Pécsi Napló, 1903. augusztus (12. évfolyam, 174-197. szám)

1903-08-01 / 174. szám

1903. augusztus 1. Pécsi Napló eszméje volt a városra rendkívüli haszon­nal járó Mecsek-egylet alakítása, melynek létesítésén sokat fáradott, annak legújabb időkig igazgatója volt, míg nem érdemei elismeréséül az egylet 1903. évi közgyűlé­sén közfelkiáltással tiszteletbeli tagjává megválasztotta. Előszeretettel karolta fel mindenkor a jótékonysági egyleteket, melyek jegyző­könyvei nem egyikében találunk munkás­ságáról elismerő szavakban kifejezést. Ko­rábban sokat rendezett jótékonyerélű mu­latságokat, gyűjtött adományokat a nyo­morban sínylődőknek, hogy csak egyet említsek, mikor a Kereky-féle ház építé­sénél oly sokan szerencsétlenül jártak, ő volt az első, ki gyűjtőívvel kezében járta végig a jóbarátait és a legrövidebb idő alatt összegyűjtött annyit, hogy ezáltal a szerencsétlenül járt családok nyomorán hathatósan enyhített. Nagyobb alapítványt tett a városnál a jó viseletű cselédek jutalmazására és ezen alapítvány tőkéjét ismételten szaporította, miként az ipartestületnek is nagy összeget adományozott egy az iparosság érdekeit előmozdító munkáspénztár alaptőkéjére. Kedvencz eszméje volt mindig egy mentő egyesület létesítése és hogy terve ez ideig nem valósult meg, nem ő rajta múlt. Egyik legnagyobb érdeme mégis a pécsi önkéntes tűzoltó-testület megalakí­tása, illetve szervezése és annak oly niveatira emelése, hogy a várost a hiva­tásos tűzoltóság szervezésétől megkímélte. Ő Felsége részéről, ki városunkat több ízben tüntette ki magas látogatásá­val, ama kiváló és ritka kitüntetésben ré­szesült, hogy mindenkor személyesen fe­jezte ki neki a rendfentartásért köszöne­tét és a tapasztaltak feletti legfelsőbb meg­elégedését, sikeres működése elismeréséül pedig még 1892. november 13-án a koro­nás arany érdemkereszt adományozásával tüntette ki. Működésének egész ideje alatt soha­sem volt szabadságon, eleme a munka — otthona a hivatal volt. Leányának, a­kit a legmelegebben szeretett és hosszas be­tegsége alatt legodaadóbban ápolt — ta­valy nyáron bekövetkezett halála azonban nagyon megviselte, már úgy látszott, hogy az elválás gondolatával sem tud megba­rátkozni. Az addig erőteljes vasember hir­telen beteggé lett, nap-nap után láthatóan fogyott, úgy, hogy barátai aggódni kezdet­tek miatta. De még akkor is többet gondolt hivatalával, mint egészségével. Barátai jó­akarata tanácsait nevetve fogadta, csak mi­kor látta, hogy a kór győzedelmeskedni kezd természetén és felettes hatóságától parancsot kapott, keresett üdülést a tengerparton. Ál­talános volt az öröm, mikor újból elfoglalta hivatalát és adja Isten, hogy azt minél tovább vezethesse városunk hasznára, hogy megkezdett munkáját folytatva, a rendőr­ségi intézményt fejleszthesse, tökéletesítse és az előrehaladott kor kívánalmainak tel­jesen megfelelő színvonalra emelve azt oly alapra fektethesse, hogy az a folyton szaporodott igényeknek is teljesen meg­felelhessen. A megkezdett után haladva azt csakhamar el is fogja érni. Adjon Isten hozzá erőt, egészséget és kitartást. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, július 31. A képviselőház már korán reggel méhkashoz hasonlított, a­melyben ki és berajzottak az emberek. A közönség je­gyekért ostromolta a háznagyi hivatalt és a képviselőket, de annyi hely, mint a­mennyit ma kértek, nincs az egész parla­menti épületben, nem hogy a karzatokon lett volna. így tehát búsan távozott el a közönség nagy része, az ifjúság azonban ott maradt a ház előtt és tüntetett — de csak halkan, mert a rendőrség szigorúan ügyelt a rendre. A folyosók ellenben tömve voltak. Képviselők és újságírók gomolygó csopor­tokban vitatták meg a szenzác­iós ese­ményeket. Az