Pécsi Napló, 1901. február (10. évfolyam, 28-50. szám)

1901-02-01 / 28. szám

1901. február 1. Pécsi Napló Tájékoztató. Február 1. Hivatalszolgák önművelődési­ köre táncz­­vigalma a Vigadóban. — Pécsi önk. tűzoltóság bálja a Scholcz-féle sör­házban. , 2. A pécsi jótékony nőegylet fehér dominó­estélye. — A pécsi lakatos- és fém­munkások tánczestélye a Vigadóban. — A pécsi „Petőfi-Kör“ farsangi es­télye a Hattyúban. , 3. A budai külv. Kath.-Kör tánczestélye a Scholcz-féle sörházban. — A pécsi „Nemzeti Szinház“ munkásszemély­­zetének tánczestélye a Vigadóban. „ 4. A Zsolr fix és a délutáni ko­ter­ák nagy tánczestélye a Vigadóban. „ 7. Dollinger András, a »Hétfejedelem” szállodás polgári­ bálja. , 9. A Nemzeti Kaszinó bálja. — A Her­czenberger-féle tánczvigalom a Vi­gadóban. — Szabómunkások álarczos bálja a Scholcz-sörházban. , 10. A Höfler Testvérek és Társa bőrgyárá­nak munkásai zártkörű tánczestélye a Scholcz féle sörcsarnokban. , 10. A pécsi fodrász-ifjúság zártkörű bálja a Vigadóban. , 13. Jogászbanda tánczc­al egybekötött hangversenye a Vigadóban. , 16. A Pécsi Polgári Kaszinó tánc­estélye saját helyiségében . A Báró Hirsch Mór-egylet pécsi fiókjának hang­versenye a Vigadóban.­­ A munkás­­képző-egylet farsangi tánczestélye a Scholcz-féle sörházban. , 17. A »Pécsi Polgári Daloskör“ farsangi estélye a Vigadóban. , 18. A .Kath.-Kör* második tánczestélye , 19. A »Pécsi Dalárda“ tréfás estélye. Hírrovatunk. Pécs, január 31. — Frigyes főherczeg vadá­szatai. Frigyes ifiherczeg múlt évi bel­­lyei vadászatairól a következők­­ írják : A föherczeg, aki tudvalevőleg szenvedélyes vadász, már márczius végén kezdte vadá­szatait; akkor 29 erdei sneffet lőtt. Már­ 28 tól április 28 ig Köröserdőben vadászott a föherczeg s­elejtett 4 vaddisznót, 18 őz­­bakot, 4 rókát, 3 vadmacskát, 1 görényt 10 erdei sniffet és 40 darab különböző apró vadat. Ősszel szeptemberben és ok­tóberben ismét Bellyén vadászott szar­vasokra rendkívüli kedvező eredménynyel. Terítékre került: egy gyönyörű huszas, 3 tizenhatos, 3 tizenkettős, 13 jelentéktele­nebb szarvas, egy vaddisznó, egy vad­­macska, egy őzbak, 2 sas és sok apró vad. Múlt évi vadászatainak összes ered­ményét a következő számok mut­ják: 139 szarvas, 42 őzbak, 18­­vaddisznó, 84 nyúl, 137 erdei sniff, 14 fáczán, 120 fürj, 50 vadlúd, 41 róka, 7 vadmacska, 2 borz, 6 sas, 51 héjja, 313 varja és holló, 126 vidra és tömérdek egyéb vad. — Felügyelői kinevezés: Ő fel­sége dr. Fraknói Vilmos arbei választott püspök, szentjobbi apát és a magyar tu­dományos akadémia igazgató tanácsának tagját a múzeumok és könyvtárak orszá­gos felügyelőjévé öt év tartamára kine­vezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a múzeumok és könyvtárak or­szágos felügyelőjének helyettesévé Szalay Imrét, a M. Nemzeti Múzeum igazgatóját, további felügyelőkké Krenner József drt., Fejérpataky László drt., Horváth Géza drt., a M. Nemzeti Múzeum igazgató őreit, Jankó János drt., a M. Nemzeti Múzeum őrét, Kammerer Ernőt, az or­szágos képtár kormánybiztosát és Radisics Jenőt, az országos magyar iparművészeti múzeum igazgatóját, végül a főfelügyelő­ség előadó titkárává Schönherr Gyula drt., a Magyar Nemzeti Múzeum őrét további öt év tartamára kinevezte. — Kinevezés a felső bíró­ságban. — Felsége a magyar igazság­ügyminiszter előterjesztésére dr. Hodonsy Lajost, a szegedi törvényszék elnökét a győri ítélőtáblához tanácselnökké ki­nevezte. — A budapesti és kolozsvári borvizsgáló szakértő bizott­ságok. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a mesterséges borok készí­tésének forgalomba hozatalának tilalmazá­­sáról szóló 1893: XXIII t. cz­ikkj 11. § a értelmében alakított állandó bor­vizsgáló szakértő bizottságok tagjává az 1901. évre a következőket nevezte ki, úgy mint­: a) a budapesti borvizsgáló bizott­ságba: Ágoston József kir. tanácsos or­szággyűlési képviselőt, Forster Gázát, az országos magyar gazdasági egyesület igaz­gatóját, Görgey Gyula cs. és kir. tállyai földbirtokost, Lindmayer Ferencz székes­fővárosi törvényhatósági bizottsági tagot és Billy Pongrácz országgyűlési kép­viselőt; b) a kolozsvári bevizsgáló bizott­ságba pedig: báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás országgyűlési képviselőt, Simay Ferencz földbirtokost, dr. Szent­királyi Ákos gazdasági tanintézeti igaz­gatót, Tokaji Lászlót, az erdélyi gazda­sági egyesület titkárát és Weisz Józsefet, az erdélyi pinczeegylet igazgatóját. — A jó vidék. A városi nép, a mely elkeseredetten szidja a torony alatt hivataloskodó urakat a miatt, hogy az utezák, terek tele vannak hóval, sárral, latyakkal s egyre-másra betegesznek az emberek, — el se képzeli, miféle állapotok uralkodnak most kinnn a falvakban, a jó vidékiek rustikus otthonában. Az óriási hóesés mindent elborított, úgy, hogy az utakat, hol, merra vannak, csak a­­ sorok­ról lehet fölismerni. A magas hóréteg laza, poshadi, a községi és dülőutakat alááztatta olyannyira, hogy a kocsiköz­lekedés szinte lehetetlen. Megterhelt ko­csival képtelenség kimozdulni olyan köz­ségekből, amelyek nem rendelkeznek köves úttal. A jó vidék teljesen el van zárva a □agy világtól, még a szomszédok sem igen érintkezhetnek egymással, mert nyakig sülyednek a sárba. Nem valami éles fantázia kell hozzá, hogy elképzeljük a jámbor falusiak közlekedési viszonyait, amikor mi aszfaltos városiak is úszunk a latyakban. A legszomorúbb a dologban, hogy élelmiszerek tekintetében a jó vi­dékre lévén utalva, nem számíthatunk behozatalra. A piac­ rendkívül megdrá­gult , ma, szerdán a kis heti vásár nap­ján egyetlenegy vidéki nem volt a pécsi piac­on, előreláthatólag a szombati heti­vásár is gyenge lesz. A negyvenkétezer lelket számláló város rengeteg élelmiszert fogyaszt s a népesség túlnyomó része hétről-hétre a piaczról él. A városi kop­lalni kénytelen s a falusi nem képes pénzzé tenni holmijét. Baj itt is, baj ott is. A rengeteg bólé annyira megrongálja mainkat, hogy a tavaszig alig lehet ki­látásunk tűrhető közlekedési viszonyokra. A drágaság már is érezhető, mennyivel inkább fog ez napról-napra növekedni, a­mint a készlet kifogy. Mindössze a közeli falvakból s a vasúti vonal mentén lévő községekből várhatunk élelmet.­­ A Zsolnay-szoborra a pécsi kereskedelmi és iparkamarához érkezett adományokról szóló LXII. kimutatás: A LXI. kimutatás összege................... 