Pécsi Napló, 1898. augusztus (7. évfolyam, 175-198. szám)

1898-08-02 / 175. szám

1898. augusztus 2. Pécsi Napló kenés után való lelki szomjúság — meg gyakran az orvosi rendelet. Pécs társas­­­élete kihalt. Sokan, nagyon sokan üdül­nek, fürdőznek az országban és a külföl­dön. Azonban most elérkezett az augusz­tus és innen onnan kezdenek hazafelé szállingózni azok, a kik hosszabb-rövidebb időre abbahagyták Pécset. — Halálozás. A halálmadár vész­hangja ismét hallatszott a pécsi egyház­megye papjai között. Egy tehetséges és munkás életet oltott ki f. hó 29-én Németh Ferencz tamásii esperes-plébános személyében. 1842 ben született s a theologiai tanfolyamot Pécsett befejezvén, 1864-ben áldozó pappá szenteltetett; tizenkilencz évig szolgálta az egyházmegyét mint káplán, mig végre Tevel jutott neki osztályrészül, ahol 1888—1890 ig igazi papi buzgósággal működött mint plébános. E szerényebb jövedelmű plébániáról a tamásii javadalomra neveztetett ki s nem­csak saját hivei, hanem úgy a városi mint a környékbeli más vallásuak is tisztelték benne a feddhetetlen papot, a jószivü emberbarátot s a közügyek iránt melegen érdeklődő jó hazafit. Érdemeit az egyház­­megyei hatóság is méltányolta, midőn 1895-ben a simontornyai kerület espere­sévé nevezvén ki, a vörös övvel jutal­mazta papi és hazafiai érdemeit. Mint ilyen, sok érdemet szerzett magának rövid idő alatt is a tanügy terén kifejtett fárad­­hatlan munkásságával. Az egyházmegye egyik legmunkásabb tagját vesztette el az elhunytban. A béke angyala lebegjen hamvai felett. — A Mecsek Egyesület figyel­mébe ! Az alábbi sorok közlésére kérték fel lapunkat: Mióta a Mecsek Egyesület által készített utak s az általa eszközölt át­­jelzések a városi lakosság érdeklődését a szabad természet szépségei iránt felkeltet­ték, Pécs város legközelebbi kiránduló helye a kies Tettye is mindig nagyobb s nagyobb látogatásoknak örvend. A közön­ség egy része s különösen az idegenek rendszerint a szép kilátást nyújtó havi­kápolna mögött vezető útról a tettyei szikla melletti gyalogsövényen át keresik fel e helyet; népünnepélyek és havi­­bucsuk alkalmával pedig a városi lakók ezrei tódulnak ezen nem épen kényelmes gyalogúton át a Tettyére.­­ Habár a szomszédos szőllőtulajdonosok évenkint hoznak is áldozatot a tettyei szikla mel­letti út jókarban tartására mindazonáltal a közelgő havi búcsú alkalmával időszerű­nek tartjuk felemlíteni, hogy a kérdéses út alapos javításra szorul. A Tettye par­kírozását különben is czélul tűzte ki a Mecsek Egyesület, nagy szolgálatot tenne a város közönségének, ha a fent említett út helyre­állítását eszközölné. — Nem kételkedünk benne, hogy a szomszédos szőllőtulajdonosok ezen út kiszélesítéséhez szükséges területet szívesen átengednék, sőt a költségek részbeni fedezéséhez is hozzájárulnának. — A tolnavármegyei gyám­pénztári sikkasztásról a következő kimerítő részleteket közölhetjük: Dőry Pál alispán szokása szerint minden előlegen bejelentés nélkül és a havi rendes pénztárrizsfeálaton fölül meg­jelent július 22-én a megyei pénztárban és ott Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész és Máthisz Kálmán főszámvevő társaságában meg­kezdette a vizsgálatot. A házi pénztárt és a gyámpénztárt teljesen rendben talál­ták. Az árvatári ideiglenes letéti pénz­tárnál,, melynek vezetésével 1886. novem­ber hó 28 tól kezdve Pappert Ferencz könyvvivő volt megbízva, azt a