Pécsi Napló, 1909. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-01 / 146. szám

1909 Julius 1. „Pécsi Napló“ a függetlenségi szakminiszterek a párt elvei irányában létrehozni akarnának. (Zajos helyeslés.) A függetlenségi pártnak negyven év óta sarkalatos programmja a választási reform, ezt most is határozottan kész volt megal­kotni és megalkotását vezére állandóan sür­gette, mégis egy pártonkivüli királyi ellen­őrző lenne hivatva a nagy függetlenségi párt­elvet megvalósítani s igy valószínűleg nem a párt elvei szerint hajtatnék végre e reform, egyáltalán a választói jog általánosítása nem a párt nevéhez fűződnék s a nemzet töme­gei nem a pártnak köszönhetnék azt, holott a párt nemes ambíciója az, hogy amiért álhatatosan küzdött, azt a párt valósítsa is meg a maga neve alatt. (Zajos helyeslés! Hosszantartó éljenzés és taps.) Ami engem személyesen illet, én kijelen­tettem, hogy nem vehetnék részt egy olyan kabinetben, amelynek feje a 67-es. (Helyeslés.) De minthogy természetesen annyira nem megy az én elnöki és vezéri szerepem, hogy egy ilyen igen fontos kérdésben a párt határozatát egymagam lennék hivatva tolmácsolni, ennek folytán azonnal össze­hívtam az intézőbizottságot. Az intézőbizott­ság megvitatta Lukács Lászlónak előterjesz­tését és egyhangúlag a következő határo­zatra jutott, amit szintén leszek bátor fel­olvasni. Olvassa: *A függetlenségi és 48 as párt tisztelet­tel fogadta a király kiküldöttjét és e tiszte­letből kifolyólag a Lukács László v. b. t. t. úr által előadott ajánlatot komoly mér­legelés alá vette. Kénytelen azonban ki­jelenteni, hogy ezt az ajánlatot további tárgyalásra alkalmasnak nem tartja, mert a parlamentarizmus alapelveivel ellenkeznék az, hogy egy alkotmányos, felelős kormány­ban a királynak külön, nyilvánosan kijelölt bizalmi férfiai legyenek (Zajos helyeslése) amiből az következnék, hogy a kormány e tagjai a királynak több bizalmával látsza­nának rendelkezni, mint a parlament több­ségéből vett tagok s ezzel az egyenlő fele­lőség elvén ütnének csorbát. (Zajos helyes­lés.) Továbbá az előadott ajánlatban a par­lamenti többség jogos igényeinek kellő te­kintetbe vételét sem találhatná meg, elvi álláspontjai közül pedig bármelyikének ér­vényesítésében haladást hiába keresné.­ Ez az intézőbizottságnak a javaslata, amelyet én is egyénileg, mint a párt elnöke és vezére elfogadásra ajánlok. (Hosszan tartó viharos helyeslés, éljenzés és taps. Za­jos felkiáltások: Elfogadjuk! Éljen Kossuth!) Azt gondolom, tisztelt barátaim, hogy talán efelett vitát ne is nyissunk (élénk helyeslés), hanem mondja ki egyhangúlag a párt, hogy az intéző bizottságnak általam benyújtott javaslatát elfogadja, amivel be­­igazolást nyer, hogy a függetlenségi párt helyt áll a maga jogai, a maga elvei mel­lett. (Hosszan tartó zajos felkiáltások: Éljen Kossuth!) Az értekezlet Kossuth Ferencz indít­ványát egyhangúlag elfogadta, amit az elnök a következő szavakkal enunciált: Kimondom mint párthatározatot, hogy az értekezlet az intézőbizottság nevében ál­talam előter­jesztett választervezetet elfogadja és elrendeli, hogy ez írásban átadassák Lu­kács Lászlónak. Tisztelt barátaim talán szükséges volna az ülésnek 5 percre való felfüggesztése, minthogy Lukács László titkos tanácsossal, akinek kérelmére ezt a határo­zatot, mint az intézőbizottság határozatát át­adtam, úgy állapodtam