Pécsi Napló, 1893. május (2. évfolyam, 101-124. szám)

1893-05-23 / 118. szám

II. évfolyam. 1893. Szerda, május hó 24. 118. (145.) szám. PÉCSI NA 111). POLITIKAI NAPILAP. EDítfizetési árak: egész évre 12 frt (24 korona), fél évre 6 frt (12 korona), negyed évre 3 frt (6 korona), egy hóra 1 frt (2 korona). Egyes szám ára 5 kr. Felelős szerkesztő: VÁRADY FERENCZ. Szerkesztőség: Király-utcza 2. sz. Heindlhofer-féle ház. Kiadóhivatal: Király-utcza 4. sz. (Engel Lajos könyvkereskedése.) — Kéziratot nem adunk vissza. Szily Pongrácz beszámolója. Pécs, 1893. május 23. A sásdi választókerület országgyű­lési képviselője. Szily Pongrácz, pün­kösd vasárnapján nagyszámú hallgató­ság előtt tartotta meg beszámoló be­szédét Sásdon. A választó­polgárok nagy érdeklődéssel hallgatták a fiatal honatya beszédét s közbe-közbe élén­ken helyeselve zajosan megéljenezték. A figyelmet érdemlő politikai be­szédet itt közöljük egész terjedelmében: T. Választóim! Több mint egy éve már, hogy ezen választókerületet az önök bizalma folytán a törvényho­zási testületben képviselni szerencsém lévén, az ezen idő alatt kifejtett tör­vényhozói munkásságról és a politikai helyzetnek mikénti alakulásáról tartozó kötelességemhez képest óhajtok önök előtt most beszámolni. Midőn első­sorban a tényleges munkásság eredményeként mutatkozó is­kot­ásokról akarok megemlékezni, be kell vallanom, hogy azok száma nem oly nagy, mint az Országgyűlés együtt­­étele óta elfolyt időtől várni lehetett vlna, minek oka egyébként azon szó­lásban keresendő, hogy a költségveté­­sek tárgyalása, melyeknél az ország összes sérelmei, összes kívánalmai és­örekvései szőnyegre hozatnak és meg­­beszélés, vitatás tárgyát képezik, veszik fénybe a munkásság legnagyobb ré­szét és az általam utóbb említendő po­­itikai helyzetben. Mégis úgy az igaz­­ágügy, mint a földmivelés és keres­őelem í­gy terén nevezetes és h­all­­ást előmozdító törvények hozattak ltre, de a törvényhozásnak legfonto­­sbb alkotása, melynek az állam gaz­­asági és financziális életére és érde­­eére mélyreható és előnyös hatása máris érezhető, a valuta rendezésére vnatkozó törvényeknek megalkotása, ismertebbek lesznek tisztelt választóim nők előtt ennek intézkedései és rend­jére, semhogy részletesen szükséges­ek tartanám azokkal önök előtt fog­­ikozni, úgy mondhatom ezt a más anya és előbb jelzett törvényhozói at­­atásokra nézve is, hanem inkább az elsó idők politikai eseményeit, a jelen­olitikai helyzet képét és az abban fo­­glalt álláspontomnak sorokkali meg­ismertetését akarom kötelességemnek tekinteni. Mióta t. választóim önök által, a szabadelvű párt vezéreszméi alapján megválasztva ezen kerület képviseleté­ben a törvényhozás működésében részt veszek, a politikai helyzet óriási ala­kulásokon ment át, a mai ideges fe­szültség, a nemzetre mutatkozó komoly veszélyekkel szemben. A jelen országgyűlés megnyíltával látszólag csendes politikai viszonyok között remény lehetett arra, hogy egy tradíc­ióban megerősödött nagy párt által támogatva, a reális nemzeti aspi­­rác­iókat is képviselő és szabadelvű eszméket való kormány helyes politi­kai irányt követve a nemzet kulturális és gazdasági fejlődését és olyannyira szükséges haladását c­élzó tevékenysé­get fejthet ki és ezt létesíthet is, csak­ugyan ezen idő eredménye a valuta rendezése s néhány más fontos törvény­hozási