Pécsi Napló, 1899. július (8. évfolyam, 147-172. szám)

1899-07-01 / 147. szám

2 gyár termelők, iparosok, kereskedők és munkások megkárosítására törek­szenek, ami immár országgyűlési föl­szólalások és kormány­nyilatkozatok útján is beigazolást ny°rt, ez a körül­mény többrendbeli kötelezettséget hárít a másik szerződő félre és pedig: a jelen adott esetben kötelességünk min­den lehető módon megakadályozni meg­károsításunkat ; tovább menve: köte­lességünk a kimutatott rosszakarattal szemben megtorló lépéseket tenni és az államjogi szerződés alapelveihez hűtlenné vált társat a szerződés betar­tására kényszeríteni és kötelezni. Lehet, hogy ez sikerülni fog, lehet, hogy nem, de nekünk meggyőződésünk, hogy így is, úgy is, a végeredmény nem lehet más, mint az Ausztriával eddig fennálló mindennemű közösség felbomlása, miután e közösség fentar­­tásához Ausztria kormányférfiaiból és népeiből hiányzik nemcsak az érzék, nemcsak az akarat, hanem a jellem­beli képesség is: egy becsületesen létrehozott állami kötés becsületes meg­tartására. A szív érzelmeit és így a népek lelkületét sem lehet erőltetni. Ausztria vakarcs népei nem érzik a Magyar­­országgal való összetartozóság szüksé­gét, pedig ez az összetartozás reájuk nézve életszükség; ha tehát nem jutnak önként, vagy másként mentői előb­b a legfőbb állami szükség fölis­merésére, a végleges szakításnak az osztrák állam és Szent István biro­dalma között múlhat­­lanul be kell következnie. Ez a folyománya annak a „nem rokonszenves érzelemnek“, melylyel Ausztria népei a magyar nemzet iránt viseltetnek. F. m. Hírrovatunk. Pécs, junius 30. — Péter és Pál napja. Da­czéra a szép napnak, mégis mintha ki­sebb számmal jöttek volna a városba a szomszédos sokacz községekből Pécsre a szokásos vártemplomi búcsúra és a temp­lom előtti sürgés-forgás sem volt oly élénk mint az előző években. Úgy lát­szik, a megelőző rossz idő hangolta le jó falusi népet, mely ezen napot másko­ron Pécsett szokta tölteni, hogy misét hallgasson a vártemplomban, vásárfiát vásároljon a templom térségen felállított sátrakban és részt vegyen a siklósi utczai vendéglőkben rendezni szokott tánczon, me­lyen vad szenvedélyességgel járják a szerbek a dudás, vagy tamburások játékkisérete mellett a kólót. De azért a szerb leányok és menyecskék érdekes kosztümjei ké­pezték a mai napnak látnivalóját. A templomban maga Hetyey Sámuel püspök mutatta be a szent­misét. Fülöp György miszlai esperes plébános tartotta a szent beszédet, a püspöki kastélyra pedig ki­tűzték a nemzeti lobogót. A szép és jó időt felbaszták a kirándulók is és a kül­telki vendéglők, melyeknek ebben az esztendőben ugyan csak kevés szép nap­­jok volt, mind telve voltak közönséggel, mely felhasználta a mai szép napot. Har­kány fürdőben is nagy élénkség uralko­dott és ott nagy számban gyűltek egybe a pécsi kirándulók. Végre ismét tánczhoz jutottak a fürdővendégek, akiket nem bánt a csűz, meg a rheuma. — Az ünnepnapi események. Béceben csütörtökön közös minisztertanács volt, melyen a delegácziók elé terjesz­tendő költségvetést állapították meg. A király elnöklete alatt megtartott konferen­­czián Goluchowsky Agenor gróf, Krieg­­hammer Ede és Kállay Béni közös mi­niszterek, Széll