Pécsi Napló, 1899. június (8. évfolyam, 123-146. szám)

1899-06-01 / 123. szám

1899. junius 1. karék­pénztári könyvből és ezzel a fönt­­járásból összefüggést teremtettek, hogy Nagy Ákos nem tisztességes uton jutott ehez. Grubanovics Géza zalaegerszegi nyugalmazott törvényszéki elnök budapesti lakos és más rokonok följelentésére ren­delték el a vizsgálatot és Vaszary Gyula főkapitány csak azért volt jelen ma a le­tartóztatásnál, hogy Nagy Ákosnak érté­sére adja, hogy ellene vizsgálatot indítottak s hogy az ő felszólítása után menjen azon­nal a vizsgálóbíróhoz. Nagy Ákos a felhí­vásnak azonnal egget tett és ügyvédje kí­séretében jelent meg a vizsgálóbírónál, ahol a neki tulajdonított cselekményt tagadta. De a­mennyiben állítólag okok szólnak az eltulajdonítás mellett, nehogy a vizsgálat meghiúsuljon, ideiglenesen letartóztatták. Toldy Béla dr. ügyvéd fele nevében a le­tartóztatást elrendelő végzést nyomban megfellebezte. Minthogy a törvényszék e felebbezés folytán 24 óra alatt köteles ez ügyben határozni, a letartóztatás kérdése már holnap eldől. A sikasztásról biztos ada­tok eddig még nincsenek, csupán Técsi Ádám, az elhunyt Nagy Márton házmes­terének vallomása képezi eddig az össes adatokat, kinek bemondása azonban semmi bizonyosat nem tartalmaz. Szécsi Ádám any­­nyit vallott csupán, hogy a kérdéses napon ő együtt ment föl Nagy Ákossal a lakásba, de hogy ő elvitt volna valamit a pénztár­ból, arról nincs tudomása. Nagy Ákos bár fölháborodva fogadta a súlyos gyanút, de mégis nyugodtan viselkedett. Holnap reg­gel tartja meg a tervsz­ vizsgálóbíró a házkutatást Nagy Márton Király­ utcza 24. számú házában. A házat egész éjjelen át két rendőr őrizte, kiknek meghagyták, hogy oda senkit be ne bocsássanak.­­ A pécsi hírlapírók nép­ünnepélye. A vidéki hirlapirók orszá­gos szövetsé­gének pécsi választmánya ma este ülést tartott s végleg megállapította a Tettyén junius hó 11-én megtartandó népünnepély programmját. Fejérváry Imre báró, dr., Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánjának fővédnöksége s a város előkelőségének sorából alakuló véd­nökség alatt tartja meg a rendezőség a terve Dicsérte a magyarokat és Buda­pestet. Persze az a 2­soldó, mit különben akartam nekik adni, felnövekedett 1 lilára a magyar nóták után. Megérdemelték, szívesen adtam nekik. A Türrheni tenge­ren olaszoktól magyar dalt hallani nem mindennapi dolog. És ez ős Budavárának köszönhető. Mire nem volt ez jó ! Nápoly kacskaringós partjával már­­már a messzeségbe vész el, midőn egy újabb gyönyörködtető vidék tárul mind­jobban elénk. A sorren­di félsziget, mely a nápolyi és a salernoi öblöket elválasztja, a narancs- és czitromerdők hazája, mely­­nek végében ott fekszik a 8000 lakossal biró Sorrento, a régi Surrentum. Itt szü­letett 1541. márc­ius 11- én Torquato Tasso, az olaszok nagynevű költője, a világhírű „Gerusalemme liberata“ szerzője. Hajónk vagy 5—10 perezre megáll, le­­szállnak, kik Sorrentot akarják látni, föl­­szállnak, kik innen Capriba akarnak jönni velünk. A hajó itt is a parttól távol áll meg s a leszállók elé csolnakokkal jönnek, a hajó­­társaság csolnakjain kivül a szállodások is küldenek csolnakot (omnibusz helyet!), melyben az evezősök és bérszolgák ugyan­csak ordítják