Pécsi Napló, 1909. november (18. évfolyam, 250-274. szám)

1909-11-03 / 250. szám

2 jogászelnöknek és ezután a serleg a jövő kongresszusig a pécsi jogakadémia őrizetébe megy át. A napokban kezdődik meg a pécsi notabilitások védnökül való felkérése is. A kongresszus valóban megérdemli a közön­ség pártolását és mi bízunk benne, hogy a siker minden tekintetben elmaradhatatlan lesz. Az e tárgyban Budapesten folytatott tanácskozásokról a következő tudósítás ad számot: A pécsi püspöki joglíceum három tagú küldöttsége Mihálcsics Vojin, Weigand Béla, Nagy Valér jogászelnök vezetése alatt szerdán Budapestre érkezett, hogy a Ma­gyar Országos Diákszövetség központi iro­dájával, — mely most a Műegyetemi Se­gélyegyletben van — a Pécsett tartandó or­szágos diákkongresszus ügyében tárgyaljon. A M. O. D. Sz. központi irodájának vezetője, Pivay Aladár, a Műegyetemi Segélyegylet elnöke f. hó 27-én budapesti tudomány és műegyetemi ifjúságok elnökeit a pécsi ki­küldöttekkel együtt elnöki értekezletre hívta össze. Az értekezleten élénk lelkesedést kel­tett a pécsi püspöki joglíceum kiküldöttei­nek az egész ország főiskolai ifjúságához intézett meghívása, melyet a M. O. D. Sz. központja elfogadott. Határozatilag kimon­dották, hogy a kongresszust folyó évi nov. hó vége felé, 25—28-ig tartják meg. Meg­állapították a kongresszus munkarendjét, mely a jelentkezések szerint igen gazdag lesz. Kidolgozták nagyjából a kapcsolódó ünnepségek programmját is. A budapesti egyetemi és műegyetemi énekkarok nagy­szabású hangversenyt, a B. E. A. C. és a pécsi atlétikai klubbok együttesen bajnoki bírók és vívóversenyeket fognak rendezni. A kongresszussal kapcsolatban társadal­munk két kitűnősége érdekes előadást tart A kongresszusi kiküldöttek meglátogatják a pécsi ipartelepeket és bányákat is. A diák­kongresszus programmjába vette a pécsi Kossuth és Zsolnay szobor megkoszor­ú­­zását is.­­ — Megnyílik a Petőfi-ház. A Petőfi­társaság november 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Petőfi-házát (Budapest VI., Bajza utca 21. szám). A felolvasás sor­rendje a következő: 1. Herczeg Ferenc, a Petőfi-társaság elnökének beszéde. 2. Gróf Apponyi Albertné szül. Mensdorff-Pouilly grófnő, a hölgybizottság elnöke megnyitja a Petőfi-házat. A Petőfi-ház a sajtó képvi­selőinek és a Petőfi-társaság tagjainak már november 5-én pénteken és 6-án szombaton délelőtt 10 órától délután 4 óráig rendelke­zésére áll. A Petőfi-ház létesítése és beren­dezése körül kiváló érdemei vannak földünk­­nek Kéry Gyulának, a Petőfi-társulat titká­rának, aki a Petőfi-házban állandó lakást is kapott és így a fölránduló pécsieknak a legteljesebb készséggel áll rendelkezésére.­­ A muzeumegyesület felolvasó­­ülése. Szombaton, október 30-án délután fél 6 órakor tartotta első felolvasó ülését a pécs-baranyai muzeumegyesület a városháza közgyűlési társalgó termében. A felolvasó ülés iránt a szokott érdeklődés nyilvánult meg. Szentgáli Károlynak a pécsi városi múzeum numizmatikai gyűjteményéről írt összefoglaló tanulmányát olvasta fel a szerző akadályoztatása következtében Szőnyi Ottó dr. A felolvasás keretéhez szabott ismerte­tés röviden kiemeli a pécsi múzeum pénz­­gyűjteményének nevezetesebb és értékesebb példányait, mineknek múzeumunk eléggé bővében van. A sikerült felolvasó ülést a múzeumegyesület választmányának tanács­kozása követte. A választmányi ülésen Ma­­jorossy Imre kir. tan., nyug. polgármester elnöklete alatt részt vettek id. Angyal Pál nyug. kúriai biró, Angyal Pál dr. jogtanár, Jellasich Károly dr., Pilch Andor, Beberics Imre, Róna Jenő, Rónaky Kálmán dr., Szőnyi Ottó dr. és Schutták József városi aljegyző, jegyzőkönyvvezető. Ezen a választmányi ülésen került még csak bejelentésre Marosi Arnoldnak, az egyesület titkárának ezen tisztéről Pécsről történt távozása következ­tében