Pécsi Napló, 1908. május (17. évfolyam, 101-123. szám)

1908-05-03 / 101. szám

4 ■allies és más munkásdalok éneklése tarkí­totta a felvonulást. A Tettéé­n fél 6 órakor kezdődött a népgyűlés, melyen­­ Varga Ferenc elnökölt, míg Pajor Sándor volt a jegyző. Szabó József ismertette május­i jelentőségét, előadta az indító okokat, me­lyek ezt nemzetközi ünneppé tették és fon­tosságát a magyar proletariátus mozgalmá­ban. Ezután Hajdú Gyula számolt be a húsvéti kongresszusról. Ismertette az orszá­gos pártgyűlés határozatait és munkára, lelkes agitációra hívta fel a népgyű­lést. Esti 6 órakor vonultak le az ünnep­ek a Tettyé­­ről, 8 kor azonban ismét találkoztak a Scholtz sörcsarnokban, ahol táncmulatság fejezte be az ünnepet, melyet a munkásság országszerte megtartott A város külső ké­pén is ünnepi hangulat volt észlelhető, a lapok közül egy sem jelent meg.­­ A Med­ek­ Egyesület utolsó vá­lasztmányi ülésén a kilátó torony építésével a Mischl és Vukajlovits építő céget bízta meg és felkérte Károlyi Emil választmányi tagot, a torony tervezőjét a műszaki ellen­őrzésre, illetőleg vezetésre. Az építést a vál­lalkozók már a napokban megkezdik, hogy azt szeptember hóban országos turista ün­nepély keretében avathassa föl a M. E. Az ülés egy másik határozatával kimondotta, hogy a Kardos-úti menedékházra dohány és szivar eladási engedélyt kér, hogy ezzel is szolgálhassa a kirándulók igényeit. Az eddig minden csütörtökön tartani szokott hivatalos órákat megszüntetik, miután a közönség in­kább a szabadba jár ki, mégis a könyvtár használatára való tekintettel minden hó első csütörtökjén d u. 6—­ ig fönn lesz a könyv­táros az egyleti helyiségben. — A helyi ki­rándulások rendezéséről is történt intézkedés és a kedvező időjárás beálltával a minden­kori kirándulásokat a lapok útján fogják kö­zölni a kirándulókkal. — A költözködések napja. Dübö­rögnek a társzekerek, sürgölődnek a talpiga­­zolók és be van fogva most munkára min­den mozgásra képes ember, sőt nagy a panasz, hogy nincsenek is elegen, ami hát­ráltatja sok családnál azt, hogy túlessék ezen a kellemetlen eseményen, a költözkö­désen. Statisztikai adatok ugyan nincsenek, de az illetékes helyek, szállítók, munkások, lakásokat javító mesteremberek azt állítják, hogy már régi idő óta nem történtek oly tömegesen a költözködések, mint most. Ez az oka, hogy olyan nehezen jutnak alkalma­tossághoz azok, kik hurcolkodnak. Aki sze­rencsésen szert tett egy szállítókocsira, szállító emberekre, az viszont nem kap szobafestőt, lakatost, asztalost stb., aki az új lakást rendbehozza. Ez a nagy népvándorlás való­színűleg még a mai évi kiállítás eredménye. Tavaly májusban nem szívesen hurcolkod­­tak, mivel mindenki megállapodott, biztos lakást kívánt a kiállítás idejére, november­ben pedig kellemetlen a költözködés, ez okozta a mostani tömeges vándorlást, mely alatt jóformán a város lakosságának har­madrésze keresett új lakást. Hozzájárult mint ok, az általános — szájgerolás, mivel sokkal jobban megbarátkoznak az emberek a lakás drágaságával, ha az — kezdettől drága, mintha közben emelik a bért. — A tornaegyesület és a tennisz. A Pécsi Tornaegyesület felkarolja a sport minden nemét és a testedzés céljának szem előtt tartásával semmi módot sem mulaszt el, hogy tagjainak szolgálatot tegyen. A jövő héten kezdetét veszi a lawn tennisz játék is, melynek céljaira az egyesület kibérelte a Siklósi u 17. sz. alatti telepet. Minden ked­den, csütörtökön és szombaton, továbbá a páros vasárnapokon áll a telep a tagok ren­delkezésére. Eddig is nagy számmal jelent­keztek, úgy nők, mint