Pécsi Napló, 1909. június (18. évfolyam, 123-145. szám)

1909-06-02 / 123. szám

2 gyermekotthon céljaira az úgynevezett Pálffy­­kastélyt, mely eddig tüzérségi laktanyául szolgált. Ezt a kastélyt, mely a pozsonyi várhegyen van, nem messze a várromtól, Pálffy Miklósnak, a győri hősnek, Pál nevű fia építtette abból az­­alkalomból, hogy az 1630. évi pozsonyi országgyűlés őt bízta meg a rombadőlt pozsonyi királyi vár helyreállítási munkálatainak felügyeletével. 1870-ben a kastély a város tulajdonába került, mely most ingyen odaajándé­kozta a Szent Erzsébet Gyermekotthon- Egyesületnek. A kastélynak gyermekotthon céljaira való átalakítása Izabella főhercegnő eszméje volt. Egyelőre a következő helyi­ségek fognak az otthonban elhelyezendő hatvan gyermeknek rendelkezésére állani: két ebédlő, két iskolaterem, két belépő, két öltöző, fürdő és mosdóhelyiségek, to­vábbá a Paulai Szent Vincéről nevezett apácák lakosztálya, a cselédség helyiségei és végül egy kis kápolna sekrestyével. A gyermekotthon beszentelésére ér­kező királyt ünnepi díszben várta Pozsony városa. A pályaudvar feldíszítéséről a Máv. gondoskodott, a vámtól kezdve pedig egész a gyermekotthonig minden épület fel volt lobogózva, drapériákkal, virágokkal díszítve. A Stefánia út elején a város címerét ábrázoló diadalkapu volt felállítva. Ezen­kívül az egész útvonalon fenyőgalyákkal körülfont zászlópóznák álltak nemzeti és városi lobogókkal. A pályaudvar udvari vá­rótermét délszaki növények díszítették és ünnepi köntösben volt a nagy előcsarnok is, melyet szintén lezártak a közönség elől és a fogadás céljaira rendezték be.­­ Ő Felsége 1897-ben volt utoljára Pozsonyban, mikor a koronázódomb emlékére létesített Mária Terézia szobrát leplezték le. Ő Felsége délelőtt 9 órakor utazott el Bécsből Pozsonyba, hogy az Erzsébet gyer­mekotthon felszentelési ünnepélyén részt­­vegyen. •­de 1. A Szent Erzsébet gyermekotthonban levő kápolnát már délelőtt 9 órakor fölszen­telte Kohl Medárd püspök nagy és fényes, papi segédlettel. A király délelőtt 10 óra 30 perckor érkezett a pozsonyi pályaudvarra. A vonatot Décsey Lajos üzletvezető, Steinskal József és Lendvay Márk főfelügyelő, valamint Bodó Rikárd forgalmi főnök vezették Marcheggtől kezdve. A pályaudvar perronján a 12. gy. ezred díszszázada volt felállítva Stiopka Kamilló százados vezényletével és zenekar­ral. Jelen volt ezenfelül a pozsonyi hely­őrség teljes törzstisztikara. Midőn a vonat megállt, a zenekar a Gott erhaltet játszotta és Winter Antal báró lovassági tábornok, pozsonyi hadtestparancsnok­n ő felsége elé járult és jelentést tett neki. Ő felsége ezután a szintén jelenlevő Frigyes főherceghez fordult, majd pedig a tábornoki kar egyes tagjaival beszélgetett. Ezután ő felsége az udvari váróterembe ment, ahova Bittó Dénes főispán vezette be. A váróteremben együtt voltak a kormány képviseletében Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf miniszte­rek, továbbá a városi, vármegyei és állami hivatalok, valamint a vármegyei és városi törvényhatósági bizottság kiküldöttei. A ki­rály kezet nyújtott Apponyi és Zichy mi­nisztereknek. Ezután előlépett Brolly Tiva­dar polgármester és elmondotta az üdvözlő beszédet, amelyre ő felsége a következő szavakban válaszolt: »Pozsony város hódolatát s kipróbált hűségének a polgármester úr által meleg szavakban tolmácsolt kifejezését köszönettel fogadom. Különös örömmel jöttem ma ide egy árpádházi Szent Erzsébet emlékezetére alkotott emberbaráti intézet felavatására. Biztosítom kedvelt Pozsony városomat vál­tozatlan kegyelmemről és kérem önöket, vigyék a város lakosainak összesen és egyenként királyi