meg, hogy a párt­értekezlet erre vonatkozó határozatát vele telefonon közlöm. Holló Lajos: Éljen Kossuth. Nincs más tárgy, fejezzük be az értekezletet! (Hosszan­tartó lelkes éljenzés és taps. Zajos felkiál­tások : Éljen Kossuth! A párt tagjai felálla­­nak és lelkesen tüntetnek Kossuth Ferenc mellett. Kossuth Ferenc: Tisztelt barátim, köte­lességem megköszönni a pártnak, hogy ezen ünnepélyes alkalommal, midőn egyhangúlag visszautasítottuk az ajánlatot, amelyet Lukács László titkos tanácsos tett, engem tüntetés­­szerűleg éljenez és ünnepel. Az éljenzést köszönöm, de legfőképen a feltétlen biza­lomra számítok, amelyre e nehéz időkben annak, aki a pártot vezeti, elkerülhetetlenül szüksége van és amely bizalmat, úgy érzem, hogy megérdemlem (Hosszantartó éljenzés és taps) mert más célom sohasem volt, mint­hogy hazámat szolgáljam és azokat az elveket, amelyek hazám érdekével meggyőződésem szerint a legszorosabban össze vannak nőve. (Éljenzés és taps.) Az értekezletet bezárom. (Hosszantartó éljenzés és taps. Zajos fel­kiáltások: Éljen Kossuth!) Egy hang: Éljen az önálló bank ! Kossuth Ferenc: Másodszor hallom, hogy mikor engem éljeneznek, valaki tün­­tetésszerűen azt kiáltja, hogy éljen az ön­álló bank. Az illetőnek azt válaszolom, hogy én többet dolgoztam az önálló bankért, mint bárki ebben a teremben. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps.) Ezzel az értekezlet véget ért. * Az értekezlet után a pártkörben ma­radt a jelenvoltak nagy része. Általános volt az a vélemény, hogy szakításról a párt­ban szó sem lehet, amíg a bankszabadalom dolga elintézést nem nyert. Szabó Mihály azt mondta, hogy az aláírási ívvel csak azt a viszonyt akarták jelezni, amely Kossuth és a bankcsoport között volt. Justh Gyula erre megjegyzi, hogy a baj az volt, hogy Kossuth 67-es tanács­adókra hallgatott. Kossuth Ferenc ennek hallatára kije­lentette, hogy amíg a koalíció fennállott, a szoros viszonynál lógva, annak minden pártjával jó viszonyban volt. Most, hogy a koalíció megszűntnek tekinthető, ez a ben­sőbb, jó viszony is megszűnt. Többen fölvetették azt a kérdést, váj­jon elvi va­n taktikai kérdés-e a banksza­badalom meghosszabbításának ügye. Justh Gyula szerint ezt elvi kérdésnek mondani őszinteség hiánya. Apponyi Albert gróf Justh szavaira nevetve mondotta : «Akkor én sem vagyok őszinte!» A párttagok közül többen Ugron Gá­bor ellen tüntettek hírlapi cikkkei miatt. A tüntetőket Kossuth Ferenc kereskedelmi csillapította és megnyugtatni igyekezett Egy fúziós terv cáfolata. Egy német nyelven megjelenő napilap mai esti száma a függetlenségi párt mai értekezletére vonatkozó híradások kapcsán azt közli, hogy Szterényi József államtitkár programmot készített volna Kossuth Ferenc keresk. miniszter részére a függetlenségi- az alkotmány- és a néppárt fúziójára nézve. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Tudósítót annak kijelentésére, hogy ilyen programra egyáltalán nincs, nem is készült soha, sőt ilyenről még a hírek is minden alapot nélkülöznek. Minthogy pedig mind­­untalan felmerül az az állítás, hogy Szteré­nyi József államtitkár a függetlenségi párt vezérét befolyásolja, kijelentik, hogy Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter és ál­lamtitkárja között bizalmas viszony áll fent. HÍRROVATUNK, Pécs, június 30. — Törzstisztek nyugdíjazása és kitüntetése. A király