Pécsi Napló, 1903. július (12. évfolyam, 147-173. szám)

1903-07-01 / 147. szám

iránt. (Nagy zaj a szélbalon.) A magyar politikai jelleget meg kell tartani és aki ez ellen áskálódik, meg fog toroltatni. (Tetszés.) Utal az államháztartás egyen­súlyának megtartására és a zavartalan fej­lődésre. A közgazdasági politikában a föld­­mivelés, ipar és kereskedelem érdekeit mindig egyaránt előmozdítani akarja. Az adóreformmal a legszegényebb osztályokat akarja segíteni, (Éljenzés.) de erős közép­­osztályt is akar, hogy elmondhassa Szé­chenyivel : Magyarország nem volt, hanem lesz ! (Tetszés ) A múlt hagyományait res­pektálva azt akarja, hogy Magyarország legyen erős és nagy! (Hosszas éljenzés és taps.) Kossuth Ferencz nem tartja szeren­csésnek a miniszterelnök bemutatóját. Úgy látszik, nem ismeri a hazai politikai vi­szonyokat. (Derültség jobbról.) Visszauta­sítja azt a rágalmat, mintha ő és pártja a nemzeti követelményeket feladta volna. Utolsó erejükig harczolni fognak azokért és olyan fegyvert fog használni, a­mineket a helyzet kívánni fog és akkor szabadjára hagyja pártja akaratját. Sajnálja, hogy a miniszterelnöknek e házban nincs gyökere. Felháborodik Tomasics kineveztetésén. (Nagy zaj a szélbalon.) Különben higgadt­ságát megőrzi, mert mint pártvezérnek ez kötelessége. Egyébként ő csak az exlexből akarta kivezetni az országot. Mit csináljon a főrendiház? Elnök kéri a házat, hogy miután a főrendiház is össze van híva, fél órára füg­­geszszék fel az ülést. (Helyeslés.) Holló Lajos arra kéri a házat, hogy a tárgyalást ne függesszék fel, hanem ha­­laszszák holnapra. (Ellenmondások.) Eötvös Károly egyik indítványt sem fogadja el, hanem folytassa a képviselőház a tárgyalást és halasszák el a főrendiház ülését. Elnök megjegyzése után, Ugrona Gábor Eötvös álláspontját fogadja el, mert az ellenzék határozati ja­vaslatot is nyújthat be. Nagy Ferencz szerint a törvény­­hozás mindkét házában ma kell kihirdetni a kormány kinevezési okiratait. Eötvös Károly fentartja álláspontját, különben nyilatkozzék a miniszterelnök. Apponyi az ülést felfüggeszti. Szünet után Zichy János gróf kijelenti, hogy ő gyönyörködve látja a szabadelvűpárt "ku­­darczát és a konzervatív keresztény irány­zat hajnalhasadását. Kijelenti, hogy ők lojálisak lesznek a kormánynyal szemben, ha a kormány a Széll által inaugurált kormányzati rendszert megtartja. Szederkényi Nándor, nem előlegez a kormánynak bizalmat. Ők fentartják követeléseiket. Nagy Ferencz Zichy­vel szemben védi a szabadelvűséget. A nemzeti aspirácziók, úgymond, fennállanak a szabadelvű­ párt­­ban is. Barabás Albert kéri, hogy beszédét holnapra halaszthassa, annál is inkább, mert a miniszterelnök programmjára nézve a függetlenségiek ma este párthatározatot akarnak hozni. Ezzel az ülés véget ért.­­ A főrendiház ülése. A főrendi­ház V* 3-kor ülésezett. A királyi kézira­tok felolvasása után Héderváry kérte, hogy miután a képviselőházban a be­mutatkozás formáival még nem végzett, beszédét később mondhassa el. Csáky elnök ezt tudomásul vette, egyúttal üdvö­zölte az új kormányt, remélve, hogy si­kerül neki a parlamenti békét helyre­állítania.