férfiak. A részvételi díjak megtudhatók a helyszínen. — Nagy idők tanúja. Ismét egygyel kevesebb a már fogyatkozó kevesek közül. Ma hajnalban Radó Ádám nyug. püspök­­szen­terzsébeti körjegyző, 1848—49 ikn­onvéd főhadnagy a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után gyermekei karjai közt meghalt. Születet­t 1825 julius 25 én Pécsett. Ugyanitt elvégezvén a jogot, hivatali pályára készült. Alig érintette azonban a szabadság lehelete Pécs városát, nyomban letette a tollat, kar­dot kötött és mint szülővárosának első 48-as önkéntes honvéd vitéze, — amire ő mindig büszke volt — a Misa cigány bandájától kísérve, utcáról utcára járt és gyűjtötte a fiatalságot a szabadság zászlaja alá; sőt nemcsak itt, hanem a szomszédos járásokban is folytatta a toborzást, ekkor már mint meg­bízott toborzó parancsnok. Az első ütköze­tek után már főhadnagy lett és mint ilyen küzdötte végig a szabadságharcot. Bátor­ságát ismerve Görgei, a legválságosabb pillanatban fontos megbízással őt küldte Bem apóhoz Erdélybe. A szomorú világosi napok után két évig bujdosott, először Bethlen grófoknál, kinek fiai honvéd tiszt­társai voltak, majd a Mathényiak birtokán, végül a sumonyi és decesházai erdőségekben rejtőzködött, hol sógora körerdész volt. Itt történt, hogy egyik jóbarátja, Gruber volt pécsi adótárnok őt föl akarván keresni, Ku­kucsi Gábor rablóvezér bandája ezt órájától s gyűrűjétől megfosztotta. Értesülvén azon­ban a rablófőnök, hogy ez a bujdosó hon­védnek jóbarátja, az órát és ékszert vissza­­küldötte. Az üldözés megszűnte után mint kataszteri ügyvezető először Slavoniában, később az Ormányságban működött. 1859 ban a Bach-kormány nádasdi körjegyzővé nevezte ki, de azon kikötéssel, hogy a sorozásnál neki személyesen megjelenni soha sem szabad, a­mely alkalmakkor mindig a szomszédos kartársai helyettesítették. — 1861-ben nem tudván elviselni a gondolatot, hogy őt a gyűlölt Bach kormány nevezte ki, a püspökszenterzsébeti jegyzőségre pályázott, melyre őt meg is választották. Innét ment 1898 ban nyugalomba. Várva-várta a május 10 ét, a pécsi Kossuth-szobor leleplezési ünnepnapját, mint 60 ik évfordulóját vitézi missiójának, de a Párkák irigyelték tőle ez örömöt és 8 nappal előbb kegyetlen ollójuk­kal elmetszették élte fonalát. A vitéz honvéd és legjobb atya elhunytét siratják gyermekei: Radó Dezső berkesdi esp. plébános, Radó Ferenc pécsi asztalosmester, Radó Cecilia férj, Müller Antalné Pélmonostor, Radó Gyula vármegyei tisztviselő, továbbá veje, menyei és unokái. Temetése vasárnap május 3 án délután négy órakor lesz Pélmonostoron. A szabadságért küzdött mint ifjú, mint hiva­talnok sem korlátozta senkinek politikai szabadságát. Sem szép szóval, sem presszió­val nem volt kapható arra, hogy a jegyző­­séghez tartozó választókat a hivatalos jelölt érdekében befolyásolja. Még bírái is a 48 as függetlenségi ellenzékre szavaztak. — Diákkatonák. A diák nevelésnek egy külföldön igen jól bevált­ módszerét ho­nosítják meg most nálunk is. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg a folyó tanévben az ország néhány középiskolájában kísérlet­­képen katonai kiképzést léptetett életbe. Mivel a közoktatásügyi kormány meg akarja könnyíteni az egyéves önkéntesek kiképzé­sét. A kísérletek fényes eredményt mutattak fel, a tanulók a céllövést, fegyverforgatást és a katonai gyakorlatokat szakszerűen gya­korolták. Most a közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, mellyel az ország­ összes középiskoláiban életbe lépteti a ka­tonai gyakorlatokat. A kiképzésben min­denütt katonai szakvezetés mellett