Pécsi Napló, 1905. november (14. évfolyam, 252-277. szám)

1905-11-01 / 252. szám

1905. november 1. gondoskodása és meleg érdeklődése által, az Önhöz őszintén ragaszkodó alárendeltjeinél és az Önt nagyrabecsülő körökben hátra­hagy ; de legyen különösen meggyőződve az Én szívélyes köszönetemről s a legmelegebb elismerésemről azon kitűnő szolgálataiért, amelyeket úgy a háborúban mint a békében egyaránt teljesített. Legjobb kívánságaim kíséretében Ont állandó jóindulatomról biztosítom. A katonai érdemkereszthez a gyémán-,­tokát adományozom Onnel. Bécsben, 1905. évi október hó 27-én. Ferenc József s. k. — Bírósági kinevezések. A király Balás Elemér dr. budapesti alügyészt a budapesti ügyészséghez ügyészszé, Reidner Ágoston nyitrai törvényszéki jegyzőt pedig a trencséni törvényszékhez albíróvá nevezte ki. — Schulek tanár Pécsett. A múlt­koriban jeleztük, hogy Schulek Frigyes mű­egyetemi tanár, a jeles műépitő városunkba érkezik a Zsolnay-szobor ügyében. Ám akkor a látogatás hirtelen közbe jött gyöngélkedés következtében elmaradt s a lejövetelt mos­tanra halasztotta. A jeles tanár ma délben meg is érkezett s a délutáni órákban teljes és végleges megállapodás történt Zsolnay Miklós gyártulajdonos és a szobor-talapzat tervezője között a anyagra és a kivitelre nézve. Az 15 nagyságú mintán e szerint nem történik semmi mérvadóbb módosítás, aminthogy az idő előrehaladottsága miatt nem is történhetik, annyival is inkább, mi­vel a kis mintát a bizottság kivitelre telje­sen alkalmasnak találta. Nem látjuk tehát annak értelmét, hogy Schulek tanár a nagy­ban való kivitelt folytonos alternatívákkal késleltesse, holott arra e szerint semmi ok nincsen. De most már hihetőleg gyors tem­póban fog a Zsolnay-szobor ügye előre ha­ladni, ami kívánatos is, hogy Pécs város legyen a legelső, mely világhírű fiának mű­­becsü szobrot emel, az első éve beöntött szob­rot nagyiparosnak Magyarországon; külön­ben megeshetik, hogy mire a Zsolnay-szobor készen, leleplezetten állhat az Indóház utca tengelyében, már más városok kisebb nevű nagyiparosoknak emelt emlékművekkel el­vitték előlünk az elsőséget, holott később gondolkodtak felette. Aminthogy az első Lassale szobor is Pécsett van, a magyar nagyipar legelső munkájának is itt kell hogy legyen az első szobra nálunk, Pécs városá­ban. Erősen bízunk benne, hogy most már csak úgy lehet, amint mi azt szépen elkép­zeltük : a Zsolnay szobor fogja méltóan hit­elenyészően csekély hamujától könnyen el­választhatók. Tévedés lenne azt hinni, hogy az em­beri test teljesen porrá, illetve hamuvá ég. Ugyanis a csontok főalkatrészét képező mészföld még e nagy hőfoknak is ellenáll s míg a foszfor, magnézium, klór stb. kiég, a mész szivacsos képződményében visszamarad A csontok ugyan kisebb-nagyobb darabokra töredeznek, de azért alakjukat mégis any­­nyira megtartják, hogy az ember ráismerhet a térdbütyökre, a hátgerinc-részekre s a ko­ponyafalak darabjaira. És mert az égő gáz­ban korom nem képződik, a visszamaradt hamvak egészen fehérek. Leginkább horzsakőhöz hasonlíthatnám. Épp oly lyukacsos és fehér, de természete­sen sokkal könnyebb. A legnagyobb emberi test maradványai sem súlyosabbak 2 kiló­nál s a szokásos 30 cmtr hosszú, 20 cmtr széles és 15 centiméter magas dobozalaku lemez vagy cserép urnában elférnek. Az első ott elhamvasztott holttest ma­radványai üvegurnában láthatók, melyeket érthető érdeklődéssel s legtöbbnyire egy bi­zonyos resignatióval néznek a crematorium látogatói, hogy ime, az emberi testből csak deb­i elsőben is a magyar műipar, a kerámia diadalát.