Pécsi Napló, 1905. november (14. évfolyam, 252-277. szám)
1905-11-01 / 252. szám
1905. november 1. gondoskodása és meleg érdeklődése által, az Önhöz őszintén ragaszkodó alárendeltjeinél és az Önt nagyrabecsülő körökben hátrahagy ; de legyen különösen meggyőződve az Én szívélyes köszönetemről s a legmelegebb elismerésemről azon kitűnő szolgálataiért, amelyeket úgy a háborúban mint a békében egyaránt teljesített. Legjobb kívánságaim kíséretében Ont állandó jóindulatomról biztosítom. A katonai érdemkereszthez a gyémán-,tokát adományozom Onnel. Bécsben, 1905. évi október hó 27-én. Ferenc József s. k. — Bírósági kinevezések. A király Balás Elemér dr. budapesti alügyészt a budapesti ügyészséghez ügyészszé, Reidner Ágoston nyitrai törvényszéki jegyzőt pedig a trencséni törvényszékhez albíróvá nevezte ki. — Schulek tanár Pécsett. A múltkoriban jeleztük, hogy Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a jeles műépitő városunkba érkezik a Zsolnay-szobor ügyében. Ám akkor a látogatás hirtelen közbe jött gyöngélkedés következtében elmaradt s a lejövetelt mostanra halasztotta. A jeles tanár ma délben meg is érkezett s a délutáni órákban teljes és végleges megállapodás történt Zsolnay Miklós gyártulajdonos és a szobor-talapzat tervezője között a anyagra és a kivitelre nézve. Az 15 nagyságú mintán e szerint nem történik semmi mérvadóbb módosítás, aminthogy az idő előrehaladottsága miatt nem is történhetik, annyival is inkább, mivel a kis mintát a bizottság kivitelre teljesen alkalmasnak találta. Nem látjuk tehát annak értelmét, hogy Schulek tanár a nagyban való kivitelt folytonos alternatívákkal késleltesse, holott arra e szerint semmi ok nincsen. De most már hihetőleg gyors tempóban fog a Zsolnay-szobor ügye előre haladni, ami kívánatos is, hogy Pécs város legyen a legelső, mely világhírű fiának műbecsü szobrot emel, az első éve beöntött szobrot nagyiparosnak Magyarországon; különben megeshetik, hogy mire a Zsolnay-szobor készen, leleplezetten állhat az Indóház utca tengelyében, már más városok kisebb nevű nagyiparosoknak emelt emlékművekkel elvitték előlünk az elsőséget, holott később gondolkodtak felette. Aminthogy az első Lassale szobor is Pécsett van, a magyar nagyipar legelső munkájának is itt kell hogy legyen az első szobra nálunk, Pécs városában. Erősen bízunk benne, hogy most már csak úgy lehet, amint mi azt szépen elképzeltük : a Zsolnay szobor fogja méltóan hitelenyészően csekély hamujától könnyen elválaszthatók. Tévedés lenne azt hinni, hogy az emberi test teljesen porrá, illetve hamuvá ég. Ugyanis a csontok főalkatrészét képező mészföld még e nagy hőfoknak is ellenáll s míg a foszfor, magnézium, klór stb. kiég, a mész szivacsos képződményében visszamarad A csontok ugyan kisebb-nagyobb darabokra töredeznek, de azért alakjukat mégis anynyira megtartják, hogy az ember ráismerhet a térdbütyökre, a hátgerinc-részekre s a koponyafalak darabjaira. És mert az égő gázban korom nem képződik, a visszamaradt hamvak egészen fehérek. Leginkább horzsakőhöz hasonlíthatnám. Épp oly lyukacsos és fehér, de természetesen sokkal könnyebb. A legnagyobb emberi test maradványai sem súlyosabbak 2 kilónál s a szokásos 30 cmtr hosszú, 20 cmtr széles és 15 centiméter magas dobozalaku lemez vagy cserép urnában elférnek. Az első ott elhamvasztott holttest maradványai üvegurnában láthatók, melyeket érthető érdeklődéssel s legtöbbnyire egy bizonyos resignatióval néznek a crematorium látogatói, hogy ime, az emberi