sza­bálytalanságot konstatálta, hogy Pappert Ferencz 28 nap óta nem helyezte el a hozzá beérkező letéteket, melyek ezen idő alatt 8595 frtra rúgtak. Döry Pál alispán ezen szabálytalan­ság miatt haladék nélkül elrendelte Pap­pert ellen a fegyelmi vizsgálatot. A Pappert ellenében felmerült ezen szabálytalanság gyanút keltett az alispánban, ki tovább folytatta a nyomozást és vizsgálatot. Ezen vizsgálat folyó hó 27-én kiderítette, hogy Pappert egy 18 frtos utalványt olykép ha­misított meg, hogy két nullát függesztett hozzá és ennek alapján 1800 frtot vett fel s fordított saját czéljaira. Döry Pál alispán Pappertet állásáról azonnal felfüggesztette, tőle a pénztári kulcsokat átvette és nyom­ban átadta Mádly László főpénztárosnak és Antal Ferencz gyámpénztári pénztá­rosnak, kiket egyidejűleg a helyettesítés­sel megbízott és kiknek kezébe a Pap­pert által kezelt értékeket leltár ellenében azonnal átadta. — Egyúttal az alispán Pappertet, ki öngyilkolási kísérletet kö­vetett el, ugyanis mérget ivót­t szigorú rendőri, felügyelet alá helyezte és a tényleg súlyosan beteg Pappertet a szegszárdi „Ferencz“ kórházba vitette, a­hol állandóan őrizet alatt állott.­­ Pap­pert kihallgatása alkalmával beismerte ezen 1800 frtos sikkasztást, melyet folyó évi június hó 21-én követett el és azt adta elő, hogy ezen összeget előző hiányok pótlására fordította. Az alispán Pappert ellenében a vizsgálatot visszamenőleg ki­terjesztette az egész időre, mióta Pappert az ideigl. gyámpénztári letéti pénztár ke­zelésével meg van bízva és ezen vizsgálat megáll­apította, hogy Pappert összesen 6200 frt 92 krt sikkasztott el. Ezen sikkasztások különböző időben, különböző hagyatéki tömegek terhére történtek, melyeket Pappert oly módon követett el, hogy az eredeti pénztári nap­lóból több tuszt kitépett, melyek a vizs­gálat alkalmával az elnöki naplóval pó­toltattak. Pappert üzelmeit az által tudta idáig is leplezni, hogy a kiadás rovatba általa bevezetett tételek tényleg nem az illető bevételi rovatban előforduló téte­lekre vonatkozólag, hanem csak számsze­rűleg feleltek meg a hasonló összegű bevételi tételeknek. Az alispánt Pappert ellen a bűnvádi feljelentést is beadta és Pappertet már átkisérték a kir. ügyészség fogházába. Abay Leo hely­­viszgálóbiró nyomban ki­hallgatta a beismerésben levő sikkasztót és vizsgálati fogházba helyezte. Az összes sikkasztott összeg, mely 1 6200 frt 92 krt tesz ki, előreláthatólag teljesen megtérül, részben Pappertnek óvadékából, részben pedig nejének s anyósának vagyonából, kik ezen hiányzó összegekért kezességet vállaltak és kiknek értékes ingatlanain ezen összeg bekeblezés utján biztosítta­tott. Dőry Pál alispán az előfordult sik­kasztásról azonnal értesítette gróf Szé­chenyi Sándor főispánt és a belügymi­nisztériumot. A Pappertet általán jómo­­dorú, előzékeny és pontos tisztviselőnek ismerték, az utóbbi években azonban a szeszes italok túlságos élvezetének adta magát, a­mivel egézségét teljesen aláásta. Érdekes, hogy naponta 3—4 fzt­ára sze­szes italt fogyasztott a különböző korcs­mákban és nagy mértékben játszott — a kucséberrel, aki átlag 40—50 frtot tett zsebre tőle havonként, így persze nem futotta a fizetésből. — Hymen. Dr. Hidvig Ádám, Szegzárd város főjegyzője oltárhoz vet­ette Mayer Katicza urhölgyet. — Bajó Pál tolnamegyei központi járási szolgabíró el­jegyezte Benes Mila szegzárdi polgári iskolai tanítónőt. — Koller Rezső