Pécsi Napló, 1900. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)
1900-09-01 / 198. szám
1900. szeptember 1. Pécsi Napló gyen, végrehajtó közegei megjelennek megannyi felekezet szertartásos ünnepélyei alkalmával. A vallásfelekezetek közti áttérésnél a világi jogot ismeri el érvényesnek, a házassági jogot érintetlenül hagyván. Noha a lelkiismereti szabadság legkisebb vonatkozásaiban is meg van óva, az egyes vallásfelekezeteket nem tekinti magántársaságoknak, mert ez ellenkeznék a történelmi fejlődéssel, de főleg a nép vallásos meggyőződésével. Közjogilag és valláspoltikai szempontból 1878 előtt a mohammedán vallás államvallás volt, ma a keresztyénnel egyenjogú, bevett, tehát történeti individualitásának föntartásával megóvott felekezet. A bevett vallás fogalma azonban — nem ugyan codificálva, de tényleg — csak a vallások mai formai helyzetére értendő, mert a mohammedán vallás vonatkozásainak értékelésénél számot kell vetnünk azon fogalmakkal, melyek gyökeresen eltérnek a keresztyén világnézettől. Tudni való, hogy az iszlám nem ismer oly egyházi szervezetet és papi hierarchiát, mint a minő a keresztyén egyházaké. Nem ismer voltakép egyházközségeket sem, hiányzik az egyházi élet egyes szerveinek tagozata. Az „imám“ az előimádkozó, ő végzi rendszerint a circumcisiót és köti meg a házasságokat az esetben, ha nem a „kadija“, a bíró előtt kötötték a felek. Theologiai képzettséget csak akkor kívánnak tőle, ha egyúttal „chatib“ is, azaz pénteki előimádkozó valamely nagy mecsetben. A szultán, mint az egyház feje, egyszersmind imám is. Az iszlám értelmiben ő gyakorolja a legfőbb világi és egyházi hatalmat, ez utóbbit a „sejkül iszlám“ által. Az imámot vagy a község választja, vagy az alapítványi mecsetek felé az alapítvány gondnoka nevezi ki. A legelső imám családjából származó alkalmas férfiaknak előjoguk van ez állásra. Ha többen tartanak az állásra jogot, az esetben a kadi dönt: határozatára a muftinak is van befolyása, amennyiben a jelöltek képességét megvizsgálja. Csak a legfontosabb hatibi állások betöltése van a sejkül iszlámnak föntartva. Az imámok, mint kizárólag az egyházi teendőkkel megbízott férfiak mellé sorakoznak az ulemák, mint egyházi jogtudósok, továbbá a muftik. Ez utóbbiak okirattal kinevezett tisztviselők, kiknek az a hivatásuk, hogy akár a feleknek, akár a hatóságoknak egyes concret egyházi vagy jogi kérdésekre véleményt (fetva) adjanak. Minthogy a mohammedán jog (a seri) nemcsak az egyházi dogmákat, hanem a köz- és magánélet legkülönbözőbb viszonyaira vonatkozó jogszabályokat is tartalmaz, a bírák (kadi) is egy csoportba tartoznak a tisztán egyházi tisztviselőkkel. Ez utóbbiakhoz kell még sorolnunk a hodzsákat is. Hodzsa tulajdonképen végzett theológust jelent, voltaképen azonos az ulemával. Rendszerint azonban az alsóbb fokú intézetek tanítóit nevezik hodzsának. A hodzsát az iskolafentartó nevezi ki, illetőleg az fogadja föl; az állami iskoláknál alkalmazottakat tehát a kormány. Az 1869 ben kelt török iskolai törvény (1285: 25. Dzsemaziul asir) értelmében az elemi- és középiskolák tanítóit a tartományi tanügyi bizottság nevezi ki. Alapítványi iskoláknál az első hodzsa képesített utódainak előjoguk van ez állásokra; ha többen pályáznak, a kadi dönt. A vázolt laza szervezet Boszniában és Herczegovinában is fönállott a megszállás után, azonban maguk a mohammedánok megérezték, hogy a szervezett keresztény egyházak mögött elmaradnak és némi irigységgel vegyes féltékenységgel tekintettek emezek satutumaira. Már 1879 ben megpendítették egyes előkelő mohammedánok az autonóm bosnyák mohammedán egyház eszméjét és ő Felségéhez folyamodtak bizonyos szervezetért. Kéréseket teljesítették s 1882 ben életbe lépett a „reisz el ulema“ (a törvénytudók feje) állása, melléje pedig négy tagból álló tanácsot (medzslisz el ulema) rendeltek. A reisz el ulema ép úgy, mint a római katholikus és a keleti orthodox érsek, egyházának fejeként szerepel s tanácsa tagjaival egyetemben az államtól nyeri évi javadalmazását.