Pécsi Napló, 1909. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

lított. ____ „Pécsi­ Nap­ló 3 Szemző Josefának időközben netáni elhalá­lozása bekövetkeznék, úgy mindezek eszköz­lése be tejesítésével Szécsenyi József bará­tom tanácsának igénybevételével dr. Vojnics Istvánt, dr. Szécsenyi Tamás és Szily Ta­rnáét ugye, mint alapítványokat kezelő vég­rehajtó­ bizottságot bízom meg, szigorúan szivük és lelkükre kötöm, hogy minden e részbeni intézkedéseim és rendelkezéseimet szóról-szóra végrehajtsák és azoknak minde­nekben megfelelni tartozzanak s ezért őket az alapítványi jövedelmekből évenként egy­ezer forint illesse meg, melyből Szily Tamás 600 frtot, dr. Vojnics István és dr. Szécsenyi Tamás utazási költség címén két kétszáz forintot kapjon. A kápolna-alap kezelését dr. Vojnics István és dr. Szécsenyi Tamás ellen­őrzése mellett ekként Szily Tamás öcsémre ruházom, aki a jövedelmet köteles lesz a többi ezen pontban körülirt intézkedésem s rendelkezéseim teljesítése s mindenekben leendő megvalósítására a végrehajtó bizott­ságnak számadás terhe alatt fordítani, aki­nek rokoni szerezetétől megvárom, hogy eme örök időkre szánt szent emlékezetem inten­cióimnak megfelelőig fog mindenkor min­denekben eljárni, különösen pedig a kápolna fentartásáról kegyeletes módon fog gondos­kodni, mit ha nem tenne s azt bármelyik rokonom, vagy örökösöm, vagy pedig a vég­rehajtó­ bizottságnak bármelyik tagjának fen­­nontására fél év alatt teljesíteni elmulasz­­taná, úgy az alap további kezelésétől s az évi 600 forint dotációjától elesik s helyébe minden jog és kötelezettség mellett az lép, ii ezen mulasztása miatt ellene fellépett s­elen végakaratom intencióiba ütköző eme sérelmes mulasztást ellene beigazolta és annyiszor ismétlődik, ahányszor arra szükség lenne mutatkozni s ha közülük, azaz a vég­­ehajtó bizottság tagjai közül egyik vagy másik elhalna, az alapítványi birtokot kezelő, iletve ellenőrző hármas végrehajtó bizott­ságba annak finombeli első­szülöttje, úgy annak, illetve azoknak hason utódai és így­ovább jussanak, ilyenek nemlétében pedig nehogy a hármas végrehajtó­ bizottság kiegé­­szítetlen maradjon, abba az elhalálozottnak azon finombeli legközelebbi rokona lép be, aki ahhoz vér szerint a legközelebb ill. Minthogy pedig az alapítványi jószágon evő Gödrei-kastély örök időkre leszen fel­­artandó, rendelem, hogy az mindenkor tel­esen felszerelten, a szükséges bútorok és lázi eszközökkel teljesen el legyen látva, így mint az jelenleg is van, hogy az évente ártandó gyászmisékre netán oda érkezők és tt megszállók, úgy, miként eddig is, rendes válásban részesülhessenek. Országgyű­lés­­ i S­a­j­á­t t­u­d­ó­s­it­ó­n­k expressjelentése.) Budapest, március 1. I. — A képviselőhöz ülése. — A mai ülés jóval háromnegyed 11 óra tán kezdődött. Eddig tartott ugyanis, amíg Akovszky István elnököt be tudták hozni Házba, a hirtelen megbetegedett soros el­ök, Návay Lajos helyébe. A jegyzőkönyv hitelesítése után felol­­issák azokat az interpellációkat, amelyekre­­ ideig még nem jött válasz. Ezután folytatják a házadóról áló javaslat