szegzárdi törvényszéki aljegyző eljegyezte Chlumsky Mariska kisasszonyt Bécsben. — A debreczen—nagyváradi villamos vasút terve lassan közeledik a megvalósulás felé. A kereskedelemügyi miniszter Kisbaári Kiss Ferencz és Mayer E. Ottó mérnöknek a Debreczen város belterületéig haladó rendes nyomtávol­ságú, villamos­üzemű, helyiérdekű vasútra és ennek a magyar államvasutak Debre­czen és Nagyvárad állomásaival való vágány összeköttetésére adott előmunká­lati engedélyt további egy évre meghosz­­szabbitotta. — A pécsi villamos vasútnak is összeköttetésben kellene lennie az üszögi állomással. — Templomi ének. Ritka élve­zetben részesültek a pécsváradi r. kath. hívők vasárnap julius 31 én. Schneider Istvánné urhölgy, kinek nevét a vidéki közönség sokszor olvassa e lapok hasáb­jain a művészeti rovatban, engedve roko­nai és ismerősei kérésének, kirándult Pécsről és a pécsváradi kath. templomban 2 betétet énekelt, csengő szép hangjával elbájolva a hívőket, kiknek sokáig emlé­kezetben marad e felejthetetlen szép élvezet. Vajha­ többször hallhatnék, írja tudósítónk, e fölséges hangot, mely nem kápráztat (az olyan hang hidegen hagyja az embert,) hanem nemesítőleg hat a lélekra és kedélyre egyaránt. — Kevés a gyógyszerészse­géd. Évek óta panaszkodnak a gyógy­szerészek, hogy nem kapnak alkalmas segédeket s az egyetemen esztendő­­ről-esztendőre konstatálják, hogy a gyógy­­szerészettanhallgatók száma egyre kiseb­­bedik. A dolog már az ezredévi ünnepek­ben tartott gyógyszerész-kongresszuson is szóba került, memorandumot is adtak be a kormányhoz, hogy segítsen valamiképen a bajon, könnyítse meg a gyógyszerészek kiképzését. Intézkedés azonban a kor­mány részéről máig sem történt. A gyógy­szerészek megunták a várakozást s most országos ankét összehívásán fáradoznak. — Katonazene a Royalban. Holnap, kedden este ismét katonazene lesz a Royal kávéházban. A 44. gyal.­ezred zenekara játszik majd gazdag és változatos műsorából, mely alkalommal ezen kávéház, mely csakhamar nagy nép­szerűségre tett szert a pécsi előkelő kö­zönségnél, a szokottnál is jobban meg fog telni. A nagy kávéház szellőztető készü­léke legpontosabban működik, hogy me­legsége miatt panaszt még senki nem emelhetett. A fővárosi előkelő kávéházak mintájára berendezett ezen előkelő kávé­ház is, melynek kiszolgálása is a legké­nyesebb ízlést kielégíti, egyik dísze a haladó Pécsnek, és így a közönség állandó pártfogása, melyben a kávéházi helyi­séget részesíti teljesen indokolt. A katona­zenekar daczára a kávéházban kiszolgál­tatott italok rendes ára nem szenved változást. — Baranyából Romániába. A belügyminiszter Baranyavármegye alispán­jához leírt s azt mondja, hogy vett hiva­talos jelentés szerint utóbbi időben na­ponta érkeznek Orsovára, főleg Bács, Baranya, Torontál és Temes megyei köz­ségekből egyének többnyire nejeik és gyermekeikkel, kik Romániába vagy Bulgáriába akarnak utazni munka­kere­sés czéljából. Minthogy külföldi útlevelek­kel ellátva nincsenek, a határon nem bocsáttatnak át és így megváltott hajó, vagy vasúti jegyekért fizetett pénzük oda­vész és sok esetben már a vissza utazásra költségük sincs, mert utolsó pénzüket az utazási jegyre adták ki. Ez egyének mind azt állítják, hogy a községi bíró, jegyző sőt a járási főszolgabíró utasította őket, hogy induljanak mra és forduljanak az orsovai főszolgabíróhoz átkelési igazol­ványért.­­ Volt már arra is eset, hogy 5

Next