Kálmán, Lukács László és Fejérváry Géza báró magyar miniszte­rek és Thun gróf, Kaizl és Welsersheimb gróf osztrák miniszterek vettek részt. A magyar miniszterek este visszautaztak Bu­dapestre. Nagy politikai események előestéjén állunk. Két királyságban egyszerre lobbant föl a láng, mely nyaldossa már a királyi trónt és a katonai erő teljes szigorára van szükség, hogy elnyomható legyen a köz­társaság iránt való felbuzdulás. Belgium és Spanyolország az, ahol a kormányok magatartartása idézte föl az ostromot a királyság ellen és mindkét országban a parlament a színhelye a legfanatikusabb kitöréseknek a királyság ellen. Belgium­ban a konzervatívok és klerikálisok ellen keltek síkra a szoczialisták, akik bujto­gatják, sőt terrorizálják a népet, melyet most már csak fegyverrel lehet elcsende­síteni és ezt ugyancsak használja a rend­őrség és a katonaság. Sikerül-e elnyomni a forrongást, a legközelebbi napok fogják eldönteni, annyit azonban már látunk, hogy a nép jogaiból, melyeket új válasz­tási törvényekkel akarnak megcsorbítani, mitsem enged. — Személyi hirek. Töttőssy Béla kir. ítélőtáblás biró üdülésre Rivába uta­zott a Garda tó partjára. — Perczel Béni országgyűlési képviselő julius 1-én Sem­­meringre megy fürdőre. — A hadsereg köréből. A hi­vatalos lap mai száma közli haraszti Bernolák Károly altábornagynak, a buda­pesti 1. honvédkerület parancsnokának saját kérelmére történt nyugállományba való he­lyezését, mely alkalommal neki a legfelsőbb megelégedés újólag tudtul adatott; he­lyére Csesznek Benő vezérőrnagy, a m kir. honvédségi Ludovica Akadémia pa­rancsnoka neveztetett ki, mely alkalom­mal ő Felsége nevezettnek a katonai ér­demkeresztet adományozta. A honvéd Ludovica Akadémia parancsnokává ő Felsége Nyíri Sándor ezredest, a deb­­reczeni 3. honvéd gyalog ezred parancs­nokává vilmányi Bodnár István alezredest, a honvéd főparancsnokság első segéd­tisztjét nevezte ki ő Felsége. — Csáktornya ünnepe. Teg­nap csütörtökön, Csáktornyán fölavatták az uj állami polgári fiú és leányiskola épületét. Az ünnepélyen Wlassich Gyula dr. vallás és közoktatásügyi miniszter személyesen vett részt, kit is fényes fogadtatásban­ részesítettek a csáktornyaiak, akiknek 6 képviselőjük. A tiszteletére rendezett banketten 800 személy vett részt, mely alkalommal a miniszter nagy­szabású politikai beszédet mondott, mely­ben Széll nagy érdemeire utalt és örö­mének adott kifejezést, hogy Apponyi Albert gróf és Horánsky Nándor a positiv alkotás terére léptek. A miniszter Csáktornyáról Bécsbe utazott. — Fiatal vármegyei tisztvi­selők. Arad vármegye szerdai közgyűlé­sén választott új alispánt, főjegyzőt, főügyészt és árvaszéki elnököt, miután ezen hivatalok eddigi viselői Krivány negyedmilliós sikkasztása következtében lemondottak állásaikról. Az alispáni állásra Dalnoki Nagy Lajost, az ismert poétát, a „Harag“ czímű egy felvonásos verses vígjáték szerzőjét választották meg egyhangúlag, aki Borsod vármegyéből szakadt Arad vármegyébe és ma nincsen több 37 évesnél. Főjegyzőnek túlnyomó szótöbbséggel Schill Józsefet választották meg, egy jóra való falusi néptanító 27 éves fiát Árvaszéki elnöknek Nachtnébel Gyulát választották meg, aki 1890 ban IV. vármegyei aljegyzőnek