elrendelte, hogy Steininger Károly báró gyalogsági tábornok saját kérelmére a nyugdíjállományba átvé­tessék és megparancsolta, hogy neki ez al­kalomból, kitűnő szolgálata ujóbbi elisme­réséül, a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassék. Szmrecsányi István vezér­őrnagyot, József főherceg ur ő cs. és kir. fenségének főudvarmesterét ettől a szolgá­lati alkalmaztatásától felmenteni és saját kérelmére a nyugállományba átvétetni ren­­dendelte és neki ez alkalomból a Ferenc József rend nagykeresztjét adományozta; továbbá sendburgi Sandner Károly nyug­állománybeli vezérőrnagynak az altáborna­­gyi címet és jelleget a díj elengedésével, valamint Horeczky Arthur várakozási ille­tékkel szabadságolt vezérőrnagynak saját kérelmére a nyugdíjállományba átvétele al­kalmából az altábornagyi címet és jelleget, valamint a Lipót rend lovagkeresztjét, mind­kettőt a dij elengedésével adományozta. — Nemesség adományozás. Őfelsége Bauer Lajos nyugállományú honvéd ezre­desnek és törvényes utódainak a magyar nemességet a «Márkaszéki» előnévvel díj­mentesen adományozta. — Nyugalomba vonult pécsi Ítélő­táblás biró. Amint ennek bekövetkezését előre is jeleztük, Pilch Antal kir. kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott pécsi kir. ítélőtáblás biró 37 évet meghaladó szol­gálat után saját kérelmére 9400 korona évi nyugdíjjal lett ideiglenesen nyugalmazva s 1909. június hó végével állásától, hosszú évek során át kiváló ügybuzgósággal és szakértelemmel s mindenkor lelkiismeretes pontossággal teljesített hasznos szolgálatai­nak elismerésével a táblai elnök által fel­mentve. Az igy megüresedett táblabirói állásra már a pályázat is kiíratott. — Uj tartalékos honvéd hadapród. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ren­deletével 1909. évi julius 1-ével Kis Ferenc pécsi 19. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadapród jelöltet később meghatározandó ranggal tartalékos honvéd hadapróddá ne­vezte ki. — Meggyarapitott alapítvány. Stein Lajos dr. már régebben 400 koronás alapít­ványt tett le az izr. hitközség kezébe édes­anyja, Steinné szül. Engel Ilona emlékére, hogy annak kamataiból szegénysorsú, jó előmenetelü tanulókat jutalmazzanak. Most, hogy Stein másnemű nagy elfoglaltsága miatt lemondott az iskolaszéki tagságról, az alapítványhoz újabb 100 koronát csatolt, úgy hogy ennek kamataiként ezután nem 16, hanem 20 korona kerül évenként ki­osztásra. — Vámhivatali kinevezések. A pénz­ügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Csutak Lajos dr. pénz­ügyi tanácsos, budapesti m. kir. fővámhiva­tali osztályvezető főellenőrt fővámtárnokká, Vutskits Miklós budapesti m. kir. fővám­hivatali főellenőrt, pénzügyi tanácsost osz­tályvezető főellenőrökké, Samanich Jácint fiumei és Bognár Elek dr. budapesti m. kir. fővámhivatali tiszteket főtisztekké, Zeit­­ler Endre debreceni és Latzkovics Miklós , ami hivatalos állásuknál fogva természetes is, azonban az államtitkár a függetlenségi párt ügyeibe soha be nem avatkozott, ezt már csak pártállásánál fogva sem tehette volna meg. Megjovő Moskovits-féle anatómiai cipó 7. Főtelep: NAGYVÁRAD. és teaszepp * (iff-izwt« ?)», KMiy-utca m * FIÓK­­Nagyvárad Rákóczy-ut 64. Budapest Rákóczy-ut 64. a világnik­i üzletek: |T®^j^aR^0?suth’ut-a 5* Petrozsény Főtér* Rudolf-utca 10. Pécs Király-utca 7. Képes ár Jegyiék tagyen éa bérmentve.

Next