Pécsi Napló, 1903. június (12. évfolyam, 124-146. szám)

1903-06-03 / 124. szám

s nem képes annak minden terhét, anyagi és erkölcsi feladatait kielégíteni. Beszéde végén átadta a gyermekmenház épületét a város fejének, a polgármesternek gon­dozás és továbbfejlesztés végett. — Bérmálás a vártemplomban. A vasárnap délelőtti istentiszteletnek a legszebb időjárás kedvezett. A pünkösdi ünnep alkalmából ezrekre menő közönség szállta meg a vártemplom előtti térséget és a templom zsúfolásig megtelt ünneplő, ájtatos közönséggel. Különösen a fölvonult bérmálandók, a legszebb ruhában egybe­­gyűlt gyermeksereg mély, visszafojtott lélegzettel várta a nagy pillanatot. .. A templom énekkara és orgonája reggeli 8 órakor az Ecce sacerdos magnust adta elő, mikor kíséretével bevonult Hetyey Sámuel megyés püspök, aki a főoltárnál csendes misét mondott, amikor is Waj­­dics Gyula kanonok a szent evangéliumot olvasta. Majd kezdetét vette a bérmálás, melynek szentségében 821 fiú és leány részesült. A bérmálás délelőtt 10 órakor, miután a püspök áldását osztotta, ért véget, amikor elszéledt a közönség és a bérmált gyermekek a bérmaszülőkkel emel­kedett hangulatban hagyhatták el a fen­séges templomot. — Személyi hírek. Majorossy Imre polgármester, kir. tanácsos ma ismét el­foglalhatta hivatalát, de a közel jövőben Rőmerbadhba megy, honnét remélhetőleg most már teljesen kigyógyulva tér majd vissza Pécsre. — Uj kamarások. Ő Felsége Wal­­decki gróf Boos Rajnáld helytartósági fogalmazó-gyakornoknak és Szemerei Sze­mere de genere Huba Béla földbirtokos­nak a kamarási méltóságot adományozta. — A honvédség nyári gyakor­latai. A pécsi 19. honvéd gyalogezred június 28-án négyheti gyakorlatra elvonul Pécsről, illetőleg Kaposvárról és Zala vármegyébe vonul, ahol az V. honvéd­kerület keretébe tartozó ezredek együtte­sen tartják meg nyári gyakorlataikat. Pé­csett tehát ezen évben sem lesz semmiféle összpontosítás, sőt a mi katonáink is el­mennek, úgy julius havára, mint őszi gya­korlatra, melynek helye és ideje még nincsen megállapítva Hova lettek azok a szép remények, melyeket annak idején a honvédsátortábor építéséhez fűztünk ? Né­hány éven át csak megtartották itt lega­lább az ezredgyakorlatokat és a kapos­vári zászlóaljak átjöttek rendesen Pécsre, lassan-lassan azután elmaradoztak ezek, sőt a pécsi zászlóaljak mentek át Kaposra és mivel ezen gyakorlatok nem vezettek a kívánt kiképzési eredményre, most azokat nagyobbszabásu menetgyakorlatokkal kap­csolják össze. — Esküvő. A következő családi jelentést vettük: Brázay Kálmán ország­­gyűlési képviselő örömmel tudatja, hogy néhai hitvesétől, Thury Saroltától szár­mazott leányát, Sárikát gyergyó-szent - miklósi Kary Béla, m. kir. honvédszázados f. évi június 6-án, déli 12 órakor vezeti oltárhoz Budapesten, a belvárosi plébánia­­templomban. — Haltenyésztő-telep Pécsett. Megemlítettük már, hogy egy magán­­vállalkozó Pécsett nagyobb­ szabású hal­tenyésztő-telepet szándékozik berendezni, a­melynek legfőbb czélja lenne a pécsi piaczot hallal ellátni. A mi felette drága húsáraink mellett igazi jótékonyságot gya­korolna piaczunkon a kiterjedtebb hal­kereskedés. A telep tervezője egy kapos­vári bérlő, kinek már Ihárosban (Somogy­­megye) és Daruváron vannak ily hal­tenyésztő-telepei. A telepen négy mester­ségesen épített tóban tenyésztenének hala­kat. A vállalkozó ma Pécsett járt és érintkezésbe lépett a hivatalos körökkel. Délután a város külső területének több