Pécsi Napló, 1907. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1907-10-01 / 225. szám

1907. október 1. „Pécsi Napló“ Előfizetési fölhívás. Október hó 1-én új előfizetést nyitunk a Pécsi Napló­га és kérjük azon elő­fizetőinket, akiknek előfizetése szeptember hó végén lejárt, hogy azt melőbb megújítani szíveskedjenek. Újonnan belépő előfizetőink részére a Pécsi Napló­ban most folyó hosszabb elbeszélést, „Dobd vissza követ, ki kenyeret adott“, melyet olvasóink kedvelt írónője, Szabóné Karay Anna írt, aki ezen elbeszélésében az emberi hálátlanságról mond el egy szo­morú történetet, az ő vonzó, szíveket meg­kapó modorában, kívánságra ingyen küldjük el az elbeszélés eddig megjelent folytatásait. A Pécsi Napló Kiadóhivatala. Hírrovataik. Pécs, szeptember 30. — A pápai bírák állásfoglalása. Megemlékeztünk már arról, hogy a pécsi kir. törvényszék és kir. járásbíróság tagjai értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy csatlakoznak azon országos mozgalom­hoz, mely a bírói kar erkölcsi és anyagi helyzetének javítását tűzte ki célul. Tegnap a pécsi kir. ítélőtábla bírói kara és segéd­­személyzete tartott népes értekezletet Balogh Károly kir. ítélőtáblás elnök elnöklete alatt, melyen tárgyalták a birói kongresszus elő­készítő bizottságának meghívóját. Az érte­kezlet egyhangúlag elhatározta, hogy arra való tekintettel, hogy a nagygyűlés a birói és ügyészi kar egyetemes érdekeit érintő kérdéseket fog tárgyalni, a meghívást el­fogadja -s a szegedi kongresszuson kép­viseltetni fogja magát. Egyszersmind meg­választották a kiküldötteket. A pécsi kir. ítélőtáblát Varga Nagy István ёз Jobart Béla kir. táblabirák fogják képviselni. A felsőbíróságok sorában a pécsi tábla a leg­első, mely a mozgalomhoz csatlakozott. — A m­uxiumegyesület tevékeny­sége. A pécsi múzeumegyesület a legtelje­sebb aktivitással lépett a dolgozó testületek közé. Céltudatos tevékenységet kezdett meg, hogy a nagyközönségben egyrészt feléleszsze a muzeális ügyek iránti érdeklődést, más­részt pedig bevonja azt abba a munkálko­dásba, melynek feladata a múlt tiszta képé­nek felderítése, a hagyományos kultúra ki­építése. Az egyesület választmánya tegnap ülést tartott Majorossy Imre kir. tan. elnök­­lésével és ekkor több nagy fontosságú ügy­ben történt határozathozatal. Tichy Ferenc dr. titkár beszámolt a kultúrpalota ügyének jelen állásáról, amit a gyűlés tudomásul vett. Marossy Arnold igazgató a felolvasó bizott­ság előkészítő tanácskozásáról referált a választmánynak. Ezen bizottság javaslatára határozatba ment, hogy októbertől márciusig minden hónapban egy tudományos felolva­sást fognak rendezni, mely tárgyát Baranya­­megye viszonyaiból vegye és az­ előadásokba lehetőleg bevonják a pécsi múzeum anyagát is. Ezen előadások a városi közgyűlés ta­nácskozó szobájában tartatnak meg, mindig esti fél 6 órai kezdettel. Az idei ciklus anyagát már össze is állították. Két ar­cheológiai felolvasást tartanak Szőnyi Ottó dr. és Marossy Arnhold. Késmárky István dr. jogtörténeti tárgyat fog ismertetni, Révai Sándor dr. etnográfiai, Arnhold Nándor Iparművészeti, Miskovszky Emil geológiai és Angyal Pál dr. büntetőjogi értekezést olvas fel. Mindezen előadásokat nyomtatásban se kiadják olyképen, hogy negyedévi folyóiratot ad ki az egyesület, melyet az összes rendes tagok megkapnak és ez közli a felolvasásokat, valamint a tár­saság évi jelentését. Beszámoltak ez egye­sület anyagi helyzetéről, jelenleg 1700 kor. vagyon áll rendelkezésre. Báró Biedermann Rezső bejelentette, hogy örökös taggá lép be, ezt örömmel vették tudomásul és el­határozták, hogy ilyen belépésre felkérik még Frigyes