Pécsi Napló, 1909. november (18. évfolyam, 250-274. szám)
1909-11-03 / 250. szám
2 jogászelnöknek és ezután a serleg a jövő kongresszusig a pécsi jogakadémia őrizetébe megy át. A napokban kezdődik meg a pécsi notabilitások védnökül való felkérése is. A kongresszus valóban megérdemli a közönség pártolását és mi bízunk benne, hogy a siker minden tekintetben elmaradhatatlan lesz. Az e tárgyban Budapesten folytatott tanácskozásokról a következő tudósítás ad számot: A pécsi püspöki joglíceum három tagú küldöttsége Mihálcsics Vojin, Weigand Béla, Nagy Valér jogászelnök vezetése alatt szerdán Budapestre érkezett, hogy a Magyar Országos Diákszövetség központi irodájával, — mely most a Műegyetemi Segélyegyletben van — a Pécsett tartandó országos diákkongresszus ügyében tárgyaljon. A M. O. D. Sz. központi irodájának vezetője, Pivay Aladár, a Műegyetemi Segélyegylet elnöke f. hó 27-én budapesti tudomány és műegyetemi ifjúságok elnökeit a pécsi kiküldöttekkel együtt elnöki értekezletre hívta össze. Az értekezleten élénk lelkesedést keltett a pécsi püspöki joglíceum kiküldötteinek az egész ország főiskolai ifjúságához intézett meghívása, melyet a M. O. D. Sz. központja elfogadott. Határozatilag kimondották, hogy a kongresszust folyó évi nov. hó vége felé, 25—28-ig tartják meg. Megállapították a kongresszus munkarendjét, mely a jelentkezések szerint igen gazdag lesz. Kidolgozták nagyjából a kapcsolódó ünnepségek programmját is. A budapesti egyetemi és műegyetemi énekkarok nagyszabású hangversenyt, a B. E. A. C. és a pécsi atlétikai klubbok együttesen bajnoki bírók és vívóversenyeket fognak rendezni. A kongresszussal kapcsolatban társadalmunk két kitűnősége érdekes előadást tart A kongresszusi kiküldöttek meglátogatják a pécsi ipartelepeket és bányákat is. A diákkongresszus programmjába vette a pécsi Kossuth és Zsolnay szobor megkoszorúzását is. — Megnyílik a Petőfi-ház. A Petőfitársaság november 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Petőfi-házát (Budapest VI., Bajza utca 21. szám). A felolvasás sorrendje a következő: 1. Herczeg Ferenc, a Petőfi-társaság elnökének beszéde. 2. Gróf Apponyi Albertné szül. Mensdorff-Pouilly grófnő, a hölgybizottság elnöke megnyitja a Petőfi-házat. A Petőfi-ház a sajtó képviselőinek és a Petőfi-társaság tagjainak már november 5-én pénteken és 6-án szombaton délelőtt 10 órától délután 4 óráig rendelkezésére áll. A Petőfi-ház létesítése és berendezése körül kiváló érdemei vannak földünknek Kéry Gyulának, a Petőfi-társulat titkárának, aki a Petőfi-házban állandó lakást is kapott és így a fölránduló pécsieknak a legteljesebb készséggel áll rendelkezésére. A muzeumegyesület felolvasóülése. Szombaton, október 30-án délután fél 6 órakor tartotta első felolvasó ülését a pécs-baranyai muzeumegyesület a városháza közgyűlési társalgó termében. A felolvasó ülés iránt a szokott érdeklődés nyilvánult meg. Szentgáli Károlynak a pécsi városi múzeum numizmatikai gyűjteményéről írt összefoglaló tanulmányát olvasta fel a szerző akadályoztatása következtében Szőnyi Ottó dr. A felolvasás keretéhez szabott ismertetés röviden kiemeli a pécsi múzeum pénzgyűjteményének nevezetesebb és értékesebb példányait, mineknek múzeumunk eléggé bővében van. A sikerült felolvasó ülést a múzeumegyesület választmányának tanácskozása követte. A választmányi ülésen Majorossy Imre kir. tan., nyug. polgármester elnöklete alatt részt vettek id. Angyal Pál nyug. kúriai biró, Angyal Pál dr. jogtanár, Jellasich Károly dr., Pilch Andor, Beberics Imre, Róna Jenő, Rónaky Kálmán dr., Szőnyi Ottó dr. és Schutták József városi aljegyző, jegyzőkönyvvezető. Ezen a választmányi ülésen került még csak bejelentésre Marosi Arnoldnak, az egyesület titkárának ezen tisztéről Pécsről történt távozása következtében