Pécsi Napló, 1901. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1901-05-01 / 101. szám
1901. május 1. ele, sok a türelem; — viszont sok a törvény és rendelet, de kevés a végrehajtó közeg. — Ha már a nemzetiségekkel szemben engedékenyeknek kell lennünk, de legalább a czigány ne csúfoljon meg bennünket! Kergetni kell őket határról-határra, mig vagy letelepednek s tisztességes munkával keresik kenyerüket, vagy megszöknek. A teendő itt első sorban az államra hárul. — Szaporítania kell a közigazgatás szerveit, elsősorban a csendőrséget s azoknak állomásait. E nélkül egy lépést se tehetünk előre. Most egy járásban alig van 8—10 csendőr. Phisikai képtelenség a megkivántató, vagy csak tűrhető felügyelet teljesítése. A falvaknak nincs anyagi erejük rendőrség állítására. Alig telik havonkint 6 korona a község üres pénztárából annak a csonka-bonka koldusbirónak fizetésére, kinek rendszerint ez a hivatal utolsó lépcsője a hideg asztalhoz. Csendőrségünk szaporítására van nekünk szükségünk, akkor jó magától a többi is, addig írott malaszt minden orvoslási szándék. De ezt aztán sürgetnünk kell hatóságilag, társadalmi úton, ha közbiztonsági s közerkölcsi állapotunk javítása komoly akaratunk. — De hát kinek nem akarata ez?! Lukácsy Imre. A képviselőház ülése a hozták el záróbeszédeiket. A Pichler beszéde alatt a hevesebb obstrukcziókra emlékeztető jelenet játszódott le. Kubik Béla okvetlenkedett, mire az elnök rendreutasította. Kubik ekkor szinte az egész Ház megbotránkozása mellett feleselgetett az elnökkel, úgy, hogy ez kénytelen volt őt háromszor egymásután rendreutasítani. Hegedűs miniszter röviden válaszolt a már sokszor hallott ellenvetésekre. Beszédét az egész kormány és zsúfolt jobboldal hallgatta. Ezzel a vita véget ért s megkezdődött a szavazás. Mint előre látható volt, a 27 iket túlnyomó többség fogadta el. * Részletes tudósításunk itt következik: Elnök: Perczel Dezső. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Hegedűs Sándor, Plósz Sándor, gróf Széchenyi Gyula, Darányi Ignácz és Cseh Ervin. Peresei elnök bejelenti, hogy a gödöllői Erzsébet-szobor bizottsága meghívta a képviselőházit a szoborleleplezésre, mely május 19 én lesz. Az Adria szerződése. A 27. § hoz beadott hat javaslatok benyújtói mondották el párbeszédeiket. Piehler Győző: Tiltakozik Rakovszky amit állítása ellen, hogy a Kossut párt nem küzdött volna a javaslat ellen és nem venne részt minden alkotmányos és parlamenti küzdelemben. Várjon a néppárt, amely most a 48 as törvényekre hivatkozik, részt vesz-e mindig olyan harcban, amely a 48 as törvények egyéb szabadelvű intézkedéseinek védelmében vitatik meg? Ha mindeme harcrokban ott látná a néppártot, akkor emelhetne csak vádat a 48-as párt ellen. (Tetszés a szélbaton) Köszönetet mond a miniszterelnöknek, hogy kijelentette, hogy e javaslat nem pártkérdés, tehát mindenki szabadon szavazhat. Tiltakozik az ellen, hogy a német sajtó a külföld előtt megrágalmazza az ellenzék Adria elleni akczióját, különösen a Pester Lloyd vezet ebben a piszkolódásban. (Zaj balról.)lyekből bort szállítottak Esztergomba s melyből egyúttal az is látható, hogy a borkereskedés iránya Esztergom felé volt, mely akkor az országnak egyik emporiumát képezte. Eme nevezetes okmányon kívül vannak még más okmányaink, melyek igazolják, hogy Pereked vidékén és a Kéméndtől keletre összetorlódott völgységekben egész a Duna síkságáig sok szöllő volt és jeles bor termet. Mindazonáltal amaz eszme, hogy Baranya neve a baranyából származik, csak későbbi eredetű. Ez 1664 iki Zrínyi féle téli hadjáratból származik, midőn a keresztény hadak először rontottak be az akkor a török birodalomhoz tartozó Pécsre és itt Noéként a baranyai borok erejét megtanulták ismerni. Ezek elvitték annak hírét az egész világra s elekeseditette a törökök kiűzése után az idegent Pécsre; van elég nyoma annak a régi okiratokban, melyek a baranyai bor jóságáról s ennek következtében történt bevándorlásról emlékeznek. Azoknak tehát, kik a magyarországi borászat történetét meg fogják írni, Baranya, mint a híressé lett borok anyja nem lesz érdektelen momentum; az esztergomi per pedig arra is megtanítja majd, kik voltak Baranyának első, történelmileg is ismert XIII századbeli borkereskedői. Meszlényi Pál: Gyalázkodnak! Rágalmaznak ! Pichier ezután a díjszabásokról beszél újból s azt állítja, hogy az nem felel meg a szállítás érdekeinek. Az Adriának adott