Pécsi Napló, 1905. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1905-04-01 / 76. szám

o­rszág lapjainak közlésre alkalmas hireit. A közös konzuloknak azonban nincs is­rzékük a magyar ipari érdekek iránt, s azt egyáltalán nem is ismerik. Bizony aggódó szemmel tekinthe­­tnk a jövőbe s alig van kilátás, hogy új viszonyok javuljanak. WgBM A múlt év november havában Jel- Hirstou konzuli akadémia Bécsben neveli leendő konzulokat. Akad-e optimi?*4» ki a tanítást paritásosnak képzeli?. Az állam erkölcsi támogaásának h­iányát igy aztán meg is érzi ■* magyar mviteli kereskedelmünk. A magyar kereskedő111­ múzeum irendeltségei a magyar keresk. részvény­­trsaság vezetése alat iparkodjanak a is halakat is­s megbecsülni, mert a­ebb vállalatok csak szerény keretben­ozoghatnak s vannak leginkább támo­­zásra utalva. Ezek ép úgy fizetik az 5% köz­­titési dijat, mint a több száz emberrel ózó nagy gyárak. Lelkiismeretes utánjárás és egy kis faszeretet nem fog megártani Bedő Imre. Modern újság. A Pécsi Napló fönnállása óta egy­ütt szolgált a legteljesebb odaadással. Olyan idéki újságot kívánt előfizetőinek és olvasó­­nkanítani, mely színvonalon bő, kimerítő anyak előrehaladá­-—, ---------- - rí, kereske­elmének és iparának emeléséért; másrészt hír­en beszámol az országos és világesemé­­nyekről, még­pedig a lehetőség határain belül oly gyorsan, mint a fővárosi lapok. Törekvésünk nem maradt jutalmazatlan, m­it bizonyít lapunknak az utolsó években bekövetkezett fölkarolása és elterjedése, mely izon kellemes kötelezettséget rótta reánk, hy még többet is nyújtsunk olvasóinknak, mint eddig. A nagy angol, franczia és külö­nösen amerikai napilapok példája lebegett fizetnünk előtt, mikor ezelőtt néhány hónappal együtt európai hírnevű lapkiadóval, melynek kötöttünk, hogy ezen képekkel eiemulhessuk ^^aile a szöveget. A nagy világlapok ma már el Iflfe képzelh»*5k a szöveg közé ékelt képek ^■nélkül és olvasóink köréből már is számos elismerés érkezett hozzánk, miből következ­■ telhetjük, hogy ezen jelentékeny anyagi­­ áldozatunk megfelelő méltatásra talál. Bizo­nyos, hogy példánkat követni fogják idővel ők is, mert az újságok fejlő­lehet helye a megállapodásnak, ne a visszafejlődéssel, ifiden pártbefolyástól­­ünket. Érdekes, tól­unk napról-napra oly időket élünk lett minden újsá­hatnék, de tollunkat más soha sem vezette, mint az önzetlen szaszeretet, a polgárság békéje és nyugi,-ma, az egészséges fejlődés minden tér-in­oilionmal fordulunk lapunk régi bará­taihoz olvasóink hozzánk mindig hű és el­­távoríthatlan gárdájához, segítsenek bennün­­k­ a jövőben is azon czélunk elérésére, hogy jó, modern újságot csinálhassunk, melynek színvonala kifelé a város előrehaladott vol­tának hírmondója és miként a múltban, a jövőben is lapunk szellemi színvonala és tartalma lépést fog tartani azzal a szeretet­tel, melylyel előfizetőink és olvasóink lapjuk iránt viseltetnek. Kérjük az előfizetések mielőbbi szíves megújítását, hogy­­ a lap szétküldésében a fennakadást elkerülhessék. Pécsett, márczius 29. A PÉCSI NAPLÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. Hirrovitna­, Pécs, márczius 31. A marokkó szultán. Európa politikai köreinek érdeklődése ma leginkább Marokkó felé fordul. Úgy lát-­szik, hogy a kereskedelmi kedvezmények körül konfliktus van készülőben, mert a diplontáczia is 1 1*szSrr,~1 fügssal, fenyegv v­agy csak szaporítja ellenségeinek számai. Állam­ban abszolút uralkodóként szerepel, kihez csak kevés ember fér hozzá. A német csá­szár ma érkezett Tangerbe s meglátogatja a szultánt, de nagyon csalódnék az, aki azt hinné, hogy a látogatásnak csak udvari jel­lege van. A német császár, aki annyiszor hangoztatja keresztényi voltát, előszeretettel