főherceget, Montenuovo és Schaumburg Lippe hercegeket, a pécsi püspökséget és a káptalant. Rendes tagok­nak felvétettek Taizs József, Ut­mann Mar­cell és Scholtz Gyula. A közönség körében bizonyára a legnagyobb érdeklésre számít­hatnak ezen felolvasások, melyek népszerű nyelven fogják az annyira fontos, az általá­nos műveltség kiegészítése céljából nélkülöz­hetetlen témákat ismertetni. Ez a nagy­arányú tevékenység pedig, melyről a választ­mány által adott programm bő perspektívát nyújt, bizonyár­a arra fogja késztetni a kul­túra számos barátját, hogy mint tag támo­gassa az egyesületet. — A Vörös-kereszt közgyűlése. A Magyar szent korona országai Vörös Kereszt Egylete baranyamegyei választmánya és pécsi fiókja vasárnap tartotta meg a tagok élénk részvéte mellett XXVIII. rendes közgyűlését. Ezen Szeifric István vár. püspök elnöklete alatt Koszits Kamill alispán, Johan Béla dr. vármegyei t. főorvos, j. Engel József, j. Engel Gyula és neje választmányi tagok, Falváry Ferenc dr. fiókegyleti titkár stb. jelentek meg. A fiókegyletnek 21.429 korona 67 fillért tevő vagyonáról szóló múlt évi zárszámadás és a jövő évi költségvetés meg­állapítása után a leköszönt tiszti kar és a választmányból alapszabályszerűleg kivált tagok újból megválasztottak. Az elnök által meleg szavakkal elparentált Sikabonyi An­gyal Pálné, Mende Lajos drnó és Aidinger János elhunyt választmányi tagok helyébe Johan Béla drnó, Lorenz Gusztávné és I. Engel Gyula rendes tagok választottak meg. — Tífuszjárvány Kaposváron. A szomszédos Kaposváron tífuszjárvány tartja érthető izgatottságban a lakosságot. Tegnap ugyanis a katonai titkolódzás dacára kipat­tant az a hír, hogy a katonaság között a tífusz járványszerűleg dühöng. Ez idő szerint öt tífuszos katona fekszik a kaposvári kato­nai csapatkórházban. A honvédek valameny­­nyien a negyedik zászlóalj legénysége közül valók. Ez a zászlóalj, amely nemrégen tért haza a nagygyakorlatról, néhány napig a pest megyei Zsidó községben vált beszállá­saivá. E községnek komisz, egészségtelen ivóvize van, telve bacilusokkal és a legény­ség minden valószinüség szerint ezen köz­ségből hurcolta be Kaposvárra a szörnyű, járványszerű betegséget, amelyről ma már a rendőrfőkapitánynál hivatalosan jelentést tett a honvédezredorvos. A polgári hatóság meg­tett minden szükséges óvintézkedést arra nézve, hogy a járvány a lakosság körébe át ne terjedjen. — Pécsi pótvásár. Szent Mihály napi pótvásár folyt le ma az új vásártéren. De szerencsétlenül összeesett a vajszlói és szi­getvári országos vásárokkal, ennek tudható be, hogy a kedvező időjárás dacára is csak kevesen keresték fel. Régen volt már ilyen kevéssé látogatott vásárunk, mint a mai. A felhajtás nagyon gyenge volt, a vételkedv minimális. A pótvásáron saak pécsi kirako­dók vehettek részt, ez a rész is gyenge volt tehát. A kereslet lanyhasága folytán az árak mérsékeltek voltak. A vásártér újabb beosz­tására nézve tehát a mai nap még nem le­hetett próba, annak helyességét majd­­­ látogatottabb vásárok fogják igazolni. — Paulay Ödön temetése. Nagy részvét mellett folyt le tegnap délután négy órakor a pécsi áll. főreáliskola korán elhunyt jeles tanárának, Paulay Ödönnek temetése. A köztemetőbe kivonult a főreáliskola és polgári fiúiskola teljes ifjúsága a tanári kar vezetésével, a város és vármegye tisztikara, valamint igen számosan barátai, ismerősei, volt tanítványai sorából. A gyászszertartás befejeztével Szegedy Rezső dr. búcsúztatta tanártársai nevében az elhunyt kartársat, a sírnál pedig a volt tanítványok nevében Hajdú Gyula dr. mondott búcsúzó szavakat. Az impozáns ünnepélyességű temetésen igen sokan