Pécsi Napló, 1900. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1900-09-01 / 198. szám

1900. szepte­mber 1. Pécsi Napló gyen, végrehajtó közegei megjelennek megannyi felekezet szertartásos ünnepé­lyei alkalmával. A vallásfelekezetek közti áttérésnél a világi jogot ismeri el érvényes­nek, a házassági jogot érintetlenül hagy­ván. Noha a lelkiismereti szabadság leg­kisebb vonatkozásaiban is meg van óva, az egyes vallásfelekezeteket nem tekinti magántársaságoknak, mert ez ellenkeznék a történelmi fejlődéssel, de főleg a nép vallásos meggyőződésével. Közjogilag és valláspoltikai szempontból 1878 előtt a mohammedán vallás államvallás volt, ma a keresztyénnel egyenjogú, bevett, tehát történeti individualitásának föntartásával megóvott felekezet. A bevett vallás fo­galma azonban — nem ugyan codificálva, de tényleg — csak a vallások mai formai helyzetére értendő, mert a mohammedán vallás vonatkozásainak értékelésénél szá­mot kell vetnünk azon fogalmakkal, melyek gyökeresen eltérnek a keresztyén világnézettől. Tudni való, hogy az iszlám nem is­mer oly egyházi szervezetet és papi hierarchiát, mint a minő a keresztyén egyházaké. Nem ismer voltakép egyház­községeket sem, hiányzik az egyházi élet egyes szerveinek tagozata. Az „imám“ az előimádkozó, ő végzi rendszerint a cir­­cumcisiót és köti meg a házasságokat az esetben, ha nem a „kadija“, a bíró előtt kötötték a felek. Theologiai képzettséget csak akkor kívánnak tőle, ha egyúttal „chatib“ is, azaz pénteki előimádkozó vala­mely nagy mecsetben. A szultán, mint az egyház feje, egyszersmind imám is. Az iszlám értelmiben ő gyakorolja a legfőbb világi és egyházi hatalmat, ez utóbbit a „sejk­ül iszlám“ által. Az imámot vagy a község választja, vagy az alapítványi me­csetek felé az alapítvány gondnoka ne­vezi ki. A legelső imám családjából szár­mazó alkalmas férfiaknak előjoguk van ez állásra. Ha többen tartanak az állásra jo­got, az esetben a kadi dönt: határozatára a muftinak is van befolyása, amennyiben a jelöltek képességét megvizsgálja. Csak a legfontosabb h­atibi állások betöltése van a sejk­ül iszlámnak föntartva. Az imámok, mint kizárólag az egy­házi teendőkkel megbízott férfiak mellé sorakoznak az ulemák, mint egyházi jog­tudósok, továbbá a muftik. Ez utóbbiak okirattal kinevezett tisztviselők, kiknek az a hivatásuk, hogy akár a feleknek, akár a hatóságoknak egyes concret egyházi vagy jogi kérdésekre véleményt (fetva) adjanak. Minthogy a mohammedán jog (a seri) nemcsak az egyházi dogmákat, hanem a köz- és magánélet legkülönbözőbb viszo­nyaira vonatkozó jogszabályokat is tartal­maz, a bírák (kadi) is egy csoportba tar­toznak a tisztán egyházi tisztviselőkkel. Ez utóbbiakhoz kell még sorolnunk a hodzsákat is. Hodzsa tulajdonképen végzett theológust jelent, voltaképen azo­nos az ulemával. Rendszerint azonban az alsóbb fokú intézetek tanítóit nevezik hod­­zsának. A hodzsát az iskolafentartó ne­vezi ki, illetőleg az fogadja föl; az állami iskoláknál alkalmazottakat tehát a kor­mány. Az 1869 ben kelt török iskolai tör­vény (1285: 25. Dzsemaziul asir) értelmé­ben az elemi- és középiskolák tanítóit a tartományi tanügyi bizottság nevezi ki. Alapítványi iskoláknál az első hodzsa ké­pesített utódainak előjoguk van ez állá­sokra; ha többen pályáznak, a kadi dönt. A vázolt laza szervezet Boszniá­ban és Herczegovinában is fönállott a megszállás után, azonban maguk a moham­­medánok megérezték, hogy a szervezett keresztény egyházak mögött elmaradnak és némi irigységgel vegyes féltékenység­gel tekintettek emezek satutumaira. Már 1879 ben megpendítették egyes előkelő mohammedánok az autonóm bosnyák mohammedán egyház eszméjét és ő Fel­ségéhez folyamodtak bizonyos szervezetért. Kéréseket teljesítették s 1882 ben életbe lépett a „reisz el ulema“ (a törvénytudók feje) állása, melléje pedig négy tagból álló tanácsot (medzslisz el ulema) rendel­tek. A reisz el ulema ép úgy, mint a ró­mai katholikus és a keleti orthodox érsek, egyházának fejeként szerepel s tanácsa tagjaival egyetemben az államtól nyeri évi javadalmazását.