Pécsi Napló, 1903. augusztus (12. évfolyam, 174-197. szám)
1903-08-01 / 174. szám
1903. augusztus 1. Pécsi Napló eszméje volt a városra rendkívüli haszonnal járó Mecsek-egylet alakítása, melynek létesítésén sokat fáradott, annak legújabb időkig igazgatója volt, míg nem érdemei elismeréséül az egylet 1903. évi közgyűlésén közfelkiáltással tiszteletbeli tagjává megválasztotta. Előszeretettel karolta fel mindenkor a jótékonysági egyleteket, melyek jegyzőkönyvei nem egyikében találunk munkásságáról elismerő szavakban kifejezést. Korábban sokat rendezett jótékonyerélű mulatságokat, gyűjtött adományokat a nyomorban sínylődőknek, hogy csak egyet említsek, mikor a Kereky-féle ház építésénél oly sokan szerencsétlenül jártak, ő volt az első, ki gyűjtőívvel kezében járta végig a jóbarátait és a legrövidebb idő alatt összegyűjtött annyit, hogy ezáltal a szerencsétlenül járt családok nyomorán hathatósan enyhített. Nagyobb alapítványt tett a városnál a jó viseletű cselédek jutalmazására és ezen alapítvány tőkéjét ismételten szaporította, miként az ipartestületnek is nagy összeget adományozott egy az iparosság érdekeit előmozdító munkáspénztár alaptőkéjére. Kedvencz eszméje volt mindig egy mentő egyesület létesítése és hogy terve ez ideig nem valósult meg, nem ő rajta múlt. Egyik legnagyobb érdeme mégis a pécsi önkéntes tűzoltó-testület megalakítása, illetve szervezése és annak oly niveatira emelése, hogy a várost a hivatásos tűzoltóság szervezésétől megkímélte. Ő Felsége részéről, ki városunkat több ízben tüntette ki magas látogatásával, ama kiváló és ritka kitüntetésben részesült, hogy mindenkor személyesen fejezte ki neki a rendfentartásért köszönetét és a tapasztaltak feletti legfelsőbb megelégedését, sikeres működése elismeréséül pedig még 1892. november 13-án a koronás arany érdemkereszt adományozásával tüntette ki. Működésének egész ideje alatt sohasem volt szabadságon, eleme a munka — otthona a hivatal volt. Leányának, akit a legmelegebben szeretett és hosszas betegsége alatt legodaadóbban ápolt — tavaly nyáron bekövetkezett halála azonban nagyon megviselte, már úgy látszott, hogy az elválás gondolatával sem tud megbarátkozni. Az addig erőteljes vasember hirtelen beteggé lett, nap-nap után láthatóan fogyott, úgy, hogy barátai aggódni kezdettek miatta. De még akkor is többet gondolt hivatalával, mint egészségével. Barátai jóakarata tanácsait nevetve fogadta, csak mikor látta, hogy a kór győzedelmeskedni kezd természetén és felettes hatóságától parancsot kapott, keresett üdülést a tengerparton. Általános volt az öröm, mikor újból elfoglalta hivatalát és adja Isten, hogy azt minél tovább vezethesse városunk hasznára, hogy megkezdett munkáját folytatva, a rendőrségi intézményt fejleszthesse, tökéletesítse és az előrehaladott kor kívánalmainak teljesen megfelelő színvonalra emelve azt oly alapra fektethesse, hogy az a folyton szaporodott igényeknek is teljesen megfelelhessen. A megkezdett után haladva azt csakhamar el is fogja érni. Adjon Isten hozzá erőt, egészséget és kitartást. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, július 31. A képviselőház már korán reggel méhkashoz hasonlított, amelyben ki és berajzottak az emberek. A közönség jegyekért ostromolta a háznagyi hivatalt és a képviselőket, de annyi hely, mint amennyit ma kértek, nincs az egész parlamenti épületben, nem hogy a karzatokon lett volna. így tehát búsan távozott el a közönség nagy része, az ifjúság azonban ott maradt a ház előtt és tüntetett — de csak halkan, mert a rendőrség szigorúan ügyelt a rendre. A folyosók ellenben tömve voltak. Képviselők és újságírók gomolygó csoportokban vitatták meg a szenzációs eseményeket. Az