való lemondása. A lemondást sajnálkozással vették tudomásul és jegyzőkönyvi köszönését szavaztak az eltávozott tudós és buzgó cisztercita tanárnak kitűnő működéséért, melyet a múzeumegyesületben kifejtett. Egyhangúlag elhatározta a választmány, hogy a titkári állás betöltésénél az egyesület közgyűlésének Szőnyi Ottóért hozza javaslatba. A múzeumegyesület a tél folyamán, a szombatit is beleszámítva, összesen hat felolvasást szándékozik tartani. A felolvasások megtartására Szentgáli Károlyon kívül Cserkuli Adolf, Szentkirályi Ede, Szegedi Rezső dr., Ludwigh Ferenc dr. és Rónaky Kálmán dr. vállalkoztak. Végül még Rónaky Kálmán dr. tett jelentést a választmánynak arról, hogy járt Nagyenyeden a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének kongresszusán és ott a pécsbaranyai múzeumegyesületet képviselte. Az egyesület választmánya elhatározta még, hogy az Erdélyi Múzeumegyesületet 50 éves fennállása alkalmából levélileg üdvözölni fogja. Elnöklő Majorossy Imre ezután bezárta a választmányi ülést. — Alispánváltozás Szlavóniában. Zepic Zvonimir a zágrábi vármegyei hatóság és Höcker Gyula belovari alispán szolgálattételre az országos kormányhoz helyeztettek, mig helyeiket mint alispánok Morvai György és Hoholac József vármegyei titkárok foglalták el. — A Nendtvich Tamás emléktábla. A pécs-baranyai múzeumegyesület választmánya szombati ülésében foglalkozott néhai Nendtvich Tamás pécsi tudós botanikus emlékezetét megörökítő tábla leleplezési ünnepélyével. Alig néhány hónapja még csak, hogy a Nendtvich Tamás emléktábla ügyében komoly mozgalom indult meg. A kegyeletes emlékezés városunk jeles szülöttére oly élénken élt, hogy rövidesen összegyűlt az emléktábla létesítéséhez szükséges összeg. Szombaton pedig Angyal Pál dr. már arról tehetett jelentést a múzeumegyesület választmányának, hogy az emléktábla elkészült. A Nendvich emléktábla művészi tervét Pilch Andor műépítész készítette el és a tervnek művészi kivitelt a Zsolnay gyár adott. A múzeumegyesület választmánya december harmadik vasárnapjára, 19-ére tűzte ki az emléktábla ünnepélyes leleplezését. A leleplezési ünnepély előkészítésére rendezőbizottságot küldtek ki, amelynek tagjai lettek Angyal Pál dr., Pilch Andor, Róna Jenő, Rónaky Kálmán dr. és Szőnyi Ottó dr. — Ünnepnapi események. A politikai viszonyok zavarosában a múlt héten fölbukkant új tényező: a keresztényszocialista párt megalakulása volt a mindenszentek ünnepét megelőző vasárnappal keletkezett kettős ünnepnap legsajátságosabb eseménye. Az osztrák keresztényszocialisták sikerei tették, vagy más, ma még láthatatlan rugói is vannak ezen alakulásnak, ne kutassuk. A magyarországi keresztényszociális mozgalom, mely ezideig tizenegy országos szakszervezetből hetvennyolc munkás egyesületből áll, elérkezettnek látta az időt, hogy működésének súlypontját az eddigi keresztényszociális szövetségből az idáig csak tengő lengő keresztényszocialista pártra helyezze át. Más szóval a keresztényszocialisták vasárnap Budapesten megtartott nagygyűlésükön politikai párttá alakultak. A nagygyűlés 800 főnyi résztvevője, akik között túlnyomóan 20—24 éves ifjak voltak, a párt elnökévé Szapáry Pál grófot, a híres Dunaünnepély rendezőjét választotta meg. Szapáry Pál gróf elnöki székfoglaló beszédében magyarnak és kereszténynek, más hitfelekezetek iránt türelmesnek vallotta magát Ellensége a közjogi törzsalkotásnak, de a gazdasági kérdések gyors és üdvös megoldását kívánja. Híve az általános titkos választói jognak, a teljesen szabad gyülekezési jognak, a politikai sajtószabadságnak, a magánbecsületet sértő sajtóközlemények szigorú megtorlásának. Programmjának sürgős követelései között helyet foglal a katolikus autonómia megvalósítása is. Tehát sem a keresztényszocialista nagygyűlés, sem a gróf