Pécsi Napló, 1893. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1893-07-01 / 149. szám

II. évfolyam,­ évő lakásán Kalocsa Rózsa keblének szegezve az ágy fölött függő zsebrevolverét, golyót röpített magába, hogy kioltsa ifjú életét. A lövésre a vele egy szobában lakó nővére, kivel cs­a az imént szólalkozott össze va­lami csekélység miatt, kétségbeesett sikoly­­lyal rohant ki s torok szakadtából kiáltotta: — Megölte a Róza magát! A házbeliek összeszaladtak s a rémes jajveszékelésre a színkörhöz juttattak egy küldönczöt, honnét Pethes nehány kartársá­val a véres tett színhelyére rohant. A bájos szinésznő halott halványan ott hevert kiömlő piros vérében a szoba padlatán, Pethes or­vosért szaladt. Az első segélyt dr. Pick Ig­­nácz szolgáltatta. Csakhamar megjelentek dr Tolnai Vilmos és dr. Lörvy Ignácz orvosok és a rendőrség mentő­kocsija. Hamarosan bekötözték a lesebet s a kocsira téve a sze­rencsétlen színésznőt, a városi közkórházba szállitották. Fölsiettem a szobájába s megnéztem az ápolónők karjai közt lihegő kebellel, tőrt szemekkel nyitott ajakkal vívódó áldozatot. Mintegy fél óráig álltam az ágya előtt, mi­dőn erősen rám meresztette szép fekete sze­meit s majd kínos mosolylyal mondá alig hallható fájdalmas hangon : — Köszönöm, hogy eljött. Dr. Pick Ignácz hozzá hajolva kérdé : — Ismeri ezt az urat. — Ismerem a színházból Susogta halkan, átszellemült hangon s hátra hanyatlott holló fürtös teje és lezárta szép szemeit. Nem nézhettem tovább. Távoz­tam. Velem jött az orvos is s elmondott min­dent a mit tudott. Kalocsa Rózsa hysterikus beteg volt. Május hó elején napokig tartó szivgörcsök gyötörték s az öngyilkosság gondolatával már régebben foglalkozott. A kis buldogg revolver állandóan ott függött az ágya fölött. Sokszor a kezébe vette, szorongatta, elme­rengett hosszan rajta, aztán sírt, zokogott keservesen. Mi vihette a szerencsétlen gon­dolatra, hogy megölje magát, mély titok. Annyi azonban bizonyos, hogy Kalocsa Rózsa nem tartozott a festett világ könnyűvérű papnői közé ; tisztességes, becsületes leány volt, nem csúszott el a világjelentőségű szín­pad sikamlós deszkáin. Az udvarlak körül­­e­sték, mint a tarka pillangók a kert illatos virágát, de ő minden bókolás és ostrom da­czára sem esett kísértetbe. Becsületes és sze­gény volt. A szegénység okozott neki legtöbb gondot, legtöbb fájdalmat. Csekély gágéjából élt s még az édes­anyját is segélyezte. Mind­ezek oly körülmények, melyek könnyen megtántorithatják a gyenge szivü nőt s oda vetik a kétségbeesés hideg karjai közé. Nyolcz órakor hagytam el ,a kórházat, még akkor élt szegény Kalocsa Rózsa. Mire soraim napvilágot látnak, már aligha nyitja föl sötét szempilláit. A golyó az 5 és 6-ik bal oldal hordája között, a szive alatt fúródott a keblébe s a­mint a külső vérzés elállt, a beső vérömlés az egész mellkast, betöltötte, úgy annyira, hogy alig volt képes lélekzetet venni. A gyászos eset nemcsak a színészek közt, de az egész városban őszinte részvétet keltett. Szegény Kalocsa Rózsa! Hírek. — Személyi hírek. Lobkovitz Ru­dolf herczeg hadtestparancsnok hétfőn reggel felülvizsgálatra városunkba érkezik. A had­testparancsnok ez alkalommal szemlét tart az 52-ik gyalogezred csapatai felett. — Lenkei Henrik tanár ismert fővárosi író két heti tartózkodásra városunka érkezett. — A mi Kossuth utczánk. A város köztörvényhatóságának április havi közgyűlésén kimondta a város, hogy a király-utcza folytatását képező budai fő-utczát Kossuth-utczának nevezi el. A közönség általános helyesléssel s őszinte hazafias örömmel fogadta a szép és dicséretes határozatot. Azóta hóna­pok teltek el s a budai fő-utcza még nincs ellátva az uj jelzőtáblákkal, még csak a papíron, a jegyzőkönyvben Kossuth­ utcza a budai főutcza, való­sággal, ott a helyszínen még mindig a régi táblák illetlenkednek. Mit jelent ez? Talán a város hatóságának nincs ínyére, hogy a Király-és a Kossut­h utcza egybe folynak ? S várja, hogy majd a feledés fátyola borul a közgyű­lés hazafias és kegyeletes határozatára. Ne bántsa az a város hatóságát, hogy a két nagy nevet viselő utcza egybe­olvad. Sziveinkben is egybeolvad e két nagy név, mert a magyar nép ameny­­nyire szereti koronás királyát, és oly hálával viseltetik Kossuth iránt. Ne mentegetőzzék a hatóság, hogy meg kellett várni, mig a határozat jogerőre emelkedik s hogy még a jelző táblák nem készültek meg. Elég idő telt el már a közgyűlés óta. A határozat ré­gen jogerős és a táblák is megkészül­hettek volna. Nem akarásnak nyögés a vége. Elvárjuk s a hazafias közvéle­mény nevében megköveteljük, hogy