25930 K. 14 f. Dr. Ludvig Ferencz Pécs.................... 20 , — , Reisch János, Pécs, gyüjteivén: Reisch János 10 K., özv. Skaritza Nándorné 5 K., Haksch Károly 1 K., összesen 16 K — , összesen : 25966 K. 14 f. — Miniszteri köszönet. A val­lás- és közoktatásügyi m kir. miniszter gróf Apponyi Sándor valóságos belső tit­­k­os tanácsos főrendiházi tagnak és dr. Pasteiner Gyula budapesti tud. egyetemi nyilvános rendes tanárnak, a budapesti tud. egyetem bölcsészeti karán fennálló művészettörténeti gyűjtemény létesítéséhez 8300 (nyolczezerháromszáz) és illetőleg 910 (kilét ötszáztíz) korona értékű tárgyak adományozásáért, köszönetét nyilvánította. — A nőegylet Dominó-esté­lye. A szombaton megtartandó nőegyleti estély az egyedüli ugyan e farsangban a maga nemében, da minden tekintetben kitűnően sikerült mulatságnak ígérkezik. A nőegylet fáradhatatlan választmánya az összes előkészületeket befejezve az estély végleges lefolyását is megállapította. En­nek értelmében a 9 órakor kezdődő dominó bálon a tónor 11 órakor nőválasz négyes­sel veszi kezdetét. Foglalkozni és viza­­vit szerezni tehát az estélyen résztvevő hölgyeknek áll kötelességében, kiket a nőegylet választmánya ez után is értesít, miként az álarcz a négyes VI ik részében lesz leveendő. — Elhunyt plébános. Csak ma reggel adha­tunk hírt Szuly József ber­­kesdi esperes-plébános súlyos megbetege­déséről, de mire soraink olvasóink elé kerültek, a derék plébános, aki a szó leg­nemesebb értelmében atyja volt községé­nek, mér kiszenvedett. Az elhunyt most harmadszor esett hagymás betegségbe, de most a leggondosabb ápolás sem ment­hette meg és a pécsi egyházmegye el­vesztette egyik legodaadóbb, leglelkesebb, legszeretettebb papját. Az elhunyt 1835-ben született Gálosfán és 1858-ban szenteltetett pappá Gödrén és Bátaszéken káplánkodott, majd 1862-ben a pécsi papképző intézethez került, 1873-ban annak tanára, 1877-ben ideiglenes igazgatója lett, de már a következő évben Berkesdre plébánosnak nevezte ki az akkori pécsi püspök és 22 éven át, mig csak a halál el nem ra­gadta, elválaszthatatlan volt plébániájától. 1881 ben a pécsváradi esperesi kerületnek iskolalátogatója lett, 1885 ben és 1894 ben újabb kitüntetések érték a püspök ré­széről. Nemcsak híveinél örvendett osztat­lan népszerűségnek, hanem szerette min­denki, aki ismerte. Szuly János, pécsi ügyvéd testvérét gyászolja az elhunytban, kit holnap délelőtt, helyeznek el örök nyugalomra Berkesden. Már ma számos koszorút küldöttek a ravatalra és holnapi temetésére volt ismerősei közül sokan Pécsről is elmennek Berkesdre.­­ A pécsi közigazgatási tan­folyam tanári kara ma délután 4 órakor a befejezett félévi vizsgálatok után a vár­megyeházán Roszits Kamill főjegyző, a tanfolyam igazgatójának elnöklete alatt záró konferencziát tartott, melyen meg­állapították a vizsgálatok eredményét, mely a fölmerült nehézségek daczára, melylyel ezen új intézmény bevezetése járt, a lehető legjobb. A pécsi tanfolyam 60 hallgatója közül Ve­rósz megfelelő eredménynyel vizsgázott és igen való­színű, hogy ezen tekintetben első hely jut majd az országban létesített tanfolyamok sorában a pécsinek. — Eltávolított közkutak. A lámpakedvelőknek, akik éjjelenkint az utczákon fölállított közkutak lámpáit lop­kodták el, hogy azokkal sötét otthonukat földerítsék, beborult. Egy időre az az ér­zéketlen városi mérnöki hivatal lehetet­lenné tette nemes foglalkozásuk folytatását, mert a mai nap folyamán eltávolíttatta a közkutakat, lámpáikkal együtt, ami a lámpa­inyenczeket bizonyára kellemetlenül fogja érinteni. De annál szívesebben látja ezt a lámpákkal bőven ellátott lakosság, mert ebből arra következtethet, hogy a vízmizéria egy időre lekerül a napirendről és a vízhordás fölöslegessé vált. Már most is teljesen elegendő víz áll rendelkezésre, és mivel még folyton esik a hó és az az enyhe időjárás következtében csakhamar .

Next