Pécsi Napló. 1893. november (2. évfolyam, 254-278. szám)

1893-11-01 / 254. szám

II. évfolyam, főorvosunk mondta, aki olyan érdemeket olvasott a jó öreg Schwarcz kollega fejére, hogy a jó öreg zavarában csak így köszönhette meg a dicsériádát a főorvosnak. — Adja az isten, hogy 50 év múlva ne így méltassák az ön érdemeit — Pedig szép beszéd volt a főorvosunk beszéde, meglátszott rajta, hogy a Sándorutczai színházban tanulta meg a dikcziók alapelveit, de Schwarcz bácsinak mégsem tetszett, mert nagyon felérzékenyítette. Este azután bankett volt a „Nádorban, ahova csak kollégák mehettek el. Nem tudjuk, hogy a bankett alkalmával miféle titkos tanácskozás folyhatott, elég az hozzá, hogy oda nem kollegának tilos volt a bemenet. Egy lelkiismeretes journalista mégis elentkezett, akit a főorvosunk a folyosón következőképen fogadott. — Ha kedves az élete, egy lépést sem ! Ide halandó nem teheti be a lábát, így azután nem is szivárgott ki más egyéb a „Nádor“-ból, mint hogy ittak, ettek és tosztoztak. A jubiláns különben még másnap is el volt érzékenyülve. Hogy is ne. Annyi kollega mind egészséget kíván neki. Az pedig általánosan tudva van, hogy az orvos sohsem szokott igazán egészséget kívánni. Szó a mi szó, a jó öreg Schwarcz megérdemelte az ovácziókat. Fáradságos munkát végez mint kerületi orvos és a fáradságát a város 600 írttal és holmi 50—50 krajczárokkal jutalmazza. Mindent egybevetve pedig ki kell nyilatkoztatnunk, hogy a kollegák nem jártak el elég tapintattal. Nem választották meg elég jól a jubilálás idejét, mert hát nyomban rá a halottak napját ünnepeli mindenki. És ha őszinte akarok maradni, úgy bízvást állíthatom, hogy a nagyközönség is részt vett volna úgy pünkösd táján az ovácziókban , de a halottak napja előtt gyecsepp kedve sem volt az orvosokra gondolni, mert a közönség is csak azon a nézeten van, mint én, hogy irtózik az orvosoktól, mint az ördög a szentelt víztől! ____ Hilarius. Hírek. — A sírok napja. Napok óta élénkség van a halottak csöndes birodalmában. Hagyományos szokás szerint ilyenkor díszíti föl a kegyelet és megemlékezés a kedves halottak nyugvó helyeit. A gazdagok drága koszorúja és pompás kivilágítása mellett szerényen mutatja be a szegény az ő mécseskéjét övéi emlékének és tán ez utóbbi bensőbb áhítattal gondol övéire, kik a sírok szentelt honában aluszszák örök álmaikat. Hiába van itt ellentmondás a tisztelet és kegyelet megadásának módjában, azért itt honol az igazi demokráczia, egy hit, egy boldog remény tölti el a temetőlátogatók kebleit . Föltámadunk! — A katonáit esküje. Holnap, mindszentek napján reggel 8 órakor tábori mise lesz a budai külvárosi gyakorló téren az ott fölállított sátor-kápolnában. Részt vesz a misén a tisztikar teljes számmal s kivonul a közös hadsereg legénysége az első rekrutától az utolsó vén bakáig. Mise után az ujonczok fölesküsznek a zászló alá — másodszor. Az első esküt a sorozás alkalmával tették le, de a hadügyminiszter legújabb rendelete szerint a nyilvánosság előtt ünnepélyesen kell nekik fölesküdniök. Az egésznek az a magyarázata, hogy ennek előtte az újonczokat besoroztatásuk után kisebb csapatokban, vagy éppen egyenként, még pedig meglehetősen elhamarkodva s egyáltalán nem ünnepélyes körülmények közt, gyakran sűrü pipafüstös szobában volt szokás fölesketni. Az újoncz ugyan elmondta az eléje olvasott minta szerint, hogy „szárazon és vizen“ híven fogja követni az addig nem is látott lobogót, de ez az eskü nem igen tett rá mély benyomást. Most a hadügyi kormány újabban ugy rendelkezett, hogy az ujonczok még kinépeztetésük 6 hetében ünnepélyes formában, szabad ég alatt tegyék le az esküt zászlajukra. Ennek az az indoka, hogy az ujoncz lássa is a maga lobogóját s tudja, hogy mit cselekszik. Az ujoncz-osztályokat ugyanis erre az aktusra előkészítik, kioktatják s szolgálatuknak első, igazán ünnepélyes jelenete: a fölesküvés mélyebb nyomokat is nagy lelkületükben, mint amúgy. — A reformáczió emlékünnepe. A debreczeni református zsinat annak idején október 31. napját, mint a reformáczió kezdetének napját, emlékünneppé tette. Ennek megfelelőleg ma a pécsi reformátusok ideigi. imaházában ünnepélyes istentisztelet tartatott, melyen Pap Zsigmond lelkész szép számú, előkelő közönség előtt könyörgést és hitbeszédet mondott. — Az építőiparos tanonczok iskolájában az előadások november hó 2-án veszik kezdetüket. — Az előkészítő és I. osztály előadásai kedden és csütörtökön a szigeti külvárosi , II. és III. osztályé szerdán és szombaton az Ágoston-téri iskolákban fognak megtartani. Vasárnap ellenben mind a 3 osztály előadása a belvárosi iskolában lesz. — A Mária Dorottya-Egyesületünkről, József főherczeg leányáról