való lemondása. A lemondást sajnál­kozással vették tudomásul és jegyzőkönyvi köszönését szavaztak az eltávozott tudós és buzgó cisztercita tanárnak kitűnő működé­séért, melyet a múzeumegyesületben kifej­tett. Egyhangúlag elhatározta a választmány, hogy a titkári állás betöltésénél az egyesü­let közgyűlésének Szőnyi Ottó­ért hozza javaslatba. A múzeumegyesület a tél folya­mán, a szombatit is beleszámítva, összesen hat felolvasást szándékozik tartani. A fel­olvasások megtartására Szentgáli Károlyon kívül Cserkuli Adolf, Szentkirályi Ede, Sze­gedi Rezső dr., Ludwigh Ferenc dr. és Ró­naky Kálmán dr. vállalkoztak. Végül még Rónaky Kálmán dr. tett jelentést a választ­mánynak arról, hogy járt Nagyenyeden a múzeumok és könyvtárak országos szövet­ségének kongresszusán és ott a pécs­­baranyai múzeumegyesületet képviselte. Az egyesület választmánya elhatározta még, hogy az Erdélyi Múzeumegyesületet 50 éves fennállása alkalmából levélileg üdvözölni fogja. Elnöklő Majorossy Imre ezután be­zárta a választmányi ülést. — Alispánváltozás Szlavóniában. Zepic Zvonimir a zágrábi vármegyei hatóság és Höcker Gyula belovari alispán szolgálat­tételre az országos kormányhoz helyeztettek, mig helyeiket mint alispánok Morvai György és Hoholac József vármegyei titkárok fog­lalták el. — A Nendtvich Tamás emléktábla. A pécs-baranyai múzeumegyesület választ­mánya szombati ülésében foglalkozott néhai Nendtvich Tamás pécsi tudós botanikus emlékezetét megörökítő tábla leleplezési ünnepélyével. Alig néhány hónapja még csak, hogy a Nendtvich Tamás emléktábla ügyében komoly mozgalom indult meg. A kegyeletes emlékezés városunk jeles szülöt­tére oly élénken élt, hogy rövidesen össze­gyűlt az emléktábla létesítéséhez szükséges összeg. Szombaton pedig Angyal Pál dr. már arról tehetett jelentést a múzeumegye­sület választmányának, hogy az emléktábla elkészült. A Nendvich emléktábla művészi tervét Pilch Andor műépítész­­ készítette el és a tervnek művészi kivitelt a Zsolnay gyár adott. A múzeumegyesület választ­mánya december harmadik vasárnapjára, 19-ére tűzte ki az emléktábla ünnepélyes leleplezését. A leleplezési ünnepély elő­készítésére rendezőbizottságot küldtek ki, amelynek tagjai lettek Angyal Pál dr., Pilch Andor, Róna Jenő, Rónaky Kálmán dr. és Szőnyi Ottó dr. — Ünnepnapi események. A poli­tikai viszonyok zavarosában a múlt héten fölbukkant új tényező: a keresztényszocia­­lista párt megalakulása volt a mindenszen­tek ünnepét megelőző vasárnappal keletke­zett kettős ünnepnap legsajátságosabb ese­ménye. Az osztrák keresztényszocialisták sikerei tették, vagy más, ma még láthatat­lan rugói is vannak ezen alakulásnak, ne kutassuk. A magyarországi keresztény­szo­ciális mozgalom, mely ezideig tizenegy or­szágos szakszervezetből hetvennyolc mun­kás egyesületből áll, elérkezettnek látta az időt, hogy működésének súlypontját az ed­digi keresztény­szociális szövetségből az idáig csak tengő lengő keresztényszocialista pártra helyezze át. Más szóval a keresztény­szocialisták vasárnap Budapesten megtartott nagygyűlésükön politikai párttá alakultak. A nagygyűlés 800 főnyi résztvevője, akik között túlnyomóan 20—24 éves ifjak voltak, a párt elnökévé Szapáry Pál grófot, a híres Dunaünnepély rendezőjét választotta meg. Szapáry Pál gróf elnöki székfoglaló beszé­dében magyarnak és kereszténynek, más hitfelekezetek iránt türelmesnek vallotta magát Ellensége a közjogi törzsalkotásnak, de a gazdasági kérdések gyors és üdvös megoldását kívánja. Híve az általános titkos választói jognak, a teljesen szabad gyüleke­zési jognak, a politikai sajtószabadságnak, a magánbecsületet sértő sajtóközlemények szigorú megtorlásának. Programmjának sür­gős követelései között helyet foglal a kato­likus autonómia megvalósítása is. Tehát sem a keresztényszocialista nagygyűlés, sem a gróf pártelnök