alkotás. De a politikai irányban, a politika vezetésében elkövetett hibák a párt és pártvezér közötti ellentétek szaporodása politikai ügyetlenségek el­követése mellett sokszor csak a nagy elvek tartották a nemzet többségét, a képviselő pártot a kormány mellett mígnem az önök előtt is ismeretes Hentzi kérdés, melyben egy alapjában nem helyes törekvés a lehető legsze­rencsétlenebbül lett kezdeményezve, mind elmérgesedettebbé tette a helyze­tet és az ezzel parallel fejlődő helyte­lenül nevezett egyházpolitikai kérdések­ben alakulása kormányválságra ve­zetett. Egy kétségtelenül törvényen ala­puló rendeletből kiindulva, melynek azon helyes intenc­iója volt, hogy a fennálló és érvényben levő törvények megtartandók, de mellesleg megjegyezve, külön szabad rendelkezési jogának kor­látozását magam se tartom helyesnek, keletkeztek ezen egyházpolitikai kér­dések. Nem akarom ezen kérdés minden prázisát itt ismertetni, de azt, hogy mint csökkent mindinkább azoknak re­ménye, kik a békés kiegyezést óhaj­tották, kik bíztak abban, hogy az ille­tékes tényezők egy alkalmas módos vivendiben meg fognak egyezni tudni és a békét helyre­állítják. Az nem tör­ténvén, ezen kérdések által felvettetett az állam és egyháznak egymás hatás­körébe vágó functiójának szétválasztása és praecizírozásának törekvése. A magyar állam és az egy­ház jogkörének rendezésének szüksé­gessége felmerülvén, természetesen mind­inkább előtérbe nyomult és erősebb pártolásra talált azon törekvés, mely azon hatáskörök teljes és tökéletes szét­választását czélozta, mely az államnak államhatalmi jogkörét biztosítva, az egyházaknak a vallás erkölcsi és hit­életbe vágó dolgokban függetleníti és ezeket egymás beavatkozásától biztosítja. T. választóim együtt fejlődtek és parallel haladtak a politikában és egy­házpolitikában a kérdések fejlődésének fentebb vázolt mozzanatai és midőn a politikai hibák mellett a volt minister­­elnök ellentétbe helyezte magát úgy a minisztériummal, mint a párt egy nagy részének óhajával abban, hogy ezen kérdések gyökeresen rendezendők-e vagy sem, úgy bukása, melyet a korona is elfogadott, bekövetkezett. Nem tagadhatom, hogy kisegítőd­­tek ezen bukás előidézésével oly ténye­zők is, melyek a pártéletben és politi­kában nem a nyílt és őket megillető szerepet játszák, de habár ezek siet­tették is azt, annak logikai története a fentebb vázolt indokok kifolyása volt. Az ő felsége által a kormányzás­sal megbízott új kabinetfő és az által alakított kormány működését a politikai elvek ugyanazonosságát vallva, azon törekvéssel kezdte meg, hogy a hely­zetet tisztázva az állam belbékéjét ez­által, ha mindjárt küzdelmei úton is, de hosszú időre biztosítsa és ezzel a fejlődés és reformok létesítésének alap­ját biztosítja, ezért a programmjának hitalapját képező főpontja az egyház­­politikai kérdések rendezése lett. A korona által a kormányalakítás vezetésével oly férfiú bízatott meg, ki már előbb is a kormány tagja és mint ilyen a közgazdasági és pénzügyi téren nagy sikereket vívott ki és megérdem­­lett népszerűségre tett szert. Bírván ezt és a korona bizalmát, hogy programm­­ját keresztülvihesse, kellett azonban még, hogy a többségből alakult párt bizalmát is bírja, minden nem illetékes tényező beavatkozásától menten, ezektől szabadulva vezethesse a politikát, léte­sítse a kibontakozást, bírjon garanc­ia.

Next