Pécsi Napló, 1901. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1901-05-01 / 101. szám

1901. május 1. ele, sok a türelem; — viszont sok a törvény és rendelet, de kevés a végre­hajtó közeg. — Ha már a nemzetisé­gekkel szemben engedékenyeknek kell lennünk, de legalább a czigány ne csúfoljon meg bennünket! Kergetni kell őket határról-határra, mig vagy letelepednek s tisztességes munkával keresik kenyerüket, vagy megszöknek. A teendő itt első sorban az államra hárul. — Szaporítania kell a közigazgatás szerveit, első­sorban a csendőrséget s azoknak állomásait. E nélkül egy lépést se tehetünk előre. Most egy járásban alig van 8—10 csendőr. Phisikai képtelenség a meg­­kivántató, vagy csak tűrhető felügyelet teljesítése. A falvaknak nincs anyagi erejük rendőrség állítására. Alig telik havonkint 6 korona a község üres pénztárából annak a csonka-bonka koldusbirónak fizetésére, kinek rendsze­rint ez a hivatal utolsó lépcsője a hi­deg asztalhoz. Csendőrségü­nk szaporítására van nekünk szükségünk, akkor jó magától a többi is, addig írott malaszt minden orvoslási szándék. De ezt aztán sürgetnünk kell hatóságilag, társadalmi úton, ha közbiztonsági s közerkölcsi állapotunk javítása komoly akaratunk. — De hát kinek nem akarata ez?! Lukácsy Imre. A képviselőház ülése a hozták el záróbeszédeiket. A Pichler beszéde alatt a hevesebb obstrukcziókra emlékez­tető jelenet játszódott le. Kubik Béla okvetlenkedett, mire az elnök rendreutasí­­totta. Kubik ekkor szinte az egész Ház megbotránkozása mellett feleselgetett az elnökkel, úgy, hogy ez kénytelen volt őt háromszor egymásután rendreutasítani. Hegedűs miniszter röviden válaszolt a már sokszor hallott ellenvetésekre. Beszédét az egész kormány és zsúfolt jobb­oldal hallgatta. Ezzel a vita véget ért s megkezdő­dött a szavazás. Mint előre látható volt, a 27 ik­e­t túlnyomó többség fogadta el. * Részletes tudósításunk itt következik: Elnök: Perczel Dezső. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Hegedűs Sándor, Plósz Sándor, gróf Széchenyi Gyula, Darányi Ignácz és Cseh Ervin. Peresei elnök bejelenti, hogy a gödöllői Erzsébet-szobor bizottsága meg­hívta a képviselőházit a szoborleleple­zésre, mely május 19 én lesz. Az Adria szerződése.­ A 27. § hoz beadott hat javaslatok benyújtói mondották el párbeszédeiket. Piehler Győző: Tiltakozik Ra­­kovszky amit állítása ellen, hogy a Kos­su­t párt nem küzdött volna a javaslat ellen és nem venne részt minden alkot­mányos és parlamenti küzdelemben. Vár­jon a néppárt, amely most a 48 as törvé­nyekre hivatkozik, részt vesz-e mindig olyan harc­ban, amely a 48 as törvények egyéb szabadelvű intézkedéseinek védel­mében vitatik meg? Ha mind­eme har­­crokban ott látná a néppártot, akkor emel­hetne csak vádat a 48-as párt ellen. (Tetszés a szélbaton) Köszönetet mond a miniszter­elnöknek, hogy kijelentette, hogy e javaslat nem pártkérdés, tehát mindenki szabadon szavazhat. Tiltakozik az ellen, hogy a német sajtó a külföld előtt megrágalmazza az ellenzék Adria elleni akczióját, külö­nösen a Pester Lloyd vezet ebben a pisz­­kolódásban. (Zaj balról.)­lyekből bort szállítottak Esztergomba s melyből egyúttal az is látható, hogy a borkereskedés iránya Esztergom felé volt, mely akkor az országnak egyik emporiu­mát képezte. Eme nevezetes okmányon kívül vannak még más okmányaink, me­lyek igazolják, hogy Pereked vidékén és a Kéméndtől keletre összetorlódott völgy­ségekben egész a Duna síkságáig sok szöllő volt és jeles bor termet. Mindazonál­tal amaz eszme, hogy Baranya neve a bar­anyából származik, csak későbbi ere­detű. Ez 1664 iki Zrínyi féle téli hadjárat­ból származik, midőn a keresztény hadak először rontottak be az akkor a török bi­rodalomhoz tartozó Pécsre és itt Noéként a baranyai borok erejét megtanulták is­merni. Ezek elvitték annak hírét az egész világra s e­lek­­eseditette a törö­kök kiűzése után az idegent Pécsre; van elég nyoma annak a régi okiratokban, melyek a baranyai bor jóságáról s ennek következtében történt bevándorlásról em­lékeznek. Azoknak tehát, kik a magyarországi borászat történetét meg fogják írni, Ba­ranya, mint a híressé lett borok anyja nem lesz érdektelen momentum; az esz­tergomi per pedig arra is megtanítja majd, kik voltak Baranyának első, történelmileg is ismert XIII századbeli borkereskedői. Meszlényi Pál: Gyalázkodnak! Rágalmaznak ! Pichier ezután a díjszabásokról beszél újból s azt állítja, hogy az nem felel meg a szállítás érdekeinek. Az Adriának adott