beszéde nem hozott olyan újságot, melyet előre nem tudtunk volna. Nem történt meg az előre bejelentett újság sem: Giesswein Sándor kanonok a keresz­tény szocialista egyesületek szövetségének elnöke nem mondott le, mint előre híresz­­telték, Szapáry gróf megválasztása miatt. A szövetség kongresszusával kapcsolatban hétfőn ülésezett a keresztényszocialista kis­iparosok országos szövetsége is, melyen Kolozsvár, Pápa, Pécs és Pozsony kiküldöt­tei jelentettek be csatlakozást. A kongresz­­szus legérdesebb eseménye kétségtelenül a Ferenc Ferdinánd trónörökösnek küldött távirati üdvözlet és az arra érkezett meleg hangú válasz, mely némileg reámutat az ala­kulás kulisszatitkaira is.­­ A politikai szín­téren egyébiránt ünnepi csend volt. A deb­receni és hajdúmegyei függetlenségi párt vasárnap nagyszabású népgyűlést rendezett Debrecenben az önálló bank érdekében, amelyen szemtanuk szerint 8—10.000 ember 11 szomszédos vármegye küldöttsége vett részt. A népgyűlést 500 terítékes bankett előzte meg. A népgyűlésen Battyányi Tiva­dar gróf, Földes Béla képviselők, Vay Gá­bor gróf szabolcsi főispán és még számosan beszéltek az önálló bank érdekében lelkes hangulat mellett. Justh Gyula maga házel­nöki tisztére való tekintettel ezúttal nem vett részt a bankgyűlésen, de kívüle és Holló Lajoson Mérey Lajoson kívül a bank­csoport főbb emberei mind megjelentek.­­ Amíg a keresztényszocialisták tanácskozása tisztára pártpolitikai jellegű volt, addig tel­jesen vallásos jelentőségű lefolyással bírt a magyarországi református egyház egyetemes konventje, mely az egyház új palotájának zsinati termében folyt le ugyancsak vasár­nap. A konvent vasárnapi díszgyűlése Kál­vin János születésének 400 éves fordulójá­nak emlékezetére volt szentelve és azon Bánffy Dezső báró főgondnok, Kenessey Béla erdélyi püspök, Degenfeld József gróf egyházkerületi főgondnok emlékeztek meg a nagy hitujítóról. Az ünnepnap többi ese­ményei a halottak birodalmában folytak le. A budapesti temetőkben nyugvó jelesek sír­jait ezidén is, mint az előző években vi­rággal, kegyeletes emlékbeszéddel keresték az emléküket őrző testületek, egyesületek, pártok és magánosok. S a régi halottak mellé mindenszentek ünnepének küszöbén a magyar társadalomnak új halottja, új vesztesége is került. Harkányi Ede dr. szo­ciológus halt meg szombaton éjjel váratla­nul. Tíz nap előtt még tevékeny munkában volt. Gyomorfekélye támadt, melyet a Her­­czel-féle szanatóriumban megoperáltak. Az operáció halálos végű lett és véget vetett a fiatal, 31 éves ember életének. Harkányi Ede drt. Pécsett is jól ismerték. A társada­lomtudományi társadalom titkára és a bu­dapesti szabadgondolkodók alelnöke volt. Pécsett a két év előtti szabadtanítási kon­gresszuson járt, tavaly pedig a pécsi szabad­gondolkodók szabadiskolájában tartott érté­kes előadást. Halála számottevő veszteséget jelent a modern magyar szociológusok so­rában. A budapesti társadalomtudományi társaság vasárnap táviratban közölte a szo­morú hírt a szabadgondolkodók pécsi tár­saságával, mely kifejezte részvétét az el­hunyt özvegyénél és társadalomtudományi társaságnál is gondoskodott arról, hogy a ma lefolyt temetésen képviselve legyen. — Este telefonálja fővárosi tudósítónk. Ma délelőtt tizenegy órakor temették a Kerepesi úti temető halottasházából Harkányi Edét, az oly korán elhunyt szabadgondolkozót és szociológiai irőt. Ott volt a végtisztességen a szabadgondolkozók egész tábora, az el­hunytnak számtalan tisztelője, kik mind át voltak hatva a veszteség tudatától, mely a szociológiát és a szabadgondolkozást érte. — A pécsi egyházmegyéből. A pécsi megyés püspök Horváth Jánost Valpóról Püspökszenterzsébetre, Gebauer Mihályt Szajkról Valpóra és Mixisch Pétert Püspök­­szenterzsébetről Szajkra helyezte át káplánnak. „Pécsi Napló“ 1909 november 3.

Next