­­ A Zsolnay-gyár részéről egyéb­ként szépen halad előre a munka: Abt Sán­dor szobrász már belekezdett az életnagy­ságnál nagyobb mellékalakok mintázásába­­ Mack Lajos társával egyetemben, hogy az öt mellékalakkal legalább tavaszra elkészül­hessenek. Schulek tanár még pár napig marad Pécsett, hogy a Zsolnay gyárral a részletkérdéseket végeredményesen precizí­­rozza s valószínűleg csütörtökön délután utazik vissza a fővárosba. — A püspök — plébánosának. Még mielőtt a sajtónak tudomása lett volna Zichy Gyula gróf püspökké történt kinevezéséről, a bellyei zászlószentelés alkalmával Rausz Alajos plébános, kinek biztos értesülése volt már a kinevezésről, először üdvözölte az új püspököt. Zichy Gyula táviratban mondott köszönetet az üdvözletért és a plébános buzgó imáját kérte. — Az újoncok eskütétele. Évről­­évre november 1-én szokták feleskettetni az újoncokat, hogy vizen és szárazon, épen vagy megsebesülve engedelmeskednek ural­kodójuk parancsának és megőrzik fogadott hűségüket. De az idei ex lexes esztendőben nem volt újoncozás, igy hát elmaradna az eskütétel, ha­­ nem lenne tényleg újonc. Minthogy azonban önkéntesen bevonult egy kis rész, ezeket holnap fogják feleskettetni a Ferenc József laktanya udvarán. De szo­morú képet fog ez nyújtani, mert míg más években több százan álltak fel esküre készen, holnap mindössze 24 önkéntes, 42 póttarta­lékos és 27 önként bevonlt újonc esküszik. Ugyancsak holnap esketik fel a sátortábor­ban a honvédség póttartalékosait is, kik már vagy 260-an vannak. Az esküformát, mely­ben a királynak és a hazának fogadnak hű­séget, Mándoky Sándor hadadródiskolai hit­tanár fogja felolvasni. — A bellyei kath. kör rendező bi­zottsága arról értesít bennünket, hogy Frigyes főherceg, kinek az október 1­én tartott zászló­szenteléshez szöget küldöttek, 200 koronát ajándékozott a körnek, valamint a zászlóra díszszalagot küldött. A kör nevében, ennek elnöke Rausz Alajos plébános intézett köszönő levelet a főherceghez. A kör ezúton fejezi ki hálás köszönetét azon jótevőinek, kiknek áldozatkész adományai folytán a kör vagyona 1798 koronával gyarapodott a zászlószentelés alkalmával. — Budapest statisztikája. A főváros statisztikai hivatala most adta ki a legutóbbi népszámlálás alapján elkészített kimutatásait, melyek élénk világot vetnek azon hatalmas, ez az 1 és fél kg. súlyú mésztörmelék ké­pes a megsemmisülésnek ellenállni. A halotti szertartás alatt a hozzátarto­zók beleegyezése nélkül senkinek sem sza­bad a krematóriumban tartózkodni, máskor azonban belépőjegy váltása ellenében meg­engedik annak megtekintését. A hozzátarto­zók azonban rendszerint egy negyedóra múlva eltávoznak s ekkor az ember a ke­mence hátsó falában levő néző lyukon át megfigyelheti magát az égést. A szemnek eleinte meg kell szokni az erőst fényt s akkor kiveheti, hogy a fako­porsó oldalai már düledezőfélben vannak, ráhajolnak a bordacsontokra, melyek egy­­ideig még ellenállnak a tűznek, épp igy a koponya is. Lassankint azonban összeomla­nak ezek s a chamotte-rostélyon már csak a nagyobb csontok hamvadnak. A rostély alatt elhelyezett ferde síkról a hamvak egy vasládába csúsznak, honnan a hamvasztás befejezte után átrakják az urnába. A gázfejlesztő fűtését és a kemence előmelegítését már 7—8 órával az égetés előtt megkezdik, maga a hamvasztás 3—3­5 órát vesz igénybe s összesen 300—350 kg. kokszot tüzelnek el, rohamos fejlődésre,, mely a magyar világvá­rosnál oly örvendetesen észlelhető. Budapest óriási méretű fejlődése szinte amerikaias izű és bár e fejlődés nagyrészt a vidéki városok rovására esik, mégis büszkék lehetünk rája mi, magyarok. A rohamos haladást legélén­kebben a lakosság emelkedése mutatja. 