adómentesség több, mint rejtett szubvenczió. Ez egyenes kiszolgál­tatása a fiumei magyar szabadhajózás ér­dekeinek az Adria javára. (Folytonos zaj jobbról.) Háromszori rendreutasítás. Kubik Béla: Micsoda lárma al ott! Az elnök nem is törődik vele. Elnök (csenget): Csődet kérek ! Kubik ! ha bezzeg egy miniszter neszél, akkor ugyancsak rázza a csenget­tyűt, de ha ellenzéki beszél, azzal nem törődik. (Zsj.) Elnök i Kubik képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jobbról.) Kubik ! Nem törődöm velel A­mi igaz, az igaz ! Elnök i Kubik képviselő urat új­ból rendreutasítom. (Helyeslés jobbról.) Kubik ! Csak tessék ! Csak tessék, ha kedve tártjai Elnöki Az ildom­os műveltség megkívánja, hogy a képviselő úr respek­tálja az elnöki megintést és ne feleseljen. (Zajos helyeslés jobbról) Kubik ! Nem bánom ! Becsülje meg magát! (Zaj.) Elnöki Harmadszor is rendre uta­sítom Kubik képviselőt! (Zajos helyeslés jobbról.) Pichler ! A szegény nép érdeké­ben, a közgazdasági helyzetre való tekin­tettel kéri a házat, hogy a szakaszt ne szavazza meg. (Helyeslés a szél balon.) Rakovszky István kijelenti, hogy nem emelt vádat a Kossuth-párt ellen, csak szemrehányást tett, a­miért közülök oly kevesen vettek részt a vitában, bár elismeri, hogy Pichler kivette az oroszlán­részt. A­mikor pedig szemrehányást tett, Madarász József is igazat adott neki. Madarász ! Ez igaz ! Rakovszky ! Pichler ne törődjön a német újsággal, az már nem csinál vé­leményt pláne, ha tudják, hogy szubven­­czionált újság­­ Kijelenti, hogy nem a tőke ellen agitáltak, hanem a tőke visszaélései ellen. (Tetszés a néppárton.) Sajnálja, hogy e szakaszt minden erőfe­szítés ellenére is megszavazzák. Ha a jö­vőben majd óvatosabbak lesznek, ilyen természetű szakaszokat meg fognak tudni akadályozni. Egy társaságnak, mely óri­ási üzleteket csinál, nem lehet adómen­tességet adni. Ez a tőke visszaélése. A polgári hasznot megadja, de mikor a sze­gény embereknek nincs meg a polgári haszna, akkor nem adhat ezreket egy nagy vállalatnak, kéri hát javaslatának elfogadását. (Helyeslés a néppárton.) Hegedős Sándor kér. miniszter: T. Házi Rakovszky ! Vonja vissza ! Zajos felkiáltások balról: Vonja vissza ! Elnök (csenget.) csendet kérek. Hegedős miniszter: Rakovszky és Piehler ma is csak állítottak, de nem bizonyítottak semmit. (Igaz !) E mellett ismétlésekbe bocsátkoztak, így Piehler újból felhozta téves állításai a díjszabás­ról, a­melyre nézve többször bizonyító adatokat sorolt fel a szóló. A­mi az üzlet személyes voltát illeti, azt nem egy évi időszakokra értette, hanem az üzletekre. Arra nézve, hogy a szállítást tényleg elő­mozdítja a kivitelt, újból néhány adatot sorol elő. Kéri a szakasz változatlan el­fogadását. (Helyeslés jobbról.) Elnök felteszi a kérdést a szava­zásra és bejelenti, hogy 20 képviselő név­ — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, április 30. Ma végre szavazásra került a dolog az adómentességet biztosító 27-ik szakasz tárgyában. A folyosók a zsúfolásig meg­teltek szavazásra készülő honatyákkal. Folytonos zaj, zsibongás között nyitotta meg az ülést Perczel Dezső elnök s mind­járt azután Pichler és Rakovszky men­utóbbinak síkságán is valószínűen bort termeltek . Bicsérdnek hajdani neve Bulchew azaz Bölcsü, így találjuk ezt számos más okmányban is. Bicsérd és Ürög közt két községet említ meg az okmány, melyek nevei ma nem ismertek, ez egyik Enuzd (Enözd), mely egyébb okmányokban Enyesd névvel szerepel. E község Patacstól éjszak­keletre a völgyben feküdt, de volt Baranyában egy Enyeszt nevű község is Szebénytől délre. India nevű község Pellérd s Bicsérd között lökhetett, hol most van egy India nevű dűlő. Iregh és Cserkút között említi az okmány Ozold (Aszald) nevű községet. E név nem fordul elő semmi más ok­mányban. Ersec (Érszeg) nevű község a Hetsehelytől keletre a Jakabhegy felé nyújtózó völgy közepe táján, hol tem­ploma romjai ma is láthatók. Beel (Bél) ismeretlen nevű község valószínűen ugyan­­ama völgyben. Kácsszénája, a mai Kova­­czéna, községről számtalan okmány tesz említést. Mig Gyödy (Gyüd), Turul (Turony), Keskögy (Kökény) nevei ma is ismeretesek. Busca névben a Bosta szó látszik rejleni és Ellay névben Eilend volna felismerhető Zobor a mai Szabar, Kazar a mai Kozár, addig Agory Szabar vidékén, Lurou Bosta vidékén, Lynka a mai Csakadia (Csege) vidékén teljesen ismeretlenek. Egedeg nevű falu Helyesfától keletre feküdt, íme ezek voltak azon községek, me­ Pécsi Napló .

Next