Pécsi Napló, 1901. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1901-04-02 / 77. szám
1901. április 2. Pécsi Napló korona volt. Utakra 121.397 koronát költöttek. Fegyelmi eljárást 22 esetben rendeltek el, rendbírságot 84 esetben alkalmaztak. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan Wosinszky István balfi fürdőtulajdonosnak köszönetet szavaztak, amiért a tolnamegyei szegény betegek számára egy teljesen ingyenes ellátásos helyet biztosított, amelyet évente 18 beteg használhat. A Szathmár és Solt között épülő transverzális műút ügyében Széchenyi Sándor gróf vezetésével deputáczió megy a kereskedelemügyi miniszterhez; azt kérik, hogy az út Paks felé vezettessék, az áthidalás is itt történjék, miáltal a műut Gyönk és Dombóvár érintésével a vármegyét derékon szelné keresztül. A főispán a számonkérő szék jelentése alapján meleg, elismerő szavakkal emlékezett meg Steinfeld Béla árvaszéki ülnökről, mint akinek restancziája soha nincs. Ezután megválasztották a központi választmányba Forster Istvánt és Szévald Oszkárt, a közigazgatási bizottságba Perczel Józsefet, az állandó választmányba Schell József bárót és Eötvös Károlyt, a múzeumi bizottságba Döry Frigyest, a kijelölő bizottságba Dőry Jenőt, a Lymburg Styrum gróf és grófné alap felügyelő bizottságába Őrffy Lajost, a levéltár selejtező bizottságba Mayer Gyula írt, a mezőgazdasági bizottságba Tóth Ödönt. Újjá alakították a borellenőrző bizottságot is. A gazdasági munkás és cselédsegélyező pénztárnak a vármegye 50 koronával alapítója lett. Megengedték, hogy a seegzárdi Ferencz-kórház újból ismét 11 telket sajátítson ki, amelyen kertet létesítsenek az üdülő betegek számára. Fedezetül a kint levő 77 ezer forint betegápolási díjkövetelést jelölték ki. Csepke Gábor volt állatorvost 580 koronával nyugdíjazták. A vármegyei gazdasági egyesületnek lófuttatási czélra 1000 koronát váltak ki. A nemzetiségi egyenjogúsításról szóló törvény módosítása ügyében pártolólag írnak fel Háromszék vármegye körlevele mellett. Elhatározták, hogy a 114 ezer koronás magyarosítási alap kamatját már az idén kiosztják a tanítók és a magyar nyelvben jeles előhaladást tett tanulók között. A névsor összeállításával Döry Pál alispánt és Tihanyi Domokos tanfelügyelőt bízták meg. Nagyobb vitát csak a „Tolnavár megyei múzeum“ berendezésének kérdést okozott. Az állandó választmány a villany-bevezetési 2000 korona költséget törölve a költségvetésből, G3k 3150 kor. kiutalását hozta javaslatba. Rátkay László orsz képviselő bár a múzeumokat elismerte nevelési és erkölcsi tényezőknek, hatásos beszédet mondott e javaslat ellen addig, míg a vármegye pénzügyei nem javulnak, mig tart a kivándorlás, míg olyan csigalassú a magyarosodás s roszszak a népiskolák és óvodák, csupán csak a már előre kiadott 901 koronát volt hajlandó megszavazni. Döry Pál alispán csodálkozással fogadta Ritkay felszólalását, ki szerinte is mindig ideális czélokért küzd s kifejtette, hgy ha a vármegye elfogadta Apponyi Sándor gróftól és Wosinszkytól a muzeum alapját tevő régiségeket, erkölcsi kötelessége azoknak elhelyezéséről is gondoskodni, annál is inkább, mivel a kormány által ingyen adott szekrényeknek most csak a szállítási díját kell megfizetni. Rátkay személyes kérdésben kérvén szót, még egyszer hangsúlyozta a vármegyének nagy szegénységét, amit a népesség megfogyása is bizonyít, szavait azzal fejezte be, hogy elismerte Wosinsky nagy adását, de a tudósok rendszerint túloznak, elfogultak saját tudományukkal szemben s nem látják a való életet. Azt kívánta, hogy a szekrények mellé állítsanak még egy új szekrényt, kép alakjában helyezzék el benne a vármegye elpusztult szőlőit, kivándorló népét, a szegény nép kérges tenyerét, zárják bele a könyét, verejtékét, nehéz sóhajtását... A poetikus szavak óriási hatást keltettek, de azért a közgyűlés megszavazta a 3150 korona berendezési költséget, bár ezt Boda Vilmos orsz. képviselő, bizottsági tag is ellenezte. Végül módosították a tisztviselői nyugdíjalap alapszabályait, mégpedig olyformán, hogy az alaptőke ne csak állampapírokba, takaréktárba, de fővárosi kölcsönkötvényekbe is el legyen helyezhető. 80 ezer koronát így akarnak elhelyezni s ezt a tisztviselők előleges közgyűlése már el is határozta. Előfizetésre való fölhívás. Április hó elsején új előfizetést nyitottunk a PÉCSI NAPLÓ politikai napilapra. Ezen alkalommal arra kérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek az előfzetés megújítását mielőbb eszközölni, hogy a lap szétküldésében fönnakadás ne történjék. Az előfizetési ár helyben és vidékre marad a régi. Évenkint . . 24 korona. Félévenkint . 