a szálloda czimét, csalogat­ják a közönséget. Mindenik úgy kiabál, mintha az apját ölnék. Még gyerekeket is hoz­nak magukkal, hogy a sok v­stag hangot a vékony hang legye változatossá. Akkora khaosz van, mintha a Vesuv most őket akarná elönteni . . . (Befejező részt legközelebb.) nagy népünnepélyt, a melyhez hasonló még Pécsett soha se volt s nem is lesz egyhamarjában. A város valamenyi jóté­kony, dalos és sport-egylete közreműködik, egymást érik a látványosságok s szórakoz­tató előadások. Két katona zenekar szol­gáltatja a térzenét, ezenkívül a vendéglőkben s pavilonokban czigány-zenekarok s tam­­burások játszanak. Lesz rózsa­vásár, pla­néta, koczka játék és szerencse malacz ki­játszása. Szecesszionista-kép-kiállítás, tűzi­játék, konfetti, B.b. stb. A plakátokat va­sárnapra ragasztatja ki a rendőrség. — Elmulatott órák. Ne tessék se a franczia se az angol órákra gondolni, és ezzel együtt a vén madamokra és madd­­monzellekre. órák, valóságos ezüst és aranyórák ezek, melyek ott fityegtek egy órás üzletének kirakatában, hanem mire érte jött a gazdájuk, el­üntek. Hering Alfréd Fischer Zsigmond ferencziek­ utczai órás segédje a gazdájához javításra hozott órák legnagyobb részét kivitte az üzletből, azokat eladta, vagy a korcsmákban elzá­logosította. A furfangos órás legény űzel­meit csak ma fedözték föl és Heringet azonnal letartóztatták és kihallgatás után a rendőrségtől, az ügyészségi fogházba kí­sérték át. — Pénzküldemények. A pécsi kereskedelmi és ifjúsági kaszinó által jú­nius hó 4-én rendezendő nagy tavaszi­­ünnepélyre, melynek tiszta jövedelme a kereskedelmi alkalmazottak betegpénztára javára lesz fordítva, hozzánk a mai napon Painz Sándor Budapest 5 frtot, Büchler Mór Bécs 2 frtot, Vécsei Sándor Buda­pest 1 forintot, Bedő testvérek 5 frtot, egy kedélyes asztaltársaság 1 frtot, Dr. Nemes Vilmos 1 forintot küldöttek be tiszteletjegy megváltása czimén. — Humop. Szabó viczczek : A : Honnan jösz ? A: A szabómtól. Csak nagy nehezen tudtam rábírni, hogy egy kis pénzt el­fogadjon. A : Csudálatos, és miért ? A: Mert sokat akart. * A szabót, a­ki számláját prezentálni akarja, az előszobában az adós egy barátja fogadja. — M úr nincs itthon, — mondja a szabónak. — De hiszen jövet láttam, a­mint az ablakon kinézett. — Igen ám, de ő is látta magát. — Szarvasmarha-kiállítás. A tolnavármegyei gazdasági egyesület június hó 1- én szarvasmarha kiállítást rendez Bonyhádon. A kiállítást díjazással köti össze a tevékeny gazdasági egyesület s a dijakhoz a kormány is tettemes összeggel járul. Csak tolnavármegyei gazdák állít­hatnak ki fejősteheneket és üszőket. — A vizkérdés. A sok és kiadó esőzés következtében tényleg nem aggasztó most Pécs vizkérdése, úgy hogy azzal most higgadtan és komolyan lehet foglalkozni. Az iránt megtétettek már a szükséges lé­pések, hogy Böck János főgeológus Pécsre jöjjön és itt az elhangzott véleményeket a hely­színén megvizsgálás tárgyává tegye. A mérnöki hivatal időközben folytatja a pogányi vízforrások mérését, de a kedve­zőtlen esős idő nem volt arra alkalmas, hogy megbízható méréseket eszközöljenek, ezek nélkül pedig egyik szakértő sem vé­leményezi a pogányi források fölhasználá­sát. Ezen évben már nem lesz meg a vízmű kibővítése, ezzel