1781-ben fővárosunk 18 fk volt a világváro­sok sorában 370 767, 1891 ben már 12 ik 606.380 és végre 1901 ben 9 ik 733 358 lakó­val. A várost tehát, mely a XVIII. szá­zad elején 12.000, a XIX. század elején 55 000 lakót számlált, a XX. század elején már nyolcadfélszázezer egyén népesíti be , ezen hatalmas fejlődés felülmúlja minden más európai városét. Az utolsó évszázad alatt Budapest lakóinak gyarapodása 1250°/6, Berliné csak 1000%, Bécsé nem egész 600%, Párisé,­Londoné alig 400, míg a leglanyhábban fejlődő Nápolyé csak 50%. A nemet te­kintve, volt Budapesten 339.649 férfi és 363.799 nő, a szomorú nőtöbblet tehát itt világosan mutatkozik, egy férfira ugyanis jut 1 071 nő, de itt megelőzik a fővárost vi­déki városain.­, mert húsz városban nagyobb az arány, így Kassán 12, nálunk Pé­csett 1­02 nő jut egy férfire, míg Hódmezővásárhely az egyetlen város, hol több valamivel a férfi, mint a nő. Ter­mészetes, hogy fővárosunk lakóságának ezen nagymérvű emelkedését nem a születések ily kedvező arányszáma idézi elő, hanem sokkal inkább a bevándorlás. A lakosok közül bu­dapesti születésű mindössze 36 7 százalék, vidékről bevándorlott 56-­, Ausztriából 6, egyéb külföldről 11 százalék. A bevándor­lási hajlam egyébiránt a vidéken nagyon emelkedik, legerősebb a vármegyék közül Baranyában, mely 1881-ben 1935, de 1901. évben már 5976 bevándorlót szolgáltatott a fővárosnak. De ez csak viszonyszám, mert egészben Baranya és a szomszédos törvény­­hatóságok tán legkevésbé özönlenek a fővá­rosba, hisz pl. Pest megye 53 ezer, Fejér pedig 31 ezer bevándorlót szolgáltatott. A városokból bevándorlottak számát tekintve Pécs tizenharmadik 1660 bevándorlóval, itt Székesfejérvár áll a városok élén (3836). Hitfelekezet szerint volt Budapesten 427.112 rom. kát , 37.170 ág. ev., 62.837 ev. ref., 166.198 izr., a többi más vallásu, vagy szá­zalékban 60­72 rom. kath., 5­28 ág. ev., 8­93 ev. ref., 23­62 izr. és 145 százalék más val­lásu. Nemzetiség szerint volt 559.965 magyar, 98.515 német, 24.091 tót, 7.411 lengyel, 4.132 cseh és képviselve van néhány egyénnel minden európai nemzet. Százalékban volt 79­60 magyar, 14 német, 3­43 tót és 2­97 egyéb­ a fej-Megtörténik, hogy egy délután két kre­­máció is van: az egyik 3 órakor a másik 7 órakor. A krematóriumot úgy Zürichben, mint Gothában a város kezeli; több helyen azon­ban, mint pl. Hamburgban a hamvasztás terjesztésére alakult egyesület tartja fenn. A hamburgi városi tanács meg sem engedte, hogy a központi temetőben építsék, s ezért aztán az egyesület külön telket vá­sárolt s ott építtette a krematóriumot. Az urnák elhelyezésére szolgáló columbarium csarnok övezi e nekünk szokatlan temetőt, közepén áll az épület, s azt körülvevő táb­lákban a földbe helyezett hamvak pihennek. Ezeket a légmentesen elzárt és ólom­zárral ellátott cserépurnákat csak egy méter mélyen temetik a földbe, s föléjük alig egy négyszögméter területű sírdombot készítenek. A sírkövek rendszerint szintén kis méretűek, s ezért teszik az emberre ezt a benyomást, mintha csupa gyermek sír között járna. Zürich városa saját lakóival szemben teljesen ingyen végzi a hamvasztást, sőt az urnát és az urnafülkét vagy pedig a sír­helyet díjtalanul engedi át. A zürichi kanton­beliektől 85 frankot szednek. Schweiz többi »Pécsi Napló* 3

Next