12 „ Negyedévenkint . „ A „Pécsi Napló“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Hírrovatunk. Pécs, április 1. — Elhunyt főherczegnő Gizella főherczegnő, József Ágoston főherczeg leánya, márczius 3- án délután Volosciban elhalálozott. Az elhunyt Gizella Auguszta főherczegnőnek, József Ágost főherczeg és Auguszta főherczegnő leányának holteste április 3 án érkezik Budapestre, ahol a budai várlak Zsigmond-kápolnájában helyezik örök nyugalomra. Széll Kálmán miniszterelnök, akit a főherczegi szülők a gyászesetről értesítettek, az elhunyt íőhercz°gnő szüleinek és nagyszüleinek a legmelegebb szavakban fejezte ki tiszteletteljes részvétét. — A honvédelmi miniszter üdülése. Fiuméból írja tudósítónk, hogy báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter pénteken este fél 8 kor érkezett oda Budapestről. Miután orvosai a legnagyobb nyugalmat ajánlották neki, hivatalos fogadtaása elmaradt, s a pályaudvaron csupán Planner honvédszázados fogadta. A miniszter daliás alakját a betegség sem törte meg, csupán megfogyasztotta és a rozszinét halványította. Szapáry László gróf kormányzó fogatán hajtatott megrendelt szállására, az Európa szállóba, hol csakhamar lepihent. L'Omba'on reggel 10 óra tájban lement az Adamich mólóra, hogy a tengerészeti hajóját? Előre gőzösen áthajózzék Lovrannba. Társaságában volt Planner százados. A mólón üdvözölte a minisztert Maylender Mihály dr. fiumei podeszta, majd nemsokára megjelent Szápáry László gróf kormányzó, ki szintén fölszólít az „Eőre” gőzösre és elkísérte Fejárváry bárót Lovranába. A miniszter pár hetet szándékozik tölteni az osztrák Riviera e szép fekvésű pontján, hol inkább föltalálja a zavartalan nyugalmat, mint Abbáziában. Fia, a mi főispánunk, a húsvéti ünnepek alatt látogatja meg édesatyját. — Virágvasárnapja. A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepét, virágvasárnapját a szokott módon ülte meg a pécsi közönség. A templomokban mindenütt fényes istentiszteleteket tartottak, amelyeken roppant nagy számban jelentek meg az ájtatoskodók. A szeles, hideg idő sem tartotta vissza az embereket a templomjárástól. Különösen nagy volt a tolongás a vártemplomban, ahol Hetyey Sámuel püspök is részt vett az ünnepi nagymisén. Az utcákon és a sétatereken is igen sok volt a járókelő. — A műszaki doktori ősim. Ő Felsége megengedte, hogy a budapesti József műegyetemen a bemutatott szabályzat-tervezetben foglalt elvek szemmeltartása mellett a műszaki doktori czlia megszerezhető legyen, illetőleg, hogy ezen műegyetem műszaki doktorokat avathasson fel. — Személyi hir. Tormay Károly alispán a mai sorozásra Sására utazott s még az esti vonattal visszatért. — Előléptetett tanárok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss József pécsi állami föreáliskolai, Pintér Ede, Priisauer Adolf, Bécsi Márton, Baló Gyula kaposvári főgimnáziumi, Zsámár Lajos, pécsi állami föreáliskola tanárokat a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába nevezte ki. — A Zsolnay szoborpályázat. A Vigadóban már fölállították a Pécsett létesítendő szoborra beérkezett pályaműveket. Ami a pályázat külső sikerét illeti, az eredménynyel teljesen meg lehetünk elégedve. 17 pályaterv érkezett be 17 pályázótól és a szoborbizottságnak elegendő dolgot fog adni a szoborminták alapos tanulmányozása. Ami már most a szoborminták művészi értékét illeti, az is várakozáson felül kedvező. Több becses pályamunka érkezett be és alapos a kilátás arra, hogy az első magyar iparművész megfelelő szoborhoz jut Pécsett Több pályamunkánál a talapzatra túl nagy gondot helyeztek a pályázó szobrászok. Többnél hiányzik a kellő összhang a talapzat és szobor között. De nem vágunk a bírálók elébe, akik április 12 én gyűlnek egybe a helyszínen. Erre a napra küldik ki a vallás és közoktatásügyi miniszter, a képzőművészeti társulat és az építész és mérnök egylet képviselőiket, akik a város meghívására vesznek részt a bíráló bizottság munkásságában. Annyit már ma megállapíthatunk, hogy a pályázat sikerrel járt és a művészek érdeklődésével is meg lehetünk elégedve. — Elbocsátás a honvédség kötelékéből. Jäger Izidor a pécsi 19. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya a védkötelezettség után a honvédség kötelékéből elbocsáttatott. — Végre tavasz. Egy hideg februáriusi napon egész váratlanul itt termett közöttünk őnagysága, a szép Tavasz. Mosolygó arcjéza), tekintetének meleg sugaraival ,hogy az ablaktáblák fantasztikus jégvirágain leskandikált a sütött szobákba, szemeinek ragyogása leolvaszta az ablaktáblákról a jégprizmákat. Megmozdult az élet a tarfák bensőjében és a csupasz gaak kérgei finom neszszel pattogtak, halkan roppantak. Aztán ép ily váratlanul egyszerre csak elborult a szép Tavasz ábrázata. A szekrényekbe visszakerültek ismét a felöltők, a kandallók, ebben kiújultak megint a lángok. Éjszakánként pelyhedzett a hó, reggelenkint hófehéren, havasan meredeztek a háztetők. Pedig ekkor már a hivatalos terminus napja is elmúlt. 3