üdvözletemet.» Az uralkodó szavait az egybegyűltek lelkesen megéljenezték, mire az uralkodó a polgármesterhez fordult és beszélgetésbe vonta és azt mondta neki, hogy már rég nem volt Pozsonyban és érdeklődött a vá­ros fejlődése iránt. Megszólította azután még ő felsége Komlóssy Ferenc pozsonyi nagyprépostot, Csandi Ödön városi plébá­nost, Dobrovics Mátyás ev. egyházi fel­ügyelőt, Ebner Gusztáv ev. esperest, Balogh Elemér ref. lelkészt, Funk Sámuel izr. fő­rabbit, Horváth Géza pozsonyvármegye fő­jegyzőjét, a pozsonyi állami hivatalok fő­nökeit, Fésűs György dr. udvari tanácsos, jogakadémiai igazgatót. Ez utóbbi Pozsony város meleg óhajának adott kifejezést az iránt, hogy a harmadik egyetemet Pozsony­ban állítsák fel. A király ezután Gestetner Lázár őrt, izr. hitközségi elnököt tüntette ki megszólításával, akire a király még abból az alkalomból emlékszik, hogy a hitközség által Márton-napkor ajándékba küldött lu­­dakat ő vitte fel. A király ezután kocsira ült és Frigyes főherceg kíséretében a Szent Erzsébet gyer­mekotthonhoz hajtatott. Az egész útvonal zsúfolva volt közönséggel, amely lelkese­déssel üdvözölte ő felségét. A Szent Erzsébet Gyermekotthonban Izabella, Gabriella és Mária Aliz főherceg­nők fogadták a királyt és bevezették a gyer­mekotthonba, ahol a felség részére díszsátor volt felállítva. A díszsátorban Pongrác Fri­gyes gróf fogadta a királyt és a felavatási ünnep megnyitására kérte föl. A király az üdvözlő szavakra a követ­kezőképen válaszolt: «Szívesen jöttem a pozsonyi Szent Erzsébet Gyermekotthon­­egyesület kérelmét teljesítve, a mai ünnepre. Élénk megelégedésemre szolgál, hogy Szent Erzsébet születésének hétszázados évfordu­lója tiszteletére rendezett kegyeletes ünnep ma adandó és méltó emlékéül egy a gyer­mekek szeretete és a jótékonyság gyakor­lásának szentelt intézet létesíttetett. Öröm­mel fejezem ki mindazoknak, kik ezen ma­gasztos célú mű megalkotását áldozatkész­ség és buzgó tevékenység által lehetővé tet­ték, első­sorban Izabella főhercegnő ő csá­szári és királyi fenségének legmelegebb el­ismerésemet. Óhajtva, hogy emberbaráti működésüket az ég áldása kisérje, megen­gedem, hogy a pozsonyi Szent Erzsébet Gyermekotthon felavattassék és rendelteté­sének átadassák». Ezután ő Felsége Pongrácz Frigyes grófot, a Szent Erzsébet gyermekotthon el­nökét szólította meg, aki bemutta a Gyer­mekotthon egyesület választmányának tag­jait, kiknek az uralkodó egyenként köszönte meg a közreműködést. Szapáry Ilona grófnő, a hölgybizottság elnöke mutatta be ezután ő Felségének a hölgybizottság tagjait. Mi­alatt a cercle folyt, Kohl Medárd püspök, Jeszenák Gábor báró és Markovics István pozsonyi kanonokok, továbbá Csajkovszky Everist lovag pápai kamarás, Kalocsai Ár­pád plébános és Gsárszky István dr. ér­seki titkár segédletével beszentelte a gyermekotthont.­­ Beszentelés után ő Felsége Izabella s­irályi hercegnővel és az elnökség tagjaival megtekintette a gyermekotthon összes helyiségeit. A kapu­ban az uralkodó ismételten köszönetet mon­dott Pongrác Frigyes grófnak és Szapáry Ilona grófnőnek, majd kocsiba ült és a kö­zönség zajos éljenzése közben elhajtatott. Az ortodox izraelita imaház bejáratánál megállott a kocsi egy pillanatra. Schreiber Akiba pozsonyi ortodox főrabbi áldást mon­dott őfelségére, aki innen Frigyes főherceg palotájába hajtatott, ahol délben tiszteletére dejeuner volt. A király Frigyes főherceg palotájából egyenesen a pályaudvarra hajtatott. Az ud­vari vonat szalonkocsijába való beszállása előtt ismételten köszönetet mondott Brolly polgármesternek a fogadtatásért. Az udvari vonat 2 órakor indult Bécs felé.­­ Közigazgatási konferencia. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete pünkösd vasárnapján tartotta első közigaz­gatási konferenciáját Herkulesfürdőn. A kon­ferencián körülbelül hatszázan vettek részt és képviselve volt az ország valamennyi vármegyéjének közigazgatási tisztviselői kara. A konferencia vendégeit Krassószörény vár­megye tisztikara élén Issekutz Aurél alispán üdvözölte. Vasárnap reggel 9 órakor az egyes szakosztályok üléseztek. A konferencia fél 10 órakor kezdődött a színházépületben. A megnyitón Fazekas Ágoston Pest vármegye alispánja elnökölt. Hangoztatta, hogy ez az egyesület az ország leghazafiasabb testülete. Kell, hogy ennek a közszellemnek, a vár­megyei tisztikarnak «szava» a közügyekben úgy felfelé, mint lefelé súllyal bírjon. Az elnöki megnyitó után felolvasták Andrássy Gyula gróf táviratát, melyet a konferenciá­hoz intézett s amelyben kijelenti, hogy azért nem jelent meg, mert mint lemondott miniszter nem érzi magát följogosítva, hogy nyilatkozatokat tegyen, de biztosítja a tiszt­viselőket, hogy minden jogos és alkotmá­nyos óhajaikat támogatni fogja. Hosszabb táviratot küldött Hadik János gróf állam­titkár is. A táviratokat éljenzéssel vették tudomásul. Ezután a tárgysorozatot vitatták meg. Majzik Viktor Heves vármegye al­ispánja a közigazgatás legszükségesebb re­formintézkedéseiről tartott felolvasást, Benkő Albert a közigazgatás gyakorlati szellemét tette vita tárgyává. Horváth József a vár­megyei tisztviselők múltját, jelenét és jövő­jét ismertette. Perényi Kálmán alispán ha­tározati javaslatot terjeszt elő, hogy írjanak fel a kormányhoz a népesség csökkenésé­nek megakadályozása érdekében, továbbá tétessék intézkedés a vadházasság meggát­­lása, valamint az egygyermekrendszer meg­akadályozása és a szegényügy rendezése érdekében. Szabó Géza Pest vármegye 1. fő­jegyzőjének indítványára a konferencia ki­mondta, hogy a vármegyei számvevőségek visszaállítását szükségesnek tartja. Balaton Gyula főszolgabíró indítványára a konfe­rencia elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, amelyben felhívja, hogy a nép és a munkások érdekét védő központok szereztessenek. Ezután Fazekas Ágoston köszönetet mondott a résztvevőknek a ta­nácskozáson való megjelenésükért, a kon­ferenciát bezárja.­ ­ „Pécsi Napló“ 1909 junius 2.­ ­ A baranyai tejszövetkezetek. Pécs, junius 1. Most jelent meg a földmivelésügyi mi­nisztérium kiadásában a falusi tejszövetke­­zetek 1908. évi működéséről szóló kimuta­tás, amelynek ismertetése nekünk mindig különös örömünkre szolgált. Baranya megye legalább ez egy téren, a tejszövet­kezetek terén vezet, a tavalyi (1907) évi eredménynyel pláne messze mögötte ma­radtak a többi vármegyék mind. Az idén, sajna, nagy hátramaradást kell tapasztalnunk az eredményben. Hogy csak egy tételben tegyünk összehasonlítást: 1907-ben Baranya megyének 1.494.881 kor. bevétele volt tejtermékekből, 1908-ban pedig ez a bevétel leszállott 886.596 koronára. Vagyis ebben az évben csekély 608.285 ko­ronával csökkent a baranyai tej­szövetkezetek bevétele. Hogy mi lehet ennek a rohamos, hirtelen nagy csökkenésnek az oka, azt a kimutatás száraz statisztikai adataiból lehe­tetlen volna kiböngészni. De hogy nem tisztán Baranyában volt ez így, hanem az ország minden részében, mutatja az, hogy az összes megyék e címen elért bevételei csökkentek. Vagyis, hogy az okok, áraik a csökkenést előidézték, nem helyiek, nem speciálisak, hanem országosak, általánosak. A tejtermelés és így a jövedelem csökkené­sének fő oka mindenesetre a tavalyi nagy takarmányhiány, amely maga után vonta, hogy a szarvasmarhaállományt mindenütt apasztania kellett.

Next