a VII. és VIII osztály tanulói vesznek részt, még­pedig hetenként egyszer a játékdélutánok keretében. Kaposvárott a gimnazistákat már „kiabriktolta" Berváth János tornatanár, mivel ott és több más középiskolában próba­képen már ez év eleje óta űzik a diákoknak katonai kiképzését, még pedig mindenképen érdemes eredménnyel. — A májusi előléptetések. A 4. had­test egészségi főnöke, Murdacz Pál dr. ve­­zértörzsorvossá lépett elő. — Scharnbeek József főhadnagy számvivő az 52 gyalog­ezredben másodosztályu százados számvivővé lépett elő — A pécs-baranyai museum egye­sület értesítőjének második száma jelent meg, mely gazdag tartalmával ezen tudo­mányos szak legszebb időlegesen megjelenő orgánumai közé sorolja a mienket. A füzet egész terjedelmében tartalmazza Bitter Illés Wosinszky emlékbeszédét, Révai Sándor dr. előadását az ormányság népéről és eredeté­ről, Marosi Arnold múzeumi igazgató jelen­tését a múzeum 1907. évi gyarapodásáról, méltatja a beérkezett ajándékokat s közli a választmányi ülések jegyzőkönyvét. Szőnyi Ottó dr. a most épülő Cseh Ervin féle ház helyén talált régiségekről szól behatóan, tudományos szempontból. A leletek érdeke­sek, mivel bizonyos, hogy ezen városrész helyén Pécs ókori temetői voltak. Márvány­kockát, mészkőtáblát, mindkettőt felirattal, egy domborműrészletet, négyszögü töredékes kőlapot, római üvegedénytöredékeket sat. ta­láltak itt. Valamennyit méltatja Szőnyi dr., ala­pos studium után. Megtudjuk még az érte­sítőben közölt számadatokból, hogy az 1907. évben az egyesületnek 1926 kor. bevétele volt, melyből a f. évre 966 kor. maradt fon pénztári készletnek. A f. évre az egyesület törzsvagyona már 8000 koronára emelkedett és a költségvetés bevételi és kiadási fő­összege már megközelíti a 11 000 koronát. — A pécsi rabsegélyző- egylet 1907. évi működéséről küldötte most szét jelenté­sét Varga Nagy István, ítélőtáblás biró, egyesületi elnök, mely jelentését a május hó 8-én délelőtt 11 órakor a p­esi ítélőtábla II. számú polgári tanácstermében megtartandó közgyűlés elé terjeszti, mely közgyűlést 10 óra­kor választmányi ülés­­­iőz meg. A jelentés meg­elégedéssel szól az egyesülettel immár párhu­zamosan működő patronage körről és pécs­­baranyai gyermekvédelmi bizottságról. A pécsi rabsegélyző egylet az elmúlt évben 91 kiszabadult rabnak 787 kor. segélyt juttatott és 653 kor.­segélyt kapott rövidebb hosz­­szabb ideig 22 rab család. Az előző évhez viszonyítva jelentékeny az emelkedés. 30 kér­vényezőt el kellett utasítani, mivel a fogház­ban is fegyelmi büntetés alá eső vétségeket követtek el és a javulásra semmi reményt sem nyújtottak. A rabsegélyző egyesület vezetősége arra érdemes kiszabadult rabokra jó eredménynyel hívta föl a helybeli jótékony egyesületeket is Legutóbb is 8 népkonyhas ebédjegy füzetet bocsátott az egyesület ren­delkezésére, hogy az egyesületi mennáz lakói­nak legalább téli ebédjét megtakaríthassa a rabsegélyző egylet. Az állami gyermekmen­­hely is készséggel állt az egyesület rendel­kezésére, amikor rabok gyermekeit kellett gondozásába venni. A rabok oktatására és vallási szükségleteik kielégítésére is nagy gondot fordított az egyesület. A jelentés meg­ „Pécsi Napló“ 1908 május 3. A tisztességes kereskedő súlyt fektet arra, hogy a régi hirnevü­knil­ cvi­it kérő vevőinek, ne akasszon megtévesztő surogatumot a nyakába. Sajnos azon­ban vannak másféle kereskedők is. Hogy az ilyen csempészésektől, melyek utóbbi időben megtévesztően hasonló üvegekben előfordulnak, magunkat meg­­_____óvjuk, ügyeljünk legfigyelmesebben a „Zacherlin“ névre._________43

Next