ülés lefolyásáról előzetesen százféle verzió keringett: jegyzőkönyvi vita lesz, napirend előtti vita lesz, semmiféle vita sem lesz, hanem felfüggesztik az ülést a parlamenti bizottság vizsgálatának befejezéséig. Tény az, hogy a jegyzőkönyv olvasásánál Polónyi, Lengyel és Nessi az előadói emelvényre mentek és ott hallgatták Eszterházy gróf jegyző olvasását. Ajegyzőkönyvi vitát meg is kezdte Barabás Béla. Az ellenzék hangulata határozottan harczias volt. Megérkezett a békepárt is és amidőn Kossuth Ferencz belépett, a szélsőbal egy része megéljenezte. Tömve voltak a jobb oldali padok is, a karzatokon pedig talpalatnyi hely nem volt. Általános és folytonos feszült érdeklődés mellett folyt le az egész ülés. A jegyzőkönyvhez pedig egymásután beszéltek Polónyi, Holló, Eötvös és úgy látszott, mintha a jegyzőkönyvi vita véget érni nem akart volna. Az obstrukcziósok el is vannak határozva arra, hogy minden komoly tárgyalást megakadályoznak. Apponyi Albert gróf jelen volt a házban, de Talliánt kérte fel az elnökségre (ma már Apponyi is elnökölhetett volna) azért, hogy ő is felszólalhasson az esetlegesen reá vonatkozó megjegyzésekre. * Részlettes tudósításunk itt következik : Elnök : Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak : Khuen-Héderváry Károly gróf, Tomasics Miklós, Láng Lajos, Wlassics Gyula, Plósz Sándor. Elnök megnyitja az ülést. Jegyzőkönyvi vita. Eszterházy Kálmán gróf hangosan olvassa a jegyzőkönyvet. Barabás Béla: A jegyzőkönyvnek több elferdített adata van. Olyan dolgok is vannak benne, amelyek július 29-én meg nem történtek. Nem kötekedni akar, hanem komoly megjegyzései vannak. A július 29-iki ülésen törvénysértések és házszabálysértések történtek, amelyeket a mai kormány erőszakossággal követett el. (Tetszés a szélbalon, ellenmondások jobbról.) Elsősorban is kijelenti, hogy Héderváry gróf miniszterelnök indítványt nem tett. Szavát senki sem hallotta, az írásbeli indítványt sem olvasták fel július 29-én. Amikor az első indítvány elszakadt, másik indítványt csempésztek az elnökhöz. (Zaj, ellenmondások jobbról.). Hentaller Lajos: Az elnök összejátszott a miniszterelnökkel ! (Zaj.) Barabás: A mentelmi bizottság kiküldésére nézve a ház nem határozott, az elnök mégis enunciátiót mondott ki. (Ellenmondások.) Lengyelt szólani sem engedte. Ami éjfél után történt, az házszabály és törvényellenes, ami tehát ekkor történt, ezt vagy mint törvénytelent kell kihagyni, vagy meg kell jegyezni a jegyzőkönyben, hogy a miniszterelnöki indítvány július 30-án történt. Drakulics Pál: Nem érti ezt maga! Kubik Béla: Kapható mindenre! (Zaj.) Minden rosszra ! Lengyel Zoltán: Jó lesz hallgatni. Kubik: Vesztegetni akarnak. Lengyel: Jó lesz kiegyezni a fiumei cápával! Feilitzsch Arthur báró: Ki veszteget? Ne gyanúsítsatok ! Barabás ezután arról szól, hogy a napirend megállapítására vonatkozó házszabályt félreértik. A napirendet csak aznap lehet megállapítani, de nem másnap. Ha nincs napirend, az nem baj, szünet előtt sem állapítanak meg napirendet. Ma sem állapíthat majd meg a ház napirendet. (Zaj.) Kifogásolja végül, hogy olyan tárgyat tűztek napirendre, ami nincs is beterjesztve. A Széll Kálmán által beadott felhatalmazási javaslatot Héderváry nem tárgyaltathatja. Helyesli Polónyinak az éjféli ülésen tett kijelentéseit. Hadd lássa az utókor, hogy minő erőszakosságokat követett el Héderváry. (Tetszés a szélbalon. Zaj jobbról.) Polónyi Géza helyesli Barabás nyilatkozatait. A napirendet a házszabályok megsértésével megállapítani nem lehet és nem szabad. A mai napirend törvénytelen, azt tehát tárgyalni nem is engedik. (Zaj.) 3 Csak 3 napig*. Csak 3 napig*. HENRY Pécs, Vásár-(Búza)-tér. * &