Pécsi Napló, 1909. szeptember (18. évfolyam, 198-222. szám)

1909-09-01 / 198. szám

1909 szeptember 1. Nagy okmány és könyvlopás a Nemzeti Múzeumban. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Budapest, aug. 31. A főkapitányságon ismét azt vizsgálják, hogy hogyan került egy féltékenyen őrzött bűnnyomozás és vizsgálat a sajtóba és a nyilvánosság elé. Arról szól a krónika, hogy a Nemzeti Múzeum könyvtári osztályán már hetekkel ezelőtt nagy csalásoknak, lopások­nak jöttek a nyomára. Ott követelték a rendőrségtől, hogy az ügyet tartsák titok­ban, de a rendőrségnek is ez volt az ér­deke, mert a csaló és tolvaj szabadságon van, távol a fővárostól és ha neszét veszi, hogy gazságai kiderültek, meg fog szökni. A Nemzeti Múzeumnál folytatott gaz­dálkodást pedig élénken illusztrálja az a körülmény, hogy okmányok, könyvek tűn­hetnek el, anélkül, hogy ezt valaki ész­revenné, de azonfelül a Nemzeti Múzeum nyugodtan és előkelően vásárolja vissza azokat az értékeket, miket tőle loptak. A rendőrség felfedezése. Néhány héttel ezelőtt a nyolcadik ke­rületi kapitányságon Grigon János iparisko­lai hallgató feljelentést tett csalás címén Müller Adolf üllői­ úti antikvárus ellen. Fel­jelentésében elmondotta, hogy Müllernek okmányokat adott át eladásra, megegyeztek abban, hogy mennyi részt kap Müller a vételárból, megegyeztek abban is, mennyit kérnek az okmányokért. Az okmányok azonban jóval magasabb értéket képviselnek. Müllernek sokkal többet ajánlottak és ő most még sem akar többet adni. A vizsgálatot vezető Huszár János rendőrfogalmazó kihallgatta Müllert, azután pedig, amikor meggyőződött arról, hogy az okmányok igen nagy értékűek, tudakozó­dott, hogyan kerültek azok Grigon birto­kába. Grigon elmondotta, hogy az ő anyja mosónő, Kovács László múzeumi segédőr házához jár mosni, így ismerkedett ő meg Kovács tanárral, aki őt hivatta és azt mon­dotta : — Nekem, mint a Múzeum alkalma­zottjának nem szabad okmányokat a saját céljaimra venni és azután a Múzeumnak eladni, ezért volna egy közbenjáróra szük­ségem. Persze senkinek sem szabad arról tudni, hogy az okmányokat én adtam át. Megegyeztek és Grigon ettől fogva közvetítette az eladást. Már két ízben adott el a Múzeumnak. Egyszer ő, márciusban, másodszor egy Peron nevű iskolatársa, jú­lius havában, most pedig Müllerrel akarta az üzletet lebonyolítani. A kerületi kapitányság jelentést tett a főkapitányságnak, itt elsőbb is megállapí­tották, hogy Kovács László múzeumi se­gédőr jelenleg szabadságon van és felesé­gével külföldön tartózkodik. A bűnügyi vizsgálat A Nemzeti Múzeum értesülve az ügy­ről, nyomozást indított és megállapította, hogy tényleg háromszor vásároltak vissza lopott holmikat. De csak részben tudták megállapítani a lopást. A Grigon-féle vételből csak egy da­rabról tudták megállapítani, hogy a Mú­zeumból számazik, a Pejon-féle vételből, mely 107 darabból áll, 15 darabról. Erre megtették a följelentést. A nyo­mozást Csövek Károly rendőr fogalmazó ve­zette, aki Kovács Lászlót nem tartóztatta le, hanem várja, hogy szabadsága lejárjon és az visszajöjjön Budapestre. De közben ma kipattant a titok és most sietve intézkedtek, hogy a Svájcban tartózkodó Kovács rendőrkézre kerüljön, mert ha megtudja, hogy kiderültek a lopá­sok, megszökik. Hogyan történtek a lopások. Fejérpataky László, a Nemzeti Múzeum könyvtárigazgatója, több lopást, vagy hiányt nem derített ki, pedig a nyomozás már megállapította, hogy okmányok és könyvek külföldre is kerültek, hogy Kovács legutóbb Wienben is adott el okmányokat. A múzeum megállapítása szerint a kár 500 korona, tényleg pedig óriási a kár és ismeretlen nagyságú. A lopások úgy történtek, hogy 1894 előtt, amit vettek és ajándékba kaptak, azt nem darabonként vették be a jövedéki naplóba, hanem borítékba helyezték, ráírták hány darab és igy könyvelték el, ha ugyan elkönyvelték. De 1894 óta, mondják ők, a legnagyobb rend van. Az ellopott okmányok csak 48—49. időből származhatnak, mert mást Kovácsra nem bíztak. A legutóbb ellopott okmányok Splényi Béla báró 1878-as ajándékozásából származ­nak. Ezek között van egy nagyon nagy értékű is, de hogy azonkívül mi van, mi volt, azt csak a Múzeumon kívül tudják, a menyeknek országában, ahol mindent szá­mon tartanak, még a múzeumi okmányo­kat is. A miniszter kivánata. A rendőrség ma is titkolódzik. Ötsoros hírben elmondja, hogy igaz, hogy Nemzeti Múzeumban lopások történtek. De erről hallgatni kell — a nyomozás érdekében. Hallgatni kell másért is. Mert Apponyi Albert gróf a leghatározottabban megkívánta. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy ezt a szennyest az orvoskongresszus idején ne mossák a nyilvánosság előtt. Elvégre igaza van. Az ilyen wirtschaft tényleg szégyelni való. És igy a fökapitánysági struc, a derék öreg sajtóiroda vígan turkálja fejével a homlokot. «] Uj főkonzulok. Ő Felsége lovag Cischini Ernő másodosztályú főkonzulnak a barcelonai főkonzulátus vezetésére és Baum­­­gertner János konzulnak a berlini főkonzu­látus vezetésére történt meghívását jóvá­hagyta. „Pécsi Napló“ HÍRROVATUNK. Pécs, augusztus 31. — A király útja. Bregenzből távira­tozzék. Reggel fél 8 órakor őfelsége a ki­kötőbe kocsizott, ahol a parton összegyűlt tömeg lelkes ovációja közben felszállt a ké­szen álló, pompásan díszített «Kaiserin Eli­sabeth» nevű államvasúti szalongőzösre, hogy körutazását megkezdje. A királlyal csak a legszűkebb kíséret utazott együtt. Az udvari különhajót bizonyos távolságban tartalékgőzös kísérte.­­ Őfelsége elutazása­kor a helytartó és a tartományi elnök je­lentek meg búcsúvételre. Őfelsége a bajor egyenruhát viselte. Kíséretében volt Meran gróf kerületi elnök és Velics dr. müncheni osztrák-magyar követ. Amidőn őfelsége a hajóra lépett, a diszzászlókat levették és az uralkodóház zászlaját tűzték ki. Az egyes megállóhelyeken a nagy diszzászlót és az osztrák-magyar kereskedelmi zászlót tűzik ki, az uralkodóház zászlaját pedig bevonják. A tó hullámzik. Az időjárás hűvös és kissé borús. Meglehetős erős szél fű. Lindauban a lakosság igen lelkesült fogadtatásban ré­szesítette őfelségét. Lindaui távirat jelenti. Az egész vá­rosnak ünnepi külseje van. A házak pom­pásan fel vannak díszítve. A kikötőben osz­trák, magyar és bajor színekkel díszített fogadási sátor van felállítva.­­5 Felsége ha­jója mozsarak üdvlövése és a nagyszámú embertömeg lelkes hadi kiáltásai közben reggel 9 órakor érkezett meg. Ő Felsége 13. bajor ezredének egyenruháját viselte. Lajos herceg, a­ki osztrák-magyar ezredé­nek egyenruhájában jelent meg, ő felségét a régens-herceg nevében a legszivélyesebben üdvözölte. A kikötőből ő felsége és Lajos herceg a tó melletti kastélyba hajtattak, a hol ő felségét Teréz bajor hercegnő üd­vözölte. — ,Követségi kereskedelmi igaz­gatók. ű Felsége a külügyek miniszterének előterjesztésére Entzebüheli lovag Pauli Károly első osztályú főkonzult, a cs. és kir. nagykövetség kereskedelmi irodájának igaz­gatóját ugyanazon nagykövetség kereske­delmi igazgatójává és Ippen Tivadart, a görögországi pénzügyek ellenőrzésére ren­delt nemzetközi bizottságban az osztrák­­magyar képviselő teendőivel megbízott pi­­raus-athemi első osztályú főkonzult, ezen működése alól való egyidejű felmentése mellett, a londoni cs. és kir. nagykövetség kereskedelmi igazgatójává kinevezte és mind­kettőjüknek kereskedelmi igazgatói műkö­désük tartamára az első osztályú követségi tanácsosi címet adományozta. Herwald­ lovag Princip Walter másodosztályú főkonzult a görögországi pénzügyek ellenőrzésére rendelt nemzetközi bizottságba osztrák-magyar kép­viselővé kinevezte, a pireus-athéni konzulá­tus vezetésével történt megbízatását jóvá­hagyta és neki a császári és királyi Ház és a külügyek cs. és kir. minisztériumának központi vezetéséből való távozása alkalmá­ból, a Ferenc József-rend középkeresztjét adományozta. — Arany mise. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta Olle Fülöp nyugalmazott plébános arany­miséjét a pécsbudai külvá­rosi plébánia­templomban, ahol 50 évvel ezelőtt első szentmiséjét végezte. A jubiláns aranymiséjét Károly Ignác apátplébános manuductorsága mellett fényes segédlettel végezte. Evangelium után ünnepi szentbe­széd volt, melyet Marton Sándor káplán tartott, ecsetelve a papnak, mint a rája­­i­­ k a legtartósabbak, mindenki saját érdekében cselek­szik, ha beiratás alkalmával a gyermekeinek is ............ .. „Kobrák cipőt“ vásárol. — Főraktár Pécsett, Lukács cégnél. Király­ utca 5. Telefon 518.

Next