ülés lefolyásáról előzetesen száz­féle verzió keringett:­­ jegyzőkönyvi vita lesz, napirend előtti vita lesz, semmiféle vita sem lesz, hanem felfüggesztik az ülést a parlamenti bizottság vizsgálatának be­fejezéséig. Tény az, hogy a jegyzőkönyv olva­sásánál Polónyi, Lengyel és Nessi az előadói emelvényre mentek és ott hall­gatták Eszterházy gróf jegyző olva­sását. A­­jegyzőkönyvi vitát meg is kezdte Barabás Béla. Az ellenzék han­gulata határozottan harczias volt. Meg­érkezett a békepárt is és a­midőn Kossuth Ferencz belépett, a szélsőbal egy része megéljenezte. Tömve voltak a jobb oldali padok is, a karzatokon pedig talpalatnyi hely nem volt. Általános és folytonos feszült érdeklődés mellett folyt le az egész ülés. A jegyzőkönyvhez pedig egymásután beszéltek Polónyi, Holló, Eötvös és úgy látszott, mintha a jegyzőkönyvi vita véget érni nem akart volna. Az obstrukcziósok el is vannak határozva arra, hogy minden komoly tárgyalást megakadályoznak. Apponyi Albert gróf jelen volt a házban, de Talliánt kérte fel az elnök­ségre (ma már Apponyi is elnökölhetett volna) azért, hogy ő is felszólalhasson az esetlegesen reá vonatkozó megjegyzésekre. * Részlettes tudósításunk itt következik : Elnök : Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak : Khuen-Héderváry Károly gróf, Tomasics Miklós, Láng Lajos, Wlassics Gyula, Plósz Sándor. Elnök megnyitja az ülést. Jegyzőkönyvi vita. Eszterházy Kálmán gróf hangosan olvassa a jegyzőkönyvet. Barabás Béla: A jegyzőkönyvnek több elferdített adata van. Olyan dolgok is vannak benne, a­melyek július 29-én meg nem történtek. Nem kötekedni akar, hanem komoly megjegyzései vannak. A július 29-iki ülésen törvénysértések és ház­szabálysértések történtek, a­melyeket a mai kormány erőszakossággal követett el. (Tetszés a szélbalon, ellenmondások jobb­ról.) Elsősorban is kijelenti, hogy Héder­­váry gróf miniszterelnök indítványt nem tett. Szavát senki sem hallotta, az írás­beli indítványt sem olvasták fel július 29-én. A­mikor az első indítvány elsza­kadt, másik indítványt csempésztek az elnökhöz. (Zaj, ellenmondások jobbról.)­­. Hentaller Lajos: Az elnök össze­játszott a miniszterelnökkel ! (Zaj.) Barabás: A mentelmi bizottság ki­küldésére nézve a ház nem határozott, az elnök mégis enunciátiót mondott ki. (El­lenmondások.) Lengyelt szólani sem en­gedte. A­mi éjfél után történt, az házsza­bály és törvényellenes, ami tehát ekkor történt, ezt vagy mint törvénytelent kell kihagyni, vagy meg kell jegyezni a jegy­­zőkönyben, hogy a miniszterelnöki indít­vány július 30-án történt. Drakulics Pál: Nem érti ezt maga! Kubik Béla: Kapható mindenre! (Zaj.) Minden rosszra ! Lengyel Zoltán: Jó lesz hallgatni. Kubik: Vesztegetni akarnak. Lengyel: Jó lesz kiegyezni a fiumei c­ápával! Feilitzsch Arthur báró: Ki veszte­get?­ Ne gyanúsítsatok ! Barabás ezután arról szól, hogy a napirend megállapítására vonatkozó ház­szabályt félreértik. A napirendet csak az­nap lehet megállapítani, de nem másnap. Ha nincs napirend, az nem baj, szünet előtt sem állapítanak meg napirendet. Ma sem állapíthat majd meg a ház napiren­det. (Zaj.) Kifogásolja végül, hogy olyan tárgyat tűztek napirendre, a­mi nincs is beterjesztve. A Széll Kálmán által beadott felhatalmazási javaslatot Héderváry nem tárgyaltathatja. Helyesli Polónyinak az éjféli ülésen tett kijelentéseit. Hadd lássa az utókor, hogy minő erőszakosságokat követett el Héderváry. (Tetszés a szélbalon. Zaj jobbról.) Polónyi Géza helyesli Barabás nyi­latkozatait. A napirendet a házszabályok megsértésével megállapítani nem lehet és nem szabad. A mai napirend törvénytelen, azt tehát tárgyalni nem is engedik. (Zaj.) 3 Csak 3 napig*. Csak 3 napig*. HENRY Pécs, Vásár-(Búza)-tér. *­­ &

Next