tisztában vagyunk, de erre az idén, mikor minden meteoro­­lógus nedves évet helyez kilátásba, nincs is szükség. Éz azért higgadtan, okosan kell a vizkérdést megoldani. Most van rá idő elég. — Akácz-nyilás. Mámoritó édes illat száll lágyan, puhán a levegőben. Kéj­jel szívják magukba szemberek s mint az opium élvezés után elbágyadunk majdnem kimerülünk utána. Piczike bogárkák, se­rény méhecskék zugnak, donognak a su­gár szőtte levegőben, őket is vonza a hó­dító, édes illat, a­mit csak az akácznak fehér fürtös szép virága nyújthat. Milliók gyönyörűsége az igénytelen, a túlszerény akácz. Nem Anyás, nem hivalkodó, bár­hova ültetik csöndesen tűri sorsát. A ki­szikkadt köves talajban, a meszes földben egyaránt szervezi gyökereit és nem hábo­­rog ha aszfalt közé kényszerítik : virít, csak virít. Májusban, mikor a rózsa is bontogatja már szirmait, kezd virágzásba az akáczfa is. Az eddigi esős, pocsék idő­ben alig élvezhettünk illatából, de ma már szerte folyt illata a levegőben. Csodálatos hatása van ennek a diszkrét illatnak, a leg­mogorvább szívbe is belopja magát és ábrándozásra, álomra késztet. Hullanak, lassan puhán hullanak a fehér fürtök lágy szirmai és e fehér havazás sok sok emléket hoz elénk, a­hogy a földön a szellő tova veri a vékony szirmokat. — Az aggódó férj. Ma a déli órákban egy csinos fiatal hölgy jelent meg nyomdánk irodájában. — Valamit szeretnék kinyomatni. — Oh kérem — hajlongott a nyom­davezető — Vidéki vagyok, még ma elutazom. Szeretném, ha a vonat elindulásáig elké­­szülne. — Miről van szó ? — Néhány mondat. — Kérem a kéziratot. — Nincs. — Úgy kérem diktálni. — Az ajtót betettem. — Tovább. — A lovak már ittak. — Tovább. — A szolga lefeküdt. — Tovább, tovább. — A cseléd alszik. — A lámpája nem ég. — A tyúkok be vannak zárva. — A pecsenyét eltettem. — Ma nem volt itt senki. — A szoba ajtó be van riglizve. — A húst besóztam. — A pipád a kreden­­czen van. — Gyuta az éjjeli szekrényen. — Dohányzacskód a divánon fekszik. — Czipőn ki van kefélve. — A bor a sarok­ban van. — Az újság az asztalon fek­szik. — Papucsod az ágy alatt van. — Nem köhögtem, csak sóhajtoztam, — hogy ilyen katicza uram van. — De az Istenért nagysád, miket diktál nekem ? — Ezek ama feleletek, a melyeket férjemnek lefekvés előtt naponkint adnom kell. Most a kinyomatott válaszjegyzéket egyszerű­n elébe teszem így talán majd megengedi, hogy békességgel aludjam. Szép, szép ez a házas élet, de mikor már ilyen reczipékre van szükség ? És még csodálkozunk, ha az asszony ingatag. — Termés-kilátásunk. Május hó második felében az ország nagy részé­ben általában kedvező időjárás uralkodott és ennek hatása alatt a vetések csekély kivétellel mindenütt egyenlően és kielé­gítően fejlődtek. Ha az időjárás nem ro­kon­czátlankodik semmi irányban sem, úgy ebben az esztendőben kedvező terméskilá­tásra számíthatunk. Baranya vármegyében búzával 23 390 kát. holdat vetettek be, várható termés k. holdankint 7­95 mm. összes 185,927 méter mázsa, 1898 ban Ba­ranyában 170 784 mm. búza termett. A búza az utolló tiz napon kedvezően, gyor­san fejlődött s több helyen már kezd kalászosodni. A bujább vetések egy része helyenkint megdőlt. A rozsda vármegyénk­ben egyátalán nem pusztit. Rozsztai vár­ Pécsi Napió 5

Next