Pécsi Napló, 1900. november (9. évfolyam, 249-273. szám)
1900-11-01 / 249. szám
1909. november 1. Pécsi Napló gödreibe és sokszor hónapokon át bokáig érő sártengerben kénytelen ott gázolni az ember. Littka József a külvárosok álmosan, lustán pislogó koslajlámpáit kifogásolja, amelyek task annyi fényt terjesztenek, hogy megláthatjuk a lámpát, de az útikat már nem. A közönségnek pedig az útra van szüksége. 4700 koronát fizet ezért a város, de valósággal kárba vesz ez a pénz. Vaszary Gyula rendőrfőkapitány maga is beismeri, hogy ezek a lámpák ezudarul rosszak, hitványak, hogy ez nem világítás. És ha a város házikezalás a jó részt is, ezzel nem igen segítettek a dolgon, mert a szélnek a város sem tud parancsolni. Már pedig ez okoz minden galibát. A kőolajlámpákat házi kezelés alá veszi a város, mert mégis jobb, ha a kialudt lámpákból magának a városnak van haszna, mint a vállalkozónak. A városi épületek jó, azaz rossz karban tartása ellen is felszólalt Littka József, pedig erre alapos összeget vesz fel minden évben a város. Ha ezen a címen ilyen nagy áldozatokat hozunk, akkor joggal megkövetelhetjük, hogy ez épülők ne legyenek laktalanok és ne legyen olyan a formájuk, mint a szigeti külvárosi iskoláé volt és a milyen a „Krajczárlaktanyáé.* A jókarban tartás ép az, öleli fel, hogy lakhatlanná sohse legyenek a város épületei. — Kéri egyúttal, hogy a város vízfolyásai aszfaltozva legyenek, azt a közegészség kívánja igy, mert a köveket, síit azokban az utczákban, hol még kő sincs és fertőzött a talaj, nyolcz nap alatt befészkeli magát erősen az iszapban a bazilus is valósággal a miazmák fészke egy ily csatorna. Czirai Elek dr. tiszti főorvos, Majorossy Imre polgármester, Vaszary Gyula főkapitány és Rauch János főmérnök nyilatkoztak ebben a kérdésben. Egy nagy baj, ami gátat vet Littka József üdvös tervei elé : szegények vagyunk, nincsen pénzünk. Az exponáltabb utzák folyókáit mindazonáltal ki fogják aszfaltozni. Az Indóház utcza aszfaltozását is megkezdik már legközelebb. Egy kis szatirikus él nyilatkozik meg a következőkben. A város takarékossági hajlandóságában elhatározta, hogy a németül eghi lakoktól megvonja az eddig nyújtott 240 kor. segélyt, mert a ráczvárosi nebulók nagy része már a szigeti-városi iskolába jár. A költségvetés kiadásában nem is szerepelt már ez az összeg, de az elnöklő főispán és Salamon József kir. tanfelügyelő felszólalására ezt a 240 koronás tételt fel kellett újból venni. Míg ebben az ügyben a beszüntetést igazoló eljárás végleg el nem dőlt, addig ezt a tételt kihagyni nem lehet a költségvetésből. Egyszer akart takarékoskodni a város és ekkor sem sikerült. Nem hagyták ... A nl községi tartozás rovatában a kölcsönök után járó kamat és törlesztés tételénél Errath János azt indítványozza, hogy a nagy pályaház kiépítésére vonatkozó tételt nem mint konkrét kiadást jegyezzék be a költségvetésbe, hanem csak mint ,esetlegesen. A költségvetés összes kiadási tételei 1669.435 koronát, a bevétel rovatai 1.839.210 koronát tesznek ki. Fedezetlen marad 880.225 korona, amelynek 480/ pótadó felel meg. Deutsch Kornél főszámvevő hosszan fejtegette, hogy mi módon tudott a kedvezőtlen formák daczára is ennyi előnyt biztosítani, hogy a pótadó nem emelkedik, sőt ellenkezőleg, csökken. Az állami adóalap tavaly 737.000 korona volt, ebből mint kéteset 57 000 koronát írtak le és így az adóalap 680.000 korona maradt. Az idén 727.000 korona az adóalap, de ebből már csak 30.000 koronát írtak le, mist kétest és ezzel tudtak kedvező pótadó formát teremteni. Ezért indítványozta Plaininger Ferencz bizottsági tag, hogy maradjunk csak meg a régi 49 százalékos pótadónál, szóval ne akarjunk jobbnak látszani, mint amilyenek vagyunk, mert a város előirányzott szükségletei rendszerint nagyobbak a fedezetnél és nagyon kevés az a 30.000 korona kétes leírás a tavalyi 57.000 koronás leíráshoz mérten. Pleininger Ferencz nevén szánította a kis csecsemőt, de nem akarták ezt észrevenni és így indítványát nem fogadták el és igy a pótsdó kisebb lett. Esetén a szegényház-alap, a szegényintézeti alap, a Rudolfineum alapítvány és a város kegy urasága alá tartozó templomok, kápolnák stb. alapítványok költségelőirányzatát tárgyalták le röviden. A közgyűlés délután fél egykor ért véget. A képviselőház illése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Istaput, október 31. A trónörökös házasságáról szóló törvényjavaslat tárgyalása mind élénkebbé válik. Az érdeklődés a vita iránt fokozódik, már azért is, mert a szónokok közé Szilágyi Dezső és Eötvös Károly is feliratkozott. De akik ismerik e két parlamenti jelesünk szokásait, azok