részletes tárgyalását. A 28-ik szakasznál Surmin Györgyöt vják szólásra. Kiáltások: Nincs itt! Elnök: A vitát bezárom. Következik a szavazás. A Ház a szakaszt változatlan szövege­zésében fogadja el. A 29. és 30. szakaszokat változatlanul fogadják el. A 31 ik szakasznál Wekerle Sándor miniterelnök módosí­tást ajánl, mely szerint a vidék városaiban a házadó ne 15, hanem 14 százalék legyen. Sziklay Ottó csekélyebb módosítást ajánl a szakaszhoz. Bródy Ernő: A fővárosban számos vityrló van, épen a legforgalmasabb úttestek mentén. Kéri a pénzügyminisztert, intézked­jék a javaslat keretein belül arról, hogy ezeket a piszkos kis házakat lebontsák. Ily értelemben módosítást is ajánl. Keller István: A javaslat az általános hátbéradó alá eső vidéki házakat mértéken felül igénybe veszi. Ezen benyújtott módosí­tásával kíván segíteni. Wekerle Sándor: Kéri a Házat, fo­gadja el a szakaszt változatlanul. Az adó­mentességet városfejlesztési szempontból ter­jesztette ki. A felszólalók által ajánlott adó­­mentesség kiterjesztés már túlhajtása lenne ennek a kedvezménynek, amihez nem járul­hat hozzá. (Helyeslés.) Polónyi Géza a szavazás előtt a kér­dés feltevéséhez kíván szólani. Ajánlja, hogy a szakasz meg nem támadott részeire ren­delje el az elnök először a szavazást. Azután a többi módosításokra, külön-külön, ne pedig en bloc, amint azt Rakovszky tenni szokta. Ugron Gábor: Kéri az elnököt, ne tér­jen el az eddigi gyakorlattól és állítsa szembe a pénzügyminiszter módosítását a többi mó­dosításokkal, ami által a pénzügyminiszter módosításának elfogadása után a többiek ön­­maguktól elesnek. (Helyeslés.) Elnök: Eljárása a logikán alapszik. A szakasz minden pontja meg van támadva, nem rendelhet tehát szavazást a meg nem támadott részek felett. A Ház ezután a szakaszt a pénzügy­­miniszter jóváhagyásával fogadja el. A 32. szakaszt vita nélkül elfogadják. A 33. szakaszhoz Keller István ajánl módosítást, amelyet nem fogadnak el. Polónyi Géza szólal föl. Kifogásolja, hogy noha a kereseti adót eltörli a javaslat, mégis a nyolc százalékos hátbéradó kiveté­sénél a harmadosztályú kereseti adót veszik alapul. Wekerle Sándor pénzügyminiszter rö­vid fölvilágosító kijelentése után a szakaszt változatlanul elfogadják. A 42. szakaszig ezután nincs vita. A 42. szakaszt Polónyi fölszólalása után a Ház változatalnul elfogadja. A 43. szakaszt vita nélkül változatla­nul elfogadják. A 44 szakaszhoz ismét Polónyi Géza szól és rámutat arra, hogy a javaslat nem ad módot az adózónak a saját érdeke meg­védésére. Wekerle Sándor: Polónyinak csak annyi fáradságot kellett volna vennie, hogy a javaslatot elolvassa és rájött volna, hogy az adókivetésnél igenis adatott mód arra, hogy az adóalanyok érdekeiket megvéd­­hessék. A szakaszt változatlanul elfogadják. A 45 szakaszhoz Sümegi Vilmos azt ajánlja, hogy azok a háztulajdonosok, kiknek behajthatatlan házbérköveteléseik vannak, adóelengedést kérhessenek a behajthatatlan házbérek után. Wekerle Sándor, Sümegi indítványá­nak értelmi szerzője Holló Lajos. Ő pedig megígérte már Hollónak, hogy ezt a módo­sítást akceptálni