*) Ilyeténképen a mohammedán felekezetnek oly szerve létesült, mely a mohammedán egyházi és különleges jogi ügyek legfölső fokú közege. A mohammedán egyházi szervezetnek ez az állami támogatása azonban kiterjed a hitélet minden ágazatára. Nemcsak a reisz el ulema, a bosnyák iszlám feje s az ország különféle vidékein államilag kinevezett nyolez mufti alkotja a mohammedánság törzsét. A kormányzat életet akart lehelni az egész bosnyák iszlámba. Nem újításról volt szó, de a mohammedánság kulturális vérkeringését kívánták lüktetésbe hozni azon az alapon, melyet hitük megenged. Elsősorban a mohammedán oktatásügy szervezésének a megindítása került napirendre, az a kényes kérdés, melyen leghamarabb megtörik az európai törekvés, ha túlságos igyekezettel akar alkotni. Nyugati elveken megülő európai keresztény állam, ha modern irányát minden áron érvényre akarja juttatni, a mohammedán iskolákkal nem törődött volna. Tegyenek, amit akarnak, ez lesz a „sub hoc signo vinces“ jelszava. Az állam fölállítja az állami iskolát, oda járhat mohammedán is, amit aztán magánúton művelnek a zugiskola, melylyel a kormány csak rendőri szempontból törődik. De nem ezt az elvet vallották Boszniában. Kimondották ugyan, hogy az állami nép- és középiskolákba bármily felekezetű gyermekek járhatnak, de állami protekczióban részesültek a külön mohammedán felekezeti iskolák is. Az állami, vagy amint itt nevezik, közös iskoláknál 1894. óta külön — országos pénzből fizetett — mohammedán vallástanítókat alkalmaznak. 1894-ben 96 ilyen hitoktató volt, 1900 ban van 112, 1894 ben mohammedán vallástanitókra 38.290 koronát költött a kormány, ma 44400 koronát, a vallástanitásra költött hét évi somma: 251.230 koronát tesz. Ehhez járul még a különböző közép és kereskedelmi iskoláknál tanító mohammedán vallástanárok illetménye 1890—1900. 72.046 korona összegben. Mindezt azonban természetes kötelezettségnek tartjuk. Rokonszenvét a mo-------------- *) 16,000 korona évi fizetést, a tanács tagja úgy, mint a római katholikus kanonokok és a keleti orthodox consistorium tagjai 4000 korona fizetést húznak a kincstártól. hammedánok iránt azzal mutatta meg a kormány, midőn külön felekezeti oktatásügyüket fölkarolta. Számot kell mindenekelőtt vetni a mohammedánok ama paedagógiai alaptételével, hogy gyermekeiknek előbb nem szabad semmiféle világi oktatásban részesülniök, mielőtt az iszlám vallási tételeit bizonyos fokig el nem sajátították. Ezeket, de csakis e vallási ismereteket szerzi meg a mohammedán gyermek saját felekezeti iskolájában a „Libian Mektebi”-ben, ahol 5—6 évig is eltanul s csak azután kerül az elemi iskolába, ahol keresztény társaihoz képest idő dolgában természetesen igen nagy veszteséget szenved. A török birodalmi iskolatörvény segíteni akart ezen a bajon s elrendeli, hogy a mekteb, a mohamedán népiskola, négy évi tanfolyamot foglaljon magában. A török és arab íráson kívül tanítsák a számvetést, földrajzot s a török történetet. Ámde Boszniában a török uralom idejében a törvénynek épen ezt a rendelkezését nem hajtották végre. Tanítják ugyan a vallást, az arab betűk írását és olvasását, betanítják korán olvasásra a gyermekeket s arab nyelven imákat magoltatnak be velők. Arab nyelven azonban nem tanítottak s itt aztán igazán beállott a magyar beszéd negatívuma : beszéltek arabul, bár nem tudtak arabul. S ez az észgyilkosság 6—6 évig eltartott. A mohammedán értelmiség világlátott része leginkább érezte a vallástanítás kizárólagos s nem is módszeres oktatásból folyó hátrányokat. Körükből indult meg 1794 ben az a mozgalom, mely a mektebek reformját napirendre tűzte. Az volt a czél, hogy a mohamedán gyermek legelőbb avattassék ugyan be vallása elemeibe, de már három év múlva léphessen az elemi iskolába. Ebből áll a reform-mekteb (mektatik i ibtidaje) mozgalom. Szükség volt tehát magasabb képzettségű hodzsákra s pénzre, melyből e reform mektebeket fentartani lehessen. A hodzsák képzését egy külön mohamedán tanítóképző intézet fölállításával a kormány kezdeményezte, így jött létre Szarajevóban a „Dar-ul-mullimin“ nevű mohamedán praeparandia, melyre a vakufalap évenkint 6200 koronát fordít. A reform- mektebek költségeinek a fedezését illetőleg összegyűltek az előkelő mohamedánok és ulemák s azt vélték, hogy az országos vakuf alap fölöslegének egy részét kell arra fordítani, azután pedig föl kell szólítani a mohammedán lakosságot, hogy e czélra járásonként alakítandó küldöttségek útján vagyoni állapotukhoz mérten adakozzanak. A küldöttségek megalakultak s az országos vakásbizottság vette kezébe az önkéntes megajánlások ügyét. A bihácai kerületben önként megajánlottak 16.000 koronát, a travnikiak 20.800 koronát, a szarajevói kerületben 9830 koronát. A fővárosban, Szarajevóban csak 2106 koronát ajánlottak meg tavaly, mert a nagykereskedők s a birtokos osztály ellenezte ezt a reformot. A kormány e társadalmi mozgalmat azzal segíti elő, hogy a máig létesített 59 ilyen reform mekteb fentartásához évi 20.000 koronával járul. A mosztári kerületben, Herczegovinában 12 ily reformált mekteb van s mig átlagban 10 700 mohammedánra esik egy uj rendszerű mekteb, Herczegovinában 4700 ra jut egy. 3 Posztómaradékok fiú öltönyök részére és egyéb czélokra helyszűke miatt potom áron árusittatnak el a Kizárólagos posztógyári raktárban !Selcffner és Pécs, Apácza utcza 2 az. a. Takarékpénztári uj palota: 7482