*) Ilyeténképen a mohammedán feleke­­zetnek oly szerve létesült, mely a moham­medán egyházi és különleges jogi ügyek legfölső fokú közege. A mohammedán egyházi szervezetnek ez az állami támogatása azonban kiterjed a hitélet minden ágazatára. Nemcsak a reisz el ulema, a bosnyák iszlám feje s az ország különféle vidékein államilag kine­vezett nyolez mufti alkotja a moham­­medánság törzsét. A kormányzat életet akart lehelni az egész bosnyák iszlámba. Nem újításról volt szó, de a mohamme­­dánság kulturális vérkeringését kívánták lüktetésbe hozni azon az alapon, melyet hitük megenged. Első­sorban a moham­medán oktatásügy szervezésének a meg­indítása került napirendre, az a kényes kérdés, melyen leghamarabb megtörik az európai törekvés, ha túlságos igyekezettel akar alkotni. Nyugati elveken megülő európai ke­resztény állam, ha modern irányát minden áron érvényre akarja juttatni, a moham­medán iskolákkal nem törődött volna. Te­gyenek, a­mit akarnak, ez lesz a „sub hoc signo vinces“ jelszava. Az állam föl­állítja az állami iskolát, oda járhat mo­hammedán is, a­mit aztán magánúton művelnek a zugiskola, melylyel a kor­mány csak rendőri szempontból törődik. De nem ezt az elvet vallották Boszniában. Kimondották ugyan, hogy az állami nép- és középiskolákba bármily felekezetű gyermekek járhatnak, de állami protek­­czióban részesültek a külön mohammedán felekezeti iskolák is. Az állami, vagy a­mint itt nevezik, közös iskoláknál 1894. óta külön — országos pénzből fizetett — mohammedán vallástanítókat alkalmaznak. 1894-ben 96 ilyen hitoktató volt, 1900 ban van 112, 1894 ben mohammedán vallástani­­tókra 38.290 koronát költött a kormány, ma 44400 koronát, a vallástanitásra köl­tött hét évi somma: 251.230 koronát tesz. Ehhez járul még a különböző közép és kereskedelmi iskoláknál tanító mohamme­dán vallástanárok illetménye 1890—1900. 72.046 korona összegben. Mindezt azonban természetes kötele­zettségnek tartjuk. Rokonszenvét a mo­--------------­­ *) 16,000 korona évi fizetést, a tanács tagja úgy, mint a római katholikus kanonokok és a keleti orthodox consistorium tagjai 4000 korona fizetést húznak a kincstártól. hammedánok iránt azzal mutatta meg a kormány, midőn külön felekezeti oktatás­ügyüket fölkarolta. Számot kell mindenek­előtt vetni a mohammedánok ama paeda­­gógiai alaptételével, hogy gyermekeiknek előbb nem szabad semmiféle világi okta­tásban részesülniök, mielőtt az iszlám vallási tételeit bizonyos fokig el nem sa­játították. Ezeket, de csakis e vallási is­mereteket szerzi meg a mohammedán gyermek saját felekezeti iskolájában a „Libian Mektebi”-ben, a­hol 5—6 évig is eltanul s csak azután kerül az elemi isko­lába, a­hol keresztény társaihoz képest idő dolgában természetesen igen nagy veszteséget szenved. A török birodalmi iskolatörvény se­gíteni akart ezen a bajon s elrendeli, hogy a mekteb, a mohamedán népiskola, négy évi tanfolyamot foglaljon magában. A török és arab íráson kívül tanítsák a számvetést, földrajzot s a török történetet. Ámde Boszniában a török uralom idejé­ben a törvénynek épen ezt a rendelke­zését nem hajtották végre. Tanítják ugyan a vallást, az arab betűk írását és olvasá­sát, betanítják korán olvasásra a gyerme­keket s arab nyelven imákat magoltatnak be velők. Arab nyelven azonban nem ta­nítottak s itt aztán igazán beállott a ma­gyar beszéd negatívuma : beszéltek ara­bul, bár nem tudtak arabul. S ez az ész­gyilkosság 6—6 évig eltartott. A mohammedán értelmiség világlátott része leginkább érezte a vallástanítás ki­zárólagos s nem is módszeres oktatásból folyó hátrányokat. Körükből indult meg 1794 ben az a mozgalom, mely a mekte­­bek reformját napirendre tűzte. Az volt a­ czél, hogy a mohamedán gyermek legelőbb avattassék ugyan be vallása elemeibe, de már három év múlva léphessen az elemi iskolába. Ebből áll a reform-mekteb (mek­­tatik i ibtidaje) mozgalom. Szükség volt tehát magasabb kép­zettségű hodzsákra s pénzre, melyből e reform mektebeket fentartani lehessen. A hodzsák képzését egy külön mohamedán tanítóképző intézet fölállításával a kor­mány kezdeményezte, így jött létre Sza­rajevóban a „Dar-ul-mullimin“ nevű mo­hamedán praeparandia, melyre a vakuf­­alap évenkint 6200 koronát fordít. A reform- mektebek költségeinek a fedezését illetőleg összegyűltek az előkelő mohamedánok és ulemák s azt vélték, hogy az országos vakuf alap fölöslegének egy részét kell arra fordítani, azután pe­dig föl kell szólítani a mohammedán la­kosságot, hogy e czélra járásonként ala­kítandó küldöttségek útján vagyoni álla­potukhoz mérten adakozzanak. A küldött­ségek megalakultak s az országos vakás­­bizottság vette kezébe az önkéntes meg­ajánlások ügyét. A bihácai kerületben ön­ként megajánlottak 16.000 koronát, a trav­­nikiak 20.800 koronát, a szarajevói kerü­letben 9830 koronát. A fővárosban, Szarajevóban csak 2106 koronát ajánlottak meg tavaly, mert a nagykereskedők s a birtokos osztály ellenezte ezt a reformot. A kormány e társadalmi mozgalmat azzal segíti elő, hogy a máig létesített 59 ilyen reform mekteb fentartásához évi 20.000 koronával járul. A mosztári kerületben, Herczegovinában 12 ily reformált mekteb van s mig átlagban 10 700 mohamme­­dánra esik egy uj rendszerű mekteb, Her­czegovinában 4700 ra jut egy. 3 Posztómaradékok fiú öltönyök részére és egyéb czélokra helyszűke miatt potom áron árusittatnak el a Kizárólagos posztógyári raktárban !Selcffner és Pécs, Apácza­ utcza 2 az. a. Takarékpénztári uj palota: 7482

Next