Pécsi Napló, 1909. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-02 / 26. szám

2 kell az egyenáram fejlesztését lehetővé tenni és 200000 kilowatt (2 millió hee­owatt) áram fogyasztás biztosítása mellett az áramot 15 fillérért, annál nagyobb mennyiség után pe­dig 10 fillérért biztosítja kilowattonként, a­mi megfelel az áram önköltségi árainak és ennek biztosításával immár hozzálátha­tunk ezen rég megérett kívánság teljesítésé­hez, mely kétségen kívül a közszükségletnek felel meg. A város részesedésű. A város mintegy társává lesz a telep tulajdonosának és fokozatosan részesedik annak természetszerűleg fokozódó jövedel­mében. Mivel a vállalat részvénytársaság tulajdona, első­sorban is a részvényesek kapják meg az iparvállalatoknál legszeré­nyebb öt százalék hasznot. A város a fen­nmaradó haszonból, amíg az a részvénytőké­nek öt százalékon fölül való tiszta nyeresé­géből nyolc százalékot meg nem halad 20, 8—10 percentig terjedő haszonnál pedig 25 százalék haszonrészesedést kap, az ezen felüli haszonból pedig 80 százalékot. Mivel pedig minden ipari természetű vállalat be­vételi ingadozásnak van kitéve, a társulat a város részére, mint tisztán befizetendő ösz­­szeget már hasznot biztosít, mint legcsekélyebb részese­dést. Ezen legutóbbi részesedés azonban csak akkor következik be, ha az összes elfogyasz­tott áram (úgy világítási, mint erőátviteli) eléri az évi 700.000 kilowatt órát, mely azonban már a telep eddigi és további ter­mészetes fejlődését figyelembe véve, biztosí­tottnak látszik. Ezen városi részesedés tehát biztonsággal bekövetkezik, bármily károso­dás is érhetné esetleg a telep tulajdonosát. Az áramfogyasztás eddigi növekedéséből azonban minden optimizmus nélkül követ­keztetni lehet arra, hogy a villamos telep fejlődése még сзак most kezdődik, mivel az áram drágasága annak terjedését meglehető­­sen gátolta és az áram árának mérséklése a fogyasztás lényeges emelkedését fogja elő­mozdítani, úgy, hogy a város részesedése ha nem is az első 1—2 évben, de további időben lényegesen meg fogja haladni a város részére minden eshetőséggel szemben biztosított összeget. A megváltási határidő rövidebb ás egyéb előnyök. A jelenleg érvényben levő szerződés szerint a pécsi villamos telep 1964 ben min­den ellenszolgáltatás nélkül lép a város tu­lajdonába. Az új megállapodás szerint pedig 1953 ban, amikor a város teljesen ingyen jut az akkor már valóságos vagyont jöve­delmező, mindenképen a társulatra kötele­zően kifogástalan karban levő telep tulaj­donába. A pécsi villamos telep vezetője, mint vett városi tisztviselő, a város pénztára ter­hére 2300 korona évi nyugdíjat élvez. A társasággal történt megállapodás értelmében a város ezen nyugdíj fizetésének kötelezett­sége alól is fölszabadul mindaddig, amíg a viszony a telep vezetője és társulata között fenmarad. A város pesszív nyugdíjalapja tehát itt megtakarít 2300 koronát, így figye­lembe véve az áram árának leszállításából a városra, mint áramfogyasztóra váró mintegy 1000 korona évi megtakarítást, az új szerző­dés már a folyó 1909. évre a város részére 13 300 korona biztosított jövedelmet jelent. Ezen felül megállapodás létesült oly k­öz­­világítási áramszolgáltatásra is, hogy a gáz­gyár privilégiumának leteltével, vagy esetleg azt megelőző időpontban való békés meg­állapodás esetén a villamos közvilágítás olcsóbb lesz, mint a gázvilágítás, így a vá­ros ezen réven is megtakarítást fog elér­hetni. Hogy a város ellenőrzési joga feltét­lenül biztosíttassák, annak közegei helyet kapnak az igazgatóságban és felügyelő bi­zottságban. A telep tulajdonjogának esetleges átruházása tekintetében is kellő gondoskodás történt. A társulat alanyal. Ezekben ismertettük főbb vonásaiban a ▼áros polgársága és város pénztára javára elért előnyöket és lássuk már most, ezzel szemben mit ad a város, mert igen termé­szetes, amikor két fél üzleti alapon tárgyal egymással, az itt fölsorolt előnyökkel szem­ben némi rekompenzációt a városnak is kel­lett nyújtani. Most itt nem találunk mást, mint a jelenleg érvényben levő szerződés homályos pontjainak világosabb, minden kételyt kizáró helyettesítését, határozott meg­fogalmazását, hogy a telep városszása minden 10 évi ciklusban minden kételyt kizáró mó­don megtörténhessék és a bee-ár, illetőleg megváltási ár tisztán álljon előttünk. Az első megváltási határidő 1919 január 1., amikor is megváltás esetén a város a tiszta nyereségnek 5 és fél százalékát fizeti mint megváltási tőkét. 