közvehisznek még a fekete táblának is. A jobb oldaliak nem mernek bízni Szilágyiban, Hentallerék pedig nem bíznak Eötvösben. — Meglássátok, mindakettő letöröltetik magukat, — jósolja Endrey Gyula. — Ismerem én őket. A vitát Rátkay László kezdte meg. A Mezőssy tegnapi diadala után saját pártjára sem tett valami nagy hatást, de minden érdeklődés nélkül beszélt utána Polczner Jenő, Szeged nyakkendőtlen képviselője. Már ekkor bizonyos volt, hogy Széll Kálmán miniszterelnök lesz a következő szónok s a ház ennek várakozásában a folyosón leste a csengetyű szavát, a mely mindenkor végignyit a házon, ha miniszter beszél. A szünet után csakugyan a miniszterelnök állott fel szólásra. Élénk érdeklődés, feszült figyelem mellett verte vissza az ellentábor érveit, melyek meggyőzők voltak és nagy tetszést vívtak ki. Riposztjai hatásosak és találók voltak és az egész beszédet gyakori sűrű éljenzés és tetszés szakította meg.* Részletes tudósításunk itt következik : Elnök Perezd Dezső. A kormány részéről jelen vannak : Széll Kálmán miniszterelnök, báró Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Wlassics Gyula. Az ülés megnyitása után jelenti az elnök, hogy Endrey Gyula sürgős interpellácziót kíván előterjeszteni a helységnevekről szóló törvényjavaslat tárgyában. A trónörökös házassága. Rátkay László azt bizonyítja, hogy a magyar közjog nem ismer hansgesettet. A magyar közjog értelmében nincs morganatikus házasság és a trónörökös felesége czime és rangja annak idején királyné lesz. Szeretné hallani különben a miniszterelnök álláspontját mind ama kérdésekre vonatkozólag, melyeket e tárgyban már eddig is felvettek. Eszébe jut, hogy a ráböknek minden szombaton este meg kell olajozniok a rablánokot, hogy fényesebb legyen a hogy tovább tartson, így olajozzák be a mi államférfiéink a magyar közjogot, hogy mindaz, amit belemagyaráznak fényesebbnek lássák és közjogi rabságunk tovább tartson. A miniszterelnök annyit mondott a bizottságban, hogy ősidőktől fogva úgy volt, hogy csak az osztrák főherczegek uralkodhattak. Hiszen az őskor Ádámig vezet. (Derültség.) De ne menjünk oly messze. Példákkal bizonyítja, hogy ez a tétel még nem áll. A főherczeg és az ember ellentétbe jő Ferencz Ferdinándban, ellentétbe jő az apa a fiával, a fiú az apával szemben. (Tetszés.) Kérdezték-e a magyarok Árpádtól, hogy kit vesz feleségül? Senki, csak azt tudta mindenki, hogy akit feleségül vesz, az királyné lesz. (Élénk tetszés a szélbalon) Nem fogadja el a javaslatot. (Éjenzés a szélbalon.) Lukács Gyula jegyző: Polczner Jenő. Leszkay András: Hát az udvari tanácsosok nem beszélnek ?(Derültség Zaj.) Papp Elek: Hallgatnak mind a csukák. (Derültség.) Polczner Jenő: A házi törvényről beszél. (Zaj.) Olay Lajos: Micsoda larma ez ! ? Ha nem beszélnek, legalább hallgassanak ! (Derültség.) Kubik Béla: Majd mi is lármázunk ! Elnök (csenget.) Kérem, ne fessenek itt lármázni, majd csend lesz. Olay! Hiszen ott lármáznak ! Polczner Jenő: Nem ismeri el a hsulyetett érvényességét Magyarországon. Mindaddig amíg az a magyar törvények közé beiktatva nincs, reánk semmi hatálylyal nem bír. A javaslatot nem fogad el. Szünet után. Elnök újból megnyitja az ülést. A miniszterelnök beszéde. Széll Kálmán. A midőn a jelen törvényjavaslatot beterjesztette, abban a meggyőződésben tette, hogy az alkotmány és a törvények értelmében járt el és erről a meggyőződéséről nem térítették le egyáltalán azok az ellenvetések, amelyeket a túloldalról hallott. (Élénk helyeslés. Ebben a nyilatkozatban amelyet sérelmesnek tartanak, nincs trónlemondásról szó, mert ebben az esetben igazuk volna azoknak akik a jvaslatot hiányosnak tartják. A trónörökös fenkölt gondolkodásából származó tény az, amelyről itt szó van. Távolról sem akart cselekedni bármi olyat, ami a monarchiában illetve Magyarországon csak a legkisebb homályt is vetné a trónöröklési jogra. (Zajos helyeslés jobbról.) A trónörökösnek három elvét mondja ki az 1723 I és II törvényezikbe. Elsőbb is az elsőszülöttség joga. Rakovszky ! Nagyon helyes ! Deák is igy értelmezte (Helyeslés jobbról.) Széll Kálmán: Én is így értelmezem. (Helyeslés.) A másik elv: a három nőágon való öröklés joga. Kosuth azt mondotta, hogy a javaslat kiindulási pontja helyes. Kár, hogy nem marad ennél az álláspontjánál, mert mindig az első gondolat helyes. (Derültség.) Annál helytelenebb ez a véleménye, hogy itt jogfosztás történik. Bebizonyítja, hogy menynyire nincs igaza Kosuthnak. A törvény a főherczegi trónutódlásra nézve világos határozott és szabatos. Kosuth főherczegi utódokról beszél, ez sehol sincs a törvényben ellenben benne van, hogy a trón .