pártelnök beszéde nem hozott olyan újságot, melyet előre nem tudtunk volna. Nem történt meg az előre bejelentett újság sem: Giesswein Sándor kanonok a keresztény szocialista egyesületek szövetségének elnöke nem mondott le, mint előre híresztelték, Szapáry gróf megválasztása miatt. A szövetség kongresszusával kapcsolatban hétfőn ülésezett a keresztényszocialista kisiparosok országos szövetsége is, melyen Kolozsvár, Pápa, Pécs és Pozsony kiküldöttei jelentettek be csatlakozást. A kongreszszus legérdesebb eseménye kétségtelenül a Ferenc Ferdinánd trónörökösnek küldött távirati üdvözlet és az arra érkezett meleg hangú válasz, mely némileg reámutat az alakulás kulisszatitkaira is. A politikai színtéren egyébiránt ünnepi csend volt. A debreceni és hajdúmegyei függetlenségi párt vasárnap nagyszabású népgyűlést rendezett Debrecenben az önálló bank érdekében, amelyen szemtanuk szerint 8—10.000 ember 11 szomszédos vármegye küldöttsége vett részt. A népgyűlést 500 terítékes bankett előzte meg. A népgyűlésen Battyányi Tivadar gróf, Földes Béla képviselők, Vay Gábor gróf szabolcsi főispán és még számosan beszéltek az önálló bank érdekében lelkes hangulat mellett. Justh Gyula maga házelnöki tisztére való tekintettel ezúttal nem vett részt a bankgyűlésen, de kívüle és Holló Lajoson Mérey Lajoson kívül a bankcsoport főbb emberei mind megjelentek. Amíg a keresztényszocialisták tanácskozása tisztára pártpolitikai jellegű volt, addig teljesen vallásos jelentőségű lefolyással bírt a magyarországi református egyház egyetemes konventje, mely az egyház új palotájának zsinati termében folyt le ugyancsak vasárnap. A konvent vasárnapi díszgyűlése Kálvin János születésének 400 éves fordulójának emlékezetére volt szentelve és azon Bánffy Dezső báró főgondnok, Kenessey Béla erdélyi püspök, Degenfeld József gróf egyházkerületi főgondnok emlékeztek meg a nagy hitujítóról. Az ünnepnap többi eseményei a halottak birodalmában folytak le. A budapesti temetőkben nyugvó jelesek sírjait ezidén is, mint az előző években virággal, kegyeletes emlékbeszéddel keresték az emléküket őrző testületek, egyesületek, pártok és magánosok. S a régi halottak mellé mindenszentek ünnepének küszöbén a magyar társadalomnak új halottja, új vesztesége is került. Harkányi Ede dr. szociológus halt meg szombaton éjjel váratlanul. Tíz nap előtt még tevékeny munkában volt. Gyomorfekélye támadt, melyet a Herczel-féle szanatóriumban megoperáltak. Az operáció halálos végű lett és véget vetett a fiatal, 31 éves ember életének. Harkányi Ede drt. Pécsett is jól ismerték. A társadalomtudományi társadalom titkára és a budapesti szabadgondolkodók alelnöke volt. Pécsett a két év előtti szabadtanítási kongresszuson járt, tavaly pedig a pécsi szabadgondolkodók szabadiskolájában tartott értékes előadást. Halála számottevő veszteséget jelent a modern magyar szociológusok sorában. A budapesti társadalomtudományi társaság vasárnap táviratban közölte a szomorú hírt a szabadgondolkodók pécsi társaságával, mely kifejezte részvétét az elhunyt özvegyénél és társadalomtudományi társaságnál is gondoskodott arról, hogy a ma lefolyt temetésen képviselve legyen. — Este telefonálja fővárosi tudósítónk. Ma délelőtt tizenegy órakor temették a Kerepesi úti temető halottasházából Harkányi Edét, az oly korán elhunyt szabadgondolkozót és szociológiai irőt. Ott volt a végtisztességen a szabadgondolkozók egész tábora, az elhunytnak számtalan tisztelője, kik mind át voltak hatva a veszteség tudatától, mely a szociológiát és a szabadgondolkozást érte. — A pécsi egyházmegyéből. A pécsi megyés püspök Horváth Jánost Valpóról Püspökszenterzsébetre, Gebauer Mihályt Szajkról Valpóra és Mixisch Pétert Püspökszenterzsébetről Szajkra helyezte át káplánnak. „Pécsi Napló“ 1909 november 3.