adómentesség több, mint rejtett szubvenczió. Ez egyenes kiszolgáltatása a fiumei magyar szabadhajózás érdekeinek az Adria javára. (Folytonos zaj jobbról.) Háromszori rendreutasítás. Kubik Béla: Micsoda lárma al ott! Az elnök nem is törődik vele. Elnök (csenget): Csődet kérek ! Kubik ! ha bezzeg egy miniszter neszél, akkor ugyancsak rázza a csengettyűt, de ha ellenzéki beszél, azzal nem törődik. (Zsj.) Elnök i Kubik képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jobbról.) Kubik ! Nem törődöm velel Ami igaz, az igaz ! Elnök i Kubik képviselő urat újból rendreutasítom. (Helyeslés jobbról.) Kubik ! Csak tessék ! Csak tessék, ha kedve tártjai Elnöki Az ildomos műveltség megkívánja, hogy a képviselő úr respektálja az elnöki megintést és ne feleseljen. (Zajos helyeslés jobbról) Kubik ! Nem bánom ! Becsülje meg magát! (Zaj.) Elnöki Harmadszor is rendre utasítom Kubik képviselőt! (Zajos helyeslés jobbról.) Pichler ! A szegény nép érdekében, a közgazdasági helyzetre való tekintettel kéri a házat, hogy a szakaszt ne szavazza meg. (Helyeslés a szél balon.) Rakovszky István kijelenti, hogy nem emelt vádat a Kossuth-párt ellen, csak szemrehányást tett, amiért közülök oly kevesen vettek részt a vitában, bár elismeri, hogy Pichler kivette az oroszlánrészt. Amikor pedig szemrehányást tett, Madarász József is igazat adott neki. Madarász ! Ez igaz ! Rakovszky ! Pichler ne törődjön a német újsággal, az már nem csinál véleményt pláne, ha tudják, hogy szubvenczionált újság Kijelenti, hogy nem a tőke ellen agitáltak, hanem a tőke visszaélései ellen. (Tetszés a néppárton.) Sajnálja, hogy e szakaszt minden erőfeszítés ellenére is megszavazzák. Ha a jövőben majd óvatosabbak lesznek, ilyen természetű szakaszokat meg fognak tudni akadályozni. Egy társaságnak, mely óriási üzleteket csinál, nem lehet adómentességet adni. Ez a tőke visszaélése. A polgári hasznot megadja, de mikor a szegény embereknek nincs meg a polgári haszna, akkor nem adhat ezreket egy nagy vállalatnak, kéri hát javaslatának elfogadását. (Helyeslés a néppárton.) Hegedős Sándor kér. miniszter: T. Házi Rakovszky ! Vonja vissza ! Zajos felkiáltások balról: Vonja vissza ! Elnök (csenget.) csendet kérek. Hegedős miniszter: Rakovszky és Piehler ma is csak állítottak, de nem bizonyítottak semmit. (Igaz !) E mellett ismétlésekbe bocsátkoztak, így Piehler újból felhozta téves állításai a díjszabásról, amelyre nézve többször bizonyító adatokat sorolt fel a szóló. Ami az üzlet személyes voltát illeti, azt nem egy évi időszakokra értette, hanem az üzletekre. Arra nézve, hogy a szállítást tényleg előmozdítja a kivitelt, újból néhány adatot sorol elő. Kéri a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbról.) Elnök felteszi a kérdést a szavazásra és bejelenti, hogy 20 képviselő név — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, április 30. Ma végre szavazásra került a dolog az adómentességet biztosító 27-ik szakasz tárgyában. A folyosók a zsúfolásig megteltek szavazásra készülő honatyákkal. Folytonos zaj, zsibongás között nyitotta meg az ülést Perczel Dezső elnök s mindjárt azután Pichler és Rakovszky menutóbbinak síkságán is valószínűen bort termeltek . Bicsérdnek hajdani neve Bulchew azaz Bölcsü, így találjuk ezt számos más okmányban is. Bicsérd és Ürög közt két községet említ meg az okmány, melyek nevei ma nem ismertek, ez egyik Enuzd (Enözd), mely egyébb okmányokban Enyesd névvel szerepel. E község Patacstól éjszakkeletre a völgyben feküdt, de volt Baranyában egy Enyeszt nevű község is Szebénytől délre. India nevű község Pellérd s Bicsérd között lökhetett, hol most van egy India nevű dűlő. Iregh és Cserkút között említi az okmány Ozold (Aszald) nevű községet. E név nem fordul elő semmi más okmányban. Ersec (Érszeg) nevű község a Hetsehelytől keletre a Jakabhegy felé nyújtózó völgy közepe táján, hol temploma romjai ma is láthatók. Beel (Bél) ismeretlen nevű község valószínűen ugyanama völgyben. Kácsszénája, a mai Kovaczéna, községről számtalan okmány tesz említést. Mig Gyödy (Gyüd), Turul (Turony), Keskögy (Kökény) nevei ma is ismeretesek. Busca névben a Bosta szó látszik rejleni és Ellay névben Eilend volna felismerhető Zobor a mai Szabar, Kazar a mai Kozár, addig Agory Szabar vidékén, Lurou Bosta vidékén, Lynka a mai Csakadia (Csege) vidékén teljesen ismeretlenek. Egedeg nevű falu Helyesfától keletre feküdt, íme ezek voltak azon községek, me Pécsi Napló .