választatott. A ne­vezetteknél gyorsabb karriert aligha csi­náltak eddig vármegyei tisztviselők és igy Krivány János, a sikkasztók királya az aradvármegyei tisztviselők közül igaz érdemeket is szerzett. — Ügyvédi vizsga. Obetkó Dezső dr. pécsi kir. aljárásaira az ügyvédi vizs­gálatot tegnap Budapesten, a kir. Ítélő­tábla vizsgálati bizottsága előtt, kitünte­téssel letette. Obetkó Dezső dr. továbbra is a bírói pályán marad. — Az uj középiskolai tanterv. A kultuszminiszter a tankerületi főigaz­gatókhoz ez uj középiskolai tantervek életbeléptetése dolgában rendeletet inté­zett, mely tegnap jelent meg a hivatalos lapban. A jövő iskolai évben tehát már ez új tanterv szerint tanítanak a magyar középiskolákban. Az új tervben nagy súlyt vet a miniszter a túlterhelés elkerülésére, továbbá a nemzeti tárgyaknak fokozott mértékben való tanítására. Szűkebbre szo­rítja a magyar-latin fordítást és hatáso­sabbá és intenzívebbé iparkodik tenni a magyar történelem és magyar irodalom tanítását. A történelem tanításában egyál­talán nagy változás áll be. A nemzeti történet a középiskola valamennyi osztá­lyán végig kíséri az ifjút, részint mint önálló tanulmány, részint pedig mint a világ história szerves része. Ez minden­esetre tágítani fogja az ifjúság szemhatá­rát a hazai történelem megértésében és mélyebb fölfogásában. A görög­ pótló tár­gyak között tág helyet talál a szabadkézi rajz tanítása, azzal a világos czélzattal, hogy az esztétikai és művészi érzéket fej­­leszsze. Nevezetes változás továbbá a modern nyelvek tanításában hangoztatott gyakorlati szempont; az új tanterv több időt is ad az élő nyelvek tanítására. Min­den egyes tantárgynál megjelöli a tanterv világosan a kitűzött pedagógiai czélt. — A vármegye közgyűlése. Az alispán ma küldötte szét a július 10-én megtartandó vármegyei közgyűlésre szóló meghívókat. A tárgysorozatból kiemeljük a következő pontokat: Alispán jelentése az elmúlt évnegyedről. II. Kormányren­deletek és választások. Belügyminiszter rendelete az esküdtbiróságokról szóló 1897. XXXIII. t.-cz. értelmében alakítandó bi­zottságba 6 bizalmi férfinak megválasztása tárgyában. Az állandó népnevelési bizott­ságba egy községi és öt felekezeti tanító­nak 1899—1901. évekre leendő megvá­lasztása. A mohácsi és hegyháti járási mezőgazdasági bizottságok kiegészítése. Honvédelmi — és földmivelésügyi minisz­terek leiratai a mezei­­ munkával foglal­kozó tartalékosok és póttartalékosoknak a nyári főmunka idő alatt a fegyvergyakor­latra való behívás alóli fölmentése tárgyá­ban. III. Állandó választmány jelentései. Kereskedelemügyi miniszternek az 1899— 1900. évi közúti költségvetés megállapítá­sára vonatkozó rendelete és a költségve­tés keretében szükséges módosítások tár­gyában. Kisfalud és Bodolya községeknek a főherczeglak - batinai törvényhatósági közút iránya megváltoztatása iránti kér­vénye és ennek kapcsán ezen közút ki­építetlen szakaszából a hg.-mórok- kisfaludi rész kiépítésére vonatkozó tervek hely­színi bejárásának, úgy a bellye-batinai törvényhatósági közút kiépítetlen szakasza helyszíni szemléjének eredménye. Keres­kedelemügyi miniszternek a községi köz­munkáról alkotott szabályrendeletre vo- Pécsi Napló 1899. julius 1.

Next