­­ Fejérváry lemondása. Temesvár­­ sz. kir. városnak Molnár Viktor főispán­­ elnöklésével tartott mai közgyűlésén fel­olvasták Fejérváry Géza bárónak búcsú­levelét, amellyel a város országgyűlési képviseletéről való lemondását bejelenti. A levél igy hangzik: Temesvár szabad királyi város közönségének! „Van szerencsém tisztelettel bejelen­teni, hogy Temesvár szab. kir. város évek óta viselt országgyűlési mandátumáról l lemondok és a lemondásomat a képviselő­ház elnökénél benyújtottam. Oly fordulatot vettek a viszonyok, hogy végtelen sajnálatomra bármily ne­hezemre esik is, de kénytelen vagyok lemondani arról, hogy Temesvár szab. kir. városát az országgyűlésen továbbra is képviselhessem. Azon őszinte és változatlan bizalom, azon hiv ragaszkodás és benső rokon­­szenv, melylyel Temesvár sz. kir. város hazafias közönsége és tisztelt választó­polgártársaim mindenkor és minden alka­lommal megajándékoztak, örökre becses marad előttem; mindig büszkén gondolok arra vissza s azt oly kiváló megtisztel­tetésnek tekintem, melynek emlékét min­denkor örömmel őrzöm meg. Képviselőségem idejére visszapil­lantva, minden dicsekvés nélkül, de ön­érzettel elmondhatom, hogy tőlem telhe­­tőleg mindent elkövettem, hogy Temesvár sz. kir. városának és minden egyes pol­gárának minden jogos érdekét tehetsé­gemhez képest előmozdítsam. És midőn most, a válás pillanatában, még egyszer, hálás szívvel, a legőszin­tébben köszönöm irántam tanúsított meg­tisztelő bizalmukat és rokonszenves ra­gaszkodásukat. Szabadjon biztosítanom úgy Temes­vár szab. kir. város közönségét, mint összes tisztelt polgártársaimat, hogy ezen meleg érzelmek, melyeket mindig tapasz­talni szerencsés voltam s melyet mindig teljes szívből viszonozni törekedtem, en­gem utolsó leheletemig változatlanul fűz­nek Temesvár szab. kir. városához, melyre mindig a legszívesebben fogok visszaemlékezni és amelylyel, mint annak díszpolgára, továbbra is benső kapcsolat­ban maradok. Isten áldja Temesvár szab. kir. vá­ros hazafias közönségét, érdemekben dús, eredményekben gazdag munkássága, lel­kes polgármesterét és egész hatóságát; segítse az ő hatalmas segedelmével e virágzó, szép várost minél előbbre az eddigi haladás utján s adjon dús sikert a hazafias munkában, boldog megelége­dést a családi otthonban minden egyes polgárának ! Ez őszinte kívánságom és ehhez még csak azt a kérelmet fűzöm : tartsanak meg továbbra is változatlan jó emlékezetükben. Budapesten, 1903. évi jun. hó 29-én. Báró Fejérváry Géza.“ A közgyűlés a rendkívül meleg búcsú­levelet rokonszenvének leglelkesebb nyil­vánításaival kisérte és Telbisz Károly kir. tanácsos, polgármester indítványát viharos tetszés közt elfogadva, elhatározta, hogy a város háláját és rokonszenvét hasonló bucsuk­attal viszonozza, Fejérváry Géza bárónak, a város díszpolgárának, Temes­vár felvirágzása érdekében kifejtett áldásos működése elismeréséül s a polgárság szere­­tetének, tiszteletének jeléül arczképét a tanácsterem számára megfesteti. Pécsi Napló 1903. julius 1. Tejelő verseny és tenyészállat-dijazás. — Saját tudósítónktól. — Baranya-Mágocs, jun. 