testből csak debi elsőben is a magyar műipar, a kerámia diadalát. A Zsolnay-gyár részéről egyébként szépen halad előre a munka: Abt Sándor szobrász már belekezdett az életnagyságnál nagyobb mellékalakok mintázásába Mack Lajos társával egyetemben, hogy az öt mellékalakkal legalább tavaszra elkészülhessenek. Schulek tanár még pár napig marad Pécsett, hogy a Zsolnay gyárral a részletkérdéseket végeredményesen precizírozza s valószínűleg csütörtökön délután utazik vissza a fővárosba. — A püspök — plébánosának. Még mielőtt a sajtónak tudomása lett volna Zichy Gyula gróf püspökké történt kinevezéséről, a bellyei zászlószentelés alkalmával Rausz Alajos plébános, kinek biztos értesülése volt már a kinevezésről, először üdvözölte az új püspököt. Zichy Gyula táviratban mondott köszönetet az üdvözletért és a plébános buzgó imáját kérte. — Az újoncok eskütétele. Évrőlévre november 1-én szokták feleskettetni az újoncokat, hogy vizen és szárazon, épen vagy megsebesülve engedelmeskednek uralkodójuk parancsának és megőrzik fogadott hűségüket. De az idei ex lexes esztendőben nem volt újoncozás, igy hát elmaradna az eskütétel, ha nem lenne tényleg újonc. Minthogy azonban önkéntesen bevonult egy kis rész, ezeket holnap fogják feleskettetni a Ferenc József laktanya udvarán. De szomorú képet fog ez nyújtani, mert míg más években több százan álltak fel esküre készen, holnap mindössze 24 önkéntes, 42 póttartalékos és 27 önként bevonlt újonc esküszik. Ugyancsak holnap esketik fel a sátortáborban a honvédség póttartalékosait is, kik már vagy 260-an vannak. Az esküformát, melyben a királynak és a hazának fogadnak hűséget, Mándoky Sándor hadadródiskolai hittanár fogja felolvasni. — A bellyei kath. kör rendező bizottsága arról értesít bennünket, hogy Frigyes főherceg, kinek az október 1én tartott zászlószenteléshez szöget küldöttek, 200 koronát ajándékozott a körnek, valamint a zászlóra díszszalagot küldött. A kör nevében, ennek elnöke Rausz Alajos plébános intézett köszönő levelet a főherceghez. A kör ezúton fejezi ki hálás köszönetét azon jótevőinek, kiknek áldozatkész adományai folytán a kör vagyona 1798 koronával gyarapodott a zászlószentelés alkalmával. — Budapest statisztikája. A főváros statisztikai hivatala most adta ki a legutóbbi népszámlálás alapján elkészített kimutatásait, melyek élénk világot vetnek azon hatalmas, ez az 1 és fél kg. súlyú mésztörmelék képes a megsemmisülésnek ellenállni. A halotti szertartás alatt a hozzátartozók beleegyezése nélkül senkinek sem szabad a krematóriumban tartózkodni, máskor azonban belépőjegy váltása ellenében megengedik annak megtekintését. A hozzátartozók azonban rendszerint egy negyedóra múlva eltávoznak s ekkor az ember a kemence hátsó falában levő néző lyukon át megfigyelheti magát az égést. A szemnek eleinte meg kell szokni az erőst fényt s akkor kiveheti, hogy a fakoporsó oldalai már düledezőfélben vannak, ráhajolnak a bordacsontokra, melyek egyideig még ellenállnak a tűznek, épp igy a koponya is. Lassankint azonban összeomlanak ezek s a chamotte-rostélyon már csak a nagyobb csontok hamvadnak. A rostély alatt elhelyezett ferde síkról a hamvak egy vasládába csúsznak, honnan a hamvasztás befejezte után átrakják az urnába. A gázfejlesztő fűtését és a kemence előmelegítését már 7—8 órával az égetés előtt megkezdik, maga a hamvasztás 3—35 órát vesz igénybe s összesen 300—350 kg. kokszot tüzelnek el, rohamos fejlődésre,, mely a magyar világvárosnál oly örvendetesen észlelhető. Budapest óriási méretű fejlődése szinte amerikaias izű és bár e fejlődés nagyrészt a vidéki városok rovására esik, mégis büszkék lehetünk rája mi, magyarok. A rohamos haladást legélénkebben a lakosság emelkedése mutatja. 