pontját Vaszary Gyula rendőrfőkapitány és Jakabffy állattenyésztési felügyelő kí­séretében megszemlélte, hogy a telepnek megfelelő helyet biztosítson. — Ünnepnapi események. A pün­kösdi hírlapi czikkek szenzácziója Andrássy Gyula grófnak a Neue Freie Presseben közölt vezérczikke volt, melyben a közös­hadseregben a magyar nemzeti érzés ki­­fejlesztése mellett, de a közös vezényszó mellett szállt síkra. A politikai helyzetben az ünnepnapok semmiféle változást nem hoztak. — A nógrádi választókerületben az elhunyt Scitovsky János helyére Kálosy József függetlenségi választatott meg a szabadelvű jelölttel szemben. — A közép­iskolai, polgári iskolai tanárok és kisded­nevelők országos gyűléseket tartottak. — Szerbiában új választások voltak. Csaknem minden kerületben óriási több­séggel a kormánypárti jelölteket válasz­tották meg. — Burgasban a fejedelem jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az első nagyobb bolgár kikötőt. — Monte­negróban egy velenczei részvénytársaság­nak 15 évre kiadták a dohány monopóliu­mot. A képes levelező lap ott már rég monopóliumot képez. A Jonnárt franczia algíri főkormányzót, amint a határra ment, hogy szemlét tartson, fölkelők megtámad­ták, lövéseket intézve a főkormányzó és az őt kisérő vadászkülönítmény ellen. A főkormányzó nem sérült meg, most pedig a legszigorúbb repressáliák következnek. — A dán király öcscse, Gyula, schles­­wig-holstein-glücksburgi herczeg meghalt. — Körmöczbányán nagy ünnepségek kö­zepette lepleztek le egy­ honvéd-emléket. — Bukarestben hétfőn leplezték le ünne­pélyesen Joan Bratiano, a románok egyik legkiválóbb államférfiának szobrát. — Csongrádon vasárnap nagyobb mun­kás-zavargás volt. — A komárom­­megyei Környe község mellett Schoss­­berger Nándor báró szénkutatásokat esz­közöltetett, melyek teljes eredményre ve­zettek. Már-már hozzá akartak kezdeni a szénbányászathoz, mikor az utolsó fúrt torony, valószínűleg gonosz kéz által föl­­gyujtva, fölrobbant és Zsigmondy mérnök abban szerszámaival együtt porrá égett. — Szilágyi Dezső, csendőrszázados Buda­pesten, eddig ismeretlen okból, öngyilkos­ságot követett el. — A budapesti főkapi­tány eltiltotta, hogy a Stefánia­ utón dél­utáni 2 órától esti 9 óráig automobil közlekedjék. — Zágrábban jelentékeny zavargások voltak. A nép kőzáporral támadta a rendőrséget, egyik rendőr sú­lyosan megsérült. — Fedák Zsuzsa, a leleményes, minden egy szerepben való 25-ik fellépése után 100 koronát ad vala­mely jótékony czélra. A Vígszínházban Forgószél kisasszonyban elérte az első jubileumot és a 100 korona fellépti díjat a kisenyevi nyomorgó, szenvedő zsidók javára adományozta.­­ A Budapesten vasárnap megtartott országos tornaverseny zászlószentelési ünnepélyén Auguszta fő­­herczegnő teljesítette a zászlóanyai tisztet. — Hatvani Deutsch Sándor elhunyt szülői emlékezetére 200.000 koronát adományo­zott, hogy a budapesti izr. kórházban női osztályt létesítsenek. — Vidéki hírlapírók országos gyűlése. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége Budapesten az Otthon dísz­termében pünkösd-vasárnap délután tar­totta meg VI. közgyűlését, melyen a vidéki sajtó munkásait érdeklő számos fontos kérdés nyert elintézést. A köz­gyűlést Kulinyi Zsigmond, a szövetség elnöke nyitotta meg. Áttérve a napirendre, a közgyűlés tudomásul vette az 1902-ik évi zárszámadásokat és megállapította a jövő évi költségvetést 15.728 korona vég­összeggel. Palócz László titkár beterjesz­tette az évi jelentést. Az indítványok közül legfigyelemreméltóbb az, melylyel a közgyűlés kimondotta a választott bíróság szervezését, mely hírlapírók közt felmerült Vitás ügyekben, ha valamely szövetségi tag eziránt az igazgatósághoz fordul, hivatva lesz dönteni. A szövetség ezidei tanulmányati ösztöndíját, 500 koro­­nát ifj. Móricz Pál debreczeni szerkesztő kapta; jövő évre az ösztöndíjat Benedek Árpád aradi szerkesztőnek szavazta meg a közgyűlés. A hírlapírók és lapkiadók között való szerződtetési és magánjogi viszonyok törvény útján leendő rendezése végett elhatározta a közgyűlés, hogy a többi hírlapírói testületek bevonásával erélyes mozgalmat indít s elfogadta a további eljárás alapjául az olasz hírlap­írók szövetsége által­­kidolgozott törvény­­javaslatot, mely magyar fordításban ki is van már nyomtatva. A közgyűlés a to­vábbi lépések megtételével az igazgató­ságot bízta meg. Milkó Izidor dr. (Sza­badka) indítványára elhatározta a köz­gyűlés, hogy megkeresi az ország váro­sait és törvényhatóságait, lépjenek be alapító tagokat a szövetségbe. Pólya András (Nagyszentmiklós) indítványára el­határozták, hogy a nemzetiségi vidékeken küzködő magyar sajtó helyzetének és mű­ködésének megkönnyítése végett a szövetség alkalmas módon járjon közbe, hogy ily helyeken rendezendő hazafias ünnepek bi­zonyos támogatásban részesüljenek. Pólyá­nak azt a közlését, hogy a nagyszent­­miklósi magyar lapot gróf Nákó Sándor teljesen a saját pénztárából tartja fenn, s a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Ezu­tán a tisztikart választották meg. Elnök lett: Kulinyi Zsigmond szegedi szerkesztő. Alelnökök: Barát Ármin (Temesvár) és Szávay Gyula (Debreczen), titkár Palócz­i László (Szeged) és pénztáros Tömörkény István (Szeged). Azután megválasztották az igazgatóságot is, melynek rendes tagja Pécsről Lenkei Lajos, póttagja Rónaky Kálmán dr. Esti 8 órakor lakoma volt az „Otthon“ dísztermében, melyen Rákosi Jenő mondott a vidéki hírlapírók nagy munkásságára dicsőítő beszédet. A lako­mán jelen volt Rákosi Jenő és dr. Stein Lajos berni egyetemi tanár is. Köszöntőt mondtak Gelléri Mór, Kulinyi Zsigmond, Rákosi Jenő, Barát Ármin, Lipcsey Ádám, Szávay Gyula, Tiszti Lajos, Fehér Dezső és mások. — Találkozás huszonöt év után. A messze elmaradt gyermekkor szép emlé­kei szálltak ma azok felé, kik ezelőtt egy negyedszázaddal, 1878-ban érettségiztek a pécsi főgimnáziumban. Itt adtak találko­zót egymásnak újból, e város ősi falai között, a­honnan szerterepültek ki az élet zugó tengerére. A férfi kor deléről tekin­tettek ma vissza a találkozók az ifjúság korára, a­melynek csudás varázsát a jelen sohsem tudta úgy értékelni, a­mint ezt ma a komoly férfi szem látja. Csak a szépsége szállott feléjük, hiszen a 18 éves kornak nincsen még terhe. A­mi egykor sötét volt benne, keservesnek látszó, azt megmosolyogjuk, hisz annyira kicsinyes, annyira gyerekes volt e kornak a „nagy“ küzdelme. — Huszonhatan tet­tek érettségit 1878-ban a pécsi főgimná­ziumban. A találkozón ezek közül 18 jelent meg. Meghalt három, távol mara­dását kimentette­­. Egy közülök ismeret­len helyen tartózkodik. Az összejövetel alkalmából d. e. 10 órakor a belvárosi plébánián misét hallgattak.­­ Mise után Fass Bertalan főgimnáziumi igazgatónál tisztelegtek. Egykori tanáraik közül csak kettő van életben : Verbőczy Istvánpolonyi (Veszprém megye) plébános és Szegedi Fü­­löp tanár. Innen a temetőbe vonultak ki, ahol a Pécsi Napló 1903. június 3.

Next