fejezték ki részvétüket a nagyszámú családtagoknak és az intézet igazgatójának, ki egy érdemes munkatársát veszítette el. — Ásatási tanulmányok. A M. N. Múzeum Pest megyében, Tószegen október havában Márton Lajos dr. vezetése alatt ásatásokat rendez, ahol arra is berendezke­dett, hogy a vidéki múzeumok tisztviselői a helyszínen ásatási tanulmányokat tehesse­nek. A pécsi múzeum részéről Marosi Ar­nold muzeumi igazgató vesz részt ez ásatá­sokban, kit e­végből 5 napra a Muz. és Könyvt. Orsz. Főfelügyelősége küldött ki, hoggy tapasztalatait a városi muzeum érde­kében érvényesítse. — Árpád sírja Somogyban? Mint hajdan Homér születési helyéért, úgy vetek­szenek most a magyar vármegyék azon di­csőségért, melyiknek földjében pihen hadverő Árpá­d. Különösen mióta a király koronázási jubileuma alkalmával hozott törvény elren­delte, hogy a honszerző vezér sírja fölé templomot építsenek, a tudományos körök lázas érdeklődéssel kutatják a sírt. A leg­újabb versenyző Somogyvár­megye. Mert épen nem tekinthető véglegesen megállapí­tottnak az, hogy Árpád fejedelem hamvai az óbudai Fehéregyházának még fel nem fede­zett romjai alatt pihennek. Most igényekkel áll elő Somogy megye és azt vitatja, hogy itt a sir, ide kell tehát a templomot is épí­teni. Van ugyanis a vármegyének egy Fehér­egyház nevű községe, ennek akarják vindi­kálni a sír helyét, mert Balogh János volt tamási plébános már évek előtt régi romokat és templommaradványokat fedezett itt fel. Mint a „Somogyvármegye“ írja, legközelebb tudományos vizsgálatok alá veszik ezen romokat. — Szomorú jubileum. Ma huszonöt éve szomorú esemény zajlott le a szomszéd­ságunkban. Az Eszék és Dálya közti drávai fahíd ugyanis ekkor beszakadt éppen akkor, midőn a Pécs felé haladó katonai vonat át­­robogott rajta. A Boszniából hazatérő 15. huszárezred legényei lettek a katasztrófa ál­dozatai. A vonat 6 személy, hat teherkocsi­ból állott, ez utóbbiban voltak a huszárok. Mikor a vonat a harmadik hídfőnél haladt, a híd borzalmas robajjal beszakadt, a moz­dony és a hat teherkocsi a folyóba zuhant. Az első kocsiban volt 27, a másodikban 30 katona Az első kocsit a rája zuhanó máso­dik teljesen összezúzta, de mégis oly szeren­csésen, hogy a katonák a vízbe ugorva me­nekülhettek. De az első kocsiból 25 katona szörnyet halt. A harmadik kocsiból 1 halt meg, 17 súlyosan, a többi könnyebben meg­sebesült. Csodálatos módon a vonatvezető és fütő megmenekültek. A fütő egy távirósod­­ronyba kapaszkodott, hol addig függött, amig ki nem mentették. Azóta emlékoszlopot állí­tottak az elpusztultak iránti kegyeletből, melyet most a jubiláris évfordulón az eszéki térparancsnokság megkonzorúztatott. — A drágaság figurái. A drágaság­ból senkinek sincs nagyobb haszna, mint azoknak, akik e címen tízszer annyit átutal­hatnak a fogyasztó közönségre, mint ameny­­nyivel voltaképen a nyers­anyag s az elő­állítási ár emelkedett. Amikor egy méter­mázsa liszt ára négy koronával emelkedik, erre a kontóra a péksütemények 50%-al kissebbednek s a pék gyarapszik. Tessék csak megtekinteni a mai szarvaoskákat és császárzsemlyéket. Valóságos Kugler-süte­­mények. Mintha nem is ételhez fagyasztanák, hanem csemegéül élveznék. A kenyér föl van fújva Olyan mint a száraz szivacs. S ennek így kell lenni, mert különben tönkre mennek a pékek. Már pedig inkább a fo­gyasztó közönség menjen tönkre. A vendéglői árak Pécsett olyanok, mint a világvárosok legnagyobb fényűzéssel berendezett etablis­­mentjaiban, ahol a rezsi százszor akkora, ahol fejedelmi eledeleket adnak s nem örök­­kön­ örökké sertéskarajt, borjú bordát, borjú vésést, borjú májat, borjú pörköltet, borjú .

Next