30. Állattenyésztés terén vármegyénk mindig az elsők sorában állott s az or­szágnak kevés olyan állattenyésztő vidéke van, mint a minő a szarvasmarhák tenyész­tésében Baranya. A kiállításokon a baranyai gazdák által kiállított szarvasmarháikkal mindig első dijat nyertek s legutóbb Orosz­országban is föltünést keltettek. A vármegye gazdasági egyesülete nem hiába buzgólkodik több mint har­mincz év óta, fáradozásainak meg vannak elismerésre méltó eredményei. Virágzó állattenyésztésünk kis em­­piriumában, Baranyamágocson e hó 29-én rendezett állatszemléje és tejelő versenye újabb bizonyságot tett az egylet sikeres működéséről; a díjazással egybekötött szemle minden tekintetben kielégítő volt. A fölhajtott állatok száma megha­ladta a 200-at. Az anyag oly tökéletes volt, hogy a bíráló bizottságnak ugyan­csak nehéz dolga akadt a sok jó közül a legjavát kiválogatni. Túlnyomó számban az úgynevezett „bonyhádi faj“ volt kép­viselve. A község kitett magáért. A szemlére érkezett baranyai és tolnai urak tisztele­tére diadalkaput emeltek s nagyban mozsa­­raztak. Az állatszemlét 27-én és 28 án tejelő­verseny előzte meg, melynek czélja két­ségtelenül nagy jelentőséggel bir, ha fontolóra veszszük, hogy a mezőgazdasági termények értékesítésének problémája fog­lalkoztatja manapság leginkább a gazda­sági egyesületeket. A tejelő­versenyek rendezésének az ugyanis a fő czélja, hogy a kisgazdák belássák, miszerint csak meg­felelő tejelőképességgel bíró teheneket ér­demes tartani. Az állatszemlén a következők nyer­tek díjakat: tehenekért: Kadincsics György, kaposszekcsői I. dijat, 100 koronát; Giesz Magda mágocsi II. dijat, 70 koronát; Beck Mihály vaszari és Werner Ádám mágocsi III. dijat, 50—50 koronát ; Wieser György bikali, Lemle János k-szekcsői, Rozs István szászvári, Heder Mihály mágocsi, Mülbert György bikali, Schaf Antal magyarszéki, Gölich Ferencz, Schmied József, Glaub János mágocsi IV. díjat, 30 — 30 koronát; Werner Ádám mágocsi, Kovács Ferencz gerényesi, Mülbert György bikali, Lenhard János mágocsi, Vladino­­vics György kaposszekcsői, Lenhard Jakab, Werner András, mágocsi, Wagner János, csikóstőttösi V. dijat, 20—20 koronát, T­üszökért: Homann János, mágocsi I. di­jat, 80 koronát, Juszt Fülöp, kaposszekcsői II. dijat, 60 koronát, Hoffmann József, mágocsi III. dijat, 50 koronát, Radics Ke­resztény, mágocsi, Bódog István, mocsoládi, Mety István, mágocsi IV. dijat, 40—40 koronát, Fischer Márton, Till János má­gocsi, Radvicsics György, kaposszekcsői, V. dijat, 30—30 koronát, Baumann Fe­rencz, mágocsi, Jauch Konrád, mágocsi, Bauer János, vaszari, Legeta Mihály, bi­kali, Schindler Jakab, mekényesi, Inhof Antal, mágocsi VI. dijat, 20—20 koronát. A tejelőversenyt a magyaróvári gaz­dasági akadémia nagyhírű tanára és az ottani minta-tejkisérleti állomás vezetője Újhelyi Imre vezette egy állami vasmester segítségével. A versenyben 22 tehén vett részt. Eredmény: Schmied József, mágocsi, 10 éves tehene 2 nap alatt 318/4 liter tejet adott. I. dij 80 korona. — Schwartz Má­tyás, mágocsi, 8 éves tehene 38 liter tejet adott. II. dij 50 korona. — Özv. Geisz

Next