1781-ben fővárosunk 18 fk volt a világvárosok sorában 370 767, 1891 ben már 12 ik 606.380 és végre 1901 ben 9 ik 733 358 lakóval. A várost tehát, mely a XVIII. század elején 12.000, a XIX. század elején 55 000 lakót számlált, a XX. század elején már nyolcadfélszázezer egyén népesíti be , ezen hatalmas fejlődés felülmúlja minden más európai városét. Az utolsó évszázad alatt Budapest lakóinak gyarapodása 1250°/6, Berliné csak 1000%, Bécsé nem egész 600%, Párisé,Londoné alig 400, míg a leglanyhábban fejlődő Nápolyé csak 50%. A nemet tekintve, volt Budapesten 339.649 férfi és 363.799 nő, a szomorú nőtöbblet tehát itt világosan mutatkozik, egy férfira ugyanis jut 1 071 nő, de itt megelőzik a fővárost vidéki városain., mert húsz városban nagyobb az arány, így Kassán 12, nálunk Pécsett 102 nő jut egy férfire, míg Hódmezővásárhely az egyetlen város, hol több valamivel a férfi, mint a nő. Természetes, hogy fővárosunk lakóságának ezen nagymérvű emelkedését nem a születések ily kedvező arányszáma idézi elő, hanem sokkal inkább a bevándorlás. A lakosok közül budapesti születésű mindössze 36 7 százalék, vidékről bevándorlott 56-, Ausztriából 6, egyéb külföldről 11 százalék. A bevándorlási hajlam egyébiránt a vidéken nagyon emelkedik, legerősebb a vármegyék közül Baranyában, mely 1881-ben 1935, de 1901. évben már 5976 bevándorlót szolgáltatott a fővárosnak. De ez csak viszonyszám, mert egészben Baranya és a szomszédos törvényhatóságok tán legkevésbé özönlenek a fővárosba, hisz pl. Pest megye 53 ezer, Fejér pedig 31 ezer bevándorlót szolgáltatott. A városokból bevándorlottak számát tekintve Pécs tizenharmadik 1660 bevándorlóval, itt Székesfejérvár áll a városok élén (3836). Hitfelekezet szerint volt Budapesten 427.112 rom. kát , 37.170 ág. ev., 62.837 ev. ref., 166.198 izr., a többi más vallásu, vagy százalékban 6072 rom. kath., 528 ág. ev., 893 ev. ref., 2362 izr. és 145 százalék más vallásu. Nemzetiség szerint volt 559.965 magyar, 98.515 német, 24.091 tót, 7.411 lengyel, 4.132 cseh és képviselve van néhány egyénnel minden európai nemzet. Százalékban volt 7960 magyar, 14 német, 343 tót és 297 egyéb a fej-Megtörténik, hogy egy délután két kremáció is van: az egyik 3 órakor a másik 7 órakor. A krematóriumot úgy Zürichben, mint Gothában a város kezeli; több helyen azonban, mint pl. Hamburgban a hamvasztás terjesztésére alakult egyesület tartja fenn. A hamburgi városi tanács meg sem engedte, hogy a központi temetőben építsék, s ezért aztán az egyesület külön telket vásárolt s ott építtette a krematóriumot. Az urnák elhelyezésére szolgáló columbarium csarnok övezi e nekünk szokatlan temetőt, közepén áll az épület, s azt körülvevő táblákban a földbe helyezett hamvak pihennek. Ezeket a légmentesen elzárt és ólomzárral ellátott cserépurnákat csak egy méter mélyen temetik a földbe, s föléjük alig egy négyszögméter területű sírdombot készítenek. A sírkövek rendszerint szintén kis méretűek, s ezért teszik az emberre ezt a benyomást, mintha csupa gyermek sír között járna. Zürich városa saját lakóival szemben teljesen ingyen végzi a hamvasztást, sőt az urnát és az urnafülkét vagy pedig a sírhelyet díjtalanul engedi át. A zürichi kantonbeliektől 85 frankot szednek. Schweiz többi »Pécsi Napló* 3