fogja és ezért Sümegi szö­vegezésében is hajlandó a módosítóéhoz hozzájárulni. A Ház ily értelemben határoz a sza­kasz felett. A 46 ik szakasznál Polónyi Géza az adminisztráció terén kíván módosításokat. Wekerle Sándor: A javaslat célja az, hogy minél kevesebb zaklatás érje az adózó polgárokat. Polónyi olyan módosításokat ajánl, amelyek akkor érnének valamit, ha nem húszmillió adózó polgár, hanem ugyan­annyi ügyvéd számára készítenék. A pénz­ügyminisztériumnak más dolga van, sem hogy a törvény szakaszait jobbra-balra magyarázza. Polónyi Géza félreértett szavait rekti­­fikálja. Ezután a szakaszt változatlan szöve­gezésében elfogadják. A 48. §-nál Polónyi és Wekerle szólal­tak fel, a 49. §-nál szintén. Mindkettőt válto­zatlanul, azután az 58. § ig vita nélkül el­fogadták a javaslatot. Az 58. §-nál Polónyi Géza szólal fel és azt kívánja, ne adjanak jutalmat házadó­eltitkolások feljelentőinek, mert morálellenes, hogy spicliket neveljenek. Wekerle Sándor kijelenti, hogy az adómorál nálunk nem áll magas lábon, a közmorál pedig azt kívánja, hogy a vissza­éléseket megszüntessük. A feljelentési juta­lék fenntartását kéri. Bár több függetlenségi Polónyival sza­vaz, a szakaszt változatlanul elfogadták. A 65. §-ig változatlanul elfogadják a ja­vaslatot. Itt Polónyi Géza szólal fel. Azután a 69 ig az összes szakaszokat elfogadták, mire a házadójavaslat részleteiben is el­fogadtatott. Azután áttért a Ház a törvekamatadó javaslatra. Elsőnek Éber Antal szólal fel s attól tart, hogy a takarékosság rovására megy, ha a kormány a nyugvó tőkéket erősen megadóztatja. Beszéde után az ülés véget ért. II. — A főrendiház ülése. — A főrendiház ma délután 4 órakor ülést tartott Dessewffy Aurél gróf elnöklésével, hogy letárgyalja a képviselőház által már elfogadott törvényjavaslatokat. Napirend előtt Zaelenszky Róbert gróf kéri a miniszterelnököt, hogy lojális fegyve­rekkel küzdjenek egymás ellen. Ezután következett az ujoncj­avaslatok tárgyalása. Tisza István gróf elfogadja a javasla­tot. S csupán azért szólal fel, hogy rámu­tasson a súlyos külügyi helyzetre. Bosznia annexióját helyesli, mert az eddigi rendezet­len helyzet állandóan fenyegette a békét A mi az annexió nyomán támadt, hogy az európai diplomácia felháborodott, ezt egye­dül Anglia idézte elő. A kormánynak kül­politikáját mindenben helyesli és örömének ad kifejezést, hogy Törökországgal meg­egyezés létesült. Ami Szerbiát illeti, gyáva­ság lett volna tőlünk, ha béketűréssel visel­jük az ellenünk intézett támadást. Amit Szerbia csinált, az a legdurvább merénylet volt nagyhatalmi állásunk ellen és ha ezt meg kellett volna torolni, a kormány maga mellett találta volna az egész magyar köz­véleményt. Végül sürgeti a katonai kérdések megoldását. (Éljenzés.) /EGYÉL /EGYEN /EGYÜNK !VicskoVits-féle Világhírű anatómiai­­ipar a legelegánsabb cipő-üzletben pác­, Király-utca 7. Nagyvárad Rákóczy-ut 64. Budapest Rákóczy-ut 64 Főtelep: NAGYVÁRAD. FIÓK­*ZTPTPK. Nagyvárad Kossuth-utca 5. Petrozsény Főtér. Szarajevo Rudolf-utca 10. Pécs Király-utca 7. Képes ár­jegyzék Ingyen és bérmentve.

Next