a budai fő­utcza, mely az áprilisi köz­gyűlésen Kossuth nevet nyert, hala­déktalanul látassék el az új jelző táblákkal. — Szerenád. A pécsi dalárda ma este 9 órakor szerenádot adott Hoffer Ká­­rolynak. Ezzel ők a dal nyelvén feje­zték ki üdvözletüket szeretett kartársuknak. Holler lakása előtt nagyszámú közönség gyűlt össze, s gyönyörködött dalárdánk szép énekében. Színház után a dalárda Kardos Kálmán főispán lakása előtt énekelt, hol az itt ven­­dégszereplő Náday és még többen vacso­rára voltak hivatalosak. — Társas­ vacsora a Tettyén. Pénteken este 8 órakor egy nagy és szép tár­saság gyűlt a Tettyén egybe, hogy a Scholtz­­féle vendéglőben kedélyes vacsora mellett töltse el az estét. A nemzeti kaszinó ebéd utáni fekete kávézó társasága rendezte ezen összejövetelt a jó barátság titulusa alatt. Je­len voltak : Dr. Jobszt László, dr. Tróber Aladár, dr. Liber György, Bencze Sándor, dr. Nick Alajos, dr. Blum Béla, dr. Regi Dezső, dr. Miltényi Miklós, Beretvás Sándor, Gálo­­vits Arthur, Lakits Gyula, dr. Toldi Béla, Liszkai Bálint, dr. Pörges Miksa, dr. Nemes Vilmos, Geiger Dezső, Visy Pál, Stern Ká­roly, Cziglányi Béla, dr. Zöld Sándor, Döbel Gyula, Gőbel Kálmán, Forray Valér, dr. Krasznay Miklós dr. Wallerstein Bódog, Munczhavat Géza, Kerese Miklós, dr. Bo­­dó Aladár, Péter János, Hardy Sándor, Bogyay Pongrácz, dr. Sonnewend Frigyes, Bogyay Kornél, dr. Rónaky Kálmán, Pilch Antal, Igalics Radivoj, Nagy Géza, Schaureck Bódog, dr. Seb Károly, Duka Achilles, Hor­váth­ István. A társaság Farkas Sándor nép­zenéje mellett a legnagyobb kedélyesség és jókedv mellett tölti az estét és e sorok írásakor csak kezdődik igazán a jó mulatság. A va­csora menüje a következő volt : Paczolt vesepecsenye körítve ; csibe és libasült 2 féle salátával ; vegyes tészta; 3 féle gyü­mölcs ; sajt. A vacsora rendezését dr. Ró­naky Kálmán teljesítette. — Versenytárgyalás. A városi közkórház részére szükségelt vászonneműek beszerzésére holnap délelőtt 9 órakor Herbert János gazdasági tanácsos szobájában árlejtés tartatig Az összes szükséglet beszerzési ára 212,Fkrtot tesz ki. — A bányászok ugye. A bányá­szok megynyugodván képviselőjük ama taná­csában, hogy a már mérsékelt bérjavítási igény alapján és keretében újabb egyezkedé­seket kisértsenek meg, az eredményt csütör­tökre várták. De mert Wiesner igazgató időközben Bécsbe utazott fel, a tárgyalás megejthető nem volt és igy a bányászok hosszas rábeszélés után elhatározták nyuga­lommal bevárni a tárgyalások menetét to­vábbra is. — Halálozás. Özv. nemes Péchy Gyuláné szül. Baross Mária folyó évi junius hó 28-án esti 7 órakor, életének 7- ik évé­ben, hosszas betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. Az elhunytnak hitlt tetemeit nagy részvét mellett ma dél­után 5 órakor a Bátory-utcza 3. számú ház­ban beszentelték és onnan a budai külvárosi sírboltban örök nyugalomra helyezték. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó évi junius 21-én reggeli 10 órakor fog a Ferencziek tem­plomában a Mindenhatónak bemutattatni — Schu­szter Anna folyó évi junius hó 29-én d­e. 9 órakor életének 20 ik évében meg­halt. — Krautszak Jánosné szül. Gillming Klementin úrnő f. hó 29-én esti fél 7 órakor életének 33­ évében elhunyt. Áldás emlé­kükre ! — Pótvásár Baranyaváron. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megen­gedte, hogy a Baranyavármegye területéhez tartozó Baranyavár községben a­z évi junius hó 5-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett, f. évi junius hó 10-én pótvásár tar­­tassék. — Kirándulás. A »P. K. E.« e hó 2. és 3-án nagyobb kirándulást rendez Duna- Földvárra, hová a budapesti kerékpárosok vasárnap szintén megérkeznek. Távolság 110 km. Indulás szombaton délután 3 óra­kor Tolnára, honnan vasárnap reggel 3 óra­kor Duna-Föld­várra mennek. A kirándulásra eddig 5 tag jelentésezett. — A sásdi vizsgálat. A következő levelet kaptuk ma közlés végett: „Tisztelt Szerkesztő Úr! Ha én a „Pécsi Napló“-t tisztességes lapnak nem tartanám elhiheti nekem, hogy se nem olvasnám, se nem ir- Pécsi Napló. 1893. Julius h­ó 1. T­áj é k o z t­a t­ó. — Julius 1. — Naptár: Szombat. Rom. kath. Theoderik. — Protestáns: Tibold — Görög-orosz: (jun. 19.) Judás. — Zsidó : Tamusz 17- Sabb Bá­lák. — Nap kél: 4 óra 9 p. — Nyugszik: 7 óra 58 p. — Hold kél: 10 órakor. — Nyug­szik : 3 óra 30 p. Időjárás: (fa közp. meteorológiai intézet távirati tudósítása) Változó felhőzet. Meleg. Jelentékeny csapadék nélkül, később derülés. Püspöki könyvtár nyitva. Színház: Náday Ferencz vendégfellépté­vel „A dolovai nábob leánya'“

Next