elnevezett jótékony egyesületünk minket érdeklő mozgalmáról tudósítjuk az egyesület iránt érdeklődőket. Köztudomású dolog, hogy az egyesületnek egyedüli szép czélja a munkaképtelenné vált tanítónőknek szerény igényeiknek megfelelő biztos otthont létesíteni. Ez az egyesület úgy a központban , Budapest fő- és székvárosban, mint a vidéken, időnkint valóban nagyszabású tevékenységet fejt ki. Jelen esetben az egyesület pécsi fiókjának működéséről, melynek Salamon József kir. tanfelügyelő az elnöke és Futina Sarolta polgári leányisk. tanítónő a titkára — tudósítjuk olvasóinkat. Fiókegyesületünk legutóbbi ülésén elhatározta, hogy f. évi november hónapnak egyik közelebbi vasárnapján az összes pécsi községi leányiskolába járó növendékek közreműködésével ünnepélyes nagy misét mondat. A mise-énekeket az illető intézetbeli énektanítók előzetes betanítása után Hoffer Károly ének tan tanítja be- Énekelni fogják az „Áldozattal járul hozzád...“ és „Égi szűz virág...“ kezdetű egyházi énekeket két hangon. Az isteni tisztelet alkalmával az egyesületi vagyon alapjának gyarapítása czéljából, a templomban néhány persely lesz fölállítva. Tekintve az ifjú egyesület pártolásra igazán méltó szép czélját, nagyon hiszszük, hogy az ájtatos közönség szerény filléreivel az egyesület vagyonának gyarapításához hozzá fog járulni. — Pécsi kerékpáros győzelme Budapesten. A „Pécsi kerékpár egylet“ hírnevét nagyban emelte is. Bedő Imre vasárnapi győzelme Budapesten , hol ő a Magyar Testgyakorlók Körének 100 kiméteres versenyen, a gráczi Gerger Ferencz után, a második díjat — ezüstérmet — nyerte el, megtéve a 100 kiméteres utat 4 óra 20 percz alatt. Bedő kereke a verseny kezdete után pár perccel, a gummi kiszakadása folytán, hasznavehetetlen lett, s daczára a 19 percznyi késedelemnek, mégis sikerült neki a második díjat elnyerni. A „P. K. E.“ tagjai nagy örömmel fogadták tegnapelőtt este a vonatnál hazatérő győztes bajtársukat. — Főúri hangverseny. A maga nemében páratlanul álló november 4-iki hangversenytől még csak néhány nap választ el bennünket, mely mint az általános érdeklődésből méltán következtethetjük, zsúfolt ház előtt fog megtartatni. Ez okból nem mulaszthatjuk el a közönséget már most figyelmeztetni, hogy jegyekről idejében gondoskodjék, mert a kereslet örvendetesen emelkedik, s akik a kínálkozó nagy műélvezettől elesni nem akarnak, még most jegyekre szert tehetnek, ami később alig lesz lehetséges. Valódi megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a jótékony czél osztatlan pártolásban részesül, és már többek, közöttük Majláth Gusztáv gróf is, fölülfizetéseket teljesítettek. Főúri vendégeink, akik részint privát házakban, részint hotelekben fognak megszállni, nov. 3 és 4-ikén érkeznek városunkba. Belépti jegyeiket a hangversenyre tegnap váltották meg, s a jótékony czélra e czimen 80 irtot fizettek. A próbák serényen folynak, és már oly fényes sikert mutatnak fel, hogy a küszöbön levő nagyszerű hangverseny elé a műpártoló közönség hatványozott érdeklődéssel tekinthet. — Öngyilkosság féltékenység ből. Ma d. e. 11 óra tájban Várkonyban Szabó János háza melletti telken Kocsody Sándor 21 éves legény halva találtatott. Kócsody ugyanis szerette Szabónak Éva nevű leányát, ki azonban nem látszott előbbi szerelmét valamibe venni, mert egy Sárköz vidéki legényhez volt szándéka férjhez menni. Ezt Kócsody nagyon szivére vette és ma délelőtt agyonlőtte magát. A bonczolás még nem ejtetett meg. — Mogyoróháj volt az az univerzális orvosság, amelylyel rakonczátlan gyermekeket a jó útra térítették — a régi jó időkben. Nem ártana ezt az orvosságot néhanéha alkalmazni tulhumánus korunkban is, midőn különösen látjuk, hogy az intő szó úgy sem használ. Hogy pedig ezt miért írtuk, annak is megmondjuk az okát. Nem csak a napokban, de majdnem mindennap, mikor valószínűleg a tanoncz-iskolákban előadások vannak, látjuk szerkesztőségünk ablakából, hogy a jövő iparosai könyveiket dobálgatják egymás után, néha el-eltalálva egy békésen sétáló öreg urat, vagy pedig olynemű harczijátékokat, versenyfutásokat rendeznek a király utcza aszfaltján, hogy a járókelő közönségnek a kocsiútra kell letérniük a tüzes fiatalság miatt. Talán egy kis mogyoróháj, odahaza kellőleg applicálva talán segítene, mert a jó szó — felteszszük hogy volt részük benne — úgy sem használ. Táj é k o z ta tó. — November 1. — Naptár : Szerda. — Rom. kath. Mindenszentek. — Protestáns : Victor. — Görög-orosz . (október 20.) Arthem. — Zsidó : 22. March. — Nap kél 6 óra 46 p.— Nyugszik: 4 óra 41 p. — Hold kél: 11 óra 35 p. — Nyugsz.: 2 óra 12 percz. Időjárás: Állandó szép idő, reggel dél. Püspöki könyvtár zárva. Pécsi Napló, 1893. november hó 1.