foglalkozik a nem keresztény uralkodókkal. A két Abdul szultán, a török Abdul Hamid és marokkói Abdul Azisz a német császár barátságos protekciójának örvendenek. A császár protekc­iójának pedig az a c­élja, hogy ez országokat megmentse a bármely oldalról jövő protek­tikában vége szabad győződésnek, amintt sem létezik atyafisa császár tudvalevőleg­ ju pumia. Uk3|­UU JU nlrívi embernek is és ebb­ől a látogatásból is csak azt a tanulságot vonhatja le a világ, hogy az üzlet csak üzlet marad mindig. A hitet­len szultánokkal pedig igen jó üzleteket szoktak kötni — az igazhitű szultánok. A német császárt hivatalosan felfújt lelkese­ Amerikai munkásviszonyok. A Rock Island Railroad Co. a­ napok­ban 49,000 tonna aczélsint rendelt meg az United States Steel Co.-nál, mig a Great Northern vasút 25,000, valamint a Norte­rn Pacific vasút is 25,900, mig a Wisconsin vasúttársaság 30,000 tonna sint rendelt meg ugyancsak az aczéltrösztnél. * A clevelandi esztergályosok a napokban előterjesztést tettek munkaadóiknak bérfel­­iránt. Május elseje a határidő, mikorra _______tseTfc­ teljesítését várják,Tiig ellenkező esetben sztrájkba mennek. Az esztergályosok jelenlegi munkabére 8 és fél dollár, május 1-től pedig négyet követelnek. A loraini és toledói esztergályosok ugyanezt a megállapo­dást közölték munkaadóikkal. A Múlt héten Michiganban Manisig körül dolgozó 200 olasz favágó munkásnak vissza­utasították ama követelésüket, hogy négy köbláb fa levágása után 80 cent helyett 1 dollárt kapjanak, mire a munkások a Cleve­land Cliffs Co. - nak faraktárait felégették Csak Detroitból jövő rendőrcsapatok tudtál a rontos 1 ''4­-­­os u­iilla­­t&tjai nem tud piaczot találni. A bányatulajdonosok amennyit tudnak, termelési áron alul adnak el s a bányászok szöknek a helyekről, ha nem tudják még megélhetésüket biztosítani . A new-yorki ruházati ipart teljesen meg­bénította a sztrájk, amely néhány hét előtt­i szabászok és varrógépkezelők körében kitör. A sztrájknak az az oka, hogy az uniómun­kások vonakodnak olyanokkal egy műhely­ben dolgozni, akik nem tagjai a szabómun­kások uniójának. A sztrájk alighanem el fo tartani addig, amig a munkások teljesen­­ tt. ..Vi vr mugwhuvu * sok helyen elöntötte a völgyet. Soft ezi ember munka nélkül van az áradás torna s a lakosság egy része kénytelen volt me­nekülni házaiból az árviz A kárt töb millió dollárra becsülik. Bennünket magyi rókát azért érint közelebői ennek a csi ■ ff// ríU. . ..mr r fiWf X \! ' - Abdul Azisz. .Pécsi Napló-1905. április 1. déssel fogadták ugyan a jó tangerbéliek,­ de az angol és a franczia ügyvivők angolosan búcsút, mondtak arra az időre Marokkó fő­városának, mert kellemetlen nekik a magas konkurrens látogatása. Franczia hivatalos körökben nem is igen tagadják a két ügy­vivő távozásának sértő szándékát, mert a franczia kormány hivatalos lapja olyan kom­mentárral magyarázza azt, mely érthetőség dolgában semmi kívánni valót nem hagy. A német­ császár ignorálta a franczia-angol megegyezést: Francziaország és Angolország viszonzásul ignorálják a császár tangeri lá­togatását. Anglia szolidaritást vállalt Franczia­­országgal, ez a mai nap legnagyobb esemé­nye. Válaszul a német kanczellár is legutolsó beszédjében azt hangoztatta, hogy Németor­szág csak egy urat­ ismer el Marokkóban, s ez Abdul Azisz szultán, ki fölött semmiféle fennhatóságot vagy protektorátust nem ismer el. A német császár földközi tengeri útja e szerint nagy politikai eseménynyé nőtte ki magát, melynek következményeit még sej­teni sem lehet. Vilmos császár mindenesetre sokat fog mesélhetni ezen útjáról s talán azt is be fogja vallani, hogy ezen útja nagy költségbe került neki, ha a viszonyok nem változnak meg.

Next