1929 ben a megváltási összeg a tiszta nyereségnek 8, 1939 ben 10 és fál, 1943 ban pedig 12,5 százalékkal va­n tőkésítésével állapítják meg a vételárt, ámde változatlanul megmaradt a régi szerződésnek azon, a társulatra hátrányos kikötése, hogy a kizárólagosság 1914 ben lejár, amivel szemben a helyzetnek a megváltási összeget tisztázó része meglehetősen prekarius érték­kel bír, mivel ezen időtől kezdve a város bármikor akár önálló villamos telepet is létesíthet. Ezekben az új megállapodások tiszta képét tártuk a város közönsége elé. A szerződés három hónapon át a társulatra kötelező, míg a város közönségének még most is módjában áll a szerződés föl­­mondásával a bírói kétes kimenetelű megváltás útjára lépni. A telep tulajdo­nosai épen a kétséges eredményt hono­rálták a villamos és világítási telepek történetében páratlanul álló előnyök nyúj­tásával, mely előnyök jóval meghalad­ják még a városra legkedvezőbb bírói döntés esetén elérhető eredményeket. Emellett figyelembe veendő, hogy a pénzpiac helyzete ma igen kedvezőt­len és belátható időben az is marad. A megváltási összegnek kölcsön útján való fölvétele előre kiszámíthatatlan eshetősé­gek elé állítja a várost és bizonytalan a házi kezelés milyen eredményeket hoz­hat a városra, míg így tiszta helyzet előtt állunk, biztosítva van a város részére a fokozódó jövedelem, melyre immár égetően szükségünk van, mivel küszöbön van a pécs-báttaszéki vasút részére megszavazott hatszázezer korona amortizációja, melynek egyik részére im­már szép jövedelem áll rendelkezésünkre, így a rendelkezésre álló két mód között az új szerződés mindenképen több garan­ciát nyújt az összpolgárságnak, város pénztárának is. De ezen megállapodás nem végleges, azt a közgyűlés ratifikálja, vagy elvetheti, de ki veheti ma magára azon nagy felelősséget, hogy a városított ismeretlen áru villamos telep nagyobb, vagy az itt elért kedvezményeket csak megközelítő financiális eredményeket biz­­tosíthatja-e a városnak? Ilyen körülmé­nyek között a még ezen hó első felére egybehívandó városi közgyűlés határo­zatához kétség nem férhet. És amikor rámutattunk az elért vív­mányokra, hogy a számokat is meg­szólaltassuk itt, 4.500.000 korona tő­kének megfelelő járadékszerű jövede­lemhez jutott a város és emellett a város polgársága és saját épületei világításán az elképzelhető legnagyobb előnyök biztosította. De biztosította egyúttal bé beadás alatt álló Mátyás és István ta­nár részére a villamos üzem lehetősé­gét, amivel emelte azoknak értékét , egyengette a villamos vasút ügyét, m­­el 180.000 korona befektetést, mely г egyenáram előállítására szükséges, társulat eszközölni tartozik és igy ez e szerződés elfogadásával ezen vasutna alapkövét rakja le a város. Mindezekne fölsorolása után még el kell kalandoz­nunk a kulisszák mögé, ahol ezen ered­mények elérése nem ment oly könny­szerrel, mint ahogy mi azokat itt szára­zon fölsoroltuk. A legnagyobb elisme­réssel kell megemlékeznünk első­sorban is Erreth János pécsi főispánról, ak mint a gazdasági irányzatnak erős híve, a legnagyobb érdeklődéssel kí­sérte a tárgyalások menetét, anélkül hogy személye az előtérben látható lett volna, féltékenyen őrködve, hogy féltett kincsén: a városi autonómiát ezért makulányi csorba ne essék, de már puszta érdeklődésével is tiszteletre birta az ellenfelet, mely lojálisan alkalmazko­dott a helyzethez és olyan békét foga­dott el, mely előnyös a városra, de nyugvó ponthoz juttatja a vállalatot, melynek további kifejlesztésében a vá­rossal való békés együttműködésre van szüksége. Messzemenő engedékenységgel jut most ezen békés munkálkodás kor­szakához. Valóban önfeláldozó munkát végzett Nendtvich Andor polgármester, akit a szakértők meggyőzvén arról, hogy a békés megváltás tárgyában történt megállapodás nem biztosítja kellőkép a város érdekeit, azt sua sponte elej­tette és megragadva a kínálkozó alkal­mat, mint lelkiismeretes káfára e város polgársága anyagi javainak, lépésről lé­pésre több és több pozícióból szorította ki a saját érdekeit joggal védő ellen­felet, akinek imponált a komoly ellenfél és így önmaga is, már saját jól fölfogott érdekében elkerülni iparkodott, hogy a békés tárgyalások meghiúsuljanak. És elismerés illet mindenkit, akik az ered­ményes tárgyalásokban részt vettek és olyan szerződést juttatnak most a köz­gyűlés elé, mely a városi háztartás éle­tében új nyomot jelez és új egészséges alapokon nyugvó gazdasági életünk első oszlopköve lesz. A városi közgyűlés határozata meg­hozatalánál ezek után könyebb föladat előtt áll, mint bármikor. 1909 január 1-től évi 10.000 korona 1912 „ „ „ 15.000 1915 „ , „ 20000 1918 „ , , 25 000 , „Pécsi Napló* 1909. február 2. Boszniai vasalónk Iránya. Pécs, február 1. I. Jó mintt két cikket olvastunk a Bu­dapesti Hírlapban, melyeknek írója Polgár Iván dr. szaktudásával szakkörökben rend­kívüli föltünést keltett, de kü­önösen föltűn­tek e cikkek nekünk, mivel azoknak írója nékünk idegenek részéről egész szokatlan melegséggel kelt síkra a pécsi forgalmi ér­dekek kielégítése mellett. A kereskedelem­ügyi kormányzat maga is figyelmes lett az alapos vasúti szaktudást eláruló íróra és szívesen kötötte volna le ezen tartalmas munkaerőt a minisztérium részére, amikor tudakozódásra értésére esett, hogy bit azt a kereskedelemügyi miniszter nem alkalmaz-

Next