszédos pincze helyiségek megmentettek. — Az artézi kút. A sátortábor artézi kutjánál az akadályok, melyek egy fúró cső eltöréséből keletkeztek, már elhárittattak , de a munka még mindig szünetel, mert a fúrásra adott miniszteri engedély terminusa lejárt s az uj engedély még nem érkezett meg. — A dunagőzhajózási társaság közli, hogy az utóbbi időben hirtelen beállott rakodóhely-hiány, amely a tömeges megbizások és a hajózásra kedvezőtlen viharok, árvíz stb. következtében támadt és a mely a hajóraj élénk forgalmát gátolta, — a legrövidebb idő alatt meg fog szűnni, mivel intézkedés történt, hogy az összes rendelkezésre álló uszályhajók az Alsó- és a Felső- Dunáról sürgősen Magyarországba tereltessenek és a javítás végett a társulati hajógyárakban levő uszályok fokozott munkássággal helyreállitassanak. A megrakott uszályoknak közös érdekben fekvő gyors kirakása czéljából a dijszabásszerű várópénzek a kétszeresükre emeltettek fel és ezáltal megtétettek mindazon intézkedések, amelyek a társaságot arra képesítik, hogy legmesszebbre menő kivánalmaknak is megfelelhessen. — Nemeslelkü adakozók. Klingenberg I. igazgató-tanító és iskolaszéki jegyző úrtól kaptuk az alábbi sorokat: Tekintetes szerkesztő úr ! Tiszteletteljesen kérem, méltóztassék következő soroknak becses lapjában helyt adni. A helybeli kereskedő ifjúságnak tánczmulatságot rendező bizottsága a tiszta jövedelemből 50 frtot juttatott a helybeli szr. iskolaszék elnökéhez, azon czélból, hogy az összeg iskolánk szegény sorsú tanulóinak felruházására fordíttassék. A nevezett iskolaszék t. hó 30-án tartott ülésében tudomásul vette a nemeslelkű adakozóknak ajándékát, valamint a beterjesztett jelentést is, hogy a jelzett összeg tényleg a kitűzött czélra fordíttatott, s egyúttal jegyzőkönyvi köszönetet szavazott azoknak az uraknak, kik iskolánkról is megemlékezni szívesek voltak. Kitűnő tisztelettel Pécs, 1893. márczius 31. Az izr. iskolaszék megbízásából Klingenberg s. k. igazg.-tan., iskolaszéki jegyző. — Tejvizsgálat. Időnkint panaszok merültek föl a közönség köréből, hogy a legfontosabb élelmiszerek egyikét, a tejet, gyengített, hamisított, élvezhetetlen alakban kapják kézhez. A rendőrkapitányság erre elrendelte a tejvizsgálatot. Tegnap délután dr. Ludwigh Ferencz kerületi orvos és Kovács Antal rendőrbiztos bejárták az összes tejkimérő helyeket, azonban mindent a legnagyobb rendben találtak. Ma a piaczon tartottak tejvizsgálat s ez alkalommal 103 liter tejet, mint vízzel gyengített és élvezetre teljesen alkalmatlant elkoboztak és kiöntettek. — A P. K. E. útikönyve. A pécsi kerékpár egyesület titkári hivatala ma juttatta el ez egyes tagokhoz a megjelent úti és igazoló könyvecskéjét. A könyvecske, mely a tagok részére egyszersmind igazolásul szolgál, tartalmazza az egyesület menetszabályait. a távolságmutató jelzi a környék egyes helyeinek távolsgát Pécstől kilométerekben, azonkívül az útirányok rovatában ismerteti az utakat és végül az egyes fontosabb helyek és községek útleírását tartalmazza. Nagy előnye továbbá a könyvecskének, hogy Pécs szab. kir. város és környékének legújabb felvételű, pontos, katonai térképét tartalmazza. A csinos kiállítású könyvecskét Bolgár Tivadar egyesületi titkár állította össze. — Milyen lesz az idei nyár? Ezt jósolja meg a »Frankfurter Zeitung«-ban egy természettudós. Szerinte nem áll az, hogy hideg tél után meleg nyári idő következik. Konstatálták ezt Hellmann, Qutelet, Lancaster, Eisenlohr, Hann és Bebber természettudósok is. Lancaster kimutatta, hogy Brüszszelben 1830 óta 15 kemény tél után csak 13 esetben következett félig-meddig melegebb nyár. Eisenlohr konstatálta, hogy 100 egymásután következő forró nyári időszakot csak 13 esetben előzött meg kemény tél. Hellmann még tovább megy. Azt mondja, hogy